Ahha, jónak tűnik ez is. Megrendeltem ma amit linkeltem. Remélem nem lesz azzal sem gond.
Köszi a választ.

Tomi20-é kicsit nagyobb, kicsit drágább.

Szia!

Ezek a csapdák sokféle rovart elpusztítanak (köztük hasznosakat is), de vérszívó szúnyogok ellen gyakorlatilag hatástalanok.

Ennek egyszerű az oka: a szúnyogok éjszakai rovarok, és gyakran negatív fototaxist mutatnak, vagyis a legtöbb rovarral ellentétben inkább menekülnek a fénytől. Gyakran megfigyelhető, hogy a szúnyogok árnyékos helyet keresnek, és ha megülnek valahol, akkor is előnyben részesítik a sötétebb felületeket.

Ezeket a vérszívókat a leghatékonyabban szén-dioxiddal lehet csapdába csalni, ugyanis főleg a kemoreceptoraikat használják a táplálék felderítésére, a melegvérű állatok (és az emberek) által kilégzett szén-dioxid vezeti rá a rovarokat a lakomára.

Amikor közelebbről megnézel egy pihenő szúnyogot, és az elkezd kapálózni a hátsó lábaival, akkor tulajdonképpen megérezte a megemelkedett szén-dioxid koncentrációt a levegőben, és "szimatol" a hátsó lábain lévő receptorokkal.

Érdekes lehet megfigyelni, hogy a szúnyogok nem repülnek elektromos fényforrások fényére, de a gyertya lángjának, illetve a lángból távozó égéstermékeknek nem tudnak ellenállni, gyakran belerepülnek az olvadt viaszba.

Legyek, egyéb repülő rovarok ritkítására hatékony lehet az elektromos csapda, de javaslom, hogy legyen B terved a szúnyogok ellen.

Eddigi tapasztalataim szerint piacon, hentesnél, cukrászdában használnak "ipari áramos" szikráztatót. Ott "csattog is" rendesen...

Egy konyhában igen előnytelen lenne CO-val szúnyogcsapdázni, ezeket szabad térben használják és igen nagy területet védenek.
Az elejével egyet értek, a végével nem.

Szia! Szinte hihetetlen, hogy akkor ezek az áldozatok ITT miért váltak áldozattá ennyien? Pontosan ilyen típusom van kettő is de aratnak rendesen az említett helyen. A szúnyogokhoz nem értek.

Szia!

Az itt található cikk jól összefoglalja a jelenséget.

Néhány részlet, amely megválaszolja a felmerült kérdéseket:



1996-ban a Delaware Egyetem kutatói tanulmányukban összeszámolták az elektromos rovarcsapdákban egy teljes nyár alatt összegyűlt rovartetemeket. Összesen 13789 rovart öltek meg a rovarcsapdák, és csak 0,22%-uk volt vérszívó szúnyog vagy púposszúnyog. Mindössze 31 rovar a 14000-ből! Ez a tanulmány további kutatáshoz vezetett, és beszámoltak a hasznos rovarok elpusztításának gyakoriságáról. A rovartetemek majdnem fele (6670, vagy 48,4%) ártalmatlan, vízi életmódot folytató rovarokból állt, amelyek fontos táplálékforrásai a halaknak és a patakok egyéb lakóinak. Szignifikáns mennyiségű ragadozó és parazitikus rovar is elhullott a csapdákban (1868, vagy 13,5%). Ezek a rovarok segítenek a kártevő rovarok populációinak szabályozásában, ami azt jelenti, hogy a rovarcsapdák a kártevők okozta problémákat tulajdonképpen súlyosbíthatják.



De az én rovarcsapdám megöli a szúnyogokat!

Annak ellenére, hogy számtalan kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét, azok az emberek, akik rovarcsapdákat használnak azt állítják, hogy "sok szúnyogot" látnak elhullva a csapda gyűjtőtálcáján. És kielégítő sistergést hallanak, amikor a rovarok megsülnek - működnie kell, igaz?

Kétségtelen, hogy a csapda sok rovart elpusztít, és sok, a csapdában holtan heverő rovar hasonlít a szúnyogra. A baj az, hogy azok nem szúnyogok. Azok árvaszúnyogok. A kutatások rámutatnak, hogy a nem vérszívó árvaszúnyogok, amelyek nagyon hasonlítanak a szúnyog rokonaikra, erősen vonzódnak a fényre, és nagy számban sütik meg magukat a csapdákban. A legtöbb háztulajdonos nem nem tudja megkülönböztetni az árvaszúnyogot a szúnyogtól, amikor a csapdában lévő rovertetemek százaiból álló kupacot vizsgálja.

Tanulmány tanulmány után bizonyítja, hogy a rovarcsapdák nagyon keveset, vagy éppen semmit nem tesznek a vérszívó szúnyogok populációjának ritkítása érdekében.

Ezen kívül érdekes lehet a csapdáról szóló Wikipedia-cikk is, de gyakorlatilag bármely egyéb forrás hasonló eredményekről számol be.

Roppant kellemetlen sokk helyen a repülő rovar. Ahol az élettér megfelel felhőben rajzanak, a gond a zárt tér esetében óriási. Szemed szád tele van a mindenre rárepülő felszedő hasznos dögökkel. csak irtással lehet élhető teret kialakítani, a fertőzésről még nem is beszéltem. Itt nem ezrekről van szó hanem milliókról. igen a 200 watt körüli nagy fesz trafókkal ellátott készülékek érnek valamit.

Szólok is az ismerősömnek, hogy nem jól látja, mert Delaware-ben jól megmondták...szegény évek óta rosszul nézi a tanyáján azt a 6-8db elektromos rovarölőt, amivel gyérít vegyszeres irtás helyett a ház körül... Azt tudtátok, hogy az elhalálozott emberek 100%-a ivott rendszeresen vizet életében és legtöbbjük még a halála napján is? Azért ez elgondolkodtató...

Nagynak nagyok (a hengeresekhez képest), de korántsem 200W a nagyfesz rész, sőt gyakorlatilag eltörpül a fénycsövek teljesítménye nagyobb.

Ebbe mi van, és mit tud?

Te mit látsz a kiöntésre használt műgyanta alatt? Mi sem látunk többet, valószínűleg egyikünk sem szedett szét még ilyet. De a ráírt adatok alapján egy egyenfeszültségről működő feszültségsokszorozó kapcsolás van benne.

Igazából tegnap felnéztem, hogy na, akkor keresek egy jó sokszorozó kapcsolást, erre csak a vitát találtam arról, hogy a sokszorozós az hatástalan, a trafós a jó, arról sincs semmi, csak vegyél 10e felett!
Aztán meg azt is írták, hogy a sokszorozósba nagyobb kapacitás kell, és meg van oldva.
Ennyi. Semmi konklúzió, semmi konkrétum, hogy melyikhez milyen rács kell.
Eddig úgy gondoltam, hogy az egészben az a lényeg, hogy házilag nem egyszerű jó rácsot készíteni, meg védeni magunkat tőle. Az áramkör meg 100Ft alatt van. Most meg csak a vita van, hogy az az áramkör is jó, meg az az nem jó semmire, vegyél drágát, amiben trafó van, arról nem nagyon van szó, hogy most ezu milyen trafó, és kell-e hozzá valami elektronika, mert vegyél! Akárhogy is, azt láttam, hogy az ilyenek nagyon nehezek, gondolom drága a trafó beléjük. De mivel már minden kapcsolóüzemű tápról megy, gondoltam, ez is mehetne arról, és mivel lláttam, hogy az ilyenek 7kV-osak, arra kerestem, és kapcsolási rajzot nem találtam, de mindenhol ez a 3V -> 7kV step-up jött ki.

Azért lehet látni többet is röntgen alatt...vagy van a nagyobb feszültségűnek "nevezett" párjáról...

A kérdés arról szólt, hogy mi van benne, hogy utánépíthető-e, és hogy? Vagy lehet-e, érdemes-e kapcsolóüzemű feszültségsokszorozót csinálni hozzá, és miért jó, vagy miért nem jó a sima feszültségsokszorozó, ha a kapacitástól függ?

Eddig azt gondoltam, hogy akkora rács kell, aminek mindkét pólusához hozzáér a szúnyog, de gondolom, ha a kettő közé kerül, akkor belecsap, mint a villám, vagyis olyan táv kell, ami még nem üt át levegőn, de rovaron igen. Az ív hossz a feszültségtől függ, tehát a rácstávolságnak is ettől kell függnie. Nekem még mindig ez a rész tűnik nehezen megoldhatónak, hogy az ember ne nyúljon bele, meg egyforma, és megfelelő távra legyenek az elektródák.

Aztán jönnek az előző kérdések, hogy melyik miért kevés, vgy miért erősebb, és mennyivel, melyik könyebb, melyiket könnyebb megcsinálni, és melyik olcsóbb, és mennyivel. Meg ha tényleg nem elég a sima sokszorozó, és drága, és nehéz a trafó, akkor hogy lehetne kapcsolóüzemben megépíteni?

Ha igazán hatásosat keresel akkor az egyszerű kapcsolásokat nyugodtan elfelejtheted. 30 évig dolgoztam élelmiszeripari üzemben ahol a rovarok elleni védelem alapvető követelmény. Egy nagyon bevált típust tudok ajánlani, nem "otthoni" használatra készült, bírja a 7x24 órás üzemet:
Rovarcsapda

És ebből a képből mi állapítható meg?

Van egy régi japán(?) rovarölőm: F4T5/BL fénycső (csali), egy ~1×1×3 cm-es lemezelt trafó, H1061-es tranyó, 2×5 nF (cer),-1000 µF (ez csak tápszűrő),-4×47nF 630 V-os (fesz,-sokszorozó kondik),-2×1N4007,-2.2 nF, és egy ~10×13 cm-es nyáklap-szikraköz sor. Előtte egy műanyag rács. 6 V táp, és kiválóan működik ~30 éve! A kapcsolást (ha visszarajzoltam) ideteszem. Külmérete ~15×18×5 cm (mert 4 góliát elem is belefér).

Az előzőleg mutatott röntgenfelvétel alapján sejthető, hogy nem lehet annyira bonyolult áramkör benne... Bővebben: Link

Ilyen nekem is van kettő is. A bogarak nem szeretik, mikor hozzá sülnek akkor elég erős hangja van az ívnek.

A rácsokra 5 kV van kapcsolva és tökéletesen elrendezett rácson nem jut át a rovar. Egyetlen hátránya a fénycső hatásos élettartama rövid, 1500 óra. De otthoni körülmények között ez nem gond. Az ISO minősítés miatt az üzemben havonta cserélni kellett ( volna ).

A hitelességről. A nagyfesz táp kimenete 10 kV-os. Vele párhuzamosan 3 kV-os kondi. ?

Hello! Van pár hely, ahol utánanézhetsz a részleteknek : Bővebben: Link
400V-oshoz mit szólsz ?

Igen. Nincs benne elektronika,csak egy trafó, aminek a primere 230v-os a szekundere 5Kv. Ez van a rácsokra kötve. Meg a fénycső fojtója,valamint a gyújtó. Szerencsére van tartalék trafóm,meg fénycsövem is ha esetleg megzakkanna valamelyik. Könnyű a tisztítása is, a bogarak beesnek alul egy tálcába és onnan ki lehet önteni őket. Már amelyik nem ég szénné a rácson

Azóta se nagyon vannak konkrétumok, de talán lehetne számolni töltéssel, munkával is. Mondjuk nem tudom, mit hány Joule öl meg. De ha tudnánk, hogy lehet azt előállítani mondjuk sima feszültségsokszorozóval? Szóval hogy jön össze az egész kapacitása, és milyen határig van értelme növelni? Szóval milyen diódákkal, és kondenzátorokkal lehet maximalizálni a hatásfokát? Szóval pl. van egy 4x-ező, ebben van 4+1 puffer kondenzátor. Mekkora kapacitást lehet kisütni, és az hány Joule? Vagyis fordítva kéne, ha tudnánk, hogy mihez mennyi kell, akkor hogy kell ahhoz méretezni?

Mikrótrafó? Arra talán még LED-eket is lehetne kötni párhuzamosan. De mivel lehet úgy megcsinálni, hogy ne legyen gyúlékony, de szigeteljen ahol kell, ne lehessen megfogni, de világítson, és oda tudjon menni aminek kell?

Miért füstöl? Konzervdobozba rögzítettem a magnetron csatlakozót, forrasztottam rá LED-et, és a nagyfeszre forrasztottam egy csiga alakú drótot. A doboz pedig a testen van. Nem ér össze, nem szikrázik, de a doboz elkezd füstölni, olyan fél perc múlva. Már sörös dobozzal is kipróbáltam, úgy is. Most ugyanúgy van, mint a mikróba volt, kivéve, hogy levettem a diódát is, szóval a kondenzátoron keresztül megy a nagyfesz, nem közvetlen.

A magnetront üzemelteted a zárt helyéről kívéve?

Nem. Az ment tönkre a mikróban, kivettem a csatlakozóját amire rámegy a trafó. Közben észrevettem, hogy valamiért ez a csatlakozó füstöl.

Ennek a csatlakozónak van egy fém rögzítője, amivel az egyik érintkezőnél 25, másik 50 ohmot mutat. Ez hogy lehet, és a mikróban miért nem probléma?