Értelmezd Józsi írását! Nem! Benne van a gyári szórásban.

Szerintem nem. Tréfásan arra céloztam, hogy az egyéb, összes többi alkatrész is "szór" valamerre, tehát nem lehet tudni jó felé, vagy negatívba játszik-e be a trafók aszimetriája.
Rád vagyunk utalva e tekintetbe, a beszámolódat várjuk a végén.

Igyekszem minél hamarabb éleszteni! Trafóról nincs valami adatlap vagy olyan kapcsolás ami jó hozzá ? Neten keresgéltem, de nem találtam olvasható infót :/
Érdemes csöves egyenirányítással szórakozni vagy ugyan olyan jó a félvezetős is késleltetővel ?

Hogy érted azt, hogy 'jó hozzá'? E(P)CL 86-hoz való, valamivel előbb is belinkelve, de a képek közt számtalan. A legtöbb készülékben késleltető nélkül nyomják a félvezetőst, de jobb késleltetővel. Amúgy secko-jedno, de csövesbe, csöves az igazi (mániások szerint ). Gyári trafókról nem is fogsz találni (részletes) adatlapot.

Ez lesz az első kimenőtrafós csöves ketyerém, ezért kérdezem. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a trafó 4 Ohm-ra illeszt. Most kapcsolások közül ezt néztem ki:
Bővebben: Link

Tápot csak úgy tudom jelenleg megoldani, hogy 2 trafót kötök egymás után, de így sem lesz középmegcsapolású trafóm. Van egy régi csöves szkóp trafóm, de az ide túlzás.
Egyen csövekből EZ80 EZ81 AZ1 EZ2/3 PY88 van. Melyik lenne a legalkalmasabb ide ?

Megnéztem időközben, ez egy Unitra ZK 120/140/145-höz való kimenő. Ezekben ECL 86 a végcső, és valóban 4 Ohm-ra illeszt. Sokat ne várj tőle, mivel kicsi a vaskeresztmetszet, valószínűleg a magas hangok is lekonyulnak úgy 12kHz után.

Nem is várok tőle sokat, csak szólaljon meg Idővel lesz normális kimenő is. KB mennyiért lehet kapni/ mennyiért tekernek egy normális kimenőt PCL86-hoz ?

Tápnak én az EZ81-est ajánlanám, az 160mA-t tud, és elvinné mindkét csatornát. 36mA-t beállítasz nyugalmi áramnak, bőven ki fogja szolgálni. Amúgy azért jobb a csöves egyenirányítás, mert egyrészt kellemesebb hangja van vele az erősítőnek, másrészt viszont a félvezetőssel szemben már benne van az anódfesz késleltetés. Ez azért jó, mert a félvezetős táppal - ha nincs késleltető - azonnal megjelenik a tápfesz az anódon, és a bekapcsoláskor a részlegesen felfűtött katódnak kell kiszolgálnia a teljes anódáramot. Ez megeszi a katódot ott ahol előbb meleg lesz, ott nem fog emittálni egy idő után. Tehát a cső hamarabb tönkremegy, ha nincs késleltetés.

EZ81-hez közép megcsapolású trafó kellene. Mint írta: nincs. Marad a Graetz+ késleltető. Bár azt is össze lehet rakni pl. 4 PY-ból.

Jók lesznek azok a kimenők. Elég húzós tekertetni. Venni pont frankót, elég nehéz. Megnézted a 'CIROKL' féle kapcsolást is?

Az is igaz. Mondjuk szoktak olyat is csinálni, hogy a Graetz-es egyenirányító után a + tápágba betesznek egy EZ81-es diódát - párhuzamosan kapcsolva a két anódot - késleltetőnek. Például EcoPityu tollából: A Kör Itt is ilyen megoldást alkalmazott a tápegységben.

Talán az EZ80 is elég 2 ECL86-hoz. De ha biztosra mész és van ,akkor EZ81. Viszont ezekhez a csövekhez igazából kéne a középmegcsapolás is. PY88-al egyutast tudsz csinálni, de azt is fűteni kell (30V/300mA). Ez a rajz amit választottál egy nagyon jól kimunkált és szép hangú kapcsolás. Jó szórakozást az első csöveshez. Aztán kutakodjál még televíziós csövek után, mert van még benne bőven lehetőség.. sorvégcső, soroszcillátor, sorgenerátor csövek ECC82, PCF80-802, KF csövek előfoknak EF80, EF184.. stb.. de még a használhatatlannak vélt sorgenerátor cső az ECH84 triódája is "meglepő".

Sziasztok!
Megint egy akadályba ütköztem. A következőt építettem: Bővebben: Link Persze szerettem volna sztereóba.
Pont ezekkel az alkatrészekkel. Annyi módosítással, hogy a tápnál nem bontottam külön a "B+"-t és a "B++"-t. Tehát egyről megy mind a 2 fele.
A probléma, hogy ez nálam teljesen monóban szól. Már átnéztem Á-tól Z-ig az egészet és semmit sem találok, amit máshogy kötöttem volna be az eredeti kapcsoláshoz képest (leszámítva a tápnál).
Na már most: Ez nekem ilyen marad vagy van valami megoldás arra, hogy sztereó legyen.

Ha a rajz szerint építed meg, annak teljesen jól kell szólni. Az, hogy nálad az előcső is azt a tápot kapja, mint a végcső, annyira nem baj. Valamennyi tápban levő elkó negatív pontja közös. Elsőnek ezt ellenőrizném.

Van egy nagy trafóm, ami egy csöves szkópból maradt. Azt lehet befogom tesztelgetéshez, csupán valahogy ki kéne mérnem :/ A gond az, hogy itthon max 250V AC-ig tudok mérni, de a trafón rengeteg kivezetés között még 3kV-is van..
Csinálnék egy 10:1 -es ellenállás osztót, akkor azzal lehetne mérni ? ( 1Mohm + 250k poti, hogy valahogy a multi belső ellenállását is tudjam korrigálni )

A 3 kV -os tekercs a legvékonyabb huzalból van. Azt szigeteld le, és hagyd békén.
a primer legalul van, de annak is több kivezetése van. A kivezetések vasmaghoz képesti helyzetéről tudsz következtetni, hogy melyik melyik.

Elkötésre, vagy a bemeneti jelföld megszakadására tudok tippelni..
Illetve megjegyzésként annyit még, hogy a B+ és B++ kivezetések közti ellenállás ugye a rajta átfolyó áramnak megfelelően feszültséget ejt. Ha mindkét csatorna B++ pontját közös ellenállásról kötöd be, akkor annak az értékét illene megfelezni, hogy beálljon a pontos feszültség. Persze, ettől max. halkabb lesz, de monósítania így sem szabadna!

Építettem egy első csöves erősítőt, végfok GU50 SE kapcsolásban meghajtás ECC85 mert ezt találtam majd le lesz cserélve 6SN7-re, sajnos a kimenő trafó beszerzéssel van gond, a lényeg hogy sehol nem találtam két egyformát, egy táp trafót találtam itthon az egy oldalról volt lemezelve és a hegesztésnél szét tudtam vágni hogy légrés legyen benne, ami érdekes hogy a trafó úgy is átviszi a 20kHz-et hogy alul primer felül szekunder, nincs réteges tekerés. Ami meglepett hogy a frekvencia menetet megnéztem nem csak műterheléssel hanem hangszóróval és szépen kirajzolódott amplitúdóban a hangszóró frekvenciafüggő impedancia változása.

Kommersz készülékekben nem is találsz rétegezett tekerésű kimenőt. Az átvitel nagyban függ a vas minőségétől (lemez vastagság), nagyságától. Pl. 5W-ra jó a 2-3cm² is, meg a 7 is; de a 7-sel jobb a hangja.

Sajnos a csévetestre az összes vezető 1 síkban van behúzva, kivéve a nagyfesz tekercset, amit már el is szigeteltem.
Kimértem az egész trafót. Segítségetek kérném, hogy melyik lehet a primer tekercs ?
A rajz nem sikerült a legjobban, de kivehető belőle minden.

Az én tippem a 18-19-20 és 110/220V-ra készült a trafó, átkapcsolhatóra...

Leszigetelem még egyszer szilikonnal a 3kV-os kimenetét ( azt a rajzon nem jelöltem ), és kipróbálom, leméregetem. Kb milyen vastagon szigeteljem ?

Én is 18-19-20-ra tippelek. Akassz pl. 18-20-ra 24V váltót, mérd a többi tekercseken megjelenő feszejeket, ebből minden számítható.

Ha jól látom a felülnézeti első képen, az alsó forrléc közepén levő kivezetés van legközelebb a vashoz. Ez lesz a primer tekercs kezdete. Ez nem tudom hányas, de próbáld meg eszerint. Ehhez képest a többi ettől kifelé sorjázik.

Az nincs meg, hogy mi volt a pontos tipusa a bontott szkópnak? Mert én is bontottam egy EMG szkópot, és hasonló célból rákerestem a tipusára, meg is lett az e-tanyán a doksija, onnantól pedig az összes kivezetés beazonosítható feszültségértékekkel .

Sajna nincs. Fősulin hevert ez a trafó a raktárban, tanár mondta, hogy valami csöves szkópban volt.
Most végigmértem. 18-20 lábra adtam 21,6V AC-t, de szerintem ez nem nyert..

15-17 -re adva feszültséget már barátságosabbak az eredmények.

Végigmértem. Nem túl biztató :/ szerintetek valamelyik bekötés alkalmas lenne PCL/ECL 86-hoz próbálkozni ? Csöves egyenirányítással ( AZ1 vagy EZ80 ) akarnám megépíteni.

Szia !

A kis ellenállású tekercsek (0,1 ohm)lehetnek a fűtőtekercsek.
Ezt tápold meg 6-6,3VAC-val, és mindjárt kiderül melyik a primer, csak végig kell mérned a trafót.
Érintésvédelemre, biztonsági dolgokra gondolj!

Üdv! Justice

6,3V -ot max úgy tudom most megoldani, hogy egy autós végfoknak ( 1 Ohm-on is stabil 400 Watt ) adok 50-Hz bemenetet és a kimenetét beállítom a megfelelő amplitúdóra.