Ezt próbálgatással kellene meghatározni, ha nincs ráírva a csepptöltő áram. Az egy maximális érték, aminél meg nem károsodik az akku. Ennek a tizedét küldd rá, és mérj akkufeszültséget most, és mondjuk egy hónap múlva. Ha marad a feszültsége, akkor jó. Ha emelkedik, csökkentssd az áramot, ha csökken, növeld.
Ne teljesen feltöltött akkuval indulj!

Köszönöm valaszod igazad van ez csak egy pelda kapcsolas volt, hogy megfelelne a celnak. Nem vagyok szaki de gondolom a folyamatos toltes nem tul jo megoldas akkor. Esetleg valami kiegeszito kapcsolas hozatoldani ami ha eleri a kivant szintett leallitja a toltest ha pedig merul az akku esik a szint ujra tolt. Ez lehetseges?

Ha 1-2mA-el töltöd, akkor az nem lehet káros szerintem. De kérdés, hogy mennyit van áramszünet, s mennyit menne az akksiról?

Másik kérdés, hogy érdemes-e túlbonyolítani? Mit fog kapcsolni a PIR, ha nincs áram? Miért kellene az áramszünettel számolni? Ha van ilyenkor fix feszültség a kapcsolt bárminek, akkor miért nem arról van megtáplálva a PIR is?

Ezt nem tudom, de nem ez a lényeg, hanem hogyan lehet megoldani.

Errol van szo pontosan Bővebben: Link epuletenkent 4db tapellatasat kellene megoldani. 9v-os toltheto akkuval hasznalom jelenleg. A problema az hogy ha gyengul az akku a hatotavolsag csokken ezert a vevo nem vesszi a jelet. Ha pedig gyenge az akku teves riasztast okoz. Erre kelene egy egyszeru kapcsolasi rajz. Koszonom elore is

Ehhez nem kell sok okosság, mert a tiéd tulajdonképpen csak áramszünetben eszi az akksit. Én alkáli elemmel és két diódával oldanám meg. Az adapternek nagyobb feszt kell adnia mint az elemnek, így a külső áramellátás megléte esetén onnan veszi a delejt; ha elmegy az áram akkor az elemről. Az ilyen 9V-os cuccok elég rugalmasak a feszültségváltozásokra, elég csak belegondolni hogy egy fullos 9V-os alkáli 9.6V-ot is lead, egy merülőfélben lévő akksi 7V körül van. Szóval 10V-12V-os stabilizált adapter, dióda, mégegy dióda az elemre és kész. A saját cuccomat biztosan mikrokontrolleres időszakos töltővel és ólomakksival oldanám meg, és a négy érzékelőt közös adapterről és akksiról üzemeltetném. De mást nem biztatok fölöslegesen a legbonyolultabb megoldásra. Ha neked nem megy, nem kell töltéssel bonyolítani.

Sziasztok!

Pár hete elkészült az RFID olvasó pilot verziója. A fő funkció (ki/bekapcsolás, kártyaolvasó, tanítás, RFID érzékelés, kijelzés, hangszóró, akkufesz mérés) jól működik. A soft-button egyszerre használható ki/be kapcsolásra, illetve tanításkor szín hozzárendelésére. Kikapcsoláskor ténylegesen le is kapcsol a cucc, az áteresztőtranzisztoron nem tudtam szivárgó áramot mérni. Mindezek leprogramozása után elértem a töltéshez...

TÖLTÉS: Az ellenállásos (nem áramgenerátoros) töltés miatt egy apró anomáliával kerültem szembe, ami csak első hallásra furcsa, de belegondolva még hasznos is lehet. A lényeg, hogy a STEP-UP konverter és a mikrovezérlő alapáramfelvétele (kb. 50mA) kicsit belepiszkál a tényleges töltőáramba. A STEP-UP konverter áramfelvétele fordítottan arányos a bemenő feszültséggel (== akkufeszültség - T3 szaturációja [kb. 0.2V]), hiszen a kimeneten mindig 5V-ot és kb. konstans áramot akar leadni. Ha nagyon alacsony az akkufeszültség, akkor a STEP-UP nagyobb áramot vesz fel, és ez a söntellenálláson (R2) nagyobb feszültséget ejt. Ettől jóval kisebb lesz a töltőáram (kevesebb jut az akksira), és egyben egy ördögi kör is, mert a kisebb feszültségtől tovább nő a töltőről felvett áram. Szerencsére egy lemerített akkupakkal is még bőven pozitív az energiamérleg, de a gyorstöltést (BOOST=BE) már "csak" 400mA-el engedi. Ahogy nő a cellafeszültség, úgy csökken a STEP-UP konverter áramfelvétele, és a töltőről felvett áram nagyobb hányada jut a tényleges töltésre. De a cellafeszültség növekedése a töltőáramot is csökkenti. Ha kiveszem az egyik ceruzaakksit, akkor egyetlen akksival kb. 90mA a töltőáram. Összefoglalva az anomáliát: bár nem épp így képzeltem el, de egy jó erős negatív visszacsatolás került bele a rendszerbe, ahol a cellafeszültség változása valamelyest kiegyenlíti a töltőáramot,nagyon alacsony akkufeszültségnél pedig minimálisra csökkenti.

pár apró kiegészítés - nem kapcsolódik a töltéshez:
Kezdésnek a step-up konverter (MC34063) egy az egybe kuka, mert 3.5V alatt nem áll szóba velem. Helyette MT3608 alapú modult használok, ezért van a STEP-UP rész áthúzva. Az áteresztő tranyó bétája jóval kisebb mint terveztem, ezért 100 ill. 75 Ohm bázisellenállások hajtják. R14 (75R) azért kell, mert T2 és T5 telítésben szinte 0V-ot ejt, míg D5 kb. 0.7V-ot. R14 nélkül közel 2-szerese lenne a főkapcsoló (T3) bázisárama ha azt a mikrovezérlő vagy a töltő aktiválja --> energiapazarlás! A CPU részen nincs mit magyarázni, viszont az RDM6300 modult a mikrovezérlő le tudja kapcsolni. Ez azért kell, mert töltéskor nincs rá szükség, és meg is zavarná azt: az áramfelvétele kb. 70mA, ami a STEP-UP miatt a töltő oldalán 130mA lenne, ami egy 10Ohm - os söntellenálláson (R2) 1.2V-ot ejtene. Épp elég a mikrovezérlő 50mA-es alapárama!

A jó öreg Atmega8-ra mindig számíthatunk Nem akarod áramgenerátorosra megoldani a töltést? Berakni egy NTC-t az akkumulátorokra közvetlenül? Nehogy túlmelegedjen a cella ha esetleg túltöltés történne.

Hát arra mindig! Bocsánat, el is felejtettem: az 50mA-ből kb. 15-öt a visszajelző LED-ek esznek meg.
Egyszerre egyidőben csak az egyik világít, egy mezei futófénnyel jelzi a töltést. Töltéskor a soft-button segítségével lehet váltani gyors és lassú töltés között, ezzel lehet a mikrovezérlő BOOST kimenetét ki/bekapcsolni. A futófény sebessége mutatja, éppen melyik aktív.

Túltöltéstől nem igazán tartok, mert most így elég harmatgyenge a cucc. Egy leharcolt Nexus pakkot szinte alig töltött egy éjszaka alatt. Bár szerintem alapból kuka, csak azért kísérletezem vele hogy ne csak a vadiúj akksikkal lássam, mit tud a cucc. Most egy csutkára lemerített GP ReCyko-ba próbálok életet lehellni vele, induláskor 190mA, 2.5V kapocsfeszültség, gyorstöltésben 500mA.

Az áramgenerátor jogos, de azért vannak fenntartásaim. Említettem hogy a STEP-UP bemenetén nem konstans áram folyik, hanem a kapocsfeszültséggel fordítottan arányos. Egy konstans áramforrás esetén félő hogy elég kicsi kapocsfeszültség esetén az energiamérleg negatív oldalra billen (a mikrokontroller viszi a teljes töltőáramot), míg ellenállás esetén ilyenkor a töltőből kivett áram is növekedhet, bármiféle beavatkozás nélkül. Sajnos a schotky-dióda önmagában is elvisz 0.6V-ot. Úgy néz ki, töltéskor a mikrokontrollert vagy le kell kapcsolni (sleep mód), vagy a táplálását a töltőáram megkerülésével megoldani. Mindezt úgy, hogy akkumulátoros üzem közben ne legyen feszültségesés az akku kimenete és a STEP-UP között (azaz diódás megoldás kizárva).

Sziasztok valaki tudna ajanlani egy kapcsolast 1.2v-os ceruzaelemek toltesere?

Szia! Sima elemet ne tölts sehogy. Létezik olyan, hogy tölthető elem, és léteznek nikkel akkuk. Másképp kell őket tölteni. Neked mid van? Képet is felrakhatsz.

Hat nekem toltheto elemeim vannak kinti napelemes lampabol valok.Itt a kep mindegyikbol van tobb.

Ezek NiMh akkuk, hiába írták rá az egyikre, hogy tölthető elem. A legkisebb és a legnagyobb akkud kapacitása között majd 10-szeres a szorzó. Ha nem akarod a kicsiket selejtezni és helyettük kb. egyforma nagy kapacitásúakat beszerezni, akkor olyan töltő kellene, amin az áramot is ennek megfelelően tudod változtatni. Akarsz ezzel bíbelődni? Pár ezer Forintért vehetsz olyan töltőt, ami a mai modern akkukat cellánként tudja tölteni és meríteni is. Ezt én már használtam, nem volt vele gondom: Bővebben: Link. (Házi készítésű automatikusan működő töltőkapcsolást nem tudok mutatni, jelenleg én is csak félmegoldásokkal töltök akksit.)

Hát én abba a 10-szeres szorzóba nem lennék annyira biztos, de inkább kamu. Az már jó ha 600-at tud, de súly alapján még kevesebbre tippelnék. Mindenesetre ilyen vegyes felállást nem kötöznék össze, nem jó az nekik.

Ezt a "tölthető elem vs. NiMh" vonalat nem kellene erőltetni, még akkor sem ha tényleg nem ugyanaz. A NiMh-t tölthető elemként ismeri a többség, és szinte csak ilyet lehet kapni a boltban.
Ez van.

Kellene erőltetni. Ha van rá megfelelő magyar kifejezés, az idegen kifejezés szó szerinti fordítása mire jó?

Kapható "tölthető akkumulátor" is a boltban
Én "női melltartó" is

Ma végeztem egy mérést az áramok körül, 2.58V-os akkufeszültség mellett. Az árammérőt az akkuhoz kötöttem be. Az áteresztő (T3) tranzisztor 0.1V-ot ejt, szerintem nem túl sok.

A bekapcsolt cucc 310mA-t fogyaszt, ezért 2000mAh pakk mellett a 6 óra teljesen reális. Ha csak a step-up konverter van bekötve, 37mA-t fogyaszt (az áteresztőtranzisztor kb. 9mA-ével együtt).
És most jön a brutál: ha kiveszem az ATMega8-at, és bekapcsolom az RDM6300-at, 250mA lesz.
Ha csak az ATMega8 van benne, egy darab LED-et (9mA) hajtva 57mA az össz áramfelvétel.
Azaz maga a mikrokontroller alig 10mA-t eszik, ezért úgy gondolom, töltéskor nem kell sleep mód,
az áramfelvétele nem befolyásolja érdemben a töltőáramot. Töltésnél is mértem egy kicsit.
Kezdetben 180mA volt, 16 órás töltés végén 130mA. Az akkufeszültség ezalatt 2.56V-ról
fokozatosan 2.98V-ra emelkedett.

És amire jutottam:
Marad ez a töltő konstrukció, tehát ellenállásos "szabályozás", a gyorstöltésnél több ellenállás.
A "fő" előtétellenállás értékét úgy állítom be, hogy a 16 órás töltési ciklus alatt az átlagos töltőáram
átlagosan 200mA legyen. 16 óra után a mikrovezérlő a relé bekapcsolásával leválasztja
az akksit, és jelzi a töltés befejezését. A gyorstöltés áramát úgy állítom be, hogy kb. 3-szoros legyen. =Ehhez a 10 Ohm ellenállásokat csökkenteni kell.) A gyorstöltés legfeljebb fél óráig engedélyezett, ezután visszavált normál töltésre. Természetesen gyorstöltésnél is él az akkufeszültség figyelése, ott 3.2V felett kapcsol vissza. A gyorstöltés ideje 3-szorosan számít majd bele a 16 órás megengedett leghosszabb töltésidőbe. A töltő ki/bekapcsolásával a 16 óra újraindul.

A fényképen látható akku kapacitása lehet akármekkora (jó a szemed, ha a képről megmondod a súlyát ), de lehet kapni abban a nagyságrendben elismerten jó minőségűt is. Bővebben: Link. Az a kis 300-as viszont biztos berosálna, ha egy fix áramos mai töltő megküldené a közel 1A-es töltőáramával. Nekem is van napelemes lámpám, abba csak egy akku kell, ezért a különböző kapacitás nem lenne gond. A kérdező írta, hogy mindegyikből van több, a kép csak egy "felsorolás".

Hú, de messzire lehetne menni annak boncolgatásával, hogy mennyire jó, vagy rossz ha a valamilyen hibás infó valósként él a köztudatban...

Már bocsáss meg, de van tölthetetlen akkumulátor is. A hulladékudvarban.

Ismerem a típust, legyen elég ennyi. Nincs benne anyag, kb. fele olyan nehéz mint egy "normál" ceruza akku.

Sziasztok!
Új fejlemények az "öntöltős" kártyaolvasóm körül. Felvetődött, mi történik ha minimális használat után rakják fel töltőre. Legyen 16 óra, 200mA-en? Meddig bírják a cellák? Simán elfűtik (oxigén rekombináció), vagy nagyon hamar tönkremennek?
Lényegében csak a töltés miatt kapott a cucc egy "debug portot", amire mezei USB-TTL (Prolific PL2303) adapterrel rácsatlakozhatok, és konzolon követni tudom az eseményeket. Inkább nem írom le, mennyit kellett a vezérlőszoftverhez hozzátenni, legyen elég hogy a 6KB-os flashmemória felét a töltés veszi el. De megérte, mert így egy kis betekintést nyertem a töltés fizikai működésébe, és ez hátha érdekel valakit.

Jelenleg 0.03V-os egységekben méri a cellafeszültséget. Pontosabban: másodpercenként vesz 64 mintát (kb. 4ms időtartam), ezt átlagolja, és megadja a pillanatnyi feszültséget 0.03V-os egységekben. Azért kell ilyen sok minta, mert elég zajos a környezet, hiába van ott a precíz 2.5V-os referencia (TL431). 64 minta esetén stabil, nem ugrál össze-vissza, csak a LED-ek különböző áramfelvétele befolyásolja kicsit.
Ezt az értéket 256 másodpercen keresztül összegzem, ezután jön a kiértékelés. A kapott értéket nem osztom le 256-al, ezért jóval nagyobb felbontású lesz, kb. 0.12mV/egység. Arra számítottam, hogy a "-dV/dT" módszerrel egyszerűen meg lehet mérni, fel van-e töltve az akksi. Előbb természetesen csutkára lemerítettem, de 1-2 óra töltés után képes annyira stabilizálódni a feszültség, hogy az átlagolt kapocsfeszültség akár órákon keresztül "beragad" (alig változik 1-2mV-ot), és a túl rövidre állított csúszóablak miatt a mikrovezérlő leállítja a töltést.

A csúszóablakról: 256 másodpercenként a kapott értéket leosztás nélkül egy FIFO-bufferbe teszi. Kiértékeléskor a pillanatnyi értéket beszúrja, a legrégebbi érték "kihull" a bufferből. A pillanatnyi értéket összehasonlítja a megelőző 1-4 óra értékeivel (csúszóablak méretétől függ!). Ha a pillanatnyi feszültségérték legalább 2.8mV-al nagyobb mint a csúszóablakban szereplő bármely más érték, úgy tovább engedi a töltést. A töltés minőségét e két érték (különbségi feszültség küszöb, és csúszóablak-méret) jelentősen befolyásolja. Megjegyzés: a töltés elindításakor a csúszóablak összes rekeszébe 0 érték kerül, így a buffer mérete egyben a töltésidő alsó korlátját is jelenti.

8 órás töltésidő után észrevettem, hogy az egyik készüléknél egymás után 27 alkalommal (közel 2 óra) majdnem mindig azonos feszültséget mért, azaz a kb. 2 órás időintervallumon belül a cellafeszültség emelkedése jóval 2.8mV alatt maradt. Már rágtam az ujjam, mert a csúszóablak 32 tagból áll, azaz mindjárt leáll a töltés. DE: a 28. mérési ciklus végére kb. 9mV-al megugrott a feszültség, és ez a feszültségnövekedés megmaradt a következő ciklusokban is. Ebből arra következtetek, hogy töltés közben nem egyenletesen nő a cellafeszültség, hanem egy konszolidációs időszak után mindig feszültségugrás jön. A feszültségugrást kb. félórás időkülönbséggel egy másik készüléken is megfigyeltem, ezért nem hiszem hogy az ugrás egyedi volt.

Végkövetkeztetés: ha egy félig feltöltött akksi esetében e konszolidációs idő 2 óra lehet, akkor esély sincs arra, hogy néhány perces cellafeszültség-figyelgetés után megállapítható legyen a töltöttségi szint. Ha a "-dV/dT" módszer valóban működik, akkor az idő előrehaladtával vagy a konszolidációs idő nyúlik meg, vagy a feszültségugrások maradnak el.
És egy NiMh cellát legalább 2 órán keresztül mindenképp tölteni kell, hogy a töltő elektronika megtudja, tényleg fel van-e töltve. Akkor is ha már előzőleg fel lett töltve...

UPDATE:
E sorok írása közben a másik kettő készüléknél (egyszerre 4-et figyelek) is megfigyelhető volt egy-egy nagyobb feszültségugrás, úgy hogy előtte 1-2 órán keresztül szinte semmi nem történt.

Megjegyzés: a "feszültségugrás" kicsit túlzás; azt látom hogy egy rövidebb időszakban meredeken emelkedik a feszültség, majd beáll az új szintre, és várhatóan csökkenni fog amint elérte a megfelelő töltöttséget. A jelenség magyarázatot ad arra, hogy ugyanazzal a terheléssel miért bírja egy 2 napja "pihenő" akksi 8 óráig, míg a frissen feltöltött társa csak 6.5-et. A konszolidáció nem áll meg a töltés kikapcsolása után, akár napokig is eltarthat. És ezért lehet az is, hogy egy napokkal ezelőtt teljesen feltöltött akksit a töltőre téve az első fél órában meredeken emelkedik a feszültség, mire beáll egy szintre. Persze az önkisülés is tehet róla...

Eléggé kényes ez a fajta akksi. Számomra túl kényes, viszont érdekes tapasztalattal gazdagodtunk.

C/10 töltés esetében a hőmérséklet emelkedése is adhat támpontot a töltés végének indikálásához.

Üdv!

A tapasztalt jelenséget cella részegségnek nevezik és ahogy látod megzavarhatja a töltés elején a vezérlő elektronikát. A -dV/dT módszer ilyen C/10 és hasonló kis töltőáramok mellet szerintem nem alkalmazható megfelelően. Inkább jobb lenne a cellák hőmérsékletemelkedését figyelni, plusz a töltést időhöz kötni.

Igen, ez az amire már nincs kapacitásom, de egy későbbi projektnél esélyes hogy számolok vele. Kézzel nagyon jól kivehető hogy ha feltöltött akksikat kezdek tölteni, azok kicsit langyosabbak mint ha ugyanezt üresekkel csinálnám. Az én felfogásom szerint eleve 2 darab hőszenzor kell, hogy a környezeti hatásokat (pl. szellőztetés, fűtés, napsütés) eleve ki lehessen zárni. Egy független, cellánkénti töltőnél a +1 szenzor már elhanyagolható pluszköltséget jelent.
A mostani ellenállásos "szabályozó" mellett a C/10 csak körülbelül adott, a mérések alapján 0.12-0.9C között mozog. Két cellára és nettó 4.65V-os tápfeszültségre (stabil 5V-os táp + Schottky dióda) építve még ez is nagyon jó eredménynek tűnik.

Köszönöm, már kerestem a jó megnevezést hozzá. Olyan időt állítok be a -dV/dT érzékeléséhez, hogy a "kijózanodás" előbb megtörténjen, mint a töltés leállítása.
Sajnos ez a folyamat a csutkára lemerített akksinál több mint 2 óráig is eltarthat, míg a teljesen feltöltöttek esetén kevesebb mint fél óra alatt beragad. Ebből az következik hogy legalább 2-3 óráig a feltöltött akksit is tölteni fogja, mert a beragadás kezdetekor feltételezni kell hogy még üres. Bár ez még mindig sokkal jobb mintha 16 órán keresztül fűtene, vagy annál hogy az üres akksi töltését 1.5-2 óra után leállítsa.

Mivel most terminálon, másodperces időközönként végigkövethető a teljes töltési (és kisütési) folyamat, később készítek pár diagramot, hátha másnak is segíteni fog.

Üdv Mindenkinek!
Van egy 4.8 voltos NI-MH 600mAh-s akkum egy egyszerű töltő kapcsolási rajzot tudnátok ajánlani.
A töltőfeszültségnek 4.8volt kell,töltőáramnak pedig 60mA?
A válaszokat előre is köszönöm!

Innen válogathatsz, ha nem akarod túlcifrázni. Én a legelső kapcsolást építettem meg, a 0.9 Ohmos ellenállás helyére kell nagyobbat tenni, ha kisebb áramot akarsz. Az áramot a 0.6V/R képletből számolhatod. Én többet kötöttem sorba (neked is ezt javaslom), és a legkisebb kivételével mindet jumperrel rövidre tudom zárni, hogy különböző áramértékeket beállíthassak. A legnagyobb áram nekem is kb. 700mA, de nagyobb kapacitású akkukat is töltök róla. Én IRFZ24N fetet raktam bele és 100uH-s tekercset (fióksöprés felkiáltással) és azzal is megy. Hűtőborda nem kell neki, nyugodtan rövidrezárhatod a kimenetét. Fontos: ahol a led van, oda egy erősebb diódát tegyél be (pl. 3-5A, lehetőleg schottkyt), és az akku a dióda (a rajzon még LED) katódja (alul a rajzon) és a 100µF kondi alsó sarka közé kerüljön úgy, hogy a katód felé legyen a pozitív sarka. A dióda megakadályozza, hogy az akkut leszívja a töltő amikor nem kap tápot. A 0.9Ohmos ellenállás legyen legalább 2W-os, mert rajta is átfolyik a töltő áram, melegíti rendesen. További ellenállások bekötésével csökken az áram, míg a rajtuk eső teljes feszültség marad 0.6-0.7V, ebből kiszámolhatod, hogy mekkora teljesítményű ellenállásokat kell berakni.
Ezzel az áramkörrel egy, vagy több akkut is tölthetsz egyszerre, a tápfeszültség határozza meg a maximális darabszámot. Saccra (tápfesz-2V)/1.5V darab cellát köthetsz rá maximum. (A te akkudban 4 cella van.) Egy időben csak egyforma kapacitású akkukat tölthetsz vele, jó ha egyforma töltöttségi szinten vannak, legjobb ha teljesen le vannak merülve (téma, cikk), mert akkor tényleg csak a vekkert kell beállítani. Egyébként tapogathatod őket, hogy mikor kezdenek melegedni. A töltési idő lemerült akkuknál kb. t=1.1(akku kapacitás(C, [mAh]) / töltőáram (I,[mA]) [óra]. A töltő áram ha nem rohansz ne legyen több mint a kapacitás harmada, nálad ez 200mA. Alacsony áramnál pl. C/10, lehet a szorzó 1.2-1.4 is. Az idő vége felé már tapogathatod, hogy észrevedd ha melegszik. Méréseim szerint rövidrezárva adja le a legnagyobb áramot, minél több cellát kötsz rá, annál alacsonyabb lesz a töltőáram. Pl. 700mA rövidrezárva, kb. 600mA 4 cellával. Ezért a töltési időt az áram mérése után tudod meghatározni. A 0.9 Ohmos ellenálláson mérheted a feszültséget, amiből visszaszámolhatod a áramot. I=U/R. Rakhatsz 1Ohmos ellenállást is, és akkor nincs annyi matek.
Ha nem tudod legalább 10-12V-ról járatni, akkor mindenképp logikai fetet használj, és 15-16V-nál nagyobb tápról ne járasd, mert sem az 555, sem a fet nem szereti.