Vagyis ha a kapuban csengetnek,akkor az egész házban(kertben is)lehessen hallani,ez lenne a végcél.

Szia!
Duplázd meg a csengő vezetékének a keresztmetszetét és akkor majd mindegyik jól szól majd.

Ezt egy 3 érintkezős jelismétlő relével és a csengők párhuzamos működtetésével is megoldhatod.

Sajnos időközben kiderült hogy védőföldem sincs rendesen kiépítve. Szóval vettem egy földszondát (2m) amit gondoltam leütök a földbe és bekötöm a kapcsolószekrénybe. Itt kérdezném hogy a szondát a föld színe alá kell leütni vagy a csatlakozási pont lógjon ki a földből? Gondolom a föld alatt szétrohad előbb utóbb a csatlakozás. Vagy hogy szokták ezt a kötődobozig bekötni?

Jó esetben horganyzott, és nem "rohad szét" a "kötésnél". A köracélt, vagy laposvasat pedig dobozban össze tudod kötni. Bővebben: Link

Ilyet vettem most: Bővebben: Link

Ehhez vegyek egy horganyzott vezetéket és azt vigyem el dobozig majd ott csatlakoztassam össze a benti dobozzal?

Nem tudom helyileg merre vagy, de ha nem elég nedves vagy esetleg köves a föld nem biztos, hogy 2m elég lesz a hatásos földeléshez. Esetleg ha van RCD beépítve.

Az jó módszer. Én a helyedben ezt a zászlós csavarkötést is bekenném kátránnyal miután véglegesre lettek húzva a csavarok.
Legjobban akkor teszed, ha ásol egy kb méteres gödröt, és onnan vered le a 2m-es vasadat. A fagyhatár feletti része ugyanis télen nem számít, ez a 2 m meg nem túl sok.
Én a 14:02-s hozzászólást annyiban módosítanám, hogy úgysem lesz magában elegendő a földelés, bár az nem is kell, hiszen (ha Magyarországról beszélünk) nem a földelés a gerince az érintésvédelemnek, hanem a nullázás - de azzal együtt is az RCD az manapság kötelező. A kötelező szó többféle értelemben érthető és értendő.

Sziasztok!
Lenne hozzátok egy kérdésem, kérlek segítsetek ebben. Tesómék vettek egy hidromasszázs kádat a fürdőszobájukba. Milyen villanyszerelési szabályok vonatkoznak erre, és kell-e külön FI relé a kádnak? Elég csak egy konnektorba bekötni, vagy legyen neki külön leágazás a gerincvezetékről? A lakás új építésű, lakóparki, már van fent egy 30mA-es FI relé.

A vezetékvastagság duplázásával sem lett jobb a helyzet,de viszont a nagyobb teljesítményű trafó meghozta az eredmény,most mint a 3 moduláris csengő szól mint az állat.Köszönöm a segítséget
minden hozzászólónak.

Ilyen "érzékeny" helyeken, 10mA-es ÉV-relé ajánlott.

Örülés.
Azt viszont soha nem tudjuk meg, hogysorba vagy párhuzamosan, és milyen és hogyan? (pedig pontosan ebből tanulnánk)

OK köszi a válaszod, akkor felteszünk egy 10mA-es ÉV-relét is. Milyen magasan lehet hornyot marni a vezetékének? Ha jól emlékszem akkor a fürdőszobában 150cm alatt nem lehet konnektor, vagy vezeték.

A 3db 8v sorolható moduláris csengőt sorba kötöttem és egy 24v-os 20w trafóval láttam el,kb 30m távon osztottam el a 3 csengőt(folyosó,konyha,kert)

Na, akkor ezek szerint a gyakorlat igazolta az elméletet.

De nem, de igen.
Örülés hogy működik (hála a terhelhető trafónak).
De papírforma szerint nem kellene (sorbakötött szaggatós csengők)...

Amíg az első nem nyitja az áramkört, addig a többi is kap áramot. Minden bizonnyal ez az idő elég arra, hogy az első megszakításkor már mozogjon annyit a másik kettő nyelve is, hogy a lendület továbbvigye a harangig. Papírforma szeint is működik.

Bővebben: Link

A helyhez kötött berendezéseket nem dug-villával csatlakoztatjuk.

Csak ezt a készülékgyártók nem tudják. A beépíthető sütőktől kezdve a falra szerelt villanykályháig mindenen dugvilla van, ha levágom ugrott a gari

A tűzhelyeket (konyhaszekrények közé/mellé megy, nem beleszerelendő) nálunk pedig kábel nélkül árulják. Meg kell bontanod a hátsó lemezt, hogy beköthessed a kábelt.
Igaz erre mind dugót szoktunk rakni, könnyebb áramtalanítani ha nincs használva. Elméletileg lehetne fixre kötni, de nem szokás. Egyszerűbb is, ha át kell tenni takarítás, festés miatt. Ipari sütő is csatalakozóval volt kötve, szerintem sose húzták szét, olyat se láttam még sehol, de az is lábakon állt.
Fürdőszobai bojler, az direkt van kötve, de van is saját kapcsolója. A konyhai, amire nincs külön kapcsoló már dugóra van szerelve.

16A -ig azért jó a jó öreg dugvilla. 32A-re is van csatlakozó - ha kell. Teljesen felhasználás és berendezésfüggő. Klímából is van fix és dugvillás.

Teljesen felhasználás és berendezésfüggő.
Ez a lényeg. A dugvilla dugalj hibával számtalan esetben találkozom. A legutóbbi pl. egy 1100W-os LEO centrifugálszivattyú ilyen csatlakozása volt. Az pedig ugye mélyen alatta van a 16A-nek. Nos, úgy összeégett a dugalj a villával négy órányi locsolást követően, hogy nem lehetett széthúzni erővel sem. Hosszú távon a névleges terhelést nem bírják ezek. Ugye rá is van írva az időtényező némelyikre, (4h-6h) hogy hány órát használhatod névleges áramerősség mellett. Ez azonban függ nemcsak a terheléstől, hanem az érinkezőfelület nagyságától, oxidációjától is. Ez ugyanis öngerjesztő folyamat. Minél jobban oxidált, annál jobban melegszik, amitől az idő múlásával még jobban oxidál, melegszik....szétég. Ilyen helyeken szokásos a nagyobb terhelhetőségű, ipari dugalj-villa kombináció.
Egyébként a létesítési szabályzatban benne van.

A régi porcelán dugaljakban 0.7-1mm vastag szorító érintkezők voltak, ott nemigen fordult elő ilyen. Jó erős csavaros kötésekkel. Az újakban mértem már 0.2mm-es! érintkezőt. Rúgó persze nem volt benne, de minek is. Ja, és a porcelán nem olvad össze! A bakelit sem. Én csak ilyen "korszerűtlen" aljzatokat, kapcsolókat építek be, és régi 'félkilós' dugókat használom.

Az ipari aljzatokra írt 2h-3h-4h-6h-stb értékeknek semmi köze nincs a terhelési időhöz! Ez az adat a védőérintkező pozícióját adja meg különböző feszültségszint, áramnem, frekvencia esetén. A megadott értéket úgy kell elképzelni, mintha egy óra számlapja lenne, pl. a 6h azt adja meg, hogy a védőérintkező helye 6 óránál van az aljzatban. További infóért érdemes megnézni az IEC 60309 szabványleírást.

Sziasztok,

van egy gyári csatlakozó dobozom, 32A 3f dugalj, 16A 3f dugalj, 2db 1f dugalj. Ezek már meg vannak szerelve 32A, 16A, 16A-es kismegszakítókkal. A terhelés számomra ismeretlen, de az öreg szaki aki ezt tervezte MT5x6mm2-es kábellel tervezi a betápot ennek a csatlakozó doboznak, 50A-es főbiztosítóval, kábel hossz ~20m.
Vezetékek terhelhetősége táblázatból az látszik, hogy a 6mm2-es vezetékhez 25A-es biztosító kell, de Ő szerinte ne foglalkozzak vele, mert 20 éve szakmabeli. Engem kicsit aggaszt, hogy esetleg túlterhelhető lesz a kábel. Mi a véleményetek?

Csak ismétlem önmagam. Ha van androidos telefon - Nyugodtan használjátok a Kabelquerschnitt Kalkulator programot. Elég egzakt eredményt ad hossz, feszültség, feszültségesés, keresztmetszet viszonylatában.De ez is használható.

Köszönöm, kipróbáltam. 30kW(saccolt) terhelés 3x400V, a berendezés által felvett áram 52.3A, számított keresztmetszet 4mm2, oké, ha ehhez a keresztmetszethez táblázatból kinézem a biztosítót akkor azt kapom, hogy 20A-es kell! Akkor most hogy fog ott 52A folyni?
Vezetékek terhelhetősége

Elég régi táblázatom van az igaz. De ott 63A-hez 4.5mm átmérőjű vezetéket mutat 16mm2-keresztmetszethez. Ez falban vagy védőcsőben vezetve 20C fokon melegedés nélkül folyamatos terheléssel Cu vezetéken. A táblázat korrekt mert nem ritka nálam az 1000-1500A sem és abból nézem ki hogy a meglévő vezetékek mire alkalmasak.
Ez a táblázat sodrott vezetékekre igaz, a tömör az többet bír.

Ilyen esetben a terhelést a csatlakozó névleges áramából érdemes számítani. Az 50A-es főbiztosító még elmegy, ha nem nagy az igénybevétel. De a kábelhossz ismeretében a keresztmetszet kevés. Inkább lecserélném NYY-J 5x16mm2 típusú kábelre, azzal már alig fog melegedni. Persze az se lényegtelen, hogy mennyi a betáplálás az áramszolgáltató felől.