Szintén. Mielőtt elzavarnak... Jó éjt de azért majd kíváncsi leszek, hogy sikerült Orbán József az impregnálás. Remélem szerencsével jársz!

Köszönöm! Sima ügy, már csak tekercselni kell... A felvonulásra még nem tudom vinni, de hamarosan...

Én valami 9 dollárért vettem íbéjről, kici kínaitól, házhozszállítva. Így néz ki, mint pl. ez, csak az enyém piros, és jóval olcsóbb volt.

Amúgy házilag is legyártható (én is csak azután jöttem rá, miután az enyém megjött, és természetesen először szétszedtem), egy kisebb réz vagy alu tömbből. A lényege, hogy nincs benne semmilyen mozgó alkatrész (sőt, semmilyen!), csak egy fúvóka, amit sűrített levegővel "megküldve" utána a csőben vákuum keletkezik.

Nem nagyzolásbol ajánlgatom, én is a hobbi (takarékos) megoldások híve vagyok

Uraim!
Ha valaki (biztosan) találkozott alu tekercselésű trafóval (motorral), milyen átszámítással érdemes a rézre irányítani a munkát?
Tekintve, hogy sajnos szigetelt alu huzal mennyire jól jönne sokszor, de nincs forgalomba Mo.-on, marad a réz.

1/6-dal kisebb keresztmetszetű huzallal lehet tekercselni.

Szevasztok.

Volna nekem itt egy trafóm. Azt szeretném megtudni, hogy kb mekkora lehet a teljesítménye. Quad-405 végfokokat szolgált ki. Mellékeltem a képet róla amin rajta vannak a méretei. Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv Robi

Nagyon megköszönöm, megkíméltél számításoktól!
A fiam kompresszora megnyeklett és rézzel fogom újraalkotni.

EI 102/51 méretű vasmagot 180VA-ig lehet hajtani.

Csatoltam egy hasonló adatlapját is:

Ez inkább EI114-es vas lesz (11,5cm szélesség van a képen)... EI lemezek méretei
3,8*5=19cm2 vasmag-keresztmetszetnél 50Hz frekvenciánál 1T gerjesztéssel és 2,5A/mm2 áramsűrűséggel számolva kb 360W a kivehető teljesítmény.
Persze ez csak akkor igaz ha megfelelő keresztmetszetű huzalból vannak a tekercsek rajta...

Valóban, a magassága a 102 mm, nem a szélessége. Veszek szemüveget.

Sziasztok!

Trafót hogy szoktatok tekercselni? Én most kézzel ugrottam neki egy 400V-os 50VA-es trafónak de kegyetlen meló. Ritkán szoktam teljes áttekercselést csinálni inkább csak a szekunderekhez szoktam hozzányúlni, de most muszáj volt.
Most úgy tekercseltem, hogy egy sor után lakksprével megfújtam rá a rétegszigetelés majd kövi sor és így tovább. Szépen minden menetet egymás mellé, de elég türelemjáték.
Bár nem tervezem, hogy újra nekifogok egy 400V-os trafó primerjének, de van valami gyorsabb módszer? Esetleg valaki csinált már házi készítésű tekercselőgépet amivel szépen sorba egymás mellé kerülnek a menetek?

Az impregnálást hogy csináljátok? Vagy jó ez a soronként fújom rá az akrillakkot?
A vákuumimpregnálás, hogy működik? Itt nem a vákuum előállítása érdekelne, hanem, hogy a lakk vagy gyanta alapot beleöntitek az edénybe és puff bele a trafót vagy hogy?

Nem csatoltál róla képet hogy konkrétan mit jelent a kézzel történő tekerés. Nálam a képen látható eszközökkel készülnek az SMPS trafók, 50Hz-eset nem tekerek mert nem ér annyit mint a belefektetett réz ára meg a munka.
Ezek a legegyszerűbb eszközök, ettől nyilván lehet sokkal jobbat meg bonyolultabbat is csinálni ha szükséges. Minél nagyobb egy trafó (cséve) annál masszívabb "gép" kell a tekercseléshez, bár én a képen látható kis léc tekerentyű mintájára csináltam ugyanilyet nagyban, és simán megtekercseltem vele a hegesztőtrafót is, kézzel.
Motoros hajtás mindenképpen ajánlott, mert nem árt ha az embernek mindkét keze szabad, azaz nem kell egyik kézzel a hajtókart forgatni. Erre szuper és olcsó akár egy ablaktörlőmotor is, aminek jó nagy nyomatéka van, és mivel 12V-os a vezérlése is rém egyszerűen megoldható. A legmasszívabb szerkezet amit el tudnék képzelni magamnak ha 50Hz-es trafókat készítenék, egy 12-es vagy 14-es menetes szár amire a különféle méretű csévéket rögzíteném, ez a két végén csapágyazva vagy perselyezve, és egy 24V-os rokkantkocsi vagy kapu tolómotorral hajtva ami már áttételes, és brutális nyomatéka van, több mázsát is elhúz.
A menetek megfelelő előtolással egymás mellé kerülnek, de ha van hely a gépnek akkor még az sem feltétlenül kell, mert messzebbről vezetett feszítéssel és mögé tartással szépen behúzzák magukat egymás mellé.

Impregnálni normál használatra nem kell, de soronként prespánnal szigetelni, főleg a primert viszont szükséges.

Kézi hajtásnál viszonylag könnyen megszámolja az ember agya a fordulatokat, csak oda kell figyelni. De a motoros eszköz menetszámának követése nehéz számláló nélkül.

A motorosnál ugyanúgy megy, mert nálam az is ugyanazzal a tempóval, kb. 0,5 fordulat/másodperc forog. Azt a néhányszor 10 menetes primert amit tekerni szoktam nem nagy dolog fejben számolni. Sok száz menetnél meg nem létkérdés közben számolni, mert meg lehet számolni a végén amikor kész van egy sor. Tény, hogy mondjuk 0,1-es huzalnál az már macerás.

Sziasztok!
A mellékelt rajzokon lévő adatokkal bíró trafóból kb mekkora teljesítményű trafót lehet készíteni?
Skori számolójával nekem kb 630W jött ki, (1T; 3A/mm²; 0,5 Kappa faktor (nem tudom mi az) )
(50Hz 230V-ról kell letranszformálni.)
Előre is köszi!

Ebből akár 1000 VA is kijönne, ha nem állandó üzemre kell. 850 VA -t tud folyamatosban is. Elég nagy az ablak, belefér a huzal. A 630 VA nagyon biztonsági, és akár J=2-vel is belefér.

Csak labortápnak kell! kb 600W -ra van szükségem!
Köszi a választ!

Egyébként ennél a vasnál hány T lehet a max indukció?
És mekkora áramsűrűséggel érdemes tekercselni?
És egy utsó kérdés!
Az mennyire gáz, ha a vas nincs szigetelve? (a lemezeken nincs semmi, csak simán összeérnek)

Csak azt hiszed, hogy nincs szigetelés, valószínűleg foszfátos, vagy eloxált. 600 VA-hez 0.9-1 T-val számolhatsz (de akár 0.8 T-val is belefér a drót). J=2.5-nél nem kell nagyobb (kisebb sem). Számolj utána a helynek, ha kiszámoltad a menetszámokat. Ha netán mégsem tűnne elégnek a hely (0.8 kitöltés; nagyon amatőröknél 0.6 ), emelheted mindkettőt, de 1.1 T fölé ne menj. J lehet 3 is (de ez nem valószínű).

Köszi a választ!

A kézzel történő alatt arra gondolj, hogy van a cséve a tekercs a dobon és a két kezem semmi más. A többit a képzeletedre bízom. Nagyon tré dolog maradjunk annyiba tudom én is. Főleg, hogy mindig feszes legyen a tekercs a 0,22-es huzal kisebb vágásokat csinált már a kezemen mire befejeztem. Úgyhogy többet ilyet soha.
60-120 menetet szekundernek még csak csak meg lehet csinálni így is, főleg, hogy évente max. 1-2 trafót kell áttekernem.

Azért lehet majd csinálni fogok valami tekercserőgépet ami legalább forgatja a csévét és lesz benne valami huzalfeszítő is. Egy számlálóm amúgy is van.

Egyébként bontáskor nem találkoztam sorszigeteléssel és nem ez volt az első ilyen trafó, sőt az újabb trafóknál sosem látok sorszigetelést. Van pár trafóm amelyiknek a csévéje nem teljesen zárt felül ahol a kivezetések is vannak és semmi nyoma a sorszigetelésnek. Egyébként én sem tettem volna csak ha már kézzel tekercselek sokkal könnyebb egymás mellé tekercselni a meneteket, ha ott a sorszigetelés, mert látom az aktuális sort. Szigetelés nélkül csak drót drót hátán lenne.

Ilyen kézi tekerést én is elkövettem 1-2×, elég tré dolog. Pl. 2-4 kOhmos fülhallgatók, 0.4-0.6-os dróttal, és néhány trafót. A legegyszerűbb a Ge Lee-féle kurbli: hajlított lemez, satuba fogva, közé M10-es menetszár, meghajlítva, végére a számláló (oda-vissza számoló, nullázható). A cséve két lap közé fogva anyákkal, betéttel kitámasztva. Több-ezer menet is feltekerhető kis türelemmel. Évi 1-2 trafó ezzel kibírható. Huzalfeszítőnek elég a kéz.

Az úgy katasztrófa. A nagyobbik tekerentyűm így néz ki, egy 8x3cm-es gyalult tölgy deszkadarab, 10-es menetes szár, meg a hajtókar. Ha megvannak a hozzávalók (nálam hulladékokból készült) nem tart sokáig összerakni, és nagy szolgálatot tesz. Befogom a satuba és mehet a tekerés. Kell rá egy visszaforgás gátló pöcök vagy akármi, hogy ne tekeredjen visszafele amikor a sorszigeteléssel bíbelődsz. A huzalt el szoktam vinni 2 méterre mögém, hogy ne legyen útban. Jobb kézzel tekertem, a ballal - amire kell egy pamut kesztyű - pedig vezettem és feszítettem a huzalt, és vagy menet közben számoltam, vagy a sor végén, egy ilyenre a menetszámoló luxus.

A sorok közé szigetelés mindenképpen kell, még akkor is ha lakkozod, és a lakk a nagy hőt sem bírja. Persze nem prespán mert az nagyon vastag és merev. A lakkozás ellenére is előfordulhat hogy idővel megmozdul majd valahol 1 menet a kész trafóban. Ha egy soron egymás mellett "látják" csak egymást a menetek akkor ebből nem lesz baj. Viszont ha egymás felett is akkor le fogják dörzsölni egymásról a lakkot, és kész a menetzárlat. Egy trafó kétféleképpen mehet tönkre, vagy így menetzárlattal, vagy elég és megszakad a primer a túlterhelés miatt.
Toroidból pl. nagyon sok menetzárlatosat láttam az egymásra hányt primer menetek miatt, mert vagy még lakkozva sem volt, vagy lakkozva volt de annak ellenére is megmozdult a huzal valahol, de olyat is láttam amit ugyan impregnáltak, csak hanyagul.

Üdv!
Számolgattam és ez lett belőle:
Ez így rendben lesz?

Nem molyoltam végig, de jónak látszik. El fogsz férni, de azért ne hagyj nagy hézagokat, mert romlik a csatolás.

Köszi a választ!

Ha van egy trafóm, aminek van két független tekercse, de egyforma feszültségű, akkor olyan erősítő, aminek +- tápfeszültség kell, akkor az AC oldalukat össze lehet kötni? Vagy hogyan lehet korrektűl megoldani?

Igen, az össze lehet kötni, de figyelni kell, hogy melyikeket. Ha jól sikerül, akkor a maradék kettőn a dupla feszt méred, ha nem akkor kb. 0-t.

Sziasztok!

Van nekem 3 trolid trafóm meg 1 EI magos trafóm. A 3 trolidon 3 ohm mérek EI trafón 600 ohm ot a trolidok elvileg jók egyiket ki ><próbáltam. mért van ez a hatalmas külömbség?

Van nekem három toroid transzformátorom, és egy EI-magosom.
A három toroidon 3 Ohm-ot mérek, az EI-n pedig 660 Ohm-ot. A toroidok elvileg jók, az egyiket kipróbáltam. Miért van ez a hatalmas különbség?

Trolid nem létező szó.
A mondatokat nagy kezdőbetűvel kezdjük, és írásjeleket használunk a tagolásukhoz.
A mért, a mér ige múlt idejű alakja, nem egyezik a miért kérdőszóval.