Először is ki kellene deríteni miért csak 22V van a Z3-as zeneren (valami a kelleténél több áramot vesz fel). A csatolt képen van az áramkorlát LED-jének működéséért felelős rész. Röviden a működéséről: A műveleti erősítő nem invertáló bemenetére egy feszültségosztóval (R16, R17) beállítunk egy az áramkorlátozó műveleti erősítő kimenetén (8-as láb) lévő feszültségnél kisebb feszültséget. Így a LED meghajtó műveleti erősítő kimenetén közel 0V-nak kell lennie (tehát a LED nem világít). Mikor az áramkorlát működésbe lép, a műveleti erősítő 8-as lábán a feszültség csökkenni kezd, így a LED meghajtó műveleti erősítő invertáló bemenetén kisebb feszültség lesz mint a feszültségosztóval beállított neminvertáló bemenetén, tehát a LED elkezd világítani.
Még mindig azt mondom tessék mérni és alaposan szemügyre venni a panelt akár többször is. Mondtad, hogy van egy jól működő panel is, így még egyszerűbb, mert össze tudod hasonlítani a mért értékeket.

Most olyan gondom lett,hogy állítólag ha egy trafót egyenirányítok akkor 1,4 szeresére nő,ami ha terhelem össze esik a trafó feszültségére,már 1-1,5A nál is közelít erősen!vajon ez tényleg így van?
Arra gondoltam,hogy áttekercselem a toroidokat és akkor fel nyomom 30V-ra váltóban!
És ha azt egyen irányítom akkor felmegy 42V ra,de viszont nem találok olyan dc-dc convertert ami 42-röl leosztaná a feszültséget.
esetleg tudna valaki valamit ajánlani?


A kérdésedre a válasz: nagy teljesítményű ellenállásokkal mértem.
Alap feszültség: 22,7v
trafónál: 16,5ohmnál 1,29A 21,95v esik
8,5ohmnál 2,52A 21,30v
egyenírányitási fesz: 30,7V
egyenirányítva,kondikkal: 16,5ohm 1,58A 26,1V
8,5ohm 2,8A 24,3V

Mekkorák azok a kondik?

A trafó feszültsége a belső ellenállása és a szórási induktivitása miatt csökken, 2,5A-nél az a kb. 1,5V teljesen rendben van.
A DC fesz pedig leginkább a kevés puffer miatt csökken, illetve a diódákon az átfolyó áram növekedésével a feszültségesés is nő. Tegyél bele jóval nagyobb kondit. Nagyobb áramokon az egyenirányításra is érdemes odafigyelni, van olyan dióda amin 2-3A esetén már több mint 1V esik, meg olyan is amin 30A esetén is csak 0,5V.

2db 4700uf kondik!
de ki próbáltam már 4db 4700 azzal is ugyan ezt csinálta!

Az előző hozzászólásomban láthatod mennyi kondit tettem hozzá!
Áttekercseltem a toroidokat és most 30V tud váltóban.
Ami egyen irányítva 40v körül mozog.
Azt egy dc-dc konverterrel lenyomom 32V körülire.
Azt fogom rákötni a tápra.
Szerintetek a kínai Dc-Dc konverterek mennyire megbízhatóak?
bár a vezérlés is egy kínai vezérlés!

Akkor hova lesznek az elektronok a kétszer akkora töltést tároló kondikból? Ha ez a táp ilyen körülményes hogy összeesik a DC, meg DC-DC konverter kell hozzá akkor jóval egyszerűbb lett volna egy PC tápot átalakítanod, és ahhoz nem kell sem nagy puffer, sem toroid, sem pedig DC-DC konverter.
Csak rákötöd a hálózatra, és a kimeneten beállítod a potikkal a kívánt feszt és áramot.

Színkód alapján "mérem" őket, mert beültetve már kicsit más értéket mutatnak, de mindenképpen a végére fogok ennek járni, biztosan megoldom. Volna egy másik észrevételem is. Meg szerettem volna tudni, hogy hány A terhelhetőségű a trafóm. Feszültségmérőt és árammérőt csatlakoztattam a kimenetre, ahogy kell, majd rövidre zártam a kapcsokat egy vezetékkel huzalellenállás hiányában. Mivel nem akartam, hogy nagyon melegedjen, így közepes sebességgel csavartam Iki potméterét. Kb. 2A-ig minden rendben ment, 2,5A körül elszálltak a végtranyók, pedig 4-et kötöttem párhuzamosan, gondoltam, így majd jobban bírja a terhelést. Át kellene méreteznem néhány alkatrészt nagyobb áramértékre, vagy pedig a tápegység nem bírja a kimenetein a tartós rövidzárat?

Nekem volt egy tap specifikus listam az alkatreszekrol.
Egyesevel merve, epitettem be a megfeleleo helyre oket.
Igy kuszobolve ki a csereket.

Merd meg a szekundered vastagsagat es szamolj feluletet. Ha ezt megszorzod mondjuk 5A/mm2 aramsuruseggel, kaphatsz egy jo erteket a kivancsisagod kiegyenlitesere.
Ennel azert egy mezei izzo is jobb lett volna! - mondjuk egy 12V 55/60W-os -
Nalam a 4A-t tartja kordaba egy 3055 trio. gyorsan melegednek, de a vedelem résen van
Gondolom azert epitened, hogy tudja!
A kapcsolas sokunknal tudja es teszi a dolgat. Nalad se lehet ez maskepp.

Utánaszámoltam én a trafódnak az általad megadott adatok alapján, és szerintem nagyjából rendben van az.
Figyelembe véve a diódákon maradó feszültséget és a 2x4700µF kondenzátor kisülési karakterisztikáját és azt, hogy egyenirányítás és puffereléskor a trafón a visszatöltés miatt nagyobb áramok folynak, nekem úgy tűnik, hogy az összeállítás ismeri a fizikát.

Nem azt írta, hogy összeesik, csak nem érti.

Hát ez az én sem értem! De most már jó lesz szerintem így!
Ha nem lenne jó a dc-dc konverter akkor le cserélem pc tápra!
Ám egy ilyen tápról van szó! - Bővebben: Link

mod: használd a link gombot, javítva.

Akkor jó tettem hogy a toroidok feszültségét feljebb vittem?

Annak az árából 3 labortápot lehet építeni, ha nem számolom a trafót.

Ha már áttekercselted, csinálhattad volna arra a feszültségre, amire szükséged van, nem DC-DC konverterezni.

Ma vettem egy 12V 50W-os izzót, ahogy írtad. Beállítottam a 12V-ot, majd rákapcsoltam az izzót. Az áramkorlátot 0-ról szép lassan kezdtem el növelni. Nagyjából 1A tájékán kezdett izzani az izzó, tovább tekerve 1,6-1,7A-nál hirtelen teljes fénnyel elkezdett világítani, majd a 4 teljesítménytranyó elszállt. Mit csinálhattam rosszul?

A részletek ismeret nélkül:
1. Nagy valószínűséggel, a tranzisztorok hűtési megoldása nem volt megfelelően hatékony, és a nagyobb áramtól túlmelegedtek. Az analóg labortápok áteresztős formájánál komolyan kell venni a melegedést. 1-200 W hőteljesítmény az mondjuk 4 db kattogós Wellerrel azonos, és az bizony még a forrasztó ónt is elolvasztja.
A melegedés azért halálos, mert ahogy melegszik a félvezető lapka, rohamosan csökkennek az ő teljesítmény paraméterei, és lavinaszerűen összeomlik.
A katalógusadatok ellenére, nálam a TO3-as tokozás vált be a leginkább ilyen célra.
2. Nagy valószínűséggel, csak 1 áteresztő tranzisztor lett zárlatos, mert utána ez a zárlatos tranyó "megvédi" a többit.

Nem látok fotót a tápegységről. Tegyél fel párat, amin látszanak a fontos részletek.

Első lépésként cseréljem ki a tranyókat? BD249-et használok és 2N3055-re cserélném, 4db-ra, megfelelő volna?

Első lépésként derítsd ki hogy mitől ment tönkre. Egy labortápnak (még ha rövid ideig is) a rövidzárat is bírnia kell, ha nem bírja akkor az nem labortáp. Egy 50W-os világító izzótól pláne nem mehet tönkre, 1,7A átfolyó áramtól.
Amit a volt kollégámnak csináltam legutóbb (723-al tenyérnyi nyákra) abban 2db BD245 van összesen, és 2,5A körül van a max kivehető áram. Ezt beállítottam, rövidrezártam a tápot egy darab dróttal, majd 15 perc múlva visszamentem megszüntetni a rövidzárat. Ennyitől semmi baja nem lehet, nem is lett.
A végtranyók hűtésén kívül ott más gubanc is lehet, mert nálad 4db tranyó disszipált egyszerre, és ahhoz képest elég gyorsan tönkrement. A 3055-öt felejtsd el, macerás szerelni (én már neki sem állnék), keveset bír, és a 21. században vagyunk. Vannak jó minőségű tranyók, vagy még inkább fetek, amik jobban megfelelnek áteresztőnek, mellesleg alapból bennük van a nagy áramú body dióda az induktív meglepetések ellen.
És a tranyóval ellentétben melegíthető egészen addig amíg már a bordának is messziről jön a szaga.

A leglényegesebb a fotók megtekintése. Megnézném milyen az egész.

Szia!
Nalam ilyen az egyik moka.
Lathatod 3db 2N van benne es nem epp hutoborda az amire epitettem.
40V es 4A rovidzar => birja de rovid idon belul kozbe kell a vedelemnek is lepnie, mert a melegedes az nem gyenge! NTC-FAN4

Itt van róla egy kép, módosított panel, de berajzoltam, hogy az átkötések hova mennek. A módosítás annyit tartalmaz, hogy betettem még egy huzalellenállást a 4. végtranyó miatt. A 0,22Ohm-os huzalell. alatti tranzisztor (T6) és T1 egymással szemben vannak beültetve. Valamint a mérőműszerhez való részt én nem építettem be.

Arra lett tekercselve! De mivel a kondi olyan magasra felnyomja,hogy csökkenteni kell!
Nekem 30V kell 3A a toroidból egyenirányítva,te hogy oldanád meg?

Megnézném melyik tudna ki,be menő feszültséget,áramot,teljesítményt, kimutatni plusz arról nem beszélve,hogy milyen kicsi az egész!!
A kijelzője valami nagyon szép!
Olyan szépen lelehet olvasni mindent még 1-2 méterről is!

Ha ezt átgondolod, rájössz, mit írtam.

Most arra gondolsz,hogy tekercselhettem volna 22V-ra ami egyenírányitással együtt 30v?
Mert eddig úgy volt és az nem jó,mert össze esik majdnem 22v-ra!

Nem akarsz megérteni/együttműködni. Azt kellene látni, miként hűtöd az áteresztő elemeket, illetve általánosságban mennyire tűnik gondosnak a kivitelezés. (Sajátos álláspontom szerint, a paneláttervezés általában tragikus eredményeket hoz, de biztos jó okod volt rá...)
A hűtés nem misztikus dolog, de kellően komolyan kell hozzáállni. Elfogadva az ellenvéleményeket, a TO3 tokozás nálam még mindig jobban tűrte a pillanatnyi hőmegfutást, mint a lapos tokozások. Ez utóbbiakkal akkor tudtam elfogadható eredményt elérni, ha kivettem alóla a csillámot, és/vagy leszorító kengyelt is alkalmaztam a rögzítéshez.

Ott valami más hiba van. Ha már tekercseltél; néhány csapolás, és a megfelelőt használod.

Állítólag így kell hogy működjön!
Én eddig úgy tudtam hogy ha megterhelem a trafót akkor a kondi megtartja a feszültséget.
De nem így van!
Ezért felnyomom egyenben 40V-ra, aztán dc-dc konverterrel vissza húzom 30-32V-ra,így ha esik a kondi akkor se fogja érzékelni a vezérlés!

Itt a kép a hűtésről. Nagy borda van rajta és vastag is. Én is alkalmaztam leszorítót, ahogy a jobb oldalon is látszik. Még pasztát is kentem alá.