A légmagos tekercsek induktivitását elég nehéz kiszámolni, tapasztalati képletek vannak. A tekercs induktivitása függ a mechanikai méreteitől az átmérőjétől, és a hosszától. A tekercs belsejében levő mágneses tér erővonalainak szórása miatt kissé másképp számoljuk a rövid, nagyátmérőjű, és a hosszú kis átmérőjű tekercs induktivitását. Sajnos az átmenet az egyik, és a másik módszer között folyamatos, ezért érdemes kétség esetén mindkét módszerrel kiszámolni. Erre nézve találsz számoló programmokat, de a fenti okok miatt nagy pontosságra ne számíts.
Vasmagos tekercseknél is van eltérés, a nyitott, és a zárt vasmagok között. A zárt vasmagoknál a vasmag jellemzői egy A_L értékbe van beszámítva, ezt többnyire a vasmagon fel is tüntetik. Zárt vasmagban az erővonalhossz, (amitől az induktivitás alapvetően függ) állandó értékű, így egyszerűen számolhatod az induktivitást a menetszámból.
Nyitott vasmagú tekercseknél a vasmagnak van egy "K" tényezője, ami azt mutatja meg, hogy mennyit változik a légmagos tekercs induktivitása, ha beletekered a vasmagot.
A gond az, hogy ezeket a vasmagokra (hangoló magokra) nem írják rá, jobb esetben színjelzéssel jelölik meg, amit aztán katalógusból azonosíthatsz. (már, ha megtalálod)
Szóval, nem egyszerű az élet, elkél egy induktivitás mérő a műszerparkban.

Sziasztok! Hangváltót építek, van több régebbi főként orion hangváltóm, ezekből termelem ki a tekercstesteket. Kétutas hangváltó épül, a mély szekcióba való tekercset találtam készen régi hangváltóban, viszont a magashoz való tekercset kénytelen vagyok én megtekerni. Kiszedtem két régi HAGY fazékmagos tekercstestet amire szeretném elkészíteni a tekercseket légmagos kivitelben. A tekercstest 22mm átmérőjű és 16,5mm magas, erre kellene nekem 500µH-s tekercset készítenem. Mivel a tekercs párhuzamosan kapcsolódik a magassugárzóval, ezért arra gondoltam, hogy 0,1mm-es átmérőjű huzalból készíteném, hogy nagyobb legyen a tekercs ohmos ellenállása, és így csökkentsem a melegedést és a veszteségeket. Valaki tudna nekem képletet adni, hogy az adott csévetestre hogyan tudom kiszámolni a szükséges menetszámot?

Ezt próbáltad már ?

Néztem már igen, csak ott vagyok meglőve, hogy a d átmérőt hogyan adjam meg, mivel nagy valószínűséggel nem fér el egy sorban a szükséges menetszám.

Többsorosnak is jó, a középátmérőt írd be: pl. (22-18)/2=20. 0.1mm-esből 165 menet egy sor, annyi meg nem kell, tehát írhatod a belső átmérőt.

Értem, köszönöm a segítséget, a kalkulátor szerint 83 menet kell a szükséges értékhez, megtekerem, és lemérem multiméterrel.

Nna elkészült a tekercs, és most végképp nem értek semmit... A tekercstestre felkerült a 83 menet a 0,1-es huzalból, lemértem a multiméterrel és 132µH-t mért induktivitásnak. A multiméter nem hiszem, hogy tévedne, készítettem már sok fazékmagos tekercset, amit leellenőriztem a műszerrel, és ott azt az értéket mutatta, amit kellett. Most minek hihetek, a számítóprogramnak, vagy a multiméteremnek?

Higgy a multinak, ha eddig bevált. Tekerj rá addig, míg az 500uH meg nem lesz. Nem lesz vékony a 0.1-es? Próbáld úgy is a számolót, hogy keresztmetszetben írod be: (d²×pí)/4. Kíváncsi vagyok az eredményre.

A 0,1-es huzalt azért gondoltam, mert párhuzamosan van a magassugárzóval, és gondoltam így meg tudom növelni a tekercs ellenállását, és kevesebb energia fűtődik el a tekercsen. A hangváltó amúgy egy 8Ohm 25/50W-os hangfalba készül, szóval szerintem elég lessz a 0,1-es huzal a magashoz, a mélynyomóval sosros tekercs 1mm-es huzalból van. Ha a d-t keresztmetszeben adom meg, ami az én esetemben 379,94, akkor 15 menetet kapok eredményke az 500uH-hez.

Akkor ez nem nyert! Nem egyszerű a légmagosok számítása. Rátekeréssel jó lesz.

A tekercs ohmos ellenállása párhuzamosan van ugyan a hangszóró tekercsével, de azon egyenáram nem folyik, úgyhogy annak semmi köze az elfűtött energiához. Ahhoz a tekercs reaktanciájának van köze, az viszont a rá kerülő legalacsonyabb frekvenciás teljesítménynek van köze. Ez pedig az általad meghatározott induktivitástól függ. A tekercs huzalátmérőjét is eszerint kell meghatározni, és nem hasraütéssel, amivel jó nagyot lehet tévedni, pláne, ha nem is tudod hogy mibe szól bele a tekercs ohmos ellenállása.

Szia!

Tudom régi topik, de azért leírom. Én is szeretnék 220 uH/3W vagy 2W-os tekercset készíteni. De elég drága csak azt venni a HEstore-ban. Nekem van sok ferrít gyűrűm. Ha tudsz nekem egy olyat mondani, milyen gyűrűre milyen átmérőjű és mennyi menetszámot tekerjek, én elkészíthetem magamnak teljesen ingyen. Remélem megérted az álláspontomat. Szegény ember vízzel főz. Persze azért szoktam vásárolni is. Power led meghajtásához kellene ez a tekercs az elektronikájába.

A tekercsnek (induktivitásnak) nincs olyan paramétere, hogy hány W -os. A rajta átfolyó áramnak van annyi köze hozzá, hogy milyen vastag drótból kell megtekerned.
Az rendben van, hogy szegény ember vízzel főz, de biztos vagyok benne, nem szoktál forró vizet enni (inni), valamit csak kell tenni bele, ha már levesnek nevezed.
Ahhoz, hogy számítással meg lehessen határozni a menetszámot, ismerni kellene a vasad AL értékét, vagy legalább a u_r -jét, permeabilitását. Akkor már számolható ezzel a számolókával.
Ha ismeretlen adatú vasmagot szereztél, akkor szükséged lesz egy induktivitás mérőre. Feltekersz a vasmagra 10 menetet, visszaszámolod az Al értéket, és ezzel újra kiszámolod a szükséges menetszámot.

Köszi a kimerítő választ. Hát igen, be kel szerezni egy induktivitás mérőt ez a lényeg.

Üdv m. Szeretnék egy kis segitséget kérni. Adott egy ismeretlen ferrit mag , melynek Al értéke is ismeretlen. Van iduktivitás mérőm, milyen képlettel számolható ki az Al érték.

Kis visszaolvasással (némi segédprogram használattal) megtudhattad volna.

Sokkal okosabb nem lettem a te hozzászólásoddal sem . Nekem nem segédprogram kellene hanem a képlet.

Bővebben: Link

Nezelodjel.

Üdv! DL5SWB honlapjáról letölthető a Mini ring core calculator és egyéb hasznos program is található ott. Én is ezt szoktam használni. Könnyen kezelhető, ingyenes:Bővebben: Link

A képlet amire vágytál: L=N²*A_L
Az ismeretlen magodra feltekersz 10 menetet, megméred az induktivitását, a képlettel kiszámolod az A_L értéket.
Ezután az A_L ismeretében már tudod számolni az induktivitást

Rendes tőled, hogy hetente, havonta (vagy akármikor) újból leírod, hogy ne kelljen 1 sort (vagy napot, oldalt) se visszanézni.

Azért bosszant is ez a nagy tehetetlenség. Egy hobbistától több kreatívitás is elvárható lenne.

Köszi ha9pi.feri .Ez a program tényleg használható.

Sziasztok!
Nem kifejezetten egy induktivitás számításával kapcsolatban írok, de bízok benne hogy tudtok segíteni Van egy 25X15X10 es ferrit gyűrűm, nagyjából 500as AL értékkel. Kivitelezkető lenne lenne hogy egy 100uH 10A-es induktivitást kihozzak belőle? Fontos a méret, és nagyon jó lenne ha elbírná ez a vas. Néztem előre elkészített 10A-es induktivitásokat, de lényegesen nagyobbak mint az enyém. Gondolom a telítődés miatt lehet. Ezt jól gondolom? És feltételezve ha már telítésbe megy a vas, az mit befolyásol azon kívül hogy jobban melegszik?

Hali,
nem biztos, hogy jó helyre írom....a kérésem az lenne, hogy valaki erősítsen meg a "hitemben", miszerint ha adott egy szolenoid, "légmagos", amely egyenárammal (I), adott feszültségen (U) táplálva van egy áramforrásról, akkor a tekercs ellenállása (R) számítható/adódik ezekből. (R=U/I) Ugyanez a "tekercs ellenállás" adódik, ha az alkalmazott huzal anyagára jellemző fajlagos ellenállását (rho) megszorzom a huzal "kitekert" hosszával (l), és osztom a huzal keresztmetszetével (A) (R=rho*l/A) ????....mármint veszteségek nélkül....így van?...nem tévedek?
rho*l/A=U/I?

Így van.

Csak kíváncsiságom okán kérdezem, milyen áramköri környezetben van értelme egyenfeszültséggel táplálni egy tekercset?
Ha viszont nem egyenfeszültség (amire számos példa van), akkor az impedancia már egészen másként alakul, jelentősen függ a frekvenciától.

Mindenkitől kérdezem: Az egyenfeszültség felfogható nulla Hz-es váltakozó feszültségnek? Tudom, torz lélekre vall a kérdés, de engem mégis érdekelne egy-két elmélet erről.

Az ideális tekercs reaktanciája egyenáramnál 0. Az XL = ωL = 2πf * L csak akkor nulla ha a frekvencia nulla. Vagyis az egyenáram 0Hz-es váltóáram.

Tiszta egyenáramnál csak ellenállásként lehetne használni, aminek szerintem nincs túl sok értelme. Még nem is láttam ilyen felhasználást. Pl tranzienseket lehet vele kiszűrni a tápból, de az is váltófeszültségnek számít a bekapcsolás pillanatában. Utána már csak veszteséget termel az ohmos ellenállása.

Köszönöm a választ. Ennyire egyértelmű lenne a dolog?

"Csak kíváncsiságom okán kérdezem, milyen áramköri környezetben van értelme egyenfeszültséggel táplálni egy tekercset?"
pl. "mágneskapcsoló" járműveknél.