Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Házi feladat elmélet - tételek
Leírtam. Viszont nekem a nevezőben az egyik tag eltér a szerinted helyes eredménytől. Vagy én számoltam el(többször átnéztem, de szerintem nincs hiba), vagy te írtad le rosszul.
A hozzászólás módosítva: Dec 31, 2014
Köszönöm! Igen, látom, de a levezetés a lényeg.
Szívesen. Sok sikert a vizsgához, gondolom arra gyakorolsz
Kösz! Vizsgák lesznek, bár nem ebből. Ez most csak hobbi szinten jött elő, bár nem árt tudni, mert lehet hogy még előfordulhat az egyetemen is.
Hello! Az lenne a kérdésem hogy hogyan lehet kiszámolni egy generátor meddő, látszólagos és hasznos teljesítményét? A generátor feszültsége 1V cos(wt+0)
árama 68uA cos (wt-84). Eredő impedancia 150+1450j. Köszi!
Hello!
Valaki bele nézne nekem a következő feladatba, 1 fázisú teljesítményszámolós, megoldottam, de nem vagyok benne biztos hogy jó. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Ha tudod a képleteket, mi lehet a gond?
Látszólagos teljesítmény: |P| = |U| * |I|, = |U|2 / |Z|, = |I|2 * |Z|, vagy egyszerűbben P=U*I, stb. Hasznos teljesítmény: P = U*I*cosφ (φ = 84°) Meddő teljesítmény: P = U*I*sin φ (φ = 84°) Ahogy a látszólagos teljesítménynél látszik, a teljesítményt ki lehet számolni az impedanciával is, ha kiszámolod az impedancia abszolút értékét |Z| = Z = sqrt{(150+j1450)2} Nem számoltam ki, de a megadott értékek nem függetlenek egymástól, ebből eredhetnek problémák. Ha adott a feszültség, és az áram, nem lehet az impedancia is adott, mert az az ohm törvényének megfelelően adódik. A két függőleges közötti mennyiség az abszolút értéket jelöli, ez a vektor hossza. A gyakorlatban nem szokták használni, csak a matekban. A zárójelben levő ωt csak azt jelzi, hogy a vektor forog ω körfrekvenciával, de mibel mi a t=0 időpillanatban vizsgáljuk, a zárójelben levő két tag közül ez a tag =0. Ki lehet számolni más módszerrel is, de nekem most ez jutott eszembe.
Az a) részéig néztem. Ha a motor leadott teljesítménye 1 kW(ez a mechanikai teljesítmény), akkor a felvett teljesítmény ennél csak több lehet. Pfel=Ple/éta=1250 W
Köszönöm!
Igaz be is néztem és ez miatt már a többi is rossz, na de elvileg javítottam valaki ránézhetne a többi részére is:
Sziasztok!
Szeretnék kis segítséget kérni a csomóponti potenciálok nevű hálózatszámítási módszerrel kapcsolatban. A hurokáramok megy, de ezt sehogy se tudom megérteni. Elmagyarázni valaki? Köszi!
Megkeresed a hálózatban a csomópontokat. Egyiket tetszőlegeset felveszed nullára. Felrajzolod, hogy egy csomópontba hogyan folynak be az áramok. Az áramirányt is tetszőlegesen veszed fel, csak arra kell figyelned, hogy a szomszédos csomópontokhoz passzoljanak az áramirányok. Tehát olyan ne legyen, hogy egyik ágban erre is, meg arra is folyik áram. Az egy csomópontba befolyó áramok előjelhelyes összege 0. Utána felírod ezeknek az áramoknak a nagyságát a feszültségből kifejezve. Ahány csomópont, annál 1-gyel kevesebb egyenlet(mert egyiket már ismerjük, amelyiket 0-nak választottad) Kész az egyenletrendszer, már csak matekozni kell.
A hozzászólás módosítva: Jan 12, 2015
Sziasztok!
Ez nem tudom mennyire elméleti kérdés, de azért megkérdezem. 4 bites 2/1 multiplexert kéne megcsinálnom 74LS245-típusú háromállapotú meghajtóval, de egyszerűen nem tudok rájönni, hogy kellene, ez pedig a leírás, ami talán segíthet: Bővebben: Link Köszönöm előre is ha valaki szán rá néhány percet!
Nincs itt egy elírás? Nem 74LS240 -ről vagy 74LS244 -ről lenne szó?
Bocsi elírtam, 4 bites 4/1 est multiplexert kellene megcsinálni, de másban nincs hiba, ezzel a katalógus áramkörrel kellene megoldani, viszont lehet ebből többet is felhasználni, lényeg, hogy a legegyszerűbb módon legyen megvalósítva.
Ha DIR magas, akkor egy 8 bites 3 állapotú kimenettel rendelkező meghajtót kapsz, ami az A bemenetet a B kimenetre viszi, ha G alacsony szintű.
Kétszer 4 + 4 bitet ráviszel egy-egy ilyen meghajtóra, a kimenetület összekötöd, az így kapott 8 bitből további két ilyen meghajtóval (csak a felét használod) előállíthatod a 4 kimenetet. Kellene még két inverter.... Ez 4 + 1/3 tok... Inkább 2 db 74xx153 -at használnék... A hozzászólás módosítva: Feb 16, 2015
Jó rendben, köszönöm szépen a válaszod, megfontolom!
Sziasztok!
Emelt elektronika érettségire készülök, a következő a feladat: Határozza meg egy bipoláris tranzisztor közös bázisú h11b paraméterét! A közös emitteres kapcsolásra vonatkozó ismert paraméterek: h11e=3,4kOhm h21e=140 h22e=25uS Nos, találtam rá egy képletet a neten, és a megoldásban is ez szerepel: h11b=h11e/h21e+1 Az lenne a kérdésem, hogy hogy hozható összefüggésbe a közös bázisú és a közös emitteres alapkapcsolás ilyen módon? Mi lenne erre a képletre a "magyarázat"?
A sült galamb sajnos nem itt van, kész megoldást nem kapsz, csak iránymutatást.
1. Feladat: Próbáld felismerni, hogy invertáló, vagy nem invertáló kapcsolásról van szó. Nézd meg a visszacsatolást. Ha megvan, keresd meg a tanulmányaidban, a megfelelő képletet hozzá. 2. feladat: Próbáld meg felrajzolni a kapcsolás váltakozóáramú helyettesítőképét. Kezd a tranzisztorral, majd rajzold be az ellenállásokat. Nem olyan nehéz, menni fog.
Hogyan tudom kiszámolni ennek a kondenzátornak a kapacitását. Az oké hogy E0*Er*A/d de ebben az esetben, ha a d egyik fele fólia, másik fele levegő, mi a teendő?
Vedd úgy, hogy van két kondezátorod sorba kapcsolva, az egyik dielektrikuma a fólia, a másiké levegő. Ezeknek az eredője a mérendő kapacitás.
Köszi! Akkor ha jól értem így?
Ha jól számoltál, akkor igen.
A válasz egyszerű. Ha jól megnézed, mindhárom ellenállás párhuzamosan van kötve egymással, egy-egy vége az A és a B pont. Ezért a válasz a B, mert párhuzamos kötésnél így számolsz eredőt.
Idézet: Csak azonos értékű ellenállások esetén. „...mert párhuzamos kötésnél így számolsz eredőt”
Mivel minden ellenállás "R"-el van jelölve, ezért ebből következik, hogy minden ellenállat egyforma értékű.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |