Egy menet kellett rá. Így most 6,2V.
Köszönöm!

Üdv!
Néhány napja használok hálózati trafó impregnálást és ehhez AC43 nevű lakkot.
Egyelőre vákumozni nem tudom, de tudom később.
Kifűtésre azt a régi módszeremet használom, amit régen villanymotorokhoz alkalmaztam.
Sorba kötöttem a legtöbb menetet tartalmazó és vékonyabb huzalból készült tekercselet és egy 0-60V közti áramhatárolt tápról egyenárammal melegítettem fel.
Persze a józan határok közti árammal és felügyelve, míg be nem állt a hőegyensúly.
Amúgy a tekercsek belsejébe jutott lakk talán sosem szilárdulna, száradna meg.
Nyáron a tűző napra tétel is megteszi, gyakorlott trafós említette...

Sziasztok!
Reméelm jó helyre írok, van egy trafóm,közepén a két primer és a szélein két-két szekunder tekerccsel, tekercsenként 12V feszültséggel és 1.5A áramerősséggel, összekötve 12V 6A-es volt eredetileg. Az lenne a kérdésem , hogy össze lehet-e kötni, hogy 36V 4.5A-es legyen a teljesítménye, kezdő vagyok úgyhogy ha nagy hülyeséget előre bocs! Köszi a segítséget előre is!!!!

Négy tekercset vagy mindet sorosan kötöd, vagy mindet párhuzamosan - esetleg vegyesen.Utóbbi esetben - a 36V eléréséhez - kettőt sorosan, másik kettőt párhuzamosan kell(ene) kötnöd és ezt a két csoportot kapcsolod sorosan. A legkisebb áramot tudod csak kivenni ezzel a felállással, tehát 1,5A-t.

2-2 tekercset párhuzamosan lehet kötni? Így lehet ne 24V 3A? Ezt a felállást akarnám egy DC/DC konverterrel csökkenteni.

Igen, akkor a teljes teljesítmény kivehető: kettő-kettő párhuzamosan, és ezek pedig sorosan.
Menetirányra figyelj: párhuzamosításnál kezdet a kezdettel, vég a véggel közös. Sorosnál egy vég és egy kezdet közösítendő.

Kössz a segítséget, ki tudtam belőle hozni a 12,24,36 és a 48V-ot is

Sziasztok. Hatékony termelés miatt (miért is másért) E I transzformátorlemezeket nem a klasszikus módon felváltva, hanem külön az "I" szelvényeket és külön az "E" szelvényeket összefogva szereli néhány gyártó. Javításra került hozzám egy Hughes & Kettner gitárkombó. A primer oldalon szakadást mértem. A primer alatt elérhetetlen helyen lévő hőbiztosíték szállt el. Már letekertem az összes huzalt a csévéről, természetesen mindent megszámoltam. Nem is a tekercseléssel vannak nehézségeim. A gondom a vas. Az E, illetve I szelvények kétoldalt össze voltak hegesztve. Finoman flexel belevágtam a hegesztésbe, szépen szét is vált az E az I-től. Mielőtt megtekerném újra, megkérdezném tőletek, hogy volt e már dolga valakinek ilyen vasakkal. Ha volt, mi a tapasztalat. Nem fogom összehegeszteni újra, hanem szorítóbilincs és műgyanta. Meg tudom nézni hogy hol kezd a vas telíteni, és ha kell megváltoztatom a menetszámokat. Ha akkutöltő készülne belőle, nem foglalkoznék vele, de erősítőbe megy vissza. A felfogatás meg adott.

Nem árt a menetszámot kissé megnövelni(min.5%), ha elfér az ablakban, mert szintén "költség,- anyag hatékony" a méretezés. Arra vigyázz ne kerüljön műgyanta(légrés!) az E I közé, minél jobban zárjon (az eredeti állásban). Ne csak a szorítóbilincsre bízd az összehúzást, préselés alatt húzd össze a bilincseket. Gyárilag is préselve hegesztik.)

Köszönöm a választ. Hegesztésre is gondoltam, de nem biztos hogy sikerülne elkerülni a vetemedést. Amitől tartok, az a kifelé szórás. Mégiscsak egy erősítőbe lesz. Van egy D osztályú szuberősítőm, azon keresztül szoktam 50 Hz szinuszt küldeni ismeretlen vasakra. 30 V eff-et tud, tehát 20 V körüli ideiglenes tekercseléssel szépen feltudom venni a feszültség/áram diagrammot. Munkahelyen van nagy satu, gumibetéttel meg tudom oldani a szorítást, aztán két jó nagy avab bilincs megy rá.

Ha Co, akkor lehet hegeszteni. Kifelé szórástól ne tarts, ha eddig nem volt. Legfeljebb csinálsz konzervdobozból egy kabátot rá. Awab bilincs nem igazán; inkább 2×2 rövid vinklivas, és M6-os (M8-as) csavar. Vagy 2 db. U laposvasból, 2-2 csavarral, alapra. Itt nem kell oldaltartás, csak összehúzás. Lehet 2 széles U(rövid-szárú), akár 1-1 db. M10-es csavarral. Sok variáció lehet, lényeg az összeszorítás.

CO az nincs, de köszönöm a tanácsot. Menetes szár, meg hasonló az van dögivel.

Hello! Szeretnék késziteni egy transzformátort, 0-12 V-ig 8 kivezetéssel,amit 1.5 Voltonként vezetnék ki.A trafó már meg volt,de lehajtottam a szekundert azért mert csak 12 Volton volt kivezetése. Elkezdtem ujból ráhajtani,és a kezdettől számítva 7 menet után 2 Voltot mértem rajta 200 mA -es terheléssel. Ez így meg is felelne. Az a bajom,hogy mikor folytattam a tekercselést, ujból ráhajtottam 7 menetet,és ahogy megmértem az előző kimenet és az utolsó kimenet között a feszt csak 300mV lett a 2V helyett.
Tehát : Kezdet-1.kimenet=2V (7menet) , 1.kimenet- 2.kimenet=0.3V (7menet). Miért van ez?

Szia!
Biztos nem jól kötötted össze az 1. kimenetet a 2. kezdettel.. aztán így nem a második 7 menetes tekercs végein mértél feszt.
Vagy ellenkezőleg kötötted sorba a két 7menetet és az egészet mérted.

Nem vágtam el a kivezetéseknéla drótot,csak kivezettem derékszögben,majd vissza hajtottam,és folytattam tovább. Aztán a kilógó részen lekapartam a lakkot,és ez lett a kivezetés.A folytatásban biztos nincs szakadás. De irod,hogy ellenkezőleg van össze kötve. Azt hogyan kell?

Ha nem vágtad el és a lekapart kivezetéstől mértél a végére, akkor biztos, hogy kontakthiba lehetett és "üreset" mértél ( lógó bemenet pl. ). A lekapart helyen futtasd is meg, mindjárt biztosabb lesz a kontaktus.
Ilyen esetekben különben biztosabb az a módszer, hogy egy kis izzóval paralel mérsz ( jelen esetben egy 3.5 voltos ) és ha nem világít, a mérési eredmény is biztosabb.
Ellenkezőleg csak akkor köthetted volna, ha elvágod és pl. a két "véget" kötöd össze.
Feltételezem, hogy a továbbtekerést ugyanolyan irányban folytattad...- ha mégsem, akkor U1+( -U2)=300 mV.

Sziasztok!

Van egy hipelszil magos trafóm. Jó a képen látható bekötés?

Nem valószínű. A számozás és a megcsapolások elrendezése szerint a számok szerint kell sorbakötni. Ha 110-127,... V-os hálózat miatt párhuzamosan kell kötni, akkor is úgy lesz megfelelő a menetirány.
Egyszerű kipróbálni, mert ha összekötöd és sorbakötsz vele egy égőt, ha jó a kötés, sötét, vagy éppen izzik. Ha fordított, kigyullad.

Érdekességként: A trafó átmenet a toroid és a hiperszil között. Mondhatjuk, valódi "lánc" típusú trafó. Megtekercselték, összeragasztották a körkeresztmetszetű, láncszem formájú vasmagot. Rápattintották a két részből álló műanyag tekercstestet. Látható, hogy a széleik körben fogazottak. Ezzel meghajtva, a vasmagon forgatva csévélték fel a huzalt. Árnyékoló burkolatban van, ~20 éve egy monitorból vettem ki.

Ezt én is jól ismerem, anno gyakran kellett kihajítanom a Philips mono monitorokból primer szakadás miatt.

Remek konstrukció, ha el akarjuk kerülni a toroid tekercselő gépet, és növelni akarjuk a vizuálisan belátható elválasztást a primer és szekunder között, mégis megtartva a jó hatásfokot, és a magas gerjeszthetőséget.
Lamentáltam már azon, hogyan lehet egy ilyen vasat létrehozni.A vasmaglemeznek (amiből feltekerik) folyamatos szalagnak kell lennie, viszont a szélessége változó, mert létre kell jönnie a közel kör keresztmetszetnek. De ez hogyan oldható meg? Ha van rá tipped, vagy egy jó videód, azt szívesen meghallgatnám/megnézném.

Láttam ilyet házilagosan kompromisszumos formában elkészítve, hagyományos szögletes vasra. Ugyanez az elv, csak a kerek csévében volt benne a szögletes, és a kettő elfordult egymáson. Tehát a cséve nem közvetlenül a vason forgott hanem az alatta lévő szögletes csévén, aminek a szélei kerekítve voltak.
Meg nekem van valahol egy olyan is, hogy a tekercselt vágott szalagmag (hiperszil) össze van ragasztva, és végig van tekerve mint a toroid. Csak mivel nem kerek, a gép nem tud "bánni" vele, kézzel vagy más módon kell megtekerni.

Mondjátok mire jó ennyit tornázni ezzel a megoldással, vasakkal? Vagy ugyanolyan kuriózum, mint ma a tojáspatkolás, lám meg tudtam csinálni alapon? Más tippem nem nagyon van...

Nekünk (öregek) nem új, de "egy újszülöttnek minden vicc új".

Az összerakott vasnak akkor lesznek jó tulajdonságai, ha minél kisebb benne a légrés. A toroidon ez meg is látszik, mert abban nulla légrés van. Ha már el van vágva (hiperszil) akkor akárhogy van síkba köszörülve meg összeszorítva, lesz benne mondjuk néhány század mm-nyi. A felváltva összerakott EI-ben meg már több tized mm-nyi lesz, és ez szépen meg is látszik a 3 féle maggal készített trafó tulajdonságain.
Csak ugye a toroidot gép nélkül nem igazán lehet megtekerni, a fent emlegetett mag egyfajta kompromisszum arra, hogy meg lehessen egyszerűbben is tekerni a trafót, megtartva a vas légrésmentességét.

Egyébként meg ne tőlem kérdezd, amióta 2-3 ezresért adnak akkora ferritmagot amin át lehet vinni 2kW-ot is, azóta engem a hagyományos trafók egyáltalán nem érdekelnek. Sőt új trafót is csak egyszer vettem életemben, 2db toroid volt, mindkettő primerje néhány hónap használat után menetzárlatos, majd szakadt lett, úgy, hogy a névleges teljesítményük 60%-a volt kivéve belőlük. Ezt követően vagy magam tekertem a trafót, vagy használtan, vagy kamionról "leesetten" vettem, a bolti ár töredékéért.
Meg kaptam egy fél ládára való kisebb nagyobb hiperszilt csak úgy, azokból még van néhány db. Meg vihettem volna haza akkora hiperszilt is ami akkora vagy nagyobb volt mint egy 20 literes vödör, csak egyrészt minek, másrészt ketten sem bírtuk volna beemelni a csomagtartóba.

Én megértem, miért és nagyon előnyös ez az R mag, ezen kívül semmilyen jövőt nem várhatunk tőle. Már csak múltja van. Puszta kuriózumnak tartom, a vele való virtuóz diy munkát lehet csodálom, ámde nem szeretem...a zordon Kárpátokkal együtt.
Én az E I és M lemezeket kultiválom, elszórtan hipeszileket, mindezeket hagyományőrzőként és tek. gép birtokosaként.

Én már nagyon sok toroidot gyártattam (100-as nagyságrend), kicsit és nagyot, erősítőkhöz, leválasztónak, aksitöltőnek, autotrafóként, stb. Mindet egyedileg, nagyrészüket impregnálva, és eddig egyetlen darabbal volt gond, és az sem gyártási hiba miatt (mégis szó nélkül, soron kívül, díjtalanul újra gyártották). Sose jutott eszembe, magamnak megtekerni.
Ez alapján nekem semmi bajom a toroidok megbízhatóságával. Sőt, direkt tetszik, hogy akár szélsőséges mértékben is túlterhelhetőek. Egy gond van velük, meg kell fizetni az árát.

EZEN az oldalon van a trafó adatlapja, és én úgy értelmezem, hogy itt az áll, hogy a 3. é a 9. vagy a 4. és a 8. kivezetést kössem össze és a 2. és a 7. kivezetésre megy a 220V. Az én elképzelésem az volt, hogy mivel már nem 220V van a konnektorban, hanem 230-240V ezért kötöttem a be a képen látható módon, nehogy telítésbe menjen a mag. Elvileg jó is, mert nem világított a lámpa.
A kérdésem igazából a szekunder tekercsre vonatkozott volna.
Közben feltűnt, hogy a mag valójában nem is így néz ki, ez a valós helyzet.
Jó így a szekunder?

4-8 összekötve, 1 és 6 bemenet (fázis-nulla). Ez így adatlap szerint 234 V.
Szekunderen is célszerű mindkét oldalról tekercseket válogatni. Ha éppen megfelel az összes egyoldali szekunder sorbakötve, akkor a két oldalt párhuzamosítani kell. Egyenletes vagy közel egyenletes terhelést kapjon a két oldal.

A hiperszil tömböket is ragasztó fogja össze. Ha nem lenne ragasztva, szétugrana. Akármennyire egy darabból tekercselt.