Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Hogy vetted ki az opampokat mert nem mindegy? Az R14-et olyankor földre kell kötni, az sem baj ha kisebb értékűre cseréled, én a C23-at is kidobnám onnan mert nekem jobb volt úgy ha az nem volt ott.
Erre akkor lehetne aránylag korrekt választ adni ha beültetnének 10 embert a szobába, betennék a 3 végfokot vaktesztelve aztán a legvégén mindenki mondana egy véleményt hogy a, b, vagy c.
Egy ilyen összetákolt UcD mint amit a Lacival építettünk semmivel sem szól rosszabbul mint egy TDA. Kinek a pap, kinek a paplan...
A kimeneten 1V DC van.A pozitív oldali fetnek a tápja 11,3,a negatív oldalon 12,3V,ezeknek be kéne állniuk egyformára ha jól tudom.Az R31 ami a pozitív oldali tápra megy erősen melegszik,1W os van benne mert a feles megégett.Az R31 viszi félre a kitöltést,csak még nem tudom hogyan.Most olvasom,akkor megpróbálom hogy R14 földre.A c23 ig még nem jutottam,mert most még rosszul szól így is.
A hozzászólás módosítva: Jan 5, 2015
Köszönöm,tehát a tda-nál mindegyik jobb,erre voltam kíváncsi,illetve hogy a tas és a fent említett áramkör közül melyik szólhat szebben!Azért tőletek kérdezem,mert ti már számtalan erősítőt hallhattatok,és megbízom a tapasztalataitokban!
R31 nem viheti félre a kitöltést, hiszen csak annyit csinál, hogy a boostrap kondit feltölti. Bár igazából teljesen elhagyható. Hiszen ha mindekét FET nyitva van, akkor nem tud feltölteni, ha meg az alsó FET nyitva van, akkor ugyis a boostrap dióda tölt.
Elleneben így nagyon druván sokat disszipál az R31 ilyen értékkel. Akkor tudna például az R31 műkdöni, ha a plusz táphoz képest is van +12V, és abból képes akkor is feltölteni a boostrap kondit, még akkor is ha a mindkét fet nyitva van (a felső FET antiparralel diódáján keresztül).
IC kivettem,az R14 lekötöttem a földre,de így meg sem nyikkan.Az R11 et csavarhúzóval piszkálom,akkor próbálna indulni de nem tud.
Igazad van tényleg nem csinált semmit,de a kitöltés még mindig 20-80%.A kimeneten 0,7V van,a két fetmeghajtó táp külömbsége.A pozitív oldali VD7 el sorbakötök még egyet.
A hozzászólás módosítva: Jan 5, 2015
Szia.
Erre tényleg nem lehet érdemleges választ adni sok mindentől függ,de véleményem elmondom csak azért mert nekem van mindegyik típusból.Feltételezem csajozós,bulizós,diszkós,TV-nézős erősítőt szeretnél mert minőségi zenehallgatásra teljesen alkalmatlanok ezek az erősítők... A 3 erősítő közül otthoni használatra TDA1793(1794 szerintem gyengébb minőségű) bőven elég akár paralelbe is.Én csináltam ezekkel régebben aktív dobozokat nem rosszak,házimozihoz pl:5.1-hez. Ha megbízható ampot és nagyobb teljesítményt akarsz akkor TAS mindenféleképpen ezt is lehet hidalni,ráadásul úgy valamivel még jobban is szól.Persze a ráírt teljesítményének nem szabad hinni. Gee Lee-jék erősítője nálunk kimondottan kültéri karaokis PA célokra tökéletesen megfelelt olcsó és jó,csak nem könnyű megépíteni jól, meglepően jó hanggal. Hangminőségben ugyanazon rendszeren nekem a TAS tetszett a legjobban.Persze ez csak egy vélemény....
Szia! És neked is köszönöm a választ,esetleg még azt elmondod hogy egy tas-ból mégis mekkora teljesítményeket lehet kihozni tűrhető torzítással 4 ill. 8 ohmon?
A FETmeghajtó tápjának értékének semmi köze nincs a kimeneti feszültséghez. (11,7 vagy 12.3V a MOSFET gateen semmit nem számít, lásd MOSFET adatlap)
Ellenben 20% kitöltési tényező hogy csinálhat 0,7V-ot? Ha +/-60V a tápot, akkor 34V-nak kell lennie a kimeneten 20% kitöltési tényezőnél.
Adatlap megfelelő grafikonja (THD+N vs teljesítmény)
Ezt értem,és jók ezek a grafikonok,azonban kíváncsi lennék hogy a reál életben zenehallgatás alatt mit lehet kihozni belőle.
A grafikonon ott van, hogy 50V, 4 Ohm BTL. Szóval ha te fogod a gyári EVM-et, vagy építesz egy olyat, akkor a valló életben is akkor teljesítmény fog kijönni belőle akkora torzítással.
Az ilyen dolgok Idézet: „tűrhető torzítás” Idézet: „reál életben zenehallgatás alatt” annyira megfoghatatlan dolgok, hogy mi a francot válaszoljunk rá? Mi neked a tűrhető torzítás? Ha modnjuk 0,1%, akkor ott a grfikon, olvasd le, és meg is vagy. Zenehallgatás alatt. Ha mondjuk metailcska Death magneticet hallgatsz, 9dB Crst factorral, akkor 60W átlagos fog kijönni 480W csúcsok mellett egy csatiba 4 Ohmon. De ez atótl függ miylen zene, leginkább a crest factor. De leginkább a táp. Ugye az EVM-et közel ideális tápról hajtják a mérések során. Szóval definiálj, fogalmazd meg egyértelműen, és akkor értelmes választ is kapsz.
+ -30V próbálom az nem is mondtam.Van rajta 100W műterhelés,úgy mértem.
Akkor ha +/-30V-od van és 20% a kitöltési tényező, akkor 18V-nak kell lennie a kimeneten. (előjel attól függ, hogy a kitöltésnél 20% az az alacsony érték kitöltése, ha fordítva akkor minusz)
34V... hát ez az! Jó nagy disznóság lehet ott...
Ha jól emlékszem a PBTL kapcsi 4Ohm-mal már olyan 200-250W-nál kezdte összef@sni magát.
A Laciékén meg ekkora teljesítményen még bele lehet ordítani a mikrofonba hallható torzítás nélkül,persze limitelve. A hozzászólás módosítva: Jan 5, 2015
Na erre gondoltam,igaz hogy mindenki "máshogy hall"de szerintem aki ilyen dolgokkal foglalkozik,az viszonylag kis szinten meghallja azt a nem oda illő torzítást,ami már sérti a fület,egyébként nem komolyzenére,de nem is kifejezetten rock zenére gondoltam,inkább a házibulikban illetve kisebb discokban jól ismert house zenékre,remélem ezért nem ítéltek el.
![]()
Ezt nagyon nehéz megválaszolni. Ami véleményeket én hallottam, egy jól megépített Class-D-ről, hogy analóg erősítővel meg sem lehet közelíteni a hangját. Nem véletlen a Philips-nek, vagy talán a B and O-nak a végfokja, hogy 2,5 millába kerül... ( persze dobozolva, stb. ) De egyébként egy sima UcD is elképesztően jól szól... A Lacinak, vagy a Zsoltnak az erősítője nem hi-fi célokra készült, nevezzük inkább tanulmányoknak, vagy gondolatébresztőnek. Ehhez képest nagyon jól szólnak... az igazi hi-fi-hez egy kicsit több kell és az a baj, hogy ahhoz már nagyon sok munka, tudás kell. De PA célokra sokkal egyszerűbbet és sokkal jobbat és főleg sokkal olcsóbbat lehet csinálni, mint akármilyen analóg.
Erre a célra nem olyan nehéz csinálni olyat, amiről nem mondod meg, hogy milyen szól. Kisebb kivezérléseknél még megmérni is körülményes a THD-t. Hallani meg nem hallasz semmi nem odavalót.
Sokkal egyszerűbb,jobb,olcsóbb,ez rendben van,viszont özön műszer kell a beállításukhoz élesztéskor ha nem tévedek. Utánépítéskor az alkatrészek gyártástechnológiai hibáiból adódó eltérései miatt minden pwm áramkörben lehet halálos hiba amit pl.szkóp nélkül nem lehet korrigálni?(és itt nem gondolok a kimeneti tekercsre)
Idézet: „viszont özön műszer kell a beállításukhoz élesztéskor ha nem tévedek” Tervezéshez, teszteléshez igen, sőt rengeteg tudás. De ha neked a szkóp már özön műszert jelent, akkor nem voltál még pl a BOSCH-nál látógatóban. Utánépítéshez nem feltétlen, de mivel eszméeltlen sok munka egy jó terv megalkotása, így nem csoda, hogy olyan terv ami pöccre megy nincsen. Másrészt ugye mindenki a sarki boltban akar mindent megvenni, és aki csak utánépíteni tud, nem tudja hol mir ekell figyelni (lásd a sok hülye kérdsét, hogy jó lesz -e a zavarszűrő ferrit az induktivitásba). Idézet: „gyártástechnológiai hibáiból adódó eltérései.. lehet halálos hiba” Ez baromság Milyen halálos hiba? Milyen gyártástechnológiai hiba?
Nézd meg ezeket.Bulizni tökéletes és ennyiből a mesében sem hozod ki,ha építesz.Persze,ha szeretsz építeni az más.
Miféle özön műszer? Egy szkóp kell, más semmi. De egy szkóp az analógokhoz is kell. Ha generátor kell, azt lehet csinálni mondjuk egy CD játszóból, vagy pc-ből. Ha THD-t akarsz mérni, ahhoz is egy pc kell, meg egy ősrégi szoftver. Ugyanaz kell hozzá, mint egy analóghoz. Semmiféle alkatrész toleranciából származó hiba nem lehet, ha rendesen van megtervezve. Nyilván, nem a neten fellelhető bugyuta kapcsolásokra gondolok. De azokból az analógokra is van bőven... Kimeneti tekercs? Itt találsz elég példát rá, semmi különleges nem kell hozzá.
Gyártástechnológiai hiba alatt értem azt,hogy nincs két egyforma alkatrész,leszoríthatják az eltérési tűrés százalékukat,de valamennyi mindig marad.Ha nem így lenne,akkor egy működő kapcsolási rajz alapján tökéletes áramköröket lehetne építeni,mindenféle mérések,ellenőrzések nélkül.
Ez sem így van. Nem az alkatrészek eltérése miatt kell egy panelt bemérni, hanem azért, hogy a beültetésnél nem történt e valami malőr. Egy áramkört úgy kell megtervezni, hogy mondjuk 5% eltéréstől ne változzanak jelentősen a paraméterei. Ha az áramkör nem ilyen, akkor vissza a számgéphez és lehet a szimulációkat előröl kezdeni...
Ez baromság. Egy normálisan megtervezett áramkörben nem számítanak az alaktrészek szokásos tűrései. A torzítást sem ezek a tűrések okozzák...
Nos akkor azt mondjátok hogy ha mondjuk a ti publikált kapcsolásotok alapján megépítek egy erősítőt egy jó nyákra ami megfelel hozzá,és nem ejtek szerelési hibát,csupán csak az alkatrészek tűrései vannak jelen akkor az azonnal zavarmentesen működni fog még így is hogy d osztályról beszélünk?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |