Egyetértek - de mégsem. Mindenkit megkérdezett a tapasztalatairól - engem is. Nem hinném, hogy ez bűn. Főleg egy kezdőnek nem. Én is sokat kérdeztem - bár így utólag - még így sem eleget. Én becsülöm, hogy körbejárja amit lehet. Eddig senkit nem hallottam úgy válaszolni, hogy: "Menj el az XY boltba és vegyél Z tengelyt, csapágyat, csavart, mert az biztosan tudja azt amit szeretnél." vagy: "Használt fűrészasztal alapját kitűnően használhatod mert az kellő tehetetlenséget ad a gépnek." Egy ipari, használt gép megvétele - jó alap lehet. De azt is megteheti, hogy megveszi az említett gépet és a fő konzolokat acélra cseréli a konstrukció megtartása mellett. A döntés a végén úgyis az ő kezében lesz. Amikor a mérleg egyik nyelvén a "megépítem, mert nekem úgy éri meg" a másikon a "nem építem meg, vagy átalakítom, mert nincs hozzá elég szerszámom, vagy tapasztalatom" dolgok fognak valamerre elbillenni.

Vagy vásárlok, vagy építek.
Vagy megveszem, és segítségével átalakítom, megmunkálja ami kell hozzá.
Nincs olyan, hogy milyet vegyek.
Itt meg van tapasztalat bőven, és rendes és tapasztalt fórumtársak.

Vagy: veszel és azzal építesz...

Szerintem csak akkor fogj bele építésbe, ha van rálátásod. Nekem nem volt, nem is kellett volna nyűglődni.
A vége az lett, hogy a mechanikát megvettem / megcsináltattam, de nem olyan lett, amit szerettem volna. Az elektronikát össze tudom rakni - össze is raktam - de nem építettem hozzá a tápon kívül semmit. Nem éri meg; port leválasztót, motor vezérlőt is úgy vettem. Lehet kínából még olcsóbb lett volna, de ez viszont biztosan jobb minőségű.
Így ~150 ezer körül lett a vége, persze főorsó nélkül. De munkaterületre meg sem közelíti ezt kínait, kb. 220x200 hasznos, és egyéb problémám is van a mechanikával.

Ellenben ha van lehetőséged baráti áron minőségben gyártatni elemeket, és tudod is, hogyan kell azokat jól össze rakni, akkor érdemes belefogni építésbe. De az egy másik történet, az első kérdés: mit is építsek?

Csak egy adalék az építéshez: A4 méreten dolgozni képes éppen jó szokott lenni - egy határig. Az én gépem 32cm-t tud, de van olyan tárgy amihez kellett volna a 32,5cm. Tehát mindig van nagyobb feladat. Ha elektronikában gondolkodik az ember, dobozban, előlapban - akkor a 44cm-es rack előlap méret a legjobb - de ehhez már durvább mechanika kell a hossz miatt. Azonban ezzel tudsz - elő, oldal hát és fedlapot készíteni: 50cmx50cm nagyon jó méret. Azon szinte minden megcsinálható, ami kellhet. Ha nem vagy nagyratörő, jó a kínai is. Panelt és műanyagot biztosan fog tudni. Nehéz igazán jó tanácsot adni egy szakácsnak - ha nem tudja az ember - mit rejt a hűtője ! Az biztos, hogy vezérlőt, port leválasztót - valóban olcsóbb megvenni. Nekem kínai van - és lám működik. Igaz - magyar - toroidos táp van hozzá Csaby interpretálásában: táp és egyéb cnc dolgok... Majd elfelejtettem: Az sem mindegy mekkora lakásban laksz, mert lakótelepen egy 50cmx50cm-es gépet már az ebédlőasztallal kellene összeépíteni és tésztát is azon vághatnál. Viccet félretéve. A gép alapjai: Derékszög, párhuzamosság, egytengelyűség. Ha ezt nem tudod az otthoni eszközeiddel biztosítani - ne fogj hozzá a mechanikához. Aki az én gépemet építette, ő mondta, hogy a párhuzamosságot úgy tudja biztosítani, hogy az acélból, lézerrel kivágott darabokat egyszerre munkálja meg, azaz a két szemben lévő oldal egyszerre készül el. Azonban a csavarmenetek, vagy átmenő csavar esetén a lyukak minimális hézagai untig elegendőek ahhoz, hogy elrontsd. Ergo - ellenőrízni is kellene a végeredményt. Ezért mondtam a kínaira, hogy jobb lehet, mint néhány házi gép. Én megszenvedtem a saját mechanikával - költöttem rá feleslegesen és összerakás közben jöttem rá - mennyi minden hiányzik még ahhoz, hogy igazán pontosat tudjak csinálni. Emiatt viszont nem akarom annyira felszerelni a műhelyemet, hogy mikrométertől a tapintócsúcsokig mindenem legyen. Meghagyom ezt azoknak, akik már felszerelkeztek erre. Van amire nem szabad sajnálni a pénzt. Lehet persze - saját zárt szelvényből hegesztéssel is csodákat alkotni, de - nem kezdőknek. Sokunknak már az is kihívás, hogy egy vízszintes és kellően sík felület legyen, amin pontosan összeállítható a mechanika alapja. Nekem van ugyan oszlopos fúrógépem is, de az sem gyógyír mindenre. Persze rábízhatod magad a technológiára is és te is vágathatsz lézerrel acél elemeket - de mindig lesz valami apró hiba, amit korrigálni kell - bármilyen előrelátó vagy. Fejlesztők azt mondják - az ötötdik prototípustól kezd valami jó lenni. Öt gépet megépíteni - nos az már nem amatőr kategória. Árban sem.

Én pár hónapja vettem egy 3020-as gépet. Nyák maráshoz használom elsősorban. Mindenképpen Z kivitelt vegyél ha veszel, mivel az golyósorsóval szerelt (hosszútávon is pontosabb marad mint a T trapézmenetes verzió). Az elektronika nem különösebben jó, alapvető dolgokat nem vettek figyelembe a Toshiba meghajtó chipek leírásából. Utólag ráforrasztható ugyan pár szűrő kondi a nyákra, amivel jelentősen csökkenthető a lépéshibák előfordulása, de sose lesz az igazi. Én már átépítettem az egészet Ethernet alapúra (az eredetiből megtartottam a trafót és a tokmánymotor elektronikáját, ez csinálja a 24V-ot is, bár kiegészítettem még egy 24V-os táppal, hogy a vezérlést leválasszam a hajtásról). Ennek előnye még, hogy a gépem később kiegészíthető negyedik (A) tengellyel is, illetve most már vannak végállás / referencia kapcsolóim is. Az új mozgásvezérlő hardveresen támogatja a letapogatást, így a valódi érzékelési pontot rögzíti, nem azt amikor a Mach3 észrevette, hogy megjött a jel. A gép mechanikája viszont nem rossz, akár SMD-s nyákok is kimarhatóak vele (később ez is lesz a célom). A mellékelt kép egy elrontott nyákról készült (rossz fúrót raktam be az egyik lépésnél...), mivel csak ott kallódott a gép körül ezért szóródott rá egy kis műanyag forgács később. A furatok 0,8-osak rajta. Három egymást követő izolációs marás (kb. 0,2-es marás, 50%-os átfedéssel, 30 fokos V-késsel, 11000-es fordulaton 150mm/perccel ) után ilyen.

Na ilyet az én házilag épített gépem nem tud mechanikailag.

Sziasztok!
Ilyen kínai vezérlővel van valakinek tapasztalata? Ez a vezérlő kompatibilis Mach3-al? vagy csak a lemezen hozzá adott szoftverrel hajlandó együttműködni?

kompatibilitási kérdésem visszavonva: "not work with MACH3"

Mach3-al biztosan nem a fent leírtak miatt, de linuxcnc esélyesnek tűnik az usb miatt.

Csak a saját programjával dolgozik , viszont az egészen jó !

Köszönöm a leírást. Sajnos Német vagy angol raktárból csak a T-s van (Z-ből kevesebb hirdetés is van)

Akkor ahogy íród, jó lenne, ha nem is lenne hozzá elektronika, mert nem jó tervezés, ez sajnos nem jó hír.

Szia! Nem baj, ha más elektronikával használod - ha jó áron jutsz a mechanikához.

Azért ilyesmit tudok csinálni, csináltam is Bár csak kíváncsiságból, igazából fotózással készítek nyákot, de azért van néhány gravírtűm, hátha kell.
Abban igazat adok neked, hogy az elektronikát nem gond cserélni, ha a mechanika jó (és jó áron van)
Azért az érdekes, hogy lépést téveszt alapból. Pláne golyósorsós, ami még nem is szorul (annyira)
Nekem tényleg csak hevenyészett módon van "összedobva" a vezérlés, se árnyékolás, se semmi, de még sosem volt lépés tévesztésem. Igaz, a TB6560 is kimaradt az életemből, de azért az annyira nem rossz. Melegszik, meg fütyülnek vele a motorok szép hangosan, de dolgozik. Az én vezérlőm gyakorlatilag semmit nem melegszik és a motorok is szép csendesek.

Nem magával a TB6560-al van a gond, mivel a leírásában benne van, hogy szükséges hozzá egy 10-100nF szűrőkondi ide és ide. Na ezt kedves kínai barátaink egész egyszerűen kihagyták.
Persze ezenkívül nem tetszett, hogy csak őskövület PC-ről lehetett kizárólag párhuzamos portról meghajtani, illetve minden további bővíthetőség teljes hiánya. Most Leadshine hajtásokat használok, amely jóval finomabb mikrolépéseket enged mint az eredeti elektronika (sok értelme persze nincs túlzásokba esni, hisz pontosabb nem lesz tőle, viszont sokkal szebb így a motorok hangja), illetve támogatja a féláram üzemmódot (praktikus a motorok túlmelegedésének elkerülésére). A Mach3 Etherneten keresztül kommunikál egy CS-LAB-os mozgásvezérlővel (előtte megszívtam egy USB kínai csodával, már összeállt a gép, működött is, viszont egy-két óránként megkergült az egész). Lépéstévesztésem az elektronika cseréje óta nekem sincs.

Z-st vegyél. Inkább várj ha muszáj. Nekem is Angliából jött a gépem. A T variánst folyamatosan után kell majd kalibrálgatnod, sose lesz elég pontos és ahogy kopik folyamatosan nő majd a játéka.

Szia! Hát sajnos nekem még nagyon eltalált beállítás mellett sem sikerült ilyet csinálnom. Egyszerűen nem sík az asztalom - és akkor sem - ha síkrahúzom a géppel. Millió alátét anyaggal próbáltam. A gravírtűket zsinórban töri - már a beállításnál (0.1-es 30fokos). Eddig egyedül a 0.3-as 90 fokossal sikerült marni, de az meg túl nagy nyílásszögű - igaz nem törik - de sajna a pontossága messze nem olyan - mint amilyen nekem kellene. Mellékeltem a legjobban sikerülteket. Ezek a gépasztal egy bizonyos pontján, kis méretben éppenhogy sikerültek.

Te mennyiért vetted a gépet? Mondjuk nekem a 3040-es kellene jobban, mert nagyobb munkafelületet tud megmunkálni. Elő, de legfőképp fedlapokhoz lenne akkora jó.
Nah jó, ha 3020 lenne jó árban, lehet belemennék abba is...

Pontossan milyen vezérlőd van? Nekem sem tetszik az LTP portos megoldás. Vagy USB vagy Ethernet, vagy bármi, ami a Win8.1 64 bitet megeszi, és laptoppal lehet vezérelni. Nem akarok azért plusz gépet. Megtervezem a laptopon, odaviszem, megcsinálja a gép amit akarok.

A gép $750-ba került szállítással. A mozgásvezérlőm pedig egy CSMIO/IP-M. Nem éppen olcsó, de már befürödtem egy olcsó kínaival és nem volt kedvem még egyszer megjárni. 64 bites Win7-es laptoppal használom a Mach3-at, tökéletesen működik vele.
Én is szemezgettem a 3040-el, de aztán elgondolkodtam kicsit. A gépet elsősorban a fő feladathoz kell választani, ami az én esetemben a nyákmarás. Ha nagyobb gépet veszek, ott már jó eséllyel romlik a minőség, ráadásul panelban lakom, így azért helyből sincs végtelen.

Az reális ár érte. Csak sajnos nem látok olyat sehol most. (vagyis Z-t)

Letapogatod a felületet megmunkálás előtt? Fémes vezető felületeknél ez nagyon egyszerű és a kapott ponthalmazzal utána korrigálható a G kód. Nagyobb felületű nyáklemezeknél ez elengedhetetlen.

CNC 3020Z-DQ
Még olcsóbb is lett. Előtte kérdezd meg van-e nekik raktáron, én is a hajón foglalóztam le. Ennek a verziónak viszont nem túl erősek a motorjai, ha fémhez kell akkor lehet másik modellre van szükséged.

A cnc-sek esküsznek az LPT portra megbízhatóság tekintetében. Az USB-t kicsit jobban megismerve - meg is értem ezt. Az nem bolt, ha munka közben, amikor egy reliefet farag a gép 20-30 órán keresztül - egyszer csak lehal a soros kommunikáció..... és ez simán megtörténhet. Én kitaláltam ugyan erre is egy megoldást, de még kísérleti a példány. Ez egy USB-s eszköz - terminálról vezérelhető, de a G-kód alapvetően egy SD kártyán van - azt veszi alapul az elektronika. Igaz ez főleg ismétlődő munkákhoz van kitalálva.

Nem biztos, hogy érdemes túl sok energiát fektetned ebbe, mivel a 3D nyomtatókhoz fejlesztett RAMPS shield tökéletesen alkalmazható hagyományos CNC gépekhez is és tudja, amit leírtál. Lehet persze, hogy picit kell rajta alakítani de kisebb teljesítményű motorokhoz még a meghajtás is fillérekbe kerül vele. (Az SD kártyás rész külön modul hozzá, az már kis kijelzőt és kezelőpanelt is tartalmaz) A teljes elektronika microcontrollerrel, léptetőhajtással, kijelzővel (+SD) kb. 15000Ft beleértve a szállítást is.

Igen, az USB bajosabb, de az ETHERNET az megbízhatóbb.
Az LTP az a gond, hogy elavult, lassú kommunikáció.
Léteznek jó ipari szabványok, de drágák. (Modbus, GPIB-igaz az méréstechnika inkább)

Én egy bútorlap darabot fogattam fel az asztalra, és azt martam saját magával síkba. Így jól működik a dolog, de az igaz, hogy nagyobb méretű nyákot nem gravíroztam.
Nekem is voltak ilyen problémáim, jártam úgy hogy a nyák egyik széle még tök jó volt, a aztán szépen a levegőbe ment a tű, ahogy haladt a másik széle felé. De a síkba marás segített ezen. A bútorlapot is szépen megfogja a kétoldalas öntapadós, úgyhogy olcsó és használható megoldás.
A 0.1-es gravírtűt én is ki akartam próbálni, de abból csak egyet vettem, mert éreztem, hogy nem az lesz az én barátom. Aztán a próba elmaradt, mert belerongyoltam vele a nyákba...
De 0.2-es tűvel tudok dolgozni, ami képet korábban linkeltem, az is azzal készült, asszem 60 fokossal.

Eddig nem volt nagy erőfeszítés. Megvolt a hardver, aminek a kimenetére került egy inverter. A szoftvert más készítette el. Nekem a tanulás része volt a lényeg. Ugyanez a hardver bármilyen léptetőmotoros vezérléshez jó. Használhatom robottánchoz is ha kedvem szottyan rá.

Szia ! Én is síkbamartam az asztalt, sőt síkba is csiszoltam, de éppen az általad leírt jelenségekkel van a baj. Valahogy van egy olyan érzésem, hogy meg van csavarodva kicsit az asztal és nem akarja az igazságot. De az is tény, hogy a nyákok is csúnyán görbék . Segíthet az a tapintószoftver, amit egyik fórumtársunk küldött, de ahhoz én már türelmetlen vagyok. A 0.1-es tűt többé még csak meg sem próbálom. Már a 0 pozíciót sem tudom vele felvenni, annyira sérülékeny. Ráadásul az enyém csak 45 fokos. Úgy láttam a te szoftvered ia kicsit okosabb annál,mint amit én használok. Én az Eagle PCB-Gcode ulp-t fogtam munkára. alapvetően jó lenne, ha kicsit át lehetne verni, vagy jobban lehetne paraméterezni. Nekem elég lenne ha egyszer marná ki az izolációt, mert úgyis van annyi pontatlanság, hogy van ahol éppen elmegy. Ha 2x 3x marja végig, egyszer jobról, egyszer balról az elméleti középvonal mentén - akkor már sokszor túlságosan belemar. Ezt egyszerűen nem tudom jobban konfigolni. A fúrófájlba pedig hibát tesz. Szerszámcserénél először az XY kordináta alapján lódul meg, pedig biztonságos magasságban kellene ezt tennie, mondjuk a beállított 2mm-en. Emiatt pár szépen kimart nyákot végigszántott, amíg rá nem jöttem a hibára. Ha beleakadt a forgácsba - ugrott a fúróm is Most minden fájlt kézzel áteditálgatok, mielőtt fúrni kezdenék. Csak sajnos van, hogy megfeledkezem erről, mire megint odáig jutok.

Nagyobb nyákokhoz - mint írtam - elengedhetetlen a letapogatás. Hogyan akarsz lemarni 35um-t ha a nyáklapban több tized milliméteres egyenetlenségek vannak? Ehhez még professzionális szinten is vákuumasztalok, illetve különleges szerszám erő figyelők és hasonlók kellenek.

Én minden marás előtt letapogatom a nyákot egy autoleveller nevű program által készített G kód segítségével (open source a program, a mozgásvezérlőm miatt módosítanom kellett az eredeti programot). A jobb eredmény érdekében egy rúgóval imitálom a kés lenyomó erejét (kis gyakorlattal elérhető, hogy a hordozóból alig kelljen lemarni és mégis jó legyen a végeredmény), ezzel megspórolható a vákuumasztal is. A kész ponthalmaz segítségével gyorsan korrigálhatóak bármely G kód Z tengely koordinátái.
A maráshoz a G kódot én az ingyenes flatcam segítségével készítem, ez gerber és excellon bemenetekkel dolgozik.

A 0 pont felvétele megint nem gond letapogatással, az én esetemben az érzékelés után alig pár um-t hatol csak be az anyagba (ezt a nyákot pl. 60 fokos 0,1-es V késsel martam, 70um-es marásmélységgel).

A képek minőségéért bocsi, de a CNC sarkába telepített kis IP camera felvételéből kiragadott képekről van szó.