Ezek szerint... Annyit még hozzáteszek, hogy nekem kellett a +tápból töltő dióda, hogy elinduljon. Anélkül valami kis fűrész volt mHz es frekicskével.
Hát bevallom nemvagyok valami oszcilloszkóp guru, mivel laborban nemsokat voltunk tanórák keretében, az, hogy "nemtud" inkább azt jelenti, hogy én nemtudom, hogy kell.
Valami ilyet mutatott futtában.

Bocsi... Terhelés alatt fütyül a panel, de a terhelő ellenállás is. Melyik kondi az énekes? Tápszűrésnek elektrolitet tákoltam be, mivel 100V ra nem volt 1µF 0603 as tokban, panel meg ehez lett kialakítva.

Bemenet rövidrezárásával mérj egyet a kimeneten. Csak a vivőt szabadna látnod. Szűrő előtt négyszögjel, kb. a táp amplitúdójáig, a szűrő után pedig kb. 0.5-2V körüli szinusz hullámformájú feszültségnek kell lennie.

Ha ott alacsonyfrekis komponens (1 kHz) is előfordul, annak elsősorban három oka lehet:

1, gerjed a végfokozat, komparátoros részt, vcs-t átnézni.
2, lebegőtápra rámérni, hogy megvan-e rendesen.
3, rövidzárvédelem nem szól be?

Már megoldódott egyelőre. A bemenetet beállítottam 1Vpp, 1KHz szinuszra valamiért a generátor mindkét csatornáján. Aztán csak az egyesről vettem le, de a kettes csatornát állítottam. Szóvval a bemenőjel maradt fixen. Viszont +/-20V táp volt de az erősítés 30, úgyhogy vágott.
Rövidrezárt bemenettel a szűrő előtt - 1. kép (feljebb) . Kimeneti szűrő után a 2. kép.
Csak akkor fütyűlt amikor rajta volt az 1KHz, de lehet csak a terhelő ellenállás.

A fojtó szokott zenélni.

1Vpp * 30 az nem +/-15V ? Gyanus... Kitudja, hogy állítottam be azt a generátort.

És az 1Vpp-t mérted közben a bemeneten is?

Másik kérdés, volt-e kellő puffer a végfokozaton? (Bus pumping hatás, képes a saját tápját megemelni pár volttal)

Azt nem mértem, mutatta a függ. generátor kijelzője... Én meg hittem neki
Kellő puffer mit jelent? 1µF/100V + 100nF/100V kondi van párhuzamosan.

Ha terhelést is aggatsz rá, akkor kevés. 4700-10000µF kell. Nézd meg mi történik a táppal kondi nélkül, és kondival.

A generátor kijelzőjének soha nem szabad hinni. Szkópon nézzed.

Értem. De elég ha a tápon van? Mert az már nem fér közel a tranzisztorokhoz.
Majd holnap jövök a friss hírekkel és képekkel, mert még belenézek a vizsgába, vagyis inkább nekikezdek...Addigis minden jót kívánok!

Természetesen elég.
Bus pumping: Pufferek nélkül induktív terheléssel a táp annyira megnövekedhet, hogy egy alulméretezett FET simán átüt. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor DC van a kimeneten...

Nyilván egy AB osztálynál ilyen jelenséget nem fogsz tapasztalni. Ez a kapcsolóüzem szépségei közé tartozik.

Teljes hídnál nincs bus pumping.

Az volt a probléma amit mondtam. A csatolom a kimenetet. Rátettem hangszóróra is, de fütyűl.

Az a nagy helyzet, hogy bekapcsolás után szépen megejelenik a szinusz, stabil a frekvencia. Amplitúdó változásra reagál, de a freki változtatásra szétesik. Bővebben: Videó

Ismételten:
1, gerjed a végfokozat, komparátoros részt, vcs-t átnézni.
2, lebegőtápra rámérni, hogy megvan-e rendesen.
3, rövidzárvédelem nem szól be?

Szia!
A feszültségek rendben vannak. A komparátor zener előtét ellenállása eléggé melegedett, ezért párhuzamosítottam 2 1K-t, azóta mintha ritkábban gerjed, bár nemtudom ezzel összefügghet. Valamint a videó 50R terhelésen készült, 4R hangszóróval jobb volt a helyzet.
Továbbá a becsatoló kondit cseréltem a 470nF helyett 4,7µF ra. Ezután már csak 1x 2x gerjedt egy félórában. Esetleg valahogy még variálnák a VCS-n, mert már 18-20KHz nél csökken az erősítés.

Sziasztok!

TPA3123-al csináltam D osztályú végfokot. Rendben működik, csak a tekercsek melegednek üresjáratban is, kb. 50 fokosak. Gondolom telítésbe mennek. Továbbá a katalógusban lévő 25mA-es nyugalmi áram helyett 75mA van. Ilyen tekercset használok. Szerintem ennek elvileg jónak kellene lennie, de vannak kétségeim. A tápfesz szimpla 28V a kapcsolófreki 250kHz, teljes hidas konfiguráció. Még ami nem tetszik, hogy a kimeneten nulla kivezérlésnél kb. 1Vpp nagyságú 250 kHz-es színusz figyel. Normális ez így, vagy a kimeneti szűrőt még babrálni kell?

Kösz: Kopi

50 foktól nem kell megijedni, teljesen elfogadható. A ferrietk optimális hőmérséklete nem szobahőn van.
Telítésbe sem mennek, 75mA az egyáltalán nem vészes. Ha 8 Ohmról használod, akkor elvilegnem is fognak (28/8 < 3,6A).
1 Vpp pedig teljesen normális a kimeneten, nem kell tőle megilyedni. Semminek nem lesz tőle baja.
A fő kérdés a következő: jól szól?

Nem szól rosszul, bár 1-2kHz környékén néha hallok benne rezonanciát, elnyújtott hegedű, vagy szőnyeg hangoknál.

Lehet a boltinál sokkal jobb tekercset készíteni, légréses ferritvasmagra, ami nem fog melegedni és kisebb lesz vele a nyugalmi áram is. ITT is találhatsz pár ötletet (majdnem ugyanaz az IC).

Ez a közösmódusú tekercs jó ötlet. Pedig ezt a cikket láttam is kb. másfél éve csak nem ugrott be... Köszi

Gondolom nem a mag hanem a huzal melegszik ami természetes. Kis teljesítményekhez jó az is amit használt, nagyra meg jó az EI, az RM vagy a fazék.

Sziasztok!
Ha csak az erősítő VCS-os amplitúdó ill. fázis menetét akarom szimulálni, akkor elfogadott ha az erősítőt csak műveletivel helyettesítem?

Nem.

A komplett erősítőt is tudod nagyjából szimulálni, komparátor meg kapcsolók vannak a szimulátorban, meg késleltetést is tudsz tenni bele. Valami hasonlót én is csatoltam régebben, de lehet hogy csak akartam... Az szépen működött.

Az rendben van, csak az AC analízist nemtudom szimulálni, ezért akarnám másképpen.

Lehet, de a szimulátorok többsége zöldséget mutat eredménynek.

Az LT spice IV ( ha jól emlékszem ) már a helpjében leírja, hogy ha kapcsoló , mondjuk egy schmitt trigger van az előremenő ágban, akkor már nem biztos, hogy meg tudja csinálni az analízist. Elég sok szimulátort megnéztem ilyen szempontból, nem győztek meg. Talán a CM2000 tud valamit, de nekem az is homályos. A Multisim is csinál valamit, csatoltam.

Sajnos, valahol az algoritmusban vannak problémák, lehet, hogy meg sem lehet ilyen programot írni. Most nézegetem ezeket, a TINA tűnik nagyon igéretesnek, de az meg egyéb dolgokban nagyon butácska.

Én egy kicsit másképp próbáltam megfogni a problémát. Arra gondoltam, hogyha egy pwm erősítő tulajdonképpen analóg, akkor lehetne helyettesíteni a kapcsolókat ( vagy schmitt triggert, komparátort ) . Ez végül is egy olyan fokozat, aminek a bemenete egy schmitt trigger ( vagy valami ilyesmi ) a kimenete a schmitt triggernek meg mondjuk tud +/-45 V négyszöget, ami megy a szűrőre. Ha így nézem, akkor ez a schmitt trigger helyettesíthető egy analóg erősítővel. Végül is, nagyon hűen le lehet képezni egy pwm erősítőt is így, bár azt kell mondjam, nem minden esetben tudom megcsinálni, van, amikor ez nem működik. ( miért? ) És rögtön felmerül a kérdés: mitől működik egy ilyen erősítő? Hogy alakul ki a kimeneten a szinusz? Ugye, az előbbiekből nyilvánvaló, hogy ha tudunk BODE-t rajzoltatni, akkor az ötletek egész tárházát lehet elővarázsolni... szóval, egy kis szabályozástechnika... Én linearizálásnak hívom a "módszert", mivel egy schmitt trigger egy nemlineáris alkatrész.

Ha ezzel akarsz foglalkozni, akkor először csináld meg a működő modelljét annak, amit pl. megépítettél. A tranziens analízisnek minden szimulátoron rendesen kell futnia, gyönyőrű szép jelalakokkal és értened kell mindent, hogy mi, miért olyan, amilyen. Nem ördöngösség, csak elég sokat kell hozzá simogatni a keyboardot. És ne használj, csak ideális elemeket, különben állandóan lefagy a szimulátor, vagy nagyon hosszú futásidőket kapsz.

A Multisimben a THD mérést a Fourier analízissel szoktam csináltatni. Inkább nem írom le ( egyenlőre ), hogy milyen problémák vannak, de az legalább ilyen bonyolult. És sajnos az is úgy néz ki, hogy az általánosan használt szimulátorok zöldséget számolnak ki...

A csatolmányokban van egyben szimuláltatva egy linearizált, meg egy eredeti pwm erősítő ( nem Ucd, de az is ugyanígy csinálja ) Az egyik képen a két kimeneti feszültség látszik. Látható, hogy ez a linearizálás egész jól működik, mert a négyszögjelátvitelnél is nagyon egyszerre kunkorodnak a fel- és lefutó élek. Csak a pwm-ben a működéséből eredően ott van a hullámosság. A másik képen egyszerre van megjelenítve mindkét verzió hibajele ( a bemeneti- és kimeneti jelek különbsége ) Azért itt ugyanúgy látható, hogy mennyire pontos a linearizálás. A harmadik képen az AC analízis eredménye látható. Ez egyszerűen katasztrofális. A piros sugarak a linearizált változat, tulajdonképpen jó az ábra, meg a fázismenet is jó ( egy dolgot kivéve... ), meg azt kivéve, hogy 4...5 MHz felett, a Multisim marhaságokat csinál. Látszik, hogy ez az áramkör +180 fokot tol a bemeneti jelhez képest a kimeneti jelen, lévén hogy olyan elrendezés. Szóval ez jó. ( De sajnos látom, hogy más probléma is van, az amplitudó- és fázismenet kellő összhangja nem valósul meg. Kiváncsi vagyok, hogy észreveszitek e. Tehát, lehet, hogy ezt sem csinálja meg a Multisim jól, de ezt azért még tesztelgetnem kell.) A teal színű sugarak a pwm elrendezéshez tartoznak. Eleve, ezek az erősítők úgy 12 dB körüli feszültségerősítéssel rendelkeznek, a linearizát még ezt meg is mutatja, a pwm meg valahol -75 dB alatt kezdi... a fázismenetről meg ne is beszéljünk. Látható, hogy a Multisim, ezt nem tudja megcsinálni. De akkor legalább kiírná, hogy lehet, hogy nem jó eredményt fogok látni... nem írja ki, tehát egy kezdő gondolkozhat, hogy miért is lát olyat, amilyet.

Azért azt lehet tudni szabályozástechnikai alapismeretekből, hogy egy Bode és a négyszögjelátvitel között igen szoros kapcsolat áll fenn. Ebből az is következik, hogy a pwm áramkör, ha ugyanolyan négyszöget csinál, mint a linearizált ( tulajdonképpen analóg ) akkor a Bode diagramjuknak is nagyon hasonlónak kell lennie. ( inkább egyformának ) Tulajdonképpen ez alapján gondoltam azt, hogy az AC analízist ilyen linearizálással lehet megcsináltatni egy szimulátorral. A dolgot persze tovább kell fejlesztgetni, de ehhez nagyon sok idő kell...

Szia! Elolvastam az írásodat párszor, de egyelőre érdemben nemtudok hozzászóllni. Majd visszatérek még rá.
Voltam ma is laborban próbáltam kitörpölni valamit. Próbáltam lemérni a frekvencia függvényeket PC segítségével. Még nem jött össze... Továbbá elég nagy az EMI... Mit is jelent az elég nagy? 5cm ről megjelenik a teljes vivőfrekvencia, mármint oszcilloszkóp szondával, 50Vpp. Gondolom ettől is gerjedhet, hogy visszacsatolódik a kimenetről a bemenetre. Becsavartam alufóliába úgy jobb lett az EMI kibocsájtása... Bár továbbra is gerjedt.
Igaz RC snubber nincs bent, mert nemtaláltam passzoló ellenállást (tok)...
Mi lehetne megoldás? Másik nyákterv? Valahogy ki lehet számolni a stabilitás szempontjából szükséges ellenállás, kondenzátor értékeket a VCS-be, de én nemtudom hogy kell.
Esetleg bizonyos hiszterézist bevinni a komparátorba? Még talán sávszűrő (is) jó lenne a bemenetre.

Szerintem nincsenek stabilitási problémák, legalábbis nem az látszik a fotókon. Ezt úgy tudod megnézni, hogy a bemenetre négyszögjelet kötsz, először csak kis amplitudóval. A négyszögjelnek néhány kapcsolás alatt be kell állnia, de úgy, hogy ne legyen túllövése. Ha túllövése van, akkor kicsit növeld a visszacsatolásban levő kondit, míg az el nem tűnik. Olyasminek kell lennie, mint amiket tegnap becsatoltam. Ha ezt már megcsinálja túllövés nélkül, akkor próbáld ki úgy, hogy nem teszel rá hangszórót. ( műterhelést ) A négyszögnek most is ott kell lennie, egy-két lengéssel fog beállni, de még nem gerjedhet be. Kis tápfeszen indítsd, mert ha begerjed, esetleg a tranyókat is hazavágja. Nem árt rátenni Zobel tagot, az segít valamennyit egy esetleges gerjedésen, hiszen terhelést jelent a kimeneti szűrőkörnek. ( Az egész elrendezésnek az a lényege, hogy a kimeneti szűrő kondijának olyan legyen a feszültsége, mint a bemeneti jel. Tehát, azt kell megvalósítani, hogy a kimeneti szűrőkör szabályozott legyen. )

Más probléma lesz ott, amiért nagyobb kivezérlésen rossz a működés. Én arra tippelek, hogy nem jó a nyák, egyes nagyobb áramok folynak ott is, ahol e mellé még kis áramok is folynak. Ez feszültséget ejt a fóliákon, ezt a kisebb áramú részek valamiféle vezérlésnek látják és meghülyül tőle az egész. Ezt nem egyszerű megtalálni. Hidegítő kondik, a lehető legrövidebb lábakkal, persze mindegyik lábnak rövidnek kell lennie, ez meg csak úgy valósítható meg, ha egy közös földponthoz minden nagyon közel van elhelyezve. Különben, ez a közös földpont nagy méretű lesz. Ha nagy a mérete, akkor nagy az impedanciája is, tehát, ez úgy néz ki, hogy a hidegítőkondi egyik lába hiába nagyon rövid, ha a másik hosszú. Erre találták ki a teliföldet, aminek az a lényege, hogy egy jó nagy, lehetőség szerint egybefüggő GND-t kell kialakítani. Hogy ne legyen útban, a panel másik oldalára célszerű elhelyezni. ( Sokféle megoldás lehet, de nagyon át kell gondolni a nyáktervezésnél. )
A szkópszonda nem sokat jelent, van neki mondjuk 1 vagy 10 Mohm bemeneti ellenállása, a jövő hetet is összeszedi. Mint egy antenna. Akkor van baj, ha a szomszéd szobában levő URH rádiót is zavarja. De ettől még jól kell működnie.

Kipróbálom. Akkor jövőhétig megint áll a dolog. Majd jelentkezek. Ideje beszereznem otthonra egy szkópot.

Szkóp nélkül reménytelen vállalkozás...