Az a tantál 63V os volt. De cseréltem. Nemváltozott semmi. Ha rövidre zárom a VCS kondit, akkor beáll 100KHz re. Tudtok ehez hozzászólni?

Mondjuk rakd fel az épp aktuális kapcsolást és nyáktervet, hogy ne kelljen mindig visszakeresgetnünk. Na meg csinálj normális méréseket, lásd amit mondtam. Normális szkópábrákkal vissza lehetne keresni a hibát.

Tessék. A komparátorból is valami szemétség jön ki. Képek mindjárt. A nyák majdnem ugyanilyen, csak kicsit már módosítottam rajta a mostanihoz képest. De csak a +2 nagy kondi. Meg a tranzisztorok közötti rész. A többi nagyjából ugyanaz.

Az R17 el párhuzamosan egy kondi segít valamit.

Mégsem oldotta meg, csak látszólag. Ha kézben fogtam és csak hozzátettem, akkor jó volt. Amikor meg már hozzácineztem, akkor már nem segített semmit. De ahogy megnyomtam a meghajtó IC-t úgy beállt a tiszta négyszög jel. Az egyik NC láb a levegőben van, mert még tegnap felszakadt a pad. Lehet, hogy a VCC is lebeg. Feszültséget kap. Szerencsére van másik panelem, megcsinálom azon (is).

Belefogtam egy FPGA-s hangváltó fejlesztésébe. Felmerült az, hogy lehetne PWM-es végfokozatokat is építeni hozzá. Csendben követem a topicot félszemmel, de nagyon nem mélyedtem bele, viszont látom, hogy nem kispályás feladat egy kapcsolóüzemű erősítő építése. Az, hogy nem egy analóg jelet kellene mintavételezni, jelentősen tudná egyszerűsíteni a kapcsolást?
Hozzáteszem, ez egyenlőre nagyon elméleti kérdés, sokadlagos feladat a projektben, nem mostanában fogok vele végezni, de szeretnék kapni egy két megerősítést vagy cáfolatot, hogy érdemes-e foglalkozni vele, vagy nem.

Lehetséges, hogy PWM jel jön be, és azt erősíted, visszacsatolás nélkül. Ez valóban nagyon egyszerű, de sok hátránya is van: nagy torzítás, kimeneti impedancia nem elég alacsony, illetve nincs tápzaj elnyomás.
A TI-nak vannak ilyen power moduljai, amelyek PWM jelet fogadnak, így első körben azt ajánlanám neked.

Visszacsatolással a probléma bonyolultabb lesz, mint normál analóg jellel. Kivétel, ha a végfok visszacsatolását is digitálisan oldod meg.

Köszi. Utána nézek ezeknek a power moduloknak.
A nagy torzítás alatt mit értünk? Hallgathatatlan lesz jó eséllyel?

Szia Laci!
Összeraktam a 2. modult. Az minden probléma nélkül indult. Valószinűleg a lebegő lábak okoztak gondot az előzőnél. Na meg a zaj amit hallani... Az a sok mocsokság a mobilomból ill. notebookból jön.

Nem lesz hallgathatatlan, gondolja visszacsatolás nélkül csöves erősítőkre, illetve lehet kapni a piaci IC-s D-osztályú erősítőket, amik visszacsatolás nélkül működnek. Ha érdekel, probálj ki egy ilyet.
De mindenképpen hallható lesz a különbség. A legnagyobb probléma a tápzaj elnyomás hiánya szerintem.

Mind a torzításon, mind a tápzaj elnyomáson lehet javítani teljes híd alkalmazásával (a legtöbb IC-s cucc ezt teszi). Azonban a damping factort egyik sem fogja javítani, az erősítő kimeneti impedanciája fögg függeni a táp kimeneti impedanciájától, a MOSFET Rdson-tól, a tekercs veszteségi ellenállásától. Ezen kívül semmi sem fogja tompítani a tekercs nemlinearitása okozta hibát, illetve az LC szűrő kiemelését vagy plusz tompítását a küszöbfrekvencia környékén.

"Ezen kívül semmi sem fogja tompítani a tekercs nemlinearitása okozta hibát, illetve az LC szűrő kiemelését vagy plusz tompítását a küszöbfrekvencia környékén."

Ez a kisebbik gond, meg lehet csinálni egy szűrőt nagyon jóra, de nyilván nem a sufniban talált anyagokból. Nyilván érzékeny lesz a terhelőimpedanciára, ezért ismert impedanciára célszerű tervezni.

A texas első szériás d osztályú erősítői mind visszacsatolás nélkül működtek.

Hangszóró esetében az impedancia is változik a frekitől függően.
Rezonancia frekinél jelentősen megnő.

Igen, innentől kezdve felesleges arra hajazni, hogy pontosan a megfelelő impedanciára tervezzük az aluláteresztő szűrőt. Ezért is jobb a tekercs utáni visszacsatolással doglozó megoldások (pl UcD), mert ott impedanciától nagyjából független a válasz.

Sziasztok!
Ezen dokumentum 11 oldalán szereplő Psw képletbe szimmetrikus táp esetén (+/-30V) 60V ot helyettesítek be?

Én nem szeretem a képleteket. Egy-kettő van, amit fejből tudok, a többit le tudom vezetni. Ha mégsem, akkor előveszem a szimulátort...

Szerintem úgy lesz az, hogy 30V. Mivel egyszer az egyik táp van a kimeneten, másszor a másik. Mind az összes képletet 2x kell venni a teljes veszteséghez, kivéve a Pgd-t. Mivel az már eleve 2x van.

Vagyis nem kell 2x venni... Mert amikor az egyiken van veszteség akkor a másikon nincs. Úgyhogy végülis nem lesz 2x, csak 1x...

Ugye azt szem előtt tartod, hogy ez a számolás nem fedi majd a valóságot. Természetesen támogatom, hogy számítással is alá legyen támasztva a hatásfok, de pontosabb eredményt a mérés ad majd.

Igen, igen. Csak kellene valami számítás, hogy elméleti hatásfok, ill. veszteségek.
Egyébként még mindig nemtudom, hogy számoljam ki/mérjem a hatásfokot.
Kimenő Pcsúcs-t kiszámolom a feszültségből valamint az R terhelő ellenállásból. A bemeneti feszültséget is ismerem. Ez 30Vdc. Beteszek egy söntöt a pozitív ágba. Ezen kellene kapnom egy olyan (elméleti) időbeli lefolyást, mint egy egyutas egyenírányításnál. (Nem ilyen, hanem mint egy degenerált szinusz tele tüskékkel.)
Most akkor ebből venném a maximumot, szorzom 30 al?

Vagy egyszerűsítsük. Ha egy T-RMS multiméterrel megmérem a felvett áramot és ezt szorzom a 30V al, akkor az valós eredményt ad (Pközép)?

Nem, még ez sem ad megfelelő eredményt, mert a feszültség sem lesz konstans 30V. Azt is mérni kell. (Egy jó oszcilloszkóp például tud szorozni, / egyidejűleg a feszültség jelalakját az áram jelalakjával.)

Némi problémát jelent, hogy a felvett egyenáramú teljesítményt nem effektívben kell kiszámítani, megmérni, hanem középértékben... Egyébként a szimulátorok ezt is tudják.

Te magad írod le, hogy Pközép. Akkor hogy is van ez? Közép, vagy effektív? ( Mindenki úgy odavan a valódi effektív érték méréséért... Sosem értettem, minek? Nagyon kevés helyen van rá szükség. )

Igen, ebben igazad van. Végülis van AC+DC mérés is. Az előbb próbálkoztam az MS-ben, de nem jött ki megfelelő teljesítmény ezzel a módszerrel.

Az MS is olyan, mint a számgép. Nem az elvárásaidnak, hanem az utasításiadnak megfelelően fog működni! Ha nem jó érték jött ki, akkor keresd meg a hibát. Egy szimulátor nagyon pontosan tud számolni. ( Feltéve, hogy jók a modellek és megfelelő pontosságot állítottál be. )

Csak multiméterrel próbálkoztam. De láttam, hogy a tranziens analízisnél vannak mindenféle műveletek. Az megoldható valahogy, hogy pl. egy periódusnak kidobja a középértékét?

Valahogy biztosan. Amit én szoktam használni függvényt ( avg ), az több periódus után áll be egy nagyjából egyenesre ( tehát már alig van benne hullámoság ). Több fajta középérték képzés is van benne, ki kell próbálni, hogy mi, mit csinál pontosan. Akár az egész áramkörnek kiszámolja a hatásfokát, a pillanatnyi veszteséget a tranyókon, ezek átlagértékét, a PSSR-t is modellezheted, stb. És ezt mind fel is rajzolja a display graphon. Csak győzd beírogatni a kiszámolandókat. Meg persze utána kiértékelni.

Persze nem árt megmérni a valóságban is mondjuk a hatásfokot, csak az a baj, hogy 90 % felett már illene nagyon pontos műszereket használni, különben nagy hibákkal lesz csak eredmény.

Szia! Lemértem a leadott áramot AC+DC rms (ez állt rendelkezésre), ugyanígy a felvettet is és a feszültségeket. Ebből számoltam teljesítmény majd hatásfokot. Miközben változtattam a bemenő jel amplitúdóját. Persze, nem nagy a pontosság, az sem biztos, hogy a módszer jó. De valamilyen grafikonom van, datasheetbe jó lenne... A maximumnál 97% van, de nem kell felháborodni, a műszerek szerint 102% jött ki

Hát, ha ilyen, akkor ilyen. Legfeljebb beveted az eredménykihozó tényezőt...
Néhány %-nak csak az egészen nagy teljesítményeknél van létjogosultsága, különben előfordulhat, hogy nem fér be a dobozba az elektronika...

Sajnos erre azt szoktam mondani, hogy az eredmények hibahatárok nélkül nem sokat mondanak. Lásd 97-102% között mérsz, van 5% hibád kapásból. Ez azt jelenti, hogy mondjuk 90% feletti hatásfok adatokkal itt nem is érdemes foglalkozni.

Eleve visszaolvasva a számolásdo rengetg hibával van terhelve. Ugye a terhelőimpedanciád hőmérsékeltfüggő (műterhelés melegszik szépen, és nő az ellenállás), aztán multiméter hibák. Érdemes lenne rá egy gauss-féle hibaterjedést számolnod, és meglepődnél. Ugyanis itt például a be és kimeneti teljesítmény hibája nagyjából összeadódik (lásd 102% hatásfok).

Nagy hatásfokok (>90%) esetén vagy nagyon pontosan mérsz áramot és feszültséget, vagy a mérésed módszerét módosítod. Pl sokkal jobb lenne a veszteségeket mérni, mondjuk kalorimetrikus úton. Ha egy ilyenre számolsz hibaterjedést, akkor kisebb hibákat kapsz (de az biztos, hogy nem fogsz 102%-os hatásfokot mérni).

Persze hatásfoknál szerintem inkább fontosabb az, hogy kis méretű bordák esetén se melegedjen semmi túl (ez önmagában jelzi a jó hatásfokot).

Szia. Nem is igen tudnák pontosan mérni, mert nincsennek megfelelő műszerek. Inkább csak az volt a cél, hogy kapni egy olyan grafikont amilyen az irodalomban van. (Ugyanis a tanár "kiszámolta", hogy 55% - "Roszabb, mint egy B osztály, nem jó") Aztán okoskodott nekem, hogy a modulátor miatt stb. Már majdnem nevettünk... Nem várható el az abszolut pontosság. A 4R terhelés sem 4R valójában.
Kicseréltem a snubbereket így a THD is lement 1% alá. Valahol jóval ez alá. Persze ez sem abszolut pontos. Ahogy mondani szokják a papír elbír mindent.
A félhíd kimenet most szerintem egészen jó (Bocsi a kép miatt). És már a generátor jelét sem szórja be szeméttel.