Fórum témák
» Több friss téma |
Kis-fesz nagy áram, nagy-fesz "kis" áram, ugyanakkora teljesítménnyel számolva.
+ a másik az, h. a 230V-ra terverett fázishasításos fesz-szabályzók törpefeszen nem fognak rendesen müködni, mivel nem arra a feszültségre és áramra tervezték öket. De h a kedved ne vegyem el, olvass bele a Fúrógép fordulatszám szabályozó-ba. :felkialtas: Ott vannak ötletek prímeroldali szabályzásra is...
Sziasztok!
Szeretnék megépíteni egy egyszerű 5V DC feszültségforrást, de problémába ütközök. A feszültségforrásom egy halogén lámba transzformátora. Egyenirányítás után 11 V DC körüli értéket mérek. Azonban az áramkör kimenetén 10V DC körüli értéket mérek 5V DC helyett. Segítenétek mi lehet a probléma?
Szia!
Mekkora kondenzátorokat tettél a stab. lábaira? Ahogy a képeket nézem látszólag jól huzaloztad össze. Az is lehet, h rossz a stab.ic. Nemártana egy pufferkondi.
hi
ha váltakozó feszt egyenirányítasz, pufferelni kell, rakj be az egyeirányítás után egy 1000µF kondit, talán ez a gond. üdv
Szia
A problémát nem tudom mi okozhatja.De ajánlok neked rajzokat.Ez egy 9V rajz alapból de egy ellenálás cserével levihető 5 V-ra és...elhető.De ha neked nagyobb áramerőségre van szükséged akkor csatolok egy másik rajzot.
Szia,
Nos, akkor talán kezdjük ott, hogy olyan stabilizátor nincs, hogy L78L00! Ez úgy értendő, hogy L78L00 Széria, tehát pl: L78L05 (ez csak egy példa az 5v -os stabilizátorra). Kiváncsi lennék, hogy mit ír azon a stabilizátor TO-92 -es tokon,.. Lehet, hogy nem is 5v -os stabilizátor,.. üdv, Imre,..
szia!
a feszültségstabilizátoron akkor szokott kijoönni a bemenő fesz ha: - a stabilizátor zátlatos - nem érintkezik a GND lába ezeket nézd meg... üdv! UI.: azt vettem észre hogy a graetz után nem tettél puffert!! :no: a + és a - kimenetre szokták párhuzamosan kötni (figyelj a polaritásra és a feszre a kondinál mert ha vmi nem jó képes szétrobbanni is!)
tényleg igazad van most hogy mondod
Sziasztok!
Nekem hasonló kérdésem lenne, mint a téma indítójának. Én 8,4 V-os, kb. 500mA terhelhetőségű stabil DC feszültségforrást szeretnék építeni. Fontos szempont az egyszerűség, olcsóság és a megbízhatóság. Valamilyen adapter (9 vagy 12 voltos, még nem tudom, milyet sikerül szerezni) DC kimenetéből szeretném előállítani ezt a 8,4V-os feszültséget. Persze próbáltam magamtól megoldást keresni: LM317-es IC-t néztem ki először, ahol a potméter helyett fix ellenállást alkalmaznék. De a szükséges ellenállásértéket az adatlapon megadott képletekkel nem tudtam kiszámolni. Biztos rosszul értelmeztem a képleteket, de amikor függvénykapcsolatot akartam felírni a Vout és az R2 (poti) között, a Vout egyszerűen kiesett. Pedig nyilván nem lehet független a poti állásától...
A "gyakorlat mindig nagyobb mester az elméletnél". Sztem építsd meg a kapcsolást, s az elején tegyél bele egy potmétert, aztán azt csavargasd addig míg a kimeneten a kívánt fesz van! Amikor ez megvan kiveszed a potit megméred az ellenállását és azszerint beteszel a helyére egy fix értékű ellenállást,..
Ez a legegyszerűbb, mert ugyebár az ember számol a képletekkel de úgysem azt méri a gyakorlatban.
Szia!
Igazad van. Én azért szeretek előre számolgatni, mert a közelben nincs elektronikai bolt (vidéki vagyok), és ha már Pesten járok, szeretek mindent beszerezni, amire a következő "projektjeimhez" szükség lehet. Még így is rá szoktam jönni utólag, hogy még mit kellett volna venni... Konkrétan ebben az esetben szerettem volna tudni, hogy kb. milyen ellenállásra lehet szükségem, hogy olyat/olyanokat vegyek, amikor pl. az LM317-et beszerzem. De amúgy ez az LM317-es megoldás ezek szerint jó? Mert még ha többször is kell boltba szaladgálnom, akkor ez lesz...
Sziasztok!
a következő problémám lenne: csinálnék egy nem kapcsolóüzemű de szabályozható feszültségű és szabályozható áramú tápegységet,de nem igen találok kapcsi rajzot hozzá. eddig csak a trafó adott: 2X1000VA 2X +/-24V a probléma pedig az hogy szeretnék ebből kihozni dcben 0V-30V / 0.1-10A egyent kihozni és mindezt ráadásként stabilizáltan. ha tud valaki segítsen:/ ja és érdekességként: kapott egy graetz hidat és 60v -ot mértem rajta terheletlenül....létezik ez? Idézet: „a trafó adott: 2X1000VA 2X +/-24V” Idézet: „kapott egy graetz hidat és 60v -ot mértem rajta” Na ezt most nem értem... Mi az, hogy 2X1000VA? Ez most egy vagy 2 trafó? És hogyan lehet egy trafó kimenetén:2X +/-24V? Itt a +/- zavart meg.
sziasztok
Segitseget szeretnek kerni a kovetkezo problema megoldasahoz: Van egy trafom amibol 2x29V valto fesz jon ki ami egyen iranyitas utan kb 40-41v lesz. A kerdes hogy ebbol hogyan tudok +- 24 voltos tapot csinalni amibol kb 300mA szeretnek felvenni?
helyes a meglátásod!
ez valóban két trafónak túnik de egy vasmagon. így lehetséges a dolog. ha gondolod nyugodtan lehet két külön szimetrikus trafónak tekinteni
melléklek két egyszerű de jó rajzot ha kell akkor egyeztetünk és az teljes könyvet elküldöm (djvu formátum) amiből a kapcsolás származik.
eze sajna nem simetrikus tápok de ha kettőt megcsinálsz és sorolod őket akkor elő tudod állítani a szimmetrikus tápot .
koszi az elso szimpatikusabb
de ott az egyeniranyitora 22v valto van irva az nem baj?arra ra kothetem a 29 v valtot is ha modositom a kondi erteket(63vra)?vagy akkor az osszes ellenallas erteke modosul? illetve ha van ennel is egyszerubb az is jo lenne mivel egy erositobe a hangszinnek meg az elofoknak lenne a tapja. koszi marci
természetsen módosítani kell az ellenállás értékeket a megfelelő értékűra,de ez könnyen kiszámolható,ezen kívül pedig ajánlott trommer potit használni fix ellenállás helyett mert akko be tudod lőni pontosra a tápot és később is módosítható.
a kondi az csak a simítás miatt kell "puffer kondi" rakhatsz kissebb vagy nagyobb értékűt is,mindenesetre én 100v-ost raknék bele, és ha hangtechnikához kell akkor inkább 3-4 ilyet rakj párhuzamban hogy minnél kevesebb legyen a zaj,ugyanis minél nagyobb a kapacitás annál simább a fesz.
az ellenallasok mekkora teljesitmenyuek?eleg a 1/4w?
nem eleg csak a 620R-t modositani mivel utana a zener 27 voltot ad az ellenallaslancra?
Hát, sztem sokkal egyszerűbb és kevesebb zajú lesz a táp, ha "stabkockákkal" építed meg. Gondolom, az aggodalmat a túl magasnak ítélt pufferfesz okozza, ezért mennek a javaslatok a tranyós megoldások felé.
A helyzet nem annyira rossz, hiszen - terhelés nélkül - csak néhány volttal magasabb a fesz 40V-nál, amit a 7824 - 7924 bemenete elvisel. A 300mA sem túl nagy kihívás, ezért én inkább az alábbi mellett döntenék... A zenerek 39V-osak, a soros ellenállásokat a tényleges áramfelvétel ismeretében ohm-törvénnyel kell kiszámolni.
Koszi
sajnos az elmelet nem igazan az erossegem ugyh kerdeznek is gyorsan par dolgot: soros ellenallasoknal foldhoz kepest 40-41V lesz de az ellenallas sorba van kotve a 39 v-os zenerrel akkor ez azt jelenti hogy az ellenallason 1-2V lesz a feszultseg? ezzel kell szamolni a kepletben(1-2v/0.3A=3.33-6.66ohm)? RxI^2 szerint 0.3-0.6 wattosnak kene lennie? pufferkondik maradnak 1000u/50V? tobbi kondi 100nf? Gondolom a stabkockakat huteni kell mint az allat!?
Puffereknek jó az 1000uF, a stabkockák lábaihoz közel elhelyezve 100nF-ok.
Igen, jól számoltál, de én a 300mA-t kissé soknak tartom, (előerősítőnek) de lehet, hogy annyi. Az a lényeg, hogyha rajta van a terhelés a kimeneteken, akkor a pufferfesz is csökkenni fog, lehet, hogy lemegy 38..39V körülire, ez persze a trafótól függ. Még az is lehet, hogy ennél is kisebb lesz, és ha állandóan rajta van a terhelés, akkor ez felfelé csak a hálózat ingadozásától fog elmozdulni. A zéner csak védelmi szerepet fog ellátni.
Ok koszi
a 300mA ugy jott ki hogy van 2 eloerositom es 2 hangszinszabalyzom. Az eloerositorol tudom hogy 50mA kell neki igy kettovel szamolva 100mA + a hangszinszabalyzok (feltetelezem ezeknek sem kell tobb mint az elofoknak)100mA es a vegen meg lehet hogy egy venti lesz benne annak megy a maradek. zenernek eleg a 0.5w vagy 1.3w-os kene?
Ez is attól függ, mennyire esik majd a puffer...
Ha már a terheléstől is alámegy 1-2V-tal a 40V-nak, és az ellenálláson is esik ilyenkor 1-2V, akkor elég a félwattos, mert csak akkor fog rajta áram folyni, amikor a hálózati fesz esetleg megemelkedik (mivel a terhelést sosem kapcsolod le).
Helló!
Megépitettem ezt, működik is rendesen, áramkorlát, feszültség rövidzár, minden... DE ha a kimenetre nem teszek terhelést, akkor a feszültség alapból 8V-on van. Teszteltem egy kis 12V-os villanymotrot. Terhelés nélkül a kimeneten 8V, amint rákötöm a motrot leesik 0V-ra és onnan tudom felállitani rendesen. Teszteltet egy led diódával, a kimeneten 8V, rákötöm, a potméter minimumon, és a dióda világit 1,5V van a kimeneten. Mi lehet a probléma? Átkötés, forrasztási hiba kizárva.
Szia!
Ez a labortápegység című topicba illik, ami elégg meghízott, és erről a tápról is volt tárgyalva benne egy párszor (ez az ún. PCBféle laportáp). A kapcsolást PCB készítette, és rendeszeresen itt van az oldalon. Legyél szives ott feltenni a kérdésedet. Megpróbálok segíteni is, bár nem értek hozzá, nem tanulmányoztam eggyáltalán. Szerintem az a gond, hogy a tranzisztorod (T3) nem záródik le teljesen, és engedi egy kicsit az áramot (5-10mA), ha nincs terhelve, akkor felgyülemlik a feszültség, ezt műszerrel mérni tudod, mert nagyon jók a mai voltméterek (MΩos tartományban van a belső ellenállásuk, főleg a digitálisaknak). Próbáld ki, hogy teszel rá egy 10k ellenállás, szerintem ez le fogja húzni. Vagy próbáld meg egy relatív nagy ellenálláson keresztül a T3 bázisát főldre húzni. DE ezzel várd meg mások tanácsát, mint már írtam nem foglalkoztam elég mélyen vele. Üdv. Tóbi
szia!
valameik tranyód valószínüleg zűárlatos 1 kicsit nekem is ez van most csak nekem 1.5V van kinn nekem a 2N3055 zárlatos 1 picit majd kicserélem Nézd meg a tranyó E-C lábai között mit mutat a multi diódaviszgáló módban Szerintem is a labortápos fórumba kellett volna írnod.. :yes:
Szerintem nekem a 2N3054 lesz a rossz, mivel ha a bázisára nincs semmi kötve, akkor is van feszültség a kimeneten, de ha a 2N3055-nek a bázisát lekötöm akkor már nincs semmi a kimeneten. Ez mind szép és jó, csak hol a fenébe lehet már olyan 2N3054-es tranyót kapni??? Mert hogy én már 10 boltot átnéztem és nem volt!!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |