Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Sehogy a tok max 5 volt mellett 3,2w teljesítmény leadására képes ennyit tud.
Ha van sok ilyen tokod meg lehet próbálni a tápfeszültség óvatos emelésével , de a torzítás is ennek fejében meg fog nőni , aminek lehet nem sok értelme lenne , mivel a kivehető tartalom nem biztos , hogy élvezhető lenne , és nem utolsó sorban a tok tönkremenetelét okozná.
Teljesítmény mérővel tudtam csak megmérni. Mellékeltem a kapcsolást, rajta vannak a mért értékek, és a T1 teljesítmény átvitele. A felvett teljesítményt nem tudom hogy mérjem meg, de a leadott 55,92W.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2015
Én ugy gondoltam hogy az ic kapna stabi 5voltot és csak a tranzisztorok kapnának többet az erösités végett csak mivel beépítésre kerülne minél hűvösebben kellene tartani a tranzisztorokat ezét nem A osztályú kapcsolás kellene hozzá.
Számításaim szerint a felvett maximális teljesítmény 71,61W. A leadott a számítások szerint 56,25W. Hatásfok: 78%. Elméletben!
Hát, ez elég baj, kicsit még kotorásszál, mert biztos, hogy kell lennie ilyen lehetőségnek közvetlenül. Ha nincs, akkor a modellkönyvtárból előveszel egy analóg szorzót, egyik bemenetére a feszültség, másikra az áram és már meg is van a teljesítmény. Akkor már csak középértéket kell képezi. Ha másképp nem megy, akkor aluláteresztő szűrő RC elemekből.
A BD-P.png fájlt hogy csináltad? Ugyanis az az alsó végtranyó disszipációja az idő függvényében. tehát, ez jó, de a többi tranyóra is ezt meg kellene csinálni.
Sima Watt mérőt tettem rá, és tranziens vizsgálatot csináltam. Ezekből az ábrákból is ki lehet olvasni?
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2015
Akkor lehet, hogy ráteszel egy wattmérőt bármire és kirajzolja a progi az időgüggvényt is. Hm... lehetséges. Nem ismerem a TINA-t.
Bőven 20 W alatt kellene lennie, hiszen ott van az ábrán, hogy félperiódusban nincs rajta semmilyen veszteség. Tehát, a középértéknek ez sok, amit a műszeres mérés mutat. Valami nagyon nem stimmel... És a két tranyó együtt van bő 50W! Ez viszont máris megkérdőjelezi a hatásfokot... ( 78%) A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2015
Csináltam mindegyikről ábrát.
Nincs ez túlvezérelve? Mennyi a harmonikus torzítás a Fourierben?
0,14% Tényleg. 5mV-tal volt túlvezérelve
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2015
Biztos nincs, inkább csak néhány dolog fura. Például, a végtranyók disszipációja. Nem a gráf alapján, hanem a kapcsolási rajzon a feltűntetett 25,76 W. Ez több mint sok(k)... Szóval, ezt nem értem...
Tegyél a bemenetre a 630 mV helyett 1000 mV-ot és lássuk ugyanezeket az ábrákat, mint legutóbb.
Elvileg rendesen túl kell vezérlődnie. A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2015
Ha valamelyik rossz félsíkban lenne, akkor ott fordítva volt csak bent a teljesítmény mérő
Jól megy, de vannak gondok vele, illetve nem értek egyes dolgokat. Mindegy, holnap folytatjuk, de csak délután leszek. Addig nézd meg, mi van ha megnöveled 220 ohmra az R8, R15-öt és megnöveled az R9-et mondjuk 3.3 k-ra. Menj vissza a 630 mV-ra, nézd meg a disszipációkat mennyit változtak, meg nézd meg a THD-t. Meg a sávszélességet, hogy mennyit csökkent. Meg valahogy olvasgasd a TINA helpjét, muszáj, hogy legyen benne valami, ami közvetlenül elérhető függvények megjelenítésről szól. Például: rajzoltasd ki az R8-as ellenálláson levő feszültséget a gráfon. Ha ezt nem lehet megcsinálni, akkor nagyon gyorsan felejtsd el ezt a progit, mert ez csak egy hulladék.
R8 nincs, szerintem az R6 lesz az.
Ha tesz egy voltmérőt arra, amire kíváncsi, akkor a tranziens szimulációnál kiszámolja arra is a görbét a Tina.
Rendben, köszönöm az eddigi segítségeteket is
Értem... hát, máshogy van mint a Multisimben. Más szemlélet. Kicsit fura... a használata más, de attól még jó lehet. Nekem nagyon idegen, de nem ezt tanultam meg.
Módosítottam az értékeken. Ha R9-et felviszem 3,3k-ra akkor nem dolgozza ki a negatív félperiódust. R6, R15-öt felvittem 150Ohm-ra. A disszipációkat, meg a THD-t feltüntettem a rajzon. A THD lecsökkent 0,06-ra. Az nem lehet hogy a tranyó típusa miatt ekkora a disszipáció? Az a baj hogy hasonlót sem találtam ami a BD244 - 243 ra hasonlítana. A tinában meg ami benne van az 1A-t tud. Ha 25W megy el a tranyón, akkor ez még mindig kb. 79W a tápból, mivel mindig csak az egyik tranzisztor aktív.
Szia!
Ez a kapcsolás B osztályban működik?
Mivel ez AB osztályú végfok, mindenképpen relative nagy lesz a veszteség. Akkor tudod javítani a hatásfokot, ha minél jobban ki tudod vezérelni tápfeszültség környékére a kimenetet, hogy minél kevesebb feszültség (vagyis meddő teljesítmény) maradjon a végfokban. A köztes kivezérlési állapotokban elfűtött teljesítménnyel nem tudsz mit kezdeni, hiszen a végtranzisztorok feszültségosztóként változtatják a kimeneti feszültséget, vagyis ugyanaz az áram folyik keresztül rajtuk, mint ami a terhelésen, és a tápfeszültség maradék része, ami épp nincs kint a hangszórókon, az elvész, csak a végtranyókat fűti. A nyugalmi áram (és teljesítmény) szintén meddő, rontja a hatásfokot, de anélkül meg nagy lesz a torzítás.
Ez ennek a kapcsolástechnikának a sajátossága és nem igazán függ az alkalmazott tranzisztorok tipusától. Ha pl. fél tápig van kivezérelve, akkor a másik fél tápfesz a végtranyót fűti és tök mindegy, milyet teszel bele, a teljesítmény úgyis csak az átfolyó áramtól és a feszültségtől fog függni, nem a tranzisztor tipusától. A meghajtó fokozatok sem működnek feszültség nélkül, és azokon is marad feszültség, vagyis eleve emiatt nem tudod ezt a kapcsolást tápfeszültségig kihajtani. Plusz ott van még a végtranyók szaturációs feszültsége, ezek együttesen 5-6 V -ot is kitesznek. Szoktak olyat csinálni, hogy ennyivel nagyobb feszültségről üzemeltetik a meghajtó fokozatokat. A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Azt értem. Arra gondoltam ha mondjuk igen rossz a tranyó tulajdonsága. Kis béta, nagy collektor emitter szaturációs feszültség. Az a baj hogy már a földelt emitteres erősítőnél is csak 63,33V van maximum a kollektor-emitter között.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Igen, kis mértékben tudod befolyásolni. Ha nagy a tranzisztorok bétája, akkor kisebb meghajtóáramok kellenek, ha kisebb a tranzisztorok szaturációs feszültsége, jobban kihajtható a végfok, máris jobb a hatásfok. De nagyobb javulást csak más kapcsolással tudsz elérni. A közös kollektoros végtranzisztoros kapcsolásoknál csak a végtranzisztoron múlik a max. kivehető feszültség. Minimum 2 meghajtó fokozat szaturációs feszültségét "megspóroljuk" vele.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
sziasztok.Lenne egy keverő-erősitő HK technics 200 tipusú 2*200W. Az a gondja hogy ugymond a bekapcsolás után amig be nem ,,melegszik,, recsegnek a hangszórók.Utána minden ok.4db végfok van benne 2n3773 .Köszönöm a segitségeket!
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Sziasztok!
Mit ajánlotok a bemenet negatívjának és az erősítő "0" pontjának összekötéséhez?
Hát, nekem kissé homályos, hogy a teljesítménymérő műszerek mit mutatnak. Nekem a középérték lett volna nyilvánvaló, de ez a 25 W nem az... Ezért gondoltam, az average függvényt. De ha a TINA nem tud ilyet, akkor hagyd. Csak jó lett volna, ha látod.
Igen, az hogy kicseréled azt az ellenállást, a differenciálerősítő forrásáramát is át kellett volna állítani. Hát, ezt elfelejtettem. Ennek az erősítőnek kicsit túlzásnak találom a 3 mA körüli áramot ( 2 x 1,5 mA ), de maradhat így is. Most kérdezzél, ha tudok válaszolok.
A mostani ábrák jók? Ha csökkentem a végfok emitter ellenállását, úgy csökken a THD is, ez meddig tehető meg? Gondolom a rövidzár védelembe is majd beleavatkozik, mivel nagyobb áramnak kell folynia rajta, hogy megfelelő mértékű feszültség essen rajta.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |