Szia proli007
Azért tettem a rajzra ilyen tranyót mert C547 van ráírva.A CNY17-1 optónak nincs kivezetve a bázisa . Már írtam hogy ez a rész szerintem működik. Most jöttem haza egy igazi mestertől aki számtalan tápot javított már és ő is csak csodálkozik hogy mennyit kínlódok és ő is ugyan ilyen kérdéseket tett fel mint ti és a vége az lett hogy rendelek még egy párdarab IC-ét és elviszem hozzá a tápot mert az a gyanúm hogy pont az első esetben igen csak kifogtam magamnak a legproblematikusabb javítást .

- Én készséggel hiszek neked, de mit tesz egy olyan tranyó, aminek a kollektora és az emittere is a plusz táponvan, bázisa meg egy osztón. Kb. semmit. Valamint referencia sincs a szabályozásban. Nem lehet, hogy valaki kicserélte egy tranyóra és pont ezért nem megy a táp?
A TL- pont erre való, de az anódnak (középső láb) a negatív tápon kellene lenni. Pld.
- A CNY17 adatlapja nem ezt mutatja..

Nagyító alatt átnéztem és találtam hibákat amit most kijavítottam mert egy fontos elemet nem vettem észre mégpedig a zennert.

Így már kicsit másabb a "gyerek fekvése"..

Úgy döntöttem hogy megépítem a IC gyári aplikációs teszt kapcsolását mert valahogy ki akarom deríteni hogy mi okozza a 6. lábon fellépő furcsa jelenséget.

Jól teszed, biztos tanulságos lesz. De egy gyári cuccban, már nem szokott "tudományos hiba" lenni.

Szia
Megépítettem egy próbapanelt és ott minden rendben megy nincs az a hülye jelenség! Még a régi IC is jól működik . Úgy látszik hogy a hibát a táp paneljén kell keresnem.

Most nézd át jobban a "CNY-17-BC komplexumot" is, mert az úgy furcsa lenne.
A 6v2-es zener még jó?

Igen ! Csak az a bosszantó 6. láb hogy miért tűnik el a jel és honnan lesz rajta az 50 Ohm körül mérhető érték ?

Ezt egyszer már kérdeztem, hogy ha az összes elkót kisütöd ( vársz egy kicsit és újra ), akkor is méred az 50 ohm-ot? Furcsa lenne, ha mechanikusan kerülne bele valami behelyezés után.

Igen várok + megpróbáltam rövidrezárt 5.és 7. lábakkal is ami nem hatott ki a végeredményre. Most ott tartok hogy minden alkatrésznek kiforrasztom legalább az egyik lábát és úgy méricskélem őket mivel a kísérleti panelon minden jól működik akkor a hibákat nem az IC okozza csak meg kell találnom hogy melyek azok. A rajzra nem tettem fel 1 zenert ami a 2. lábon van mert az 39 Voltos és azt gondolom hogy az nem zavarhat a működésben meg különben az is jó. Nem is értem minek van ott.

Ha semmi rosszat nem találsz és eredetileg 12 voltos a táp, próbáld meg egy leegyszerűsített szekunderrel. Az már nem oszt, nem szoroz..
A segédtáp se áll be egy picit sem?

Újra rajzoltam a tápot . Na a segédtáp az ami ingadozik ! 15 egész xx Volt-tól 8 voltig.

Nem kap utánpótlást, persze... próbáld meg azt az átalakítást, amit berajzoltam - hátha.

Megszünt a furcsa jelenség! Labortápról táplálva 16Volt-on megjelent a négyszög sorozat a 6.
lábon . Most kezdem vissza rakni a mosfettet meg a többi alkatrészt.

Ezek szerint valamit találtál, max nem tudod.. a 100-as izzó nem árt indítani, meg fél ampernyi terhelés...

Össze raktam a tápot és megint csak úgy dolgozik mint mielőtt hozzáfogtam vagyis pulzál az IC betápja és a kimenet is. A kimeneten nem csodálkozok mert az logikus de miért csinálja az IC ? Azt olvastam hogy kell neki 2 mA és mivel a 220k nem adhat annyit hát tettem vele párhuzamosan 560k-ot de nem igen változott semmi.

Hi!
A C12 légyszíves cseréld ki és jó lesz. Nincs kapacitása. Vagy tegyél mellé még egy kondit párhuzamosra 47-100 uF.
Üdv.

Már megint azt a szegény ellenállást okolod. Már elfelejtetted amit itt írtam?

Még egy érdekesség hogy a kimeneti feszültség ( ami ingadozik ) szabályozható. Nem az ingadozás nagysága hanem a max feszültség. Ha lecsavarom 10 Voltra akkor 6Volt-ig esik vissza.Ezt ütemesen csinálja olyan 1 másodpercenkénti tempóval.

Sziasztok,

Egy ATX tápban lévő főtrafót maximum mekkora frekvencián lehet használni? Hogy lehetne ezt kimérni? Bújtam a netet de semmire sem jutottam.

Kicsi gerjesztés (B) mellett akár 300kHz-en is. De a max frekvencia a gerjesztéstől függ leginkább.
A frekvencia növelésével fix gerjesztés mellett nő a veszteség (de a frekvencia növelésével fix kitöltésen és fix feszültségen meg csökken a gerjesztés, ugyanis fordított arányosság van). A veszteség függése a frekvenciától és a gerjesztéstől exponenciális, de a kitevő anyagonként más és más. (egyik anyag jobban függ a frekvenciától, másik anyag jbban függ a gerjesztéstől)

Leginkább próba szerencse alapú a dolog: összerakod meghajtod, és megnézed hogy melegszik. A ferritek többsége 50-100C-on működik jól, így ha mondjuk a tervezett terhelés mellett ilyen tartományban lesz a mag hőmérséklete, akkor jó lesz.

Remélem segítettem

Ha ismered a mag pontos adait a várható feszütlséget, kitöltést, akkor ki is lehet számítani a dolgot, de gondolom nálad nem adott minden adott.

A gerjesztésem kisebb lesz mint gyári állapotban, PC-ben használva.
A várható feszültség LC szűrő után ~0-20V, az áram egyébként 0-4A, kitöltés ezek miatt elég széles tartományban mozog, konkrétan nem mértem még, hogy a feszültség, áram maximumnál mennyi is. A magnál csak a fizikai méreteket ismerem (EI-33) épp ez a probléma, hogy az anyagát nem tudom.

Ha te 20V 4A maxot szeretnél azaz 80W-ot, akkor egy flybackkel lehet jobban járnál.

A PC táp ugye félhidas, és van egy trükkös tekercs, aminek feladata, hogy az összes szekunder PWM kimenetét átlagolja. Ez csak bizonyos terhelési tartományok között működik (feltétel, hogy CCM legyen mind), ez rá is van írva a tápra. Ezektől eltérő tartományokban megszűnik a jó szabályzás.

Ha te csak két szekundert használsz, akkor az eredeti vezérlésnak akkor is fog kelleni minimális terhelés, nincs erre kitalálva. Szóval minimum meg kell trükköznöd a vezérlést, hogy DCM-ben sem hülyüljön meg.

Egy flybacknél ezzel szemben nincs simító eszköz, a szekunder visszacsatolástól függően használhatod feszültséggenerátor vagy áramgenerátor módban, nagyon széles tartományban relatíve egyszerű vezérléssel. Igazából ha veszel valahonnan egy 24V 4A flyback tápot (kb 2000 ft), azt nagyon könnyen át tudod alakítani ilyenné.

Gondolom labortápot szeretnél. Flyback még egész jó lesz a célra, persze inkább feszültséggenerátor módban, és legfeljebb áramkorláttal (áramgenerátor módban nagyon rossz lesz a dinamikus válasz). (az áramgenerátor mód dinaimikus válaszát a szekunder oldali elkók rondják)
A félhíd a szekunder nagy elkók miatt alkalmatlan lesz áramgenerátor módban jó dinamikus válaszra, a tekercs miatt meg feszültséggenerátor módban jó dinamikus válaszra.

Az EI33 általában TDK PC40-es anyagból van, nekem 200kHz-en simán ment, de szerintem a dupláján is elmegy, adatlapot nem néztem róla.
Ha labortáp szerűséget építesz, sokkal egyszerűbb és olcsóbb átalakítani csak a tápot, mint újat építeni. Ha korrekt áramgenerátoros működést is akarsz ahhoz viszont mindenképpen árammódú vezérlés kell (pl. UCC), a 494 vagy az SG nem jó mert nem tud lekapcsolni a perióduson belül az áramjelre.

Ha újat akarnék építeni mindenképp egy egyszerűbb flyback után nézelődnék, de a célom egy félhídas táp átalakítása és megértése volt, igen labortáp készülődik belőle.
A trükkös / csatolt tekercs méretezéséről nem feledkeztem meg.
A minimális terhelést megoldottam egy-egy áramgenerátorral, így mindig van rajta terhelés.
Pont a dinamikus válasz javítása miatt akarom növelni a kapcsolási frekvenciát, persze az LC szűrőt és a szabályozást is hozzá fogom méretezni.

Végre van haladás de még nem az igazi. Ugyanis amikor bekapcsolom az IC tápján csak 5 Voltot mérek . Külső tápról ha adok 16 Voltot az IC-nek mégha csak egy pillanatra is akkor beindul rendesen .Ha már beindult akkor külső táp nélkül 11 Voltot mérek az IC-én. Viszont ha nézem a jel alakokat háát megesem tudom fogalmazni hogy milyen jelek vannak a gate-től végig .

Valamiért sokat fogyaszt az IC. Van belőle 5 darab és mind 26mAmpert fogyaszt és ez a fogyasztás meg gátolja hogy a feszültség elérje az üzemi szintet. Na mindegy lehet hogy feladom a küzdelmet.

Próbálj meg 1 menetet becsempészni a segédtáp tekercshez. A helyes menetirányt induktivitásmérővel megállapíthatod. Hátha segít.

Gondoltunk rá de nem lehet mivel be van öntve.