Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   160 / 240
(#) elektros90 válasza elektros90 hozzászólására (») Márc 27, 2015 /
 
Az a tantál 63V os volt. De cseréltem. Nemváltozott semmi. Ha rövidre zárom a VCS kondit, akkor beáll 100KHz re. Tudtok ehez hozzászólni?
(#) lorylaci válasza elektros90 hozzászólására (») Márc 27, 2015 /
 
Mondjuk rakd fel az épp aktuális kapcsolást és nyáktervet, hogy ne kelljen mindig visszakeresgetnünk. Na meg csinálj normális méréseket, lásd amit mondtam. Normális szkópábrákkal vissza lehetne keresni a hibát.
(#) elektros90 válasza lorylaci hozzászólására (») Márc 27, 2015 /
 
Tessék. A komparátorból is valami szemétség jön ki. Képek mindjárt. A nyák majdnem ugyanilyen, csak kicsit már módosítottam rajta a mostanihoz képest. De csak a +2 nagy kondi. Meg a tranzisztorok közötti rész. A többi nagyjából ugyanaz.
(#) elektros90 válasza elektros90 hozzászólására (») Márc 27, 2015 /
 
Az R17 el párhuzamosan egy kondi segít valamit.
(#) elektros90 válasza elektros90 hozzászólására (») Márc 27, 2015 /
 
Mégsem oldotta meg, csak látszólag. Ha kézben fogtam és csak hozzátettem, akkor jó volt. Amikor meg már hozzácineztem, akkor már nem segített semmit. De ahogy megnyomtam a meghajtó IC-t úgy beállt a tiszta négyszög jel. Az egyik NC láb a levegőben van, mert még tegnap felszakadt a pad. Lehet, hogy a VCC is lebeg. Feszültséget kap. Szerencsére van másik panelem, megcsinálom azon (is).
(#) Primary hozzászólása Ápr 1, 2015 /
 
Belefogtam egy FPGA-s hangváltó fejlesztésébe. Felmerült az, hogy lehetne PWM-es végfokozatokat is építeni hozzá. Csendben követem a topicot félszemmel, de nagyon nem mélyedtem bele, viszont látom, hogy nem kispályás feladat egy kapcsolóüzemű erősítő építése. Az, hogy nem egy analóg jelet kellene mintavételezni, jelentősen tudná egyszerűsíteni a kapcsolást?
Hozzáteszem, ez egyenlőre nagyon elméleti kérdés, sokadlagos feladat a projektben, nem mostanában fogok vele végezni, de szeretnék kapni egy két megerősítést vagy cáfolatot, hogy érdemes-e foglalkozni vele, vagy nem.
(#) lorylaci válasza Primary hozzászólására (») Ápr 1, 2015 /
 
Idézet:
„Az, hogy nem egy analóg jelet kellene mintavételezni, jelentősen tudná egyszerűsíteni a kapcsolást?”

Lehetséges, hogy PWM jel jön be, és azt erősíted, visszacsatolás nélkül. Ez valóban nagyon egyszerű, de sok hátránya is van: nagy torzítás, kimeneti impedancia nem elég alacsony, illetve nincs tápzaj elnyomás.
A TI-nak vannak ilyen power moduljai, amelyek PWM jelet fogadnak, így első körben azt ajánlanám neked.

Visszacsatolással a probléma bonyolultabb lesz, mint normál analóg jellel. Kivétel, ha a végfok visszacsatolását is digitálisan oldod meg.
(#) Primary válasza lorylaci hozzászólására (») Ápr 1, 2015 /
 
Köszi. Utána nézek ezeknek a power moduloknak.
A nagy torzítás alatt mit értünk? Hallgathatatlan lesz jó eséllyel?
(#) elektros90 válasza lorylaci hozzászólására (») Ápr 1, 2015 /
 
Szia Laci!
Összeraktam a 2. modult. Az minden probléma nélkül indult. Valószinűleg a lebegő lábak okoztak gondot az előzőnél. Na meg a zaj amit hallani... Az a sok mocsokság a mobilomból ill. notebookból jön.
(#) lorylaci válasza Primary hozzászólására (») Ápr 1, 2015 /
 
Nem lesz hallgathatatlan, gondolja visszacsatolás nélkül csöves erősítőkre, illetve lehet kapni a piaci IC-s D-osztályú erősítőket, amik visszacsatolás nélkül működnek. Ha érdekel, probálj ki egy ilyet.
De mindenképpen hallható lesz a különbség. A legnagyobb probléma a tápzaj elnyomás hiánya szerintem.

Mind a torzításon, mind a tápzaj elnyomáson lehet javítani teljes híd alkalmazásával (a legtöbb IC-s cucc ezt teszi). Azonban a damping factort egyik sem fogja javítani, az erősítő kimeneti impedanciája fögg függeni a táp kimeneti impedanciájától, a MOSFET Rdson-tól, a tekercs veszteségi ellenállásától. Ezen kívül semmi sem fogja tompítani a tekercs nemlinearitása okozta hibát, illetve az LC szűrő kiemelését vagy plusz tompítását a küszöbfrekvencia környékén.
(#) sny hozzászólása Ápr 1, 2015 /
 
"Ezen kívül semmi sem fogja tompítani a tekercs nemlinearitása okozta hibát, illetve az LC szűrő kiemelését vagy plusz tompítását a küszöbfrekvencia környékén."

Ez a kisebbik gond, meg lehet csinálni egy szűrőt nagyon jóra, de nyilván nem a sufniban talált anyagokból. Nyilván érzékeny lesz a terhelőimpedanciára, ezért ismert impedanciára célszerű tervezni.

A texas első szériás d osztályú erősítői mind visszacsatolás nélkül működtek.
A hozzászólás módosítva: Ápr 1, 2015
(#) ufy92 válasza sny hozzászólására (») Ápr 11, 2015 /
 
Hangszóró esetében az impedancia is változik a frekitől függően.
Rezonancia frekinél jelentősen megnő.
(#) lorylaci válasza ufy92 hozzászólására (») Ápr 11, 2015 /
 
Igen, innentől kezdve felesleges arra hajazni, hogy pontosan a megfelelő impedanciára tervezzük az aluláteresztő szűrőt. Ezért is jobb a tekercs utáni visszacsatolással doglozó megoldások (pl UcD), mert ott impedanciától nagyjából független a válasz.
(#) elektros90 hozzászólása Ápr 13, 2015 /
 
Sziasztok!
Ezen dokumentum 11 oldalán szereplő Psw képletbe szimmetrikus táp esetén (+/-30V) 60V ot helyettesítek be?
(#) (Felhasználó 46585) válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Én nem szeretem a képleteket. Egy-kettő van, amit fejből tudok, a többit le tudom vezetni. Ha mégsem, akkor előveszem a szimulátort...
(#) elektros90 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Szerintem úgy lesz az, hogy 30V. Mivel egyszer az egyik táp van a kimeneten, másszor a másik. Mind az összes képletet 2x kell venni a teljes veszteséghez, kivéve a Pgd-t. Mivel az már eleve 2x van.
(#) elektros90 válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Vagyis nem kell 2x venni... Mert amikor az egyiken van veszteség akkor a másikon nincs. Úgyhogy végülis nem lesz 2x, csak 1x...
(#) sny válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Ugye azt szem előtt tartod, hogy ez a számolás nem fedi majd a valóságot. Természetesen támogatom, hogy számítással is alá legyen támasztva a hatásfok, de pontosabb eredményt a mérés ad majd.
(#) elektros90 válasza sny hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Igen, igen. Csak kellene valami számítás, hogy elméleti hatásfok, ill. veszteségek.
Egyébként még mindig nemtudom, hogy számoljam ki/mérjem a hatásfokot.
Kimenő Pcsúcs-t kiszámolom a feszültségből valamint az R terhelő ellenállásból. A bemeneti feszültséget is ismerem. Ez 30Vdc. Beteszek egy söntöt a pozitív ágba. Ezen kellene kapnom egy olyan (elméleti) időbeli lefolyást, mint egy egyutas egyenírányításnál. (Nem ilyen, hanem mint egy degenerált szinusz tele tüskékkel.)
Most akkor ebből venném a maximumot, szorzom 30 al?
(#) elektros90 válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Vagy egyszerűsítsük. Ha egy T-RMS multiméterrel megmérem a felvett áramot és ezt szorzom a 30V al, akkor az valós eredményt ad (Pközép)?
(#) sny válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Nem, még ez sem ad megfelelő eredményt, mert a feszültség sem lesz konstans 30V. Azt is mérni kell. (Egy jó oszcilloszkóp például tud szorozni, / egyidejűleg a feszültség jelalakját az áram jelalakjával.)
(#) (Felhasználó 46585) válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Némi problémát jelent, hogy a felvett egyenáramú teljesítményt nem effektívben kell kiszámítani, megmérni, hanem középértékben... Egyébként a szimulátorok ezt is tudják.

Te magad írod le, hogy Pközép. Akkor hogy is van ez? Közép, vagy effektív? ( Mindenki úgy odavan a valódi effektív érték méréséért... Sosem értettem, minek? Nagyon kevés helyen van rá szükség. )
A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2015
(#) elektros90 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Igen, ebben igazad van. Végülis van AC+DC mérés is. Az előbb próbálkoztam az MS-ben, de nem jött ki megfelelő teljesítmény ezzel a módszerrel.
(#) (Felhasználó 46585) válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Az MS is olyan, mint a számgép. Nem az elvárásaidnak, hanem az utasításiadnak megfelelően fog működni! Ha nem jó érték jött ki, akkor keresd meg a hibát. Egy szimulátor nagyon pontosan tud számolni. ( Feltéve, hogy jók a modellek és megfelelő pontosságot állítottál be. )
(#) elektros90 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 13, 2015 /
 
Csak multiméterrel próbálkoztam. De láttam, hogy a tranziens analízisnél vannak mindenféle műveletek. Az megoldható valahogy, hogy pl. egy periódusnak kidobja a középértékét?
(#) (Felhasználó 46585) válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 14, 2015 /
 
Valahogy biztosan. Amit én szoktam használni függvényt ( avg ), az több periódus után áll be egy nagyjából egyenesre ( tehát már alig van benne hullámoság ). Több fajta középérték képzés is van benne, ki kell próbálni, hogy mi, mit csinál pontosan. Akár az egész áramkörnek kiszámolja a hatásfokát, a pillanatnyi veszteséget a tranyókon, ezek átlagértékét, a PSSR-t is modellezheted, stb. És ezt mind fel is rajzolja a display graphon. Csak győzd beírogatni a kiszámolandókat. Meg persze utána kiértékelni.

Persze nem árt megmérni a valóságban is mondjuk a hatásfokot, csak az a baj, hogy 90 % felett már illene nagyon pontos műszereket használni, különben nagy hibákkal lesz csak eredmény.
(#) elektros90 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 14, 2015 /
 
Szia! Lemértem a leadott áramot AC+DC rms (ez állt rendelkezésre), ugyanígy a felvettet is és a feszültségeket. Ebből számoltam teljesítmény majd hatásfokot. Miközben változtattam a bemenő jel amplitúdóját. Persze, nem nagy a pontosság, az sem biztos, hogy a módszer jó. De valamilyen grafikonom van, datasheetbe jó lenne... A maximumnál 97% van, de nem kell felháborodni, a műszerek szerint 102% jött ki

hatasfok.jpg
    
(#) (Felhasználó 46585) válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 14, 2015 /
 
Hát, ha ilyen, akkor ilyen. Legfeljebb beveted az eredménykihozó tényezőt...
Néhány %-nak csak az egészen nagy teljesítményeknél van létjogosultsága, különben előfordulhat, hogy nem fér be a dobozba az elektronika...
(#) lorylaci válasza elektros90 hozzászólására (») Ápr 14, 2015 /
 
Sajnos erre azt szoktam mondani, hogy az eredmények hibahatárok nélkül nem sokat mondanak. Lásd 97-102% között mérsz, van 5% hibád kapásból. Ez azt jelenti, hogy mondjuk 90% feletti hatásfok adatokkal itt nem is érdemes foglalkozni.

Eleve visszaolvasva a számolásdo rengetg hibával van terhelve. Ugye a terhelőimpedanciád hőmérsékeltfüggő (műterhelés melegszik szépen, és nő az ellenállás), aztán multiméter hibák. Érdemes lenne rá egy gauss-féle hibaterjedést számolnod, és meglepődnél. Ugyanis itt például a be és kimeneti teljesítmény hibája nagyjából összeadódik (lásd 102% hatásfok).

Nagy hatásfokok (>90%) esetén vagy nagyon pontosan mérsz áramot és feszültséget, vagy a mérésed módszerét módosítod. Pl sokkal jobb lenne a veszteségeket mérni, mondjuk kalorimetrikus úton. Ha egy ilyenre számolsz hibaterjedést, akkor kisebb hibákat kapsz (de az biztos, hogy nem fogsz 102%-os hatásfokot mérni).

Persze hatásfoknál szerintem inkább fontosabb az, hogy kis méretű bordák esetén se melegedjen semmi túl (ez önmagában jelzi a jó hatásfokot).
(#) elektros90 válasza lorylaci hozzászólására (») Ápr 15, 2015 /
 
Szia. Nem is igen tudnák pontosan mérni, mert nincsennek megfelelő műszerek. Inkább csak az volt a cél, hogy kapni egy olyan grafikont amilyen az irodalomban van. (Ugyanis a tanár "kiszámolta", hogy 55% - "Roszabb, mint egy B osztály, nem jó") Aztán okoskodott nekem, hogy a modulátor miatt stb. Már majdnem nevettünk... Nem várható el az abszolut pontosság. A 4R terhelés sem 4R valójában.
Kicseréltem a snubbereket így a THD is lement 1% alá. Valahol jóval ez alá. Persze ez sem abszolut pontos. Ahogy mondani szokják a papír elbír mindent.
A félhíd kimenet most szerintem egészen jó (Bocsi a kép miatt). És már a generátor jelét sem szórja be szeméttel.
Következő: »»   160 / 240
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem