Igen.Én 20-21 éve voltam katona Székesfehérváron hiradós ezrednél. A hiradéstechnikai mühelybe jártam le esténként kikapcsolódni (forrasztgatni).Ott ez a tipusu tápegység volt Tr9175A és szerintem már akor sem lehetett fiatal kiadás.
És a mostani árak .Nagyon meglepő. Bővebben: Link

Egy kérdés .A kimenő áramot terhelés nélkül lehet beállitani ennél a tipusnál , vagy a mindekori kimenő áramot mutatja a müszer s azt lehet korlátozni a potival?

A kimenő áramot méri a műszer, ami a terheléstől függ.
Az áram maximumát lehet a potikkal beállítani, és ha a kimenetet rövdre zárod, akkor az értéket le is olvashatod a műszerről.

Köszönöm a választ .Rég volt már nem emlékeztem rá.

1.- "Szerkezetkész" az SMPS-II. utánépítésem. Alapvetően eltérő a dobozolás mint az eredetié, de azt hiszem remek alternatíva lehet ez is. Elsősorban az előlap méretét akartam megnövelni, de az így adódó magasságtöbbletet is kihasználtam. Minden rész egyetlen lap két oldalára van szerelve (belső lap), így jól kézben tartható egységet képez a teljes konstrukció. Persze a minden alól kivétel a kezelőszervek és a kijelző, mert ezek az előlapon kaptak helyet. Úgy igyekeztem elhelyezni az egységeket, hogy azok éppen ott legyenek, ahol szükség van rájuk, beleértve ebbe a belső huzalozást, és az előlapi elrendezést is. Ha esetleg szervizelni kell, akkor az előlap kifordításával mindent jól meg lehet közelíteni.
2.- A tápegység teljesítmény FEt-jeinek rögzítésére egyedi megoldást kellett találnom, mert a szigetelő gyűrűkkel való felfogás nem vált be, melegedés hatására megpuhultak, és így meglazult a szorítás. Olyan rögzítést kellett találnom, ami az eredeti hűtési koncepciót nem rúgja fel, elfér a zsúfolt helyen, de mégis biztosítja a kellő szorító erőt. A képen látható külső kengyeles megoldás remekül bevált. Ez az egész félvezetőt szorítja, annak műanyag házán támaszkodva, tehát nincs semmilyen hőre lágyuló elem a rögzítésben, a lefogás rugalmas, sőt még némi hőt is el tud vezetni a külső kengyel. Idő közben egy olyan változatot is kigondoltam, aminél nem kell újabb lyukakat fúrni a hűtőlapba, de ezt valószínűleg sosem fogom már kipróbálni. Nálam csak a FET-ek melegedtek, a diódáknál nem volt semmi gond, ezért ott meghagytam a hagyományos felfogást. A fotókón lévő konstrukció, 7A tartós terhelés mellett (több órán át tartó), 10-15°C hőmérsékletű műhelyben, 45°C alatt tartja a borda hőmérsékletét (44°C- nál indul a ventilátor), és a FET-ek tokhőmérséklete sem éri el a 70°C-t. Ezek remek értékek, és a ventilátor éppen csak forog, tehát még jelentős tartalék van a hűtési intenzitásban.
3.- A hálózati csatlakozó is szokatlan, most találtam ezt ki, eddig nem csináltam ilyet. Az volt a bajom, hogyha a hátlapra szerelem a csatlakozót, akkor a bele dugott kábel nagyjából 7-8 cm,-re eltartja a faltól. Persze van ahol ez nem gond, de van ahol igen. Az Én megoldásomnál nem lóg ki hátra a csatlakozó, mert az még a készülék házán belül van, kizárólag a kábel vastagságának kell hátul elférni. Pl ha a műhelyasztalon helyezzem el a tápot, akkor azt teljesen hátra tudom tolni, és mivel egyébként is kisebb a mélysége, ezért marad hely előtte.
4.- A tápegység mellett egy panelmérő is van a dobozban (szintén Attila86 tervei alapján), illetve egy Skori féle lágyindító és Proli007 NTC-FAN6 hőfokfüggő ventilátor vezérlése. A részegységek mindegyike jól működik.
5.- Elvileg majd lesznek a készüléknek oldalai, alja és teteje is, de ezek még váratnak magukra.

Még két fotó.

Szép munka! Godolom rengeteg mukaóra lehet mögötte.

Nagyon jól néz ki, egyedi kivitel, tetszik! Különösen a besüllyesztett tápcsatlakozó!

Szia!
Köszi a képeket, a tőled megszokott minőségű építőmunka biztosan sokakat sarkall a táp után építésére, esztétikus bedobozolására.
Használd egészséggel!
Üdv:kila

Számomra egy kicsit szokatlan a fadobozos építkezés, de ez nem számít.
Gyönyörű munkát végeztél, gratulálok.

Szia Attila!
Szeretném felhívni a figyelmedet egy írásra ami egy 0-25v, 0-10A bíró SPS 7000 névre hallgató tápegység-röl szól.
Gondolom az érdekességét rögtön felismered, ha jól emlékszem a leírás tartalmaz határértékeket, és mérési eredményeket is. sajnos nekem csak az előlapja van meg az újságnak, de valakinek hátha megvan az egész, vagy le tudja tölteni.
Nézd meg hátha tudnak valami érdekeset mutatni a német kollégák.
Üdv: Lajos

Örülök ha tetszik neked.
Itt most éppen csak "lemezként" funkcionálnak a rétegelt lapok, tehát minden további nélkül lehetnének valóban fémből is.
A fának is vannak előnyei, és persze hátrányai is. Nekem fám sokkal inkább van mint fémlemezeim, illetve ezek megmunkálását is kifinomultabban meg tudom oldani. (Persze fémhez is megtalálnám az utat, ha erőltetném kicsit, de nem törekszem erre.)
A most érintett kivitelezést ötletadónak szántam, alternatív lehetőségnek a "gyári dobozolás" mellé.

Pedig ezek remekül működnek áramgenerátoros üzemmódban is, még ha ebben nem is tekinthetők ugyanolyannak mint egy analóg disszipatív szabályozó.
Ha rövidre zárom mondjuk 100mA-re beállítva, akkor ott annyi folyik. Gond ezekkel inkább akkor van, ha az elvárások a kimeneten már nem férnek bele a vezérlő által szabályozható kitöltési tényezőbe.
Mivel az egyszerűbbek ára lassan kijön egy 50Hz-es hálózati trafó árának a feléből, ezért ez lesz a jövő. A trafó meg lassan úgy jár majd mint a 100W-os izzó.

Gondolom a T5-ös tranzisztor lehetett az melyet kicseréltek de jó lenne pontosan tudni.És négy ampert is ir ki a digit? R73 a sönt ellenálás melyet cseréltek.

Ha 100mA-ra van beállítva és rövidre zárod akkor ott óriási áram fog folyni mindaddig míg a 4700µF-ból az energia elfogy és az elkó feszültsége leesik a terhelésen 100mA kifolyatásához szükséges feszültségre. Addig viszont nem nagyon van ami korlátozza az áramot, ez pedig az erre érzékeny áramkört, fogyasztót könnyen tönkre teheti. Utána már valóban 100mA fog folyni tartósan, de addig nem.

Na feltöltöttem a Lajostól kapott egyik pdf-et egy ilyen akármicsodára, elvileg ezen a linken tudjátok letölteni: Bővebben: Link
Szerintem ez izgalmasabb mint a másik táp amiről eredetileg szó volt.

Szerk.:
Már megköszöntem Lajos csak azt kiszedték, viszont bőven megérdemelsz annyit hogy ismét megtegyem tehát; köszönöm szépen a rajzokat!

Nem, csak rányomsz a nagy kék "Ingyenes letöltés" gombra és már jön is.

Rájöttem hogy van nekem weboldalam némi tárhellyel, megpróbáltam hát feltölteni rá. Elvileg sikerült és nekem be is hozza a fájlokat, remélem tényleg jók:
1991_02_04_sps7000.pdf
1991_03_03_sps70000.pdf
1993_04_21_sps9000.pdf
elv_sps_5630_km.pdf
Van még pár fájl abban amit Lajos küldött de a lényeg ezekben van. A többi képek, nyákterv, ilyesmik.

Most nézem nem működnek a linkek, nem lehet direktben hivatkozni a fájlokra, szuper... Na mindegy, beletettem egy cikkecskébe és ott belinkeltem, innen már tuti le tudjátok tölteni: Bővebben: Link

Szia
Biztos sikerült de ( legalábbis én ) nem látok semmit. Amikor nyitni próbálom, akkor kiadja ERROR 403 Majd megnyit, egykövetkező oldalt, ahol, ingyenes tárhelyre regísztrálhatnék.
üdv.

Egyrészt egy ilyen táp kimenetére sosem teszünk nagy elkót, mert minek. A töltése nem 50Hz-es szinuszos feszültséggel/árammal történik, hanem mondjuk 50kHz-es négyszöggel. Az enyémben 220µF van 4A-re, és 470µF 8A-re. A másik, hogy mivel impulzusokkal van töltve, többnyire nincs is benne annyi töltés mint amennyinek a befogadására képes.
Valamekkora kondit mindenképpen kell odarakni még az analóg szabályozás esetében is, különben nem lesz ami megegye a szabályozásból (is) eredő tranzienseket, lásd Alkotós táp dinamikus viselkedése.

Szia! Próbáld a másik link alatt: Bővebben: Link

Az oké hogy nem teszünk de ennek a tápnak a kimenetén van és kész.

Szia
Igen, ott müködik köszönöm.
üdv.

SPS 9000 panele szemet gyönyörködtető . De a dobozolás?
Szerinted mi a pontos szerepe a kapcsolásban TR103 ,a két bc337 ről vezetett Sg3525 Comp (9) es lábára vezetett szekciónak?

Nem tudom, a kapcstápokhoz annyira nem értek. De arra tippelek hogy nullátmenetet, esetleg áramot figyel rajta keresztül.

Még a T105 -Bd 243-rész érdekelne ,hogy stabilizálhatja a kimenő veszültséget , vagy csak kisüti a táp kondikat?

Első ránézésre egy áramváltó. A trafó (TP103) primerjén átfolyik a táp primer árama, amiből a TP103 szekunderén az áttételnek és a lezárásnak megfelelő áramjel, illetve feszültség lesz. Ha ez elér egy értéket, akkor (az adott félperiódusnak megfelelően) valamelyik tranyó kinyit, és földre húzza az IC hibaerősítőjének a kimenetét (Comp), azaz leállítja a vezérlést.
Tulajdonképpen rövidzár védelem. Ez azért kell pluszban még az áramszabályozás mellé, mert attól hogy működik az áramszabályozás, a vezérlő még néha be be kapcsol az órajelre akkor is, ha a kimenet rövidre van zárva (mert hát a feszültség, és ezzel együtt az áram egy idő elteltével csak lecsökken nullára, ha nincs vezérlőjel). Nem nehéz kitalálni, hogy ilyen esetben mekkora csúcsáram folyik a primer körben (több tíz A), ami rövid idő alatt tönkretenné a primer kapcsolóeszközöket. A dolgot még az is nehezíti, hogy a vezérlő nem tud tetszőlegesen rövid időre bekapcsolni. Az SG-t még sosem használtam, tehát nem ismerem, de pl. a 494 esetében ez 600ns körül van. Ez már bőven elég idő arra, hogy felkússzon a primer áram.

Hehe, nekem is ezen a tranyón ragadt meg rögtön elsőre a szemem mikor megnéztem a rajzot. (Gondolom elírtad és T05 helyett T105-re gondoltál.)
Nos ahogy nézem ez a tranyó egy áramgenerátor, a két nyitó irányba előfeszített diófa nyitja a T105-öt, amitől azon áram kezd folyni, üríti ki a C113-at de ez az áram feszültséget ejt R118-on ami megemeli az emitterét, így csökken a B-E fesz azaz beáll egy szép stabil áramgenerátornak. A kérdés az hogy erre miért van szükség. PR101-en ráadásul ezt az áramot figyeli is. És ahogy nézem ezen kívül nincs is más soros ellenállás az áramkörben, azaz a táp áramgenerátoros üzeméért is ez a sönt felel. Viszont a T105 miatt nulla terhelés esetén is folyik rajta áram.
Mondanám hogy azért van a T105 mert a kimeneti elkó (ami most nézem nem is 4700µF mert kettő is van, azaz összesen majdnem 10000uF!) nagyon nagy és a feszpoti letekerésére emiatt nagyon lassan reagálna a táp terheletlen kimenet esetén. De nem mondom, mert van egy olyan gyanúm más ok is áll a dolog mögött.

De megjegyzem hogy ha az áramot ezen a söntön méri, márpedig máshol nem tudja, akkor a T105 és a két diófa hőfüggése miatt az áramszabályozás és mérés nagyon nem lesz stabil.

A Pr101 akkor figyelné ha a Pr101 a R119 és a D104 közt lenne elhelyezve.Igy ennek a ciklusnak az áramfigyelésből kimarad Pr101.

A C113-ból a T105-ön folyik át áram a T105, R118 és PR101-en keresztül. Be is rajzoltam: