Bármilyen motor tud generátorként működni, csak a megfelelő módon kell vezérelni.

Ahonnan én vettem régebben ezeket a Nine Continent motorokat, ott 500W-osnak árulták, ennyit bírnak is folyamatosan. Igaz nyáron már kicsit süti a kezünket a pajzs, de még nem vészesen melegszenek. 45A-es vezérlőket szoktam venni az agymotorokhoz, és induláskor, vagy emelkedőn fel is vesznek annyit, és rövid ideig bírják is, tehát csúcsban kb. 2 kW-ot is kibírnak. 45x48= 2160W Volt egy 120A-es 72V-os BLDC vezérlőm, arra azért nem mertem rákötni..

A visszatöltéshez megfelelő vezérlő is kell. Szerintem ha kefés motorban gondolkodsz, akkor a külső gerjesztésű targonca menetmotor és a saját vezérlője jó választás lehet. De egyszerű megoldani a visszatöltést az olcsó kínai agymotorokkal is, csak olyan vezérlőt kell venni hozzá, amiben van regen funkció. Meg hátramenet is kell, ha nem egy robogót akarsz építeni.
Ez a vezérlő 2 kW-os, egy kisebb 2 személyes járgányt elvinne, tudja a regen féket, és lehet kérni hátramenettel is, és csak 100$ postával együtt: Greentime Controller
Nekem legjobban az AC motor vált be a visszatöltés szempontjából. A frekiváltó programozásával nagyon jól be lehet állítani, milyen erős legyen a motorfék, és gyakorlatilag álllóra lehet fékezni a járgányt a villanymotorral.
Arra viszont figyelni kell, hogy olyan aksikat kell venni, amik bírják a nagy áramokat fékezéskor. A haverom ólom aksijait kinyírta a nagy visszatöltő áram, vett helyette lítium cellákat, azok már bírják...

Köszönöm a figyelmeztetést.
Sajnos a gagyisodás, a marketig által kreált paramétereken kívül még arra is képesek, hogy meghamisított mérési görbéket közöljenek. Igy láttam 90%-os teljesítménynél 90% feletti hatásfokot... egy kissé gyanús.
(Persze autógyártók tudnak jobbat is, de az ár egy nagyságrenddel több.)
Túl szép is lenne. Az sem igazán segít ha mondjuk a 2500W-os -nak cimkézett motort használnám, mondjuk üzemi 1Kw-on, sajnos a hatásfok az alkalmazott anyagok miatt sehol sem érheti el a 90%-ot. Vagy Óccsó, Vagy jó. Ez van. (előfordul 50%-nál vacakabb is)
Ezért is jobb hatásfokú a Frekvenciaváltós megoldás.
Az ipari minőségű termékeket muszáj tisztességesebben méretezni, de ott is akad ami kritikán aluli.

Hát akkor most 500....800W vagy 1500W-os?? 36.. 48..60V..vagy 72V-os? Menyi a max fordulatszám? Mennyi a tekercsek ellenálása? Hány kg? Vagy ugyan az álneveken? Erre mondja a székely ( a kínaiakra) a piacon hiába hunyorítotok tudom ti is Zsizsikek vagytok.-
De a tréfát félre téve. Egy barátom most ment ki Kanadába rokonokhoz látogatóba.
Ott egy liter benzin 150Ft..... minek akkor villany verda... na ezért nem kell, ezért nem fejlődik még igazán.
Csak az itthoni nyomorunk enyhítésére próbálunk kiutakat találni. De ez talán nem is műszaki kérdés.
Azért egy frankó villanybringát( mondjuk triciglit) csak össze kéne dobnom.

A Nine Continent agymotorok elég jó minőségűek, nekem legalábbis még 1 sem romlott el, pedig 400 kg-os fagyis kocsikat hajtanak. Nagyjából lehet sejteni a méret alapján mit bír egy motor. Az enyémek 220 mm átmérőjűek, és kb. 60 mm széles a mágnes bennük, ezeket 500W-al simán lehet terhelni folyamatosan, csúcsban a 2 kW-ot is bírják.
A feszültséggel nincs gond, a motor bírja, csak a fordulatszám lesz nagyobb. Mondjuk 72V fölé azért nem mennék egy 48V-os motornál...

Egy újabb irány. Vegyészek előnyben.

Lassan készül az én elektromos szekerem is. A motor fordulatának szabályozására a mellékleten található inverter szolgál. Szinte kész az inverter, de az egyenirányítóban lévő diódákkal van gond. Van néhány PC tápból kinyert diódám, de nem egyforma a reakcióidejük. Nem tudom, mekkora különbség a megengedett. Rendelni akartam az üzletben négy egyforma gyors diódát, de nem tudom jó lenne 80 kilohertzes inverterhez 35 nanoszekundum válaszidejű dióda.
Szükségem lenne egy kis segítségre.
Ez az első inverter, amit építek és nem 50 Hz-en működik, hanem kilohertzeken. Az élesztés során nem tudom, mennyire térhet el a frekvencia a megadottól, és milyen károkat okozhat. A kereskedő ajánlott FES16BT jelzésű diódát, a reakcióideje 35 nanoszekundum. Nem tudom, ez a reakcióidejű dióda megfelel-e az inverterhez? Egy rendbelit, vagy kettőt rendeljek? Ez az inverter kibírná az indulást, kuplungozás nélkül? A BUZ11 mosfetek helyett IRF630-at tettem, kettőt-kettőt párhuzamosan.
A segítséget előre is köszönöm.

Miért használsz invertert 555 és FET-ek helyett? A freki R1, R2 és C értékeivel változtatható. R1 növelésével nő a "gázadás" erőssége, a kitöltési tényező.

Én nem tudom, hogy mit akarsz csinálni, de az IRF630 egy 200V és 9.3A MOSFET. Ami azt jelenti, hogy max 9.3A DC áramot tud 25 Celsius fokon, ami lecsökken 6.5A-re, ha a félvezető tokhőmérséklete 100 Celsius fokos. Általában nem illik 80 Celsius fölé vinni a hűtőborda hőmérsékletét, tehát a Tc (case) hőmérséklet 100Cmax reális. Kettő párhuzamosan tud kb. 12A-t DC-ben. Ha elkezded kapcsolgatni, akkor a kapcsolási frekvenciával arányos lesz a kapcsolási vesztesége, amit szintén el kell disszipálni, tehát az áram, amit a két MOSFET tud biztosan jóval kevesebb lesz, mint a DC áram. Szerény véleményem szerint 80kHz-en ez nulla közeli.

Inverternek nem azt nevezzük, ami egyenáramból csinál váltó áramot? Külföldön még inverternek szokták hívni a frekvenciaváltókat is, de azok is váltóáramot állítanak elő. Neked most akkor dc, vagy ac motorod van?

Nem értek az elektronikához, de sok invertert használok az akkuról működő hűtőkompresszorok működtetésére, és azok sokkal bonyolultabbak, mint amit te építesz...

Kedves uraim
Először is köszönöm, hogy ilyen hamar reagáltatok hárman is. Másodjára, túl magas szinten adjátok elő az utasításaitokat.
Most, hogy mondjátok, pontosítanák. Egy DC-DC konverterre van szükségem, 12 voltról 60 voltra. A szekeremre már rászereltem azt az egyenáramú motort, amelyiket a készletemből legjobbnak találtam. Kibírja a 60 voltot. Legegyszerűbb az lenne, ha vásárolnák öt egyforma 12 voltos akkut, de ez az út anyagilag nem járható. Úgy okoskodtam, hogy ha 12 voltról üzemeltetem a konvertert, előállítható 60 volt és több különböző kapacitású akkut köthetek párhuzamosan, így megnő a szekerem hatótávja.
Kedves sebes, a következő mondatod egyáltalán nem értem: - Ha elkezded kapcsolgatni, akkor a kapcsolási frekvenciával arányos lesz a kapcsolási vesztesége, amit szintén el kell disszipálni, tehát az áram, amit a két MOSFET tud biztosan jóval kevesebb lesz, mint a DC áram. Szerény véleményem szerint 80kHz-en ez nulla közeli.-
Ez azt jelenti, hogy a 80 kHz-en működő inverterem nem fog leadni semmi teljesítményt?

Nem, azért nem lesz nulla a tranyók áramterhelhetősége, de mondjuk a fele a folyamtos áramnak. Persze, ez attól is függ, milyen kapcsolást használsz.

Kuplung nélkül? Elvileg lehet, de azt tudnod kell, hogy egy motor terhelve indítva a névleges áramának a 5...10 -szeresét is felveheti. Ezt ki kell bírnia az inverternek. ( vagy helyesbben kapcsolóüzemű tápegységnek ) Ha a motor 500 W-os, akkor ez durván 8A ( hatásfokot hanyagoljuk el ) Induláskor meg legalább 40 lesz. A kapcsitáp trafó áttétele meg minimum 5, tehát a tranyókon 200 A fog folyni. Van olyan tranyó, ami ezt kibírja, de ez a dolog már nagyon bonyolult. Célszerűbb áramkorláttal indítani a motort, de valahogy ki kell számolni mekkora nyomaték szükséges az induláshoz ( ugye valami 1 tonnás szerkezetről van szó ) Egyáltalán kijön e ekkora nyomaték a motorból?
A másik probléma, hogy ez nem annyira egyszerű, mint ahogy nekiálltál... 12 V-ról ez egy nagyon komoly dolog. Nézd meg a Kapcsolóüzemű tápegység autóba, hi-fihez topicot. Keresd emzolee hozzászólásait, abból tanulhatsz.
( Valami benzinmotorfélével sokkal egyszerűbb lenne..., vagy csak az akksikat kellene használnod, egyszerűen sorbakötve. )

Nem akarlak elkeseríteni, de az zsákutca amerre tartasz. 12V DC-ből csinálni 60V DC-t konverterrel, teljesen értelmetlen dolog. Rengeteg lesz a veszteség, az áram nagy részét elfűtöd. Nem csak a konverteren, hanem a 12V-os kábeleken, még akkor is, ha drága hegesztő kábeleket veszel. Minél nagyobb a feszültség, annál kisebb az áram, kisebb áramnál kisebbek a veszteségek.

Szerintem neked valami villástargonca motort kellett volna venned, a hozzá való vezérlővel együtt. Mert vezérlő nélkül szerintem nem fog működni a hajtásod. Amikor az első targonca motoros Aixamomat építettem, nem bírtam kivárni amíg megjön a vezérlő, és kipróbáltam a járgányt úgy, hogy a motor kábelt hozzányomtam az akku saruhoz. Akkora volt a motor áramfelvétele, hogy a kábel hozzáhegesztődött a saruhoz, a mikor jött a kanyar, le kellett törnöm.

Már régebben is mondtam, hogy egy elektromos járművet sokkal drágábban tudsz építeni, mintha vennél egy robi kapával összeépített utánfutós járgányt. Az akku is drága, de ez olyan, mintha előre megvennéd az üzemanyagot, ezen nem lehet spórolni, azzal, hogy csak egy aksit veszel. Az akkupakk ára nagyjából arányos a kapacitásával, ha nincs pénzed aksira, akkor nem lesz elég hatótávja a járgánynak. Az olcsó autó vagy teherautó aksik amúgy sem bírják a ciklikus használatot, sajnos az elektromos járművekbe drága munka akkukat kell venni. A legolcsóbb még használható aksi, pl. a Banner Energie Bull, abból egy 100 Ah-s 32e Ft akciósan. Még egy fagyis kocsiba is 4 db ilyen aksit kell szerelnem, hogy el tudjon menni 40-50 km-t, és 8-10 órán keresztül tudjon hűteni a kompresszor. A fagyis kocsit sima aszfalt úton közlekednek, földúton sokkal többet fogyaszt egy jármű...

Kedves István és Többiek!

Már említettem, hogy 15 éve erősáramú (szervo)hajtáselektronika tervezésével foglalkozom. Nem reklám, de itt megnézehtitek, hogy miket csinálok, csinálunk: www.a-m-c.com.
A gyakorlatban a MOSFET-eket 5-50kHz-es kapcsolófrekvencián járatjuk, minél nagyobb feszültségű az elektronika, annál alacsonyabb ez az érték. Oka az, hogy a kapcsolási veszteség áram és feszültség mellett függ a kapcsolófrekvenciától. Egy félvezetőnek (MOSFET, IGBT) a fő veszteségei a vezetési és a kapcsolási veszteség. Ha a félvezető tartalmaz diódát (MOSFET-nél természetéből fakadóan benne van), akkor ennek a veszteségei (vezetési, kapcsolási) is hozzáadódnak a teljes veszteséghez. A félvezetőre megadják a maximális veszteséget, amit le tud adni, ha a case hőmérséketet egy adott szinten tudjuk tartani (katalógus adat). A maximális áram egy DC áram, ami az előbbi feltételeknek megfelel. Ha kapcsolgatod, akkor a vezetési veszteség (értsd I*Rdson, vagy I*Vce) és a kapcsolási veszteség (fsw*(Eon+Eoff)) összege aminek kisebbnek kell lennie, mint a katalógusban megadott teljesítmény érték.
IGBT-k esetén az Eon és Eoff a diódákra és a félvezetőkre is katalógusadat, sajnos a MOSFET-ekre nem. Gyakorlati tapasztalat az, hogy a kapcsolási veszteség 10-20kHz-en megegyezik a vezetésivel, tehát a megadott DC áram felét tudja az eszköz kapcsoló üzemben. Növelve a kapcsoló frekvenciát ez az érték exponenciálisan szokott változni. Természetesen egy adott félvezetőnél a tesztelés az a módszer, ami célravezető.
A fentiekből állítom, hogy 80kHz-en ha nincs védelmed (hő, rövidzár, stb.) szét fog durranni a félvezetőd, vagy ha a rendszer impedanciái korlátoznak, akkor nem fog leadni semmit.
Végezetül, a kapcsolásod semmilyen általam működőképesnek hitt áramkörnek nem felel meg, ezért valójábn nem tudom mi fog történni.
A hosszú évek alatt számtalan amatőr lepett meg minket ismeretlen kapcsolásokkal, de eddig még nem találkoztunk olyannal, amelyik a gyakorlatban jobbnak bizonyult volna, mint a bevált, ismert dolgok. Javaslom használd a www.ti.com weboldalt, ha DC-DC konvertert akarsz építeni, ott mindent megtalálsz.

Szia! A "csattogós" (mágneskapcsolós) bolgár targoncák nem teljesen így működtek, hanem, ahogy a gáz nyomtad, akkor: 1, fél táp(40volt) párhuzamos gerjesztés 2 ,fél táp soros 3, teljes táp párhuzamos gerjesztés 4, teljes táp soros gerjesztés. Üdv:Laci!

Kismegszakítóval biztosan nem fog menni, ugyanis itt egyenáram van és a kismegszakító nem rendelkezik ívoltó kamrával. Esetleg egy megszakításkor a kialakuló ív nem fog kialudni és szétolvad minden. Ide már kontaktort kell tenni. Nem egy olcsó mulatság.

Esetleg megpakolni a kismegszakítót elkókkal ívoltás gyanánt?

Persze, 24 V-ról. A sima kis reléken is meg van adva, hogy max 28...30 V-ig tudnak DC áramot megszakítani. Mondjuk 100 mA-t. Még a te rajzod szerint is sokkal magasabb feszültségről van szó, tehát valós probléma az ívoltás hiánya. Ugye, itt 60 V-ról van szó...

Elég sok elkó kellene oda és még valami ellenállásféle is sorba, mert különben olyan lengések jönnek létre, ami biztosan meghaladja a motor szigetelését. Vagy egyebekét. Végül is egy rezgőkör jönne létre, amit rendesen meglökünk egy kikapcsolásnál... meg lehet diódázni a motort, akkor legalább a motor tekercselésében tárolt energia nem az ívben fog elveszni ( hanem a diódán... .), de van ott elég szerelési induktivitás, hogy gondot okozzon.

Legjobb a kontaktor, vagy pedig egy soros chopper jó nagy FET-tel, áramkorláttal. De hát ezt te is tudod.

Igen.

Dióda nélkül kis kitöltési tényezővel is 0,6A-t kért a motorom. Diódával azonos fordulatszámon lecsökkent 0,06A-re. 555, IRFP150, 48V 300W motor 12V-ról.

Ugyanezt használtam 230/27V-os trafó hajtására. Üresjáratban (izzó kitekerve) a multiméter 0,01A-t mér, terhelésnél 1A felett nem küldöm tartósan.
Egy FET félig vezető állásban maradt.
Akkor a 100W-os izzó elég jó fényerővel világított (pedig 12V-ról táplálom a 27V/230V trafót), áram 3,5A körül. Valszeg a fesztüske túllépte a fet tűrőképességét a primer oldalon.

Én nem utaítottalak magas szinten. Azt kérdeztem, miért használsz invertert 555 és FET-ek helyett? Azért kérdeztem, mert az egyszerűbb és olcsóbb.

60V-on kell kb. 20A egy 1kW motornak. 12V-on ennek 5-szöröse, "csekély" 100A.

12-24V-tal, váltóval és kuplungcsúsztatásal lehet, hogy vezérlő nélkül is elmenne. Pl. 1-es fokozat, és lassú kuplungráengedés.
Kapcsolási veszteség: a FET vezetve kis veszteségű, nem vezetve nincs veszteség. Mikor nyitod, átmenetben nagy az ellenállása, ezért ekkor melegszik. másodpercenként ki- bekapcsolva kevés veszteség, másodpercenként 300000-szer kapcsolva több veszteség.
Ha sok a menet a trafón, vagy nem bírja a ferritje a nagy frekit lecsökken a kimenő teljesítmény. Extrém példa: normál 50Hz trafón 100kHz.


A 12V-os akkukat akarod párhuzamba kötni?

Ez tranyós, más tészta. Trafót meg így nem szabad megtáplálni, az sokkal bonyolultabb, tekintve, hogy váltakozófeszről működik.

Persze, hogy működik. 24 V-on. 60-on meg az ív szétolvaszt mindent.

Igen a 24voltnál még tökéletesen működik a te megoldásod is. De hidd el, hogy a 80 votos targoncáknál már komoly ívoltós mágneskapcsolók voltak, ennek ellenére gyakran kellett cserélni a pogácsákat, de összeragadtal nem nagyon találkoztunk, inkább "megette" őket az ív. Cellát is úgy cseréltünk, hogy az akku saját energiájából forrasztottunk egy speckó pákával. Nagyobb teljesítményű kétmotoros targoncákon meg nem vot difi sem, hanem a kormánymű vezérelte a két motort hasonlóképpen a gázpedálhoz, na ezek kapcsolóival jókat lehetett szívni.

[/off]Akkor bocsika[off] Gyerektriciklinél én is a te megoldásodat fogom alkalmazni, csak 6/12 voltra, és a difi úgy lesz megoldva, ahogy leírtam.

István valószínű ezzel keresi a kenyerét... nem hiszem, hogy az a jó megoldás, ami nem korrekt, még ha olcsó is.

Nincs az olcsó megoldásoddal semmi gond, csak kell Istvánnak szereznie egy 24 V-os motort. 20A körüli kismegszakító kevés lesz, de be lehet kettőt, hármat is kötni párhuzamosan. Összefogni őket, mint egy háromfázisút.

Kedves uraim, az biztos, hogy elgondolkodtattatok.
Nagy reményt fűztem a DC-DC konverterhez, ami úgy néz ki, hogy szertefoszlott, pedig 10 db 555-ös és 10 db 4013-as ic-t vásároltam. Az is igaz, hogy nem egy ökör ára volt az egész, hanem 16 lej (kb. 1000 forint).
A kuplung nélküli indítást azért említettem, hogy jó lenne, mert még egy két embernek is kölcsön adnám a járművet, aki a szívemhez közel áll. Amúgy van rajta kuplung is, de ki tudja, hogyan engednék fel a pedált és lefüstölne az elektronika.
Már több tíz éve gyűjtöm a mindenféle kacatot, most már szeretnék csinálni is belőle valamit, úgy, hogy minél kevesebbet vásároljak hozzá. Talán még az is járható út lenne hogy vásároljak négy kocsiakkut, ami lenne vagy 800 lej (1 lej = 60-65 forint), de már többet nem szeretnék rá költeni. 1000 lejért már személygépkocsit is lehet vásárolni, amihez van jogosítványom is. A szomszéd falu, ahova kell hordani átadásra az uborkát, megfelel. A 24 voltos motor elég jó megoldásnak tűnik, de azt még meg kell szerezzem, valószínű, meg is teszem, mivelhogy a DC- DC konverter becsődölt. A kapcsolgatást majd megoldom. Már mentem néhány métert az ubimobilommal (ezt a nevet kapta és ezen emlegetem) hálózatról trafóval, diódahíddal, de nem maradt időm mérni fogyasztásokat.

Szia! Én nem tudom, hogy nálatok mi mibe kerül, csak azt sejtem, hogy lazábbak a szabályok. Nálunk sajnos horribilisek az árak, és sokba kerül, hogy legálisan közlekedj egy villany autóval. Felénk régebben voltak a vasútnál elektromos szállítókocsik, nem gondolkodtál rajta, hogy szerezz egy olyan roncsot, amiből építkezhetnél, hátha nálatok nem aranyárban adják. (azok is csattógósak). Üdv:Laci!

Amit ti tanácsoltok, az a B. terv. Amikor már minden kötél szakad, jön a C. terv. Vásárolok egy gépkocsit 60-100 ezer forintnak megfelelő lejért, amin még van egy egyéves műszaki. Azzal lehet szállítani az uborkát a telephelyre. Lejár az év, lejár a műszaki, a kocsit vagy 25 ezer forintért leadjuk az ócskavasba.
Az A. terv az lenne, hogy az elektromos szekerem megépítsem. Itt a faluban és a mezőn tudjak hozni-vinni ezt-azt. Mellékelek egy fényképet az ubimobilom mozgást létrehozójáról.