Csak így tovább!

Valaki meg tudná nekem mondani hogy hogyan kell el készíteni egy 180uH-s légmagos tekercset, ha van 0.4 mm kereszmetcetű CuZ-m, 110 mm-es átmérőjü PVC-m és a menetszámot azt meg nem tudom. Kezdő vagyok.

Talán segít: Bővebben: Link.

Miért teszed fel ugyanazt a kérdést "100szor" más más topicban ?

A 110 mm-es PVC az sok. Kéztörlős vagy folpackos papírhenger (nem alufóliás, hanem a vastagabb) teljesen jó. Azt mérd meg és azzal számolj.
A tekercs hosszabb legyen, mint nagyátmérőjű.

Mert 20 menetet írt ki és nekem kevésnek tűnik!! Az egyik topicban néztem és azt írták hogy CD lemez átmérőnyi, 0.5 mm és 32 menet a 180 uH.

Akkor jobban jársz 1 LC mérővel mert különben csak sötétben tapogatsz .
Mert ha csak a tekercselési hosszúságot "l" változtatod(menetemelkedés , menetek közti távolság) akkor is jelentősen változik az L.
A számolóval könnyen játszhatsz az értékkel.
Ha a 0.4 mm CuZ átmérőt is hozzá veszed és menet menet mellé tekered akkor sokkal kisebb "l" jön ki. Akkor megint más az L értéked.

Az induktivitás értéke a tekercs mechanikai méreteitől függ. Az a gond, hogy a hossz, és az átmérő viszonyától is. Ezért nehéz kiszámolni. Minden számolás (számoló progi) csak kb. értékeket ad, de az így kapott érték a gyakorlatban jól használható. Ahogy Kera_Will mondja, játszani kell a számolással. Elég sok tapasztalat után, már elég jól ki fogod tudni számolni.

Ezzel nem értek egyet! Elméleti fejtegetés nélkül: Ha megnézel régi detektoros rádiókat akkor láthatod, hogy az átmérő sokszor nagyobb a tekercselés hosszánál. A "karcsú" tekercsek közel sem adnak jobb működést. Nem véletlen, hogy a nagy átmérőjű, kis menetszámú, keretszerűen készített tekercsekkel sokszor antenna nélkül is megszólalnak a detektorosok.

Merthogy a tekercs maga az antenna, keretantenna. Ez a feltétel akkor teljesül, mikor a tekercs átmérőjével arányos felülete kezd közelíteni a keretantenna hatásos felületéhez.

Én összefüggést találtam a huzalszigetelés vastagsága (pl. pamut, vagy dupla selyem) és a tekercsátmérő között. Vastag szigetelés, nagy átmérő. Hogy ne legyen feleslegesen hosszú a tekercs, mert az csökkenti az indukciót, ami miatt több menet kéne, de akkor oda a nagy Q.
Ma már vékony a szigetelés, így nem muszáj.
A nagy átmérőjű tekercs több zavart is szedhet össze. Pontosan, keretantennaként kezd viselkedni.

Üdv Mindenkinek!
Egy kis szórakozáshoz egy hasznos link.Bővebben: Link
Sok sikert hozzá!

Szólni kéne elektroncso szaktársnak, hogy házi feladatként ferdítse le magyarra

Amúgy aranyos az anódfeszültség nélküli megoldás, pusztán a csövek indulóáramát (ami a fűtés miatt a katódból kiszálldogáló elektronokból áll) felhasználva. Érintésvédelem felsőfokon, túlterhelés az anódon kizárva

Itt vagyok.
Csak két probléma van a fordítással:
1. Én szlovákul tanulok, nem csehül.
2. Szlovákul se tudok, nemhogy csehül.
Amúgy az első bekezdésben a tekercs elkészítésének a mibenlétét tárgyalja. Amennyit ki tudtam hámozni:
60 menet 0,4mm átmérőjű Cu huzalból arra a bizonyos pókos csévére, mindezt kétszer, akkor a KH sávban fog működni.
Kb. ennyit tudtam megérteni belőle. Ha valakit valamelyik rész érdekel konkrétan az szóljon, megnézem mit tehetek (ja elmehetek anyu után aki érti is a nyelvet).

Akkor csehül állsz a szlovákkal

Nem is értem, hogyan volt akkor Csehszlovákia...
(Aztán hogy beszélgetsz a helyiekkel?)

Én mondjuk a rajzból kitalálom, mi micsoda, ha kis szám, és "mm" van utána, akkor az a huzalátmérő, ha nagy szám és nincs mértékegyég, hanem "závitu", akkor az a menet A "drát" meg a drót
A "banánky" meg biztos, hogy a kóku... izé, mandarindugó

Na itt van szabad fordításban a detektoros leírása:
Aki meg akarja építeni e kristálydetektoros rádiót fogjon két pókos csévét (szabad fordítás). Erre tekerjen 60 menet 0,4 mm átmérőjű Cu drótot és ezt ismételje meg kétszer. Ekkor kb. a KH sávban fog működni (itt még valamit akar 30 menettel, de hogy mit?). Utána leírja milyen is az a pókos csévetest és hogyan kell csinálni (lásd rajz).
Utána kell egy 2,5-3 mm vastag bakelit lemez (talán bakelit) 150x120 mm-es. Kell két fejhallgató (T1-T2) vagy egy (T).
Az egyik tekercset rögzítjük a bakelit lemezhez, a másikat egy csavar segítségével állítható módon szereljük fel, ezzel hangolunk.

Kicsit nehéz a hiányos szlovák tudásommal a cseh szöveget fordítani, de szerencsére vannak hasonló csengésű szavak, azokat nagyjából értem.
Az eltérések jogát fenntartom.

Úgy hogy ahol én lakok (Csallóköz) majdnem színtiszta magyar terület. Elvétve találsz szlovákot. Azok is mind értenek magyarul. Persze északabbra változik a helyzet. Az meg hogy, hogy volt Csehszlovákia az nem ide való.
Amúgy meg kézzel lábbal beszélek a szlováktanárnőmmel. De aránylag szorgalmas vagyok és elégedett a hármasommal. A többi osztálytársamhoz képest meg jól tudok szlovákul.

Legfeljebb valami marslakóadást fog a delikvens hallani....

A rajzon kimondottan egy variométer van, a leírásban meg változtatható csatolás van megvalósítva. Nem ugyanaz...

A variométer változtatható nagyságú induktivitás, ami egy nagyobb tekercsben elforgatható hossztengelyű kisebb tekercs, amivel az antenna - variométer rendszert (az antenna fix kapacitása és a hangolt tekercs ad egy rezgőkört) lehet az adóra hangolni. Hosszú magasantennával jó. És nem kell hozzá forgókondenzátor.
"Hullámsávváltás" az antenna közvetlen, vagy soros kondenzátorokon át való csatolásával lehetséges.

Szegény Csallóköz... Mindjárt kedvem támad revízióelektronikát építeni

Van még másféle dokumentum is arrafelé? Belenéznék az ottani Rádiótechnikába.

Helyeslem, de ne tőlem kérdezd, ha a cseh doksira gondolsz
Nem én osztottam meg

Bővebben: Link Itt van egy új konstrukcióm, ha valakit érdekel.

Pucuka hozzászólását helyeselve még annyit tennék hozzá a tekercs induktivitása és mechanikai méretei témához, hogy egy régi könyvben olvastam az alábbi elméletet.
Egy tekercs akkor ideális hossz és átmérő arányú amikor adott hosszúságú huzalból a legnagyobb induktivitást érjük el. Sajnos nem jut eszembe és nem is tudom , hogy ez a jósággal is így függ-e össze. Remélem azért segítettem és számotokra is érdekes az összefüggés!

Az induktivitás jósági tényezője az induktivitás impedanciájának, és veszteségi ellenállásának viszonya.
Q = X_L / R_s, = 2πL / R_s
Azaz egy adott hosszúságú, Rs ellenállású huzalból minél nagyobb L induktivitást készítünk, annál nagyobb lesz a Q jósági tényező, mivel ez a sávszélességgel is összefüggésben van:
B = f₀ / Q
annál kisebb a sávszélesség, annál nagyobb az elérhető szelektivitás.

Lehetne egy kérdésem?
Ha nekem van egy 50 uH-s tekercsem és abba belerakok egy 5 cm hosszú ferritrudat akk változik a uH-k száma?? Kezdő vagyok!

Megközelítőleg háromszorosára nő, de sok minden függvénye.

Oké! Köszöntem a válaszodat.

Sziasztok
A segítségeteket szeretném kérni. Van egy régi csöves rádióm ami nagyon nagyon jól szól, kíváncsi lennék hogy csatlakoztatható-e hozzá valami átalakítás után egy jack kimenet mint input pl. egy mp3 vagy egy mobil, a végcél az lenne hogy egy bluetooth audio modult építsek be, de előbb ezt jó lenne megoldani...
Előre köszi a válaszokat
Ez lenne az a rádió: Wega Lyra 3D 1069

Szia, csatlakoztatható, de tekintettel a nagy feszültségekre, mindenképp ajánlott egy szakember közreműködése!

Van lemezjátszó bemenete, magnetofon ki-, bemenete 5p DIN csatlakozóra. Mi a probléma? Csak átalakítókat kell készíteni jack csatlakozóra.