Íme a 120 A-es táp

Egy HP6682A-val teszteltem, de ez lényegtelen.
A kötésekről meg csak annyit: hogyha olyan áram folyik rajta, amitől éghet, ott már valami
eszméletlen nagy gond van...
Normál esetben a 1,5-es vezetékkel kötött áramköröket 10A-ra (12A) a 2,5-es vezetékkel készülteket 16A-ra (20A)célszerű biztosítani.
Ez esetben meg kár aggódni, hogy mennyi áram "folyhatna" a kötésen...

Szia

Köszi, ismerem, nem tudom, hogy néz ki ez a forrasztási kötés amiről beszélsz, de amire gondolok az kb 2 centi hosszon megcsupaszított és többször összesodort, ami már önmagában is megállná a helyét és még pluszba össze is van forrasztva.... akárhogy is nézem, az ott 2 x 1,5mm2.
Szoktam olyat csinálni, hogy csak simán megcinezem a két drótot és összeforrasztom, ilyenkor gyakorlatilag a réz nem ér hozzá a rézhez, legalábbis nem 100%, nyilván ez a módszer itt kilőve, nem lehet, hogy erre gondolsz?
Üdv

Semmilyen formában nem állja meg a helyét a forrasztás. 2 Fölösleges kínlódás. Wago és megfelelő keresztmetszet illetve biztosítás. 10 éve végzek olyan munkát amibe beletartozik a hőkamerás felvétel wago-t még nem láttam melegnek... Nem beszélve arról hogy ezzel magad is véded.

Három órával előtted írtam, hogy mi van a szabványban, erre te meg ilyeneket írsz, mint összetétel, meg olvadáspont, meg minősítés, amiket honnan veszel?

120A vagy 1000W. Azaz 20V-nál "csak" 50A.

Úgy egy évvel ezelőtt egy parázs vita miatt kb. egy órai kereséssel előbányásztam az erre vonatkozó szabvány előírásait. Még egyszer nem állok neki. Vagy elfogadod, vagy nem, rajtad áll.

Oké, rendben, meggyőztetek, még mielőtt megvádolna bárki, hogy okoskodnék, vagy bármit jobban akarnék tudni. Az a fajta vagyok, aki megvizsgál minden lehetőséget, elsőre nem sokat néztem ki ebből a cuccból, talán azért mert pl sorkapocsba már sokszor csalódtam és azt tartottam biztosnak ami össze van forrasztva, amibe megjegyzem még sose csalódtam, de hát úgy látszik nyitni kell az újdonság felé, ha már ilyen sokan írjátok.
Köszi és üdv

És persze a legfontosabb: a FI-relé legyen az első amit megveszel és bekötsz.

Az már adott a 3 kismegszakítóval, újonnan van rákötve a hálózatra

Egy órás méregetés, keresgélés után a hiba oka meg lett, egy hibás fali lámpa okozta. Utólag kiderült, már 2 éve nem volt használva, feledésbe is merült. Ennek teljes kikötése után megszűnt a hibajelenség, FI-relé bekötve, minden kismegszakító felkapcsolva és minden működik. Mind a 15 helyiség át lett nézve, így a tulaj is elégedett.

Ez a nagy forrasztásellenesség egyetlen dologról szól. A forrasztás költsége (ex. has) 15 fillér, a Wago meg (ex. has) 10 Forint. A különbség megfelelő helyen landol, aki megkapja annak nagyobb a lobbiképessége mint a forraszanyag gyártónak.

Kb. 15 éve kezdték a kerti gázórákat újból házba szerelni. Gázos mesélte, hogy az addig elfogadott, ideológiailag, szakmailag, embervédelmileg megmagyarázott és elfogadott kerti óráról kiderült, hogy télen nagy hidegben szorulás, akármi miatt kevesebbet mér, megoldásként azonnal bevágták házon belülre és elsüllyesztették az addig emberéletről meg egyéb hazafias lózungokról szóló mantrákat. A világ így működik, a harminc éven keresztül szabványos, elfogadott és a mai napig működő megoldások helyett mindig kell egy újabb amivel kaszálni lehet és kényszeríteni lehet az embereket felesleges kiadásokra.

Ezzel a 10 Fillérrel vitatkoznék. A létra tetején állsz, húzz oda áramot valahonnan, vagy legyen akksis pákád, fogjad a cint, a drótot, de le is tudd rakni a pákát valahova, amíg összesodrod a drótokat... 800Ft-os órabérrel számolva fél mp-ed van egy komplett forrasztásra, esetleg zsugorcsövezéssel együtt. Ennyi idő alatt én csak a hátsó zsebembe tudok belenyúlni a wagoért. Ne túlozzunk ennyire azért, maradjunk a racionalitás talaján!

Ha egy reálisabb összeggel számolnánk a kötések elkészítésének időarányos munkadíját, akkor nehogy kiderüljön, hogy a Wago olcsóbb, mint a forrasztás. (mert a 800Ft/óra nagyon nem reális) Aki pedig átalánydíjért dolgozik, az a gyorsabb munkavégzést díjazza.

Azt külön megnézném, mennyire tud valaki ólommentes forraszanyaggal hőt ennyire jól elvezető anyagon 100-ból 100 esetben egyenletes minőségű forrasztást összehozni. Ha valami szabálytalan, akkor bármi új létesítéséhez ólom tartalmú forraszanyag használata biztosan az.

" (ex. has)"

Fuss neki ezzel is és a teljes szöveget értelmezd ne csak egy kiemelt, neked tetsző részletet.

Én ha a hasamra ütök sem mondok ennyire hibás példát. Próbálok értelmezhető, logikus számokkal példálózni.

Bocsi! De amit itt leírtál az a szőrszál hasogatás kategóriája.

Még nem találkoztam olyan internetes fórummal, ahol ha pontos szám van írva akkor abba ne kötne bele valaki, hogy a 3 valójában 4, vagy ha nincs pontos szám akkor azon ne akadna ki valaki.
A világ így működik, örülök, hogy példát szolgáltattál a második verzióra.

Én amikor anno tanultam a villamosság szerelést (autovill szerelő az ertedeti szakmám) akkor nem volt wago, csak sorkapocs, ami hibaforrás és az volt a penge ami össze van forrasztva, zsugorcsövezve, picit megváltozott a világ, új technológiák vannak, azon kívül a munkaóra értéke irgalmatlanul felment, én nem tudom, honnan veszitek ezt a 800ft órabért, de azt tuti hogy max a melós kaphatja, vagy ha valaki ennyiért vállalja akkor már főzöm is neki a kávét.
Sajnos tényleg gáz létrán állva forrasztással zsugorcsövezéssel bénázni, akárhogy nézem, ilyenkor nem nagyon izgat, hogy megspóroltam egy két 30 forintos alkatrészt.
Egyedül abba nem értek egyet, ez a tipikus villanyszerelői reakció "ha majd leég a ház..."
Vegyük már ki a kezünket a biliből, ez itt egy elektronikai fórum, nem a nők lapja, eszembe jut egy nagyon régi szomszédok epizód amikor a Gábor Gábor, hogy pénzt spóroljon maga csinálta a villanyszerelést, amiből persze kijött az éltető füst, egy országot sikerült ezzel beparáztatni, hogy rettegni kell az elektromos áramtól, egyértelmű, hogy nem attól lesz tűz, hogy forrasztva van az a kábel, vagy wagozva.
Ez olyan mint az űrhajóba nem lehet grafitceruzát használni, mert az esetleges grafit szemcsék zárlatot okozhatnak (anyám borogass) közbe meg 3 űrhajós benn ég a kabinba egy sima teszt során mert elfelejtették, hogy az oxigén táplálja az égést.
Erről a gázórás sztoriról még nem hallottam, de nekem simán átrakták kívülre

És ha a forraszanyag ólommentes, akkor van ok igazán rettegni. Lásd a 2000-es évek elektromos szerkezetei szinte kivétel nélkül gyártmánytól függetlenül forrasztási hibásak, pedig hideg sem érte őket.(kötelező ólommentes forrasztás kezdete) Mindenféle forrasztási oldalon azon cikkeznek, milyen forraszanyag után mivel lehet átforrasztani/berendezést javítani , hogy ne lépjenek kémiai reakcióba....akár több éves átfutású hibákat okozva.
Nem ezért, hanem az egyszerűbb szerelés/módosítás miatt választom a wagót. Az olmos forrasztás rendesen összesodort vezetékkel valószínűleg elég jó. Egy dolgot nem tudok, mikor kezd a wagó minősége is romlani, mert helyt kell adni az utódnak.

Teljesen mellékes a költség. Ha te a dobozból kiálló néhány cm 2,5 mm2-es huzalokból összetekert köteget néhány másodperc alatt át tudod úgy forrósítani, hogy rendesen befollyon közé az ón, közben ne olvadjon le a szigetelés, no meg ugyanezt legközelebb szétolvasztod, széttekered,... akkor csináld. Egykor buzgón tekergettük a drótot, de soha nem forrasztottam. Még eddig (47 év) senki nem jött méltatlankodni. Találkozok néha alaposan vagy kevésbé alaposan összecinezett kötésekkel. Meg kell kínlódni vele.
Pedig ma már nem mondom villanyszerelőnek magam.
Pedig egykor azzal kezdtük a szakmai gyakorlatot, hogy a cinfürdőben forrasztott kábelsarura mipolán csövet húztunk, lebandázsoltuk zsineggel és trutymóval (nyersgumi oldat-massza) bekentük. Fokozott időjárási igénybevételre készült.

Abból indulj ki, hogy nincs megtiltva a forrasztás, nincs előírva a Wago (sem egyéb, rugós-szorítós kötés) és a munkát egy hivatalosan dolgozó (vállalkozó/bejelentett, számlával) szakember végzi, aki tisztában van a munkájához kapcsolódó felelősségekkel.
Melyik lesz a preferált kötési mód? Amelyikkel gyorsan lehet dolgozni, szabványos, mindenféle minősítéseknek megfelel, a lehető legkevésbé a kivitelező felelőssége a kötés tartóssága-minősége. Ezt csak a rugós kötőelemek tudják (élükön a Wago). Megfelelően beállított blankolóval blankolva, a vezetéket koppig bedugva az alkalmas kötőelembe tényleg nagyon rövid idő és a kivitelező kötéssel kapcsolatos felelősségének gyakorlatilag itt a vége. Bármi is történjék ezután, amiben a kötés a ludas vagy csak bele lehet kötni abba is, a keresztmetszet és kötőelem megfelelő társítása és teljesen bedugott vezeték esetén legfeljebb a gyártót lehet piszkálni, nem a villanyszerelőt.

""
Azért ez így nem teljesen fedi a valóságot. Az MSZ HD60364-5-54:2012 egyértelműen tiltja védővezetőnél a forrasztott kötést.

Ha szakszerűen csinálják, akkor a bonthatóságot, a kivitelezés idejét és szerszámigényét leszámítva minden szempontból jobb és tartósabb a forrasztás. Vezetékvégeket szorosra (törésveszély miatt nem eszetlenül szorosra!) összepödörni, aztán mehet a keményforrasztás. 20 év múlva majd nézegesd meg hőkamerával ezt, és a sorkapcsot is - vélhetően nem a Wago fog nyerni.

A lágyforrasztást a szabvány tiltja!

Hivatalosan csak ólommentes jöhet szóba. A forgalomban tartott ólmos forraszanyagokat elvileg már csak javításra lehetne használni olyan helyen, ahol eredetileg is azt használták. Így minden hivatalosan végzett szerelésnél a probléma jelen lenne.

Az ólommentes technikával volt alkalmam ismerkedni, régebben munkaügyileg is, dolgok javításánál is. Egyik durva, saját példám az erősítőm. Japán márka, japán alkatrészekből, Németországban gyártva (tehát eléggé nem kínai) és RoHS. Ugyan sok idő alatt (~15 év) jutott el oda, hogy "hallható" legyen a probléma, de az igazi meglepetés szétszedéskor ért: a végfokot is tartalmazó alaplapján a forrasztások közel fele repedt volt, a végtranzisztorok forrasztása teljesen törött volt. A meglepetés után jött némi csodálkozás is: Hogyan működött eddig, miért nem pusztult el benne semmi? Itt nem kellett "hivatalosan" eljárni

Erről tudok én is, de egy kivétel még nem jelent általános tilalmat. Persze már önmagában ez is érdekessé tenné a szabályosan forrasztott szerelést: Egyiket így, másikat úgy??? Annyira nem is akartam én ebbe a vitába belemenni, egyszerűen csak arra akartam - kissé közvetett módon - rámutatni, hogy a közvetlen szabályozás, lobbi és egyéb felmerült dolgok helyett/mellett vannak itt sokkal egyszerűbb okok is, ami miatt a Wago és társai lettek a preferált kötőelemek és nehezítik a forrasztás alkalmazását.

Az ólom kiváltására rengetegféle forrasz anyagot kísérleteztek, próbáltak ki. Az addig általánosan elterjedt ~200 °C körüli olvadáspontú anyagok mellett számos lehetőség nyílt egészen 58 °C -ig. Kinézetre majdnem ugyan úgy néz ki a kötés minden esetben, a használt anyag csak költséges vizsgálattal azonosítható be. Bővebben: Link

Sziasztok!
Költözés során sikerült egy olyan műhelyet kiválasztani, ahol nincs bevezetve gáz és mostanra a fűtés problémája terítékre került. Megoldást 3 db, összesen 12,15 kW névleges teljesítményű, háromfázisra köthető hőtárolós kályha jelentette. 3×32 amper van behúzva a műhelybe. Felkerültek a C25-ös kismegszakítók, be lettek kötve a szerkezetek és az alábbi hibajelenséget produkálják: tökéletesen működnek 5-6-8 percig, majd elkezdik levagdosni az RCCB kivitelű fí relét (háromfázisú, 40A-es, amiről tudom, hogy kicsi, de tesztnek jónak gondoltam). A relé burkolata ekkorra már kézmeleg. Ettől a ponttól kezdve nem lehet bekapcsolva tartani a fí relét, ha rá vannak kötve a kályhák (fel van kapcsolva a kismegszakítójuk), nélkülük továbbra is üzembiztosan működik.
Kérdésem: a fí relé (mindenféleképpen bekövetkező) cseréje megoldja e a problémát, vagy ténylegesen a kályha földel le valahol?
Válaszokat előre is köszönöm.

Szigetelésvizsgáló műszer nélkül egy határozott talánnal lehet felelni a kérdésre.

Ekkora teljesitménynél nem kelle melegednie a FI relének, (Lehet nem túl márkás a FI).de a leoldás szivárgásra utal.