Elég? Ez nagyon jó szer.

Jólvan már, egyelőre csak kívülről látom.
Aztán találtam egy kémiai ónozót is: pontosan ITT
Találtam róla némi infót, 320 fokig nem kényes.

Ezt viszont feleslegesnek tartom.

Na és miért? :o
Pedig ez nem rossz!

Nem mondtam, hogy rossz! Felesleges. Ha meg, akkor már inkább galván ón.

Az elektrolízises ónozásra gondolsz? Azzal már tuti olyan lenne, mint a gyári panel.

Senki nem próbálkozott ilyennel?

Bonyolult, macerás, drága, finom munkára nem is nagyon alkalmas.

Üdv.!
Ha a vaskloridos maratóanyagot párologtatom akkor csak a víz párolog el és ott marad a vas-klorid vagy elillanik a klór is?
És ha marad a vas-klorid akkor ugyanúgy lessz oldható mint előtte?

A helyiségben, ahol vasklorid párolog -pld. maratás alatt- a vas eszközök korróziónak indulnak, a vasklorid gőzétől. Tehát nem csak víz párolog, az nem lenne ilyen hatással.

Köszönöm!
Az esetleg nem tudod milyen mennyiségű vas-klorid távozik?
Arra lennék kíváncsi hogy érdemes-e elpárologtatni és újra oldani,vagy inkább tároljam-e oldva.

Nyugodtan tárold oldatban , de olyan helyen ahol jó a szellőzés és kevés fém van a helységben

Értem.
Köszönöm

Ha zárható műanyag edényben tárold, akkor több évig eláll mindenféle károsodás és párolgás nélkül.

Sziasztok,
Ha valaki laminálós eljárással készítene panelt , akkor van néhány tapasztatom amit átadnék:

Szóval, lézeres nyomtatóval készítem , semmilyen extra papírbeállítást nem használok.
A vivőpapír félfényes offset papír.
Laminálás után , melegen azonnal megy az áztatóvízbe , mert ha kihűtöm előtte akkor a papír felpúposodik és félő hogy feltépi a vékonyabb vonalakat.
Tökéletesen lejön a papír , a végén a finom rajzolatoknál pici sósavas vizzel és ecsettel azt is leszedem.
Gond volt eddig , hogy a festék a nagyobb felületeknél nem takart eléggé , ott eddig alámart.
Már vettem másik tonert , de azzal sem lett jó.
Viszont ha kétszer egymásra printelem ki a rajzot nagyon jó lesz . Nem torzít , talán néhány százados árnyék látszik , de szabad szemmel alig vehető ki ,és a vonalak kontúrja is sokkal szebb.

Több mint 25 éves gyakorlatom alatt ez volt a legtökéletesebb megoldás.
Ha érdekel valakit , felteszem egy lidis lamináló átalakítását is . Nem tudom ide lehet - e , vagy van ennek egy külön fóruma?
Üdv .
mezga

Szia!


Ehelyett állítsd be a papírt a lehető legvastagabbra, amit a nyomtató beállításoknál lehet. Ez különböző néven futhat: kártya, vastag karton, ...
Illetve ha lehet, akkor toner darkness maximumra és a minőség is maxra. Ilyenkor több festéket szór egységnyi területre, így jobban fog fedni, nem kell többször nyomtatgatni.
Pl. Lexmark 543dn nyomtatóval nekem a 4800CQ, toner darkness 5, card stock, all colors black beállításokkal ragyogóan szokott fedni (az új oki nyomtatóm még nem próbáltam, a xeroxomon pedig vastag karton volt a neve). Persze fontos még, hogy ha véletlenül be van kapcsolva a toner spórolás, akkor azt kapcsold ki!

sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy fotozáshoz jó a nem fény érzékeny sima epoxid nyák is jó ha befújom pozitiv 20-al?vagy esetleg cellu kell ha f.érz. Kell?

Nincs alap esetben fényérzékeny nyák.Csak , amit azzá tesznek , vagy gyárilag , vagy mint ahogy te is szeretnéd P 20 segítségével.
Tehát innentől kezdve teljesen mindegy milyen a nyák anyaga , csak réz felület legyen rajta.
Illetve talán , ha nem mindegy , akkor az a készítendő áramkör fogja meghatározni , hogy elég egy gyengébb alapanyagú nyák is avagy nem.Remélem kiderült számodra a lényeg.

igen,köszönöm

Szia , Hidd el kipróbáltam már minden beállítást könnyű ,nehéz , karton ,stb. minden be van kapcsolva , elpocsékoltam egy csomó papírt , vettem transzfer fóliát ezrekért, még műnyomót is .
Aután ez lett a legjobb legegyszerűbb.
mezga

Ha kétszer kell nyomtatni , akkor az a nyomtató nem az igazi.
Valóban , ha jók a beállítások , akkor tökéletesen elég az egy nyomtatás is.
Sőt a kétszeri egymásra nyomtatás már nem hiszem , hogy jó minőséget eredményezne..

(átirányítottak a kezdő kérdésekből)

Sziasztok.

Készítettem az utóbbi időben egy-két NYÁK-ot a lézernyomtató + lamináló technikával. Minden szép és jó, de azon gondolkodtam, hogyan lehetne silkscreen-t is rátenni a panelre. Azt találtam ki, hogy a NYÁK maratása és kifúrása után rálaminálnék a panelra még egy réteget (ez lenne a silkscreen) utána pedig lefújnám TN180-al. A lézernyomtató festéke nem vezető. Ez így működőképes? Van esetleg valakinek más - házilag is könnyen kivitelezhető - ötlete?

Köszönöm.

Általában az alkatrész oldalra szokták ezt csinálni , mint amit te most leírtál .De persze létezik más eljárás is pozíció rajz készítésére stb stb stb . Kicsit visszább a fórumban.

Szia. Engem érdekelne a lamináló átalakítása. Jelenleg egy régi okmányos szörnyet használok (állítható hőfok 160C-ig, digitális hőfok kijelzés, állítható henger sebesség stb. ideális NYÁK-hoz), de sosem lehet tudni. Ha egyszer bedöglik, akkor jó lenne az alternatíva.

Én most épp silkscreen-nel kisérletezem lásd a kb. 5 perccel ezelőtti kérdésem.

Persze azt értem, a kérdés arra vonatkozott inkább, hogy ez jó megoldás-e erre a problémára. Mert ha igen, akkor egyoldalas NYÁK esetében szinte gyári minőséget lehet elérni odahaza is. (eddig a silkscreen hiányzott). Sőt kétoldalassal is.

Ha bedöglik a lamináló, akkor ott a vasaló.

Érdekes lehet kinézetre is fekete forrasztási oldallal Én inkább amiatt hezitálnék kicsit, ha elkezded forrasztani a forrfejeket melígítve mennyire fog felpuhulni, elégni a körülötte lévő tonerpor a lakk alatt .
Ha kipróbáltad azért majd osszad meg velünk is!

Alapvetően azt gondolom, a házi panelkészítés csak speciális esetekben létjogosult, de most Én is babráltam ezzel, aminek kapcsán megcáfolódott egy korábbi nézetem.
Azt gondoltam eddig, annál jobb egy vasalásos/laminálós porfestékes panelgyártás, minél tökéletesebben sikerül a festéket a rézfóliára felvinni. Ezt mostantól ostobaságnak tartom. Eddig öntapadó fólia hátsó hordozójára nyomtattam, amiről 99,99%-ban minden porszem tökéletesen átkerül a panelra, de egyszer sem sikerült kielégítő panelt gyártanom így. Voltak eredmények, de sosem volt tökéletes.
Most szükségből kipróbáltam a műnyomó papírt, amit eddig az áztatás miatt határozottan kerültem. A különbség jelentős, ezért próbáltam jó megnézni a két porfesték átvitelét célzó hordozó anyag hatását. (Próbáltam fotózni, de semmi nem látszik a képeken abból, amit a nagyítón látok.)
A matrica háta semmit nem csinál, csak az összes port átviszi maradéktalanul, majd gond nélkül eltávolítható, nem kell vizezni. Nagy méretnél kicsit zsugorodik a hő hatására.
Egészen más a helyzet műnyomó papírral. Fel kellett ismernem egy szokatlan tényt, amit el se hittem volna ha nem látom. A műnyomó papír csak részben viszi át a tonerben lévő porfestéket a panelra, de ezen kívül mást is csinál. Eleve az anyagában van egy olyan adalék (talán ragacsos gyantához vagy enyvhez tudnám hasonlítani), ami keveredik a porral, és ez a keverék massza kerül a panelra. Egyértelműen vastagabb réteg van a rézfelületen, aminek az összetétele festékpor+a papír apró rostocskái+egy ragacsos mézga.
Tehát nem is a festékpor hozza létre a fedést, hanem annak a papír elemeivel keveredett variánsa.
99%-ban sikeres panelt tudtam készíteni laminálóval felsimítva, majd fejre állított vasaló lapján még egyszer rámelegítve (nem nyomtam rá, csak rá tettem).

Mindez panelgyártásra igaz. A felirathoz sokkal jobb a matrica hátlap, mert ott nincs benne semmilyen szennyeződés.

Szaisztok!
Van nekem egy Medicor Q-125 ös karclámpám, és az lenne a kérdésem hogy ez szolgáltat elegendő uv fényt nekem levilágításhoz?

Igen!