Azért ehhez kell olyan tudás, amivel biztosan nem rendelkezel. Ha a téma érdekel, akkor ezt a topicot kezd el olvasni az elejétől a végéig. A felmerülő kérdéseket tedd fel, biztosan megválaszolja valaki. Ha még nem csináltál kapcsolóüzemben semmit, akkor kezdj egy nagyon egyszerű buck konverterrel. Ha az megy, akkor onnan nagyon gyorsan meg fogod érteni egy pwm erősítő működését.

Elnézéseteket kérem,a sok cikk meg fórum kavarta be az agyamat,merthogy mindenhol csak lehet találni,hogy itt egy kis tüske,ilyen eltolódás olyan eltolódás,pedig jobb néha kívülről is szemlélni a dolgokat,hogy az ember az egész képet átlássa,és ha ezt most nem vágod hozzám,a végén teljesen belém égett volna hogy a d osztály mennyire instabil a kapcsolási zavarok stb. miatt. Viszont az biztos,hogy az erősítők világában kezd egyre több embernek szimpatikus lenni ez a téma,hiszen ekkora teljesítményt ilyen kis disszipáció és torzítás mellett lassan nem lehet másik osztállyal elérni!

Csak azért nem fogok belemerülni a kapcsolóüzem rejtelmeibe egyenlőre,mert gyakorlatban szkóp nélkül lehetetlen a kísérleti áramköröket korrigálni,illetve ellenőrizni. De próbálok elméletben minél többet megtudni az elektronikának ezen részéről is!(egyenlőre)

Az biztos hogy a D osztály esetében egy kapcsolási rajz kb. egyenlő a nullával. Aki nem ért hozzá, az rajz alapján nem fogja tudni megépíteni, mert nagyon nem mindegy hogy milyen nyáktervet készít hozzá, és ez mindegyikre igaz, de az önrezgőre fokozottan.

Ha van egy elkészült példány ami már működik és tud bizonyos paramétereket, akkor ha azt ugyanúgy, ugyanolyan alkatrészekkel valaki reprodukálja, akkor annak kutya kötelessége ugyanúgy működni. A D osztályhoz való fetek esetében még olyan problémák sincsenek mint a teljesítmény tranyóknál, hogy rengeteg fogy belőle, ezért ráállnak hamisítani, azaz áttokozzák, így gyengébb paraméterű (olcsóbb) alkatrészt adnak el egy másikként.
Az már más kérdés ha az illető másféle alkatrészeket használ, vagy módosít a nyákterven.

Ha nem a teljesítményen hanem a hangzáson van a hangsúly, akkor hallgass meg egy Tripath TA2020-at, ebay-ről már fillérekért meg lehet venni belőle egy komplett kész erősítőt is. Az mondjuk T osztályú, ami szerintem jelen esetben nem jelent mást mint a gyártó egyedi elnevezését a saját fejlesztésű D ampjára. Annak nagyon jó hangja van.
De amit mi csináltunk, szobahangerőn összevetve egy olcsóbb gyári AB osztályú végfoknál az sem rosszabb, volt aki meg sem mondta hogy most éppen melyik szól.

Ezen Bővebben: Link az általad készített rajzon miért van Max 500w/2ohm érték megadva?

Ideális esetben +/-60V tápból akár 900W is kijöhetne, de pár dolgot figyelmbe kell venni:
- tápfesz esik
- az önrezgő D-osztályú erősítőknél bizonyos kitöltés felett modulációs hiba keletkezik, ugyanis az erősítő nem képes kiadni a bemenet-kimenet késleltetésénél rövidebb impulzust. Emiatt ennél a kapcsolásnál célszerű 80% tervezett modulációs mélységgel számolni. Efelett a torzítás nőni kezd lassan/gyorsan
- TO220 tok, jelentős lábinduktivitás, bizonyos áramok felett durva tüskék jelentkeznek (még jobb kerámiákkal, MKP kondikkal is nehéz csillapítani), illetve a parazita induktivitásokon is jelentős fesz esik, ez is elszed valamennyit.

Ha a második pontot figyelembe veszed, akkor már 600W környékén van 2 Ohmba, ha még bejön 5-10% tápfesz esés, akkor kb 500W-nál jársz.

Az említett kapcsolás egyébként mekkora fesz-tartományban működik?

Ha a zénerek ejtő ellenállásait módosítod, akkor akár +/-15 V-ról is elindul.
Az FDP2532 MOSFET 150V-os, én így úgy +/- 65V-ig használnám.

Várj,akkor pontosítok! Ha ez a kapcsolás módosítás nélkül IRFB4227 fetekkel lenne építve,mi lenne neki az ideális fesztartomány? Illetve így milyen teljesítményekre számíthatnánk tőle kb (mondjuk a gyakorlatban általában használt 4 ill. 8 ohm-on)? Csak azért merek ilyeneket kérdezni,mert tudom hogy ti nem kevés tapasztalattal rendelkeztek.

Egyébként azért érdeklődök,mert ez a kapcsolás az egyszerűsége miatt,illetve hogy gyakorlatban már teljesített nagyon tetszik!

A cikkben ott van egy táblázat erre!
Légy szíves, ne legyél lusta a cikket még párszor elolvasni. És megint lgéy szíves, hogy ami benne van azt ne kérdezd meg sokszor.

Amúgy FET adatlaphja, benne vna a max fesz, és onnantól kezdve attól függ, mennyi tartalékot hagysz a tüskéknek.

Laci nagyjából megválaszolt mindent. Hogy miért írtam pont annyit oda arra már nem emlékszem, mint ahogy arra sem hogy azt a rajzot mikor és hogyan tettem elérhetővé.

A minimum tápfesz amiről már elindult ha jól emlékszem +/-17V, a max az meg nem csak elméleti kérdés. Nem csak attól függ hogy mekkora feszt meg áramot bírnak a fetek, hol kezd el vagy sem telíteni a fojtó, meg milyen vastag a huzal benne, és hogy terhelten mekkora túllövések vannak a kapcsolójelen.
Attól is függ hogy mit bír az adott nyákterv. Van egy határ, ami felett hiába rakosgatsz hidegítőkondikat akárhova, akárhogyan, mert meg fog bolondulni az egész. Jó esetben csak nem működik megfelelően, rosszabb esetben meg elszáll. Hogy ez a határ konkrétan a cikkben lévő nyák esetében hol van, sosem próbáltam ki.

Köszönöm! Egyébként a cikkből Link melyik bizonyult a legjobb kapcsolásnak? (innen származik a rajzod is) Már ha valamelyik jobb volt a kettőtök kapcsolásai közül.

Biztos vannak eltérések itt ott, ettől függetlenül teljesen ugyanaz mindkettő. Tehát nem nagyon lehet 2 kapcsolásról beszélni.

Még mindig nem bírok ezzel a kapcsolással.Digit szkóppal rámértem,25-75% a kitöltés,a kimeneten kint van a fesz amit írtál kb20V.Megcsináltam ennek a butitott verzioját,védelem és előerősítő nélkül,az meg szépen működik és szól.Ez is szól csak torzit.El tudnátok magyarázni hogy hol és hogy állítodik be a kitöltés?

OP1 és OP2 kimenetét kösd össze rövidzárral. Szedd ki az opampot, vlaamint R7-et és R8-at. Ha ezek után DC vana a kimeneten, a differenciálerősítőnél van a bibi. Ugye ekkor a két ágát kell végignénzed, hogy tényleg szép szimmetrikus -e.
Ha így rendben, akkor az opamp környékén bűzlik valami, de nagyon.

Megcsináltam amit írtál,nem változott,akkor a diff erősitőnél keressek hibát,bár többször átmértem lehet elkerülte valami a figyelmemet.

Nem nagyon értem minek oda az a két OPA. Gondolom valami keverő vagy hangszínszabályozó vagy akármilyen fokozat úgy is van a végfok előtt, abban el lehet intézni azt a hiányzó erősítést, én legalábbis így szoktam, annál egyszerűbb megoldás nincs. A hangszínszabályozó fokozat bemenetét keverősre alakítom ki (3-4 nagyszintű bemenet elég), a hangszín illesztő fokozata meg kap egy 2-3 szoros erősítést és kész. A szimmetrikus bemenetnek sem sok értelmét látom, megy az aszimmetrikusan is.

Digit szkóppal pwm végfokban méricskélni meg nem sok értelme van, már ha látni is akarsz valamit a kitöltésen kívül.

Igen OPA nélküli és védelem nélküli aszimetrikus változatát is összedobtam próbára,működik is.Arra jutottam hogy a nyák tervem nem jó,de most akkor áttervezem smd-re,kisebb legyen.A panel már így is félig légszerelt,a feteket fordítva rajzoltam be,elvágtam a vezető sávokat és átkötöttem,szerintem ez nem tetszik neki.A nyákon most az alap verzió van,aszimetrikus bemenettel,a kitöltés maradt 25-75%.Digit szkóppal csak a kitöltést néztem,analóggal méricskélek.Nekiállok másikat rajzolni.

Inkább nézegesd még egy kicsit, mennie kellene. Valahol van benne egy hiba. Ha a nyák rossz, akkor még ilyen szélsőséges hibát nem csinálna, legfeljebb akkor, ha nagyon meg van már terhelve. De neked vezérlés nélkül is ott a DC a kimeneten, pedig ilyenkor alig folyik áram, tehát a szórásokon létrejövő feszültség sem tud nagy lenni, tehát nem nagyon zavarhat be.

Van annak a rajznak egy egész jó SMD-s kétoldalas nyákja is, azt hittem hogy azt csináltad meg. Ha sajátot terveztél akkor lehet hogy abban van a hiba.
Talán ez az de nem biztos.

Sziasztok! Próbálom éleszteni az erősítőt.
Földelt bemenettel 450Khz körül van a pwm kimenetem. Vtap = +/-20V.
A szűrő után mondjuk rá 0. Bemenő jel esetén a kimeneten stabil 1KHz van. Esetleg valami ötlet? A szűrő után is négyszög van, fix 1KHz frekivel.

Bocsánat az előző nagy képekért.Mobilról vagyok, nemvolt appom tömöríteni.
A szűrő utáni jel.

Azt nem írtad le, hogy a bemeneti jel mekkora frekvenciájú. Csak feltételezem, hogy 1 kHz és színusz. Elvileg jónak néz ki, csak erősen túl van vezérelve. Vedd lejjebb a bemeneti jel amplitudóját.

Szia! A feltételezésed helyes. 30 az erősítés. Ube 1Vpp, 1KHz. Viszont se amplitúdó se frekvencia változásra nemreagált, maradt ez a jel fixen. Fura...

Érdekes... ha frekvenciaváltozásra sem reagál, akkor nagy disznóság van. Valami el van kötve, de nagyon.

Nemtudom mi lehet. A szűrőkör nemlehet hibás. A fet meghajtást nemhiszem, hisz kapcsolgat. A komparátor sem hiszem,hogy rosz ha 0 nál lehúz 0ra. A visszacsatolás esetleg lehet rosz. De akkor sem tudom, hogy tartsa fent az 1KHz et. Vagy oszcilálna? A PWM kimenetet már nemtudta triggerelni a szkóp a kitöltés nem fix és a frekvencia is változik jel bemenet esetén.

Egy ilyen szkóp nem tudja triggerelni a néhány száz kHz-et? Hm...

Csak zöldségek jutnak az eszembe. Nézd, meg, hogy a bemeneti jel két pontja jó helyen van e. Nem cserélted fel a meleg- meg a GND pontokat?

Akkor ha ez van a kimeneten, ez megfelelő?
Ugyanis 2 csatornás generátoron belőttem mindkét csatornát ugyanúgy... Majd a kettes csatornát változtattam, de az 1-es volt aktív... Mindig ezzel szivatom magam...

Szóval mazochista vagy... értem én...