Üdv!
Egyszer már volt erről szó a fórumon.
Akkor azt írták nem igazán érdemes megépíteni mert nem olyan jó.
Ha csak tesztnek(gyakorlásnak) épülne akkor meg lehet próbálni.

Azokkal a kékekkel érdemes e foglalkozni ? mármint a porvas gyűrűvel ?

Persze, csak kicsi az átmérője ahhoz hogy az ujjadra tudd húzni.

kár

Hát akkor egy ilyen cucc gazdája lettem . Érdekes , szól csak azért egy kicsit zajos . A Sub kimenet lehet hogy 500 Hz ig is felszalad . 22V tápot adtam neki teljes kivezérléskor sem esett .4 ohm os terheléssel sem szól nagyobbat mint egy TDA 2005-ös.Az árát mindenképpen megéri .. de ettől valóban nem lehet csodát várni

Nincs szinkronizálva a két IC órajele, azért kerreg. A tervezők talán összekötötték a szinkron lábakat(16), csak megfeledkeztek az egyik tokot szolga üzemmódba tenni.

Köszönöm szépen , még mindenképpen játszok vele. de ettől a magam által kreált ir2153 + alaplapból kibelezett fetekkel összelökött cucc többet tud. A fetekre 18 voltot adtam (ilyen tápom van és kb 24 voltosak a fetek is de valahogy jobban szól.

Úgy gondolom, hogy valami nem kerek, mert egy félhíd erősítő nem szólhatna nagyobbat mint egy teljes híd.

Azon a földelt bázisú előfokon kicsit gondolkodtam.

Nem az a leggyengébb része. Nagy a holtidő, alacsony a kapcsolófreki. Bár tervezem egy szub erősítő építését ezzel az IC-vel, csak az alacsony kapcsolófreki miatt hatalmas fojtó kellene. Az meg sok réz. Attól meg az alu is olcsóbb, így maradt az AB osztály.

Sziasztok.
TDA8932-vel megépített ebay-es modul-ról szeretnék érdeklődni.
Van-e mód hogy az alapzajt csökkentsem?
A modulok trafós tápról mennek 3x 4700µF 20VDC
Hallok igy is némi alapzajt. (50mV p-p szkópon)
A meghajtása OPA2132-vel történik (aktiv hangváltók-2 utas hangfalba) igy nem hiszem hogy ez a fokozat termelné a zajt (szintén trafós stabil +-18V táppal)
Nincs brumm-földhurok a vezetékelés rendben van -csak zene/jel nélkül nem olyan csendes mint pl egy LM3886.
Elképzelhetö hogy a kimenő LC szűrők cseréje megoldaná a dolgot?

Tartok tőle, hogy ez egyszerűen ilyen. A Texas gyártmányú IC-kre épülő végfokokkal jobb a tapasztalatom. Bővebben: Link

Amúgy valószínűleg az 50mV zöme kapcsolófrekvenciás összetevő, és nem ekkora a zaj, hanem mV nagyságrendű, de az is elég, hogy hallható legyen. A D osztályú erősítők egyébként gyakran reagálnak megnövekedett zajjal , földhurokra, a vezetékezés legkisebb hibáira, nem kellő árnyékolásra, zavarokra, rossz elrendezésre... De a különböző áramkörök, kapcsolások, alkalmazott nyáktervekre épülő erősítők, műszaki jellemzői között is hatalmas különbségek lehetnek.

Ahogy Skori említette, az már ilyen. Nekem is van több TDA modul. A nagyobb testvérekből használtam fel több példányt. Annyi az előnye, hogy nem melegszik, mint egy "AB" osztályú, és ezzel ki is merült az előnye. Ha csak ez a cél, akkor jó választás. Egy cipelhető erősítőhöz házibuliba első osztályú. Viszont nagyon beleszerettem egy TPA3116 alapú erősítő modulba. Egész nap szólhat, nem idegesít a hangja. Szép a tere, zaj akkora, hogy nem hallom. Bónuszként, hogy egy aukción vettem az Ebay-en 800 forintért.

Köszönöm a válaszokat.
Sajnos nekem 20VDC feszültséggel már melegszik-szimplán nyugalmi helyzetben is 60 fok fölé megy.
Kellett egy 6 mm vastag alu közdarab rá és fejjel lefelé erősítettem az alap lemezhez.

Sajnos akkor nem megfelelő választás volt.
Sebaj- veszek TPA31** -et kipróbálni vagy maradok az AB osztálynál
Otthoni "hangosításhoz" kell igy az alapzaj nem lehet kompromisszum tárgya.
Ráadásként BT-on keresztül. Tudom-tudom a BT nem épp audiofil de a vevő KRC-86B LiIon celláról működik -ennek igy megfelelően alacsony az alapzaja

Nekem a korábban belinkelt oldalon szereplő erősítőm üresjárásban kb. 3W-ot vesz fel a hálózatból. Ebben benne van a tápegység saját fogyasztása, a hangszín szabályozó, és a két végfok fogyasztása is...

Nem a fogyasztás zavar hanem hogy üresben hangja van a hangfalaimnak.
Csak a BT modul működik akkumulátorral-mert hálózati táppal bizony zajos az is.De rendelek TPA modult és leirom majd a tapasztalataimat. Annyit még hogy egyelőre minden deszkamodell-mert burkolatba szeretném rakni a majd számomra megfelelő 2x 2 utas erősítőt

A fogyasztás és a melegedés szorosan összefügg:

Ezt elfogadom.
Nem volt még dolgom ilyen D osztályú erősítővel. Gondolom a melegedés itt is számottevő,csupán sokkal kisebb felületen-ergo az eldissziplált hőmennyiség is kisebb.
De nem is baj-mert megoldottam az IC-k melegedését -lásd korábbi HSZ-em
Köszönöm a segítő szándékod-minden esetre.

Ezek a TDAxxxx vackok veszik el az emberek kedvét a d-osztályú erősítőktől. Tipikusan berendelnek egy ilyet, mert olcsó, aztán rájönnek, hogy egy fillért nem ér és elássák a topológiát úgy, hogy még nem hallottak egy komolyabb darabot sem (max valami koncerten, de arról meg nem mondják, hogy az-e).

Ezért kell venni inkább egy ilyet. Ez normálisan szól, nem zajos, ráadásul semmit nem kell már csinálni vele csak rákötni a 12V-os tápot. El van látva relés védelemmel is, a kimeneti rövidzártól sincs semmi baja. Most már drágább mint pár éve, akkor még 5000-ért házhoz hozták. Egy szabadtéri akkumulátoros hangosításhoz el nem tudok képzelni ennél jobb erősítőt, ha egyébként a teljesítménye elegendő.

Egyszer rászánom magam és veszek egy ilyen TA2020 eősítőt, csak hogy meghallgassam milyen

El tudja valaki egyszerűen közérthetően mondani, hogy ez a T osztályúnak hirdetett erősítő miben különbözik a szokásos D osztályútól?

Eddig annyit találtam, hogy ez is egy D osztályú erősítő, de kétkörös visszacsatolást használ, és a kapcsolófrekvenciát is változtatja a modulációval együtt. De ettől még nem tudom, hogy konkrétan mit csinál és miért lesz emiatt jobb, mint egy sima D osztályú erősítő.

A fent említett TPA3116-os ebay-es panelnél, ha két darabot üzemeltetek egy tápról, akkor mekkora esély van arra, hogy együtt gerjedni fog? Vagy megbízhatóan működnének?

Gerjedni nem fog, de sajnos nem egyszerű az ilyen sűrű lábú IC-k moddolása. Ha igazán szép hanga cél, akkor egyértelműen vigyázni kell a két kapcsolójel interferenciájára. Vagy el kell tolni egymástól legalább 20 kHz-el, vagy szinkronizálni kell őket, és az egyiket szolga üzemre kapcsolni. Gondolom az SMD lábak forrasztásait nem akarod felszedni, ezért inkább egy háromrekeszes fém dobozba tenném be a modulokat. Értelemszerűen egyikbe a táp kerülne. Az IC adatlapján szerepel minden ami fontos. Az AM lábak földre tevésével kódolható a kapcsolójel, a sinc lábak összekötése a16-os lábakkal lehetséges. A 7-es lábra menő feszültségosztó kódolja az erősítést, valamint a mester/szolga üzemmódot. Nem rossz IC ez, csak gyakran a kínai paneleken is figyelmen kívül hagyják a gyári ajánlást.

Ha jól értem, akkor a legegyszerűbb megoldás az, hogyha elválasztom őket.
Ha meg igazán jót, akkor muszáj lesz moddolni.

Ezekkel összevetve mennyit számít, ha külön tápról kapják az ellátást, viszont nincsenek rekeszelve? A jelforrás közös.

Inkább a saját tapasztalatomat írom le. Már több darab erre az IC-re épült végfokom van. Az egy IC-s sztereó értelemszerűen nem okoz problémát. Viszont van két darab modulom, ami nem e-bay-es, hanem bontott. Egy, vagyis egy pár aktív mélyláda erősítői voltak. Ezek úgymond paralel-bridge, PBTL, vagy magyarul párhuzamosan kapcsolt hídalt végfokok. Mivel én sem szívesen forrasztgatom le a lábait egy ilyen kis alkatrésznek, először simán egymás mellé raktam. Nem erősen, de hallható volt az interferenciából adódó kerregés. Egymástól eltávolítva 15 cm-re (középre került a toroidos táp) már csak akkor hallottam a kerregést, ha a kimenetre fülest raktam. Majd a tápról jövő vezetékeket (a + és a - eret együtt) átfűztem egy-egy ferritgyűrűn. Nekem 8 menet fért fel, de szerintem mindegy. A magot nem viszi telítésbe, mert az egyszerre feltekert +- vezetéken folyó áram kioltja egymást. Így már semmit nem hallottam a kerregésből. Lehet, hogy elég lett volna a bemeneti árnyékolt vezetékeket egyenként felfűzni inkább a ferritgyűrűre, de ez már így marad. A próbahelyen ez hajtja meg a monitorhangfalakat.

Eredetileg külön tápról ment, mert a modulok élével be voltak forrasztva egy-egy anyakártyába, amin rajta volt a kapcsitáp. Egyszerű lett volna tápostól felhasználni, de a táp zaja felülmúlta az interferenciát, az IC saját zaját meg sokszorosan.

Értem, köszönöm.

Ezekkel a tápokkal érdemes lehet összerakni?

Bár nem irtózok a kapcsitápoktól, de hangerősítőkhöz nem csak az a fontos hogy meglegyen a kívánt tápenergia. Ez a táp már önmagában is földelt. A TPA modulok szintúgy, sőt a bemeneti GND is a teleföldön van. Hogy kialakuljon egy jó földhurok, bizony nem kell sokat kínlódni. A TPA tudja a földfüggetlen bemenet opciót, ami lehetővé tenné a közös földelt kapcsitáppal való táplálást, de a tervezők nem foglalkoztak vele. Így vagy egy balun (egy kettős opa, meg néhány ellenállás) fokozatot kell elé tenni, vagy a TPA paneljéről kell leválasztani a bemeneti fokozat invertáló bemenetét, és kialakítani neki egy kis áramú földet. Millió megoldás létezik, mindnek az a lényege, hogy a bemeneti föld vezetékén ne folyjon áram.

Az önmagában földeltet úgy kell érteni, hogy a PE és GND össze van kötve?
Ha egy olyan kapcsolóüzemű tápot választok, ami mondjuk műanyag tokozású, és nincs földelése, az megfelelő lehet? Annak gondolom földfüggetlen a kimenete. Mondjuk ilyet megfelelő teljesítményben, olcsón nehéz beszerezni.

A linkelt táp esetében lényegében DI boxok kellenének a bemenetekre?

Az első kérdésre a válasz: Igen. Földeletlen táp például egy laptoptáp. Viszont az lehet hátrány is, ha nincs földelve. Amíg egy rezonáns táp primer/szekunder köre akár jó messze is lehet egymástól, egy flyback esetén (a linkelt, és a laptop tápok) a szoros csatolás céljából közel kell lennie. Ennek köszönhetően nagy a primer/szekunder kapacitás. Ez újabb problémákat vet fel.

Lent a zenekari próbahelyen DI box gyanánt 10 méter hosszú árnyékolt vezeték van feltekerve 10 cm átmérőjű csupasz toroidra. Egy leégett trafó volt annak idején, és így is jól szolgál. Az 50 Hz-es földelési brummot kell kiszűrnie. Nálad a táp, meg a végfok kapcsolójeléből adódó rángásokat kell eltávolítani, amihez lehet, hogy a bemeneti vezetékeket párszor elég átbújtatni egy ferritgyűrűn. Gond lehet még ha számítógép hangkártyája a forrás, mert ott is fog jelentkezni egy földhurok. Nekem a PC egy usb hangkártyán szól, ami optikai kábelen egy kínai toshlink/ RCA adapteren keresztül megy egy PVM végfokra. Mondjuk az sima trafós táppal megy, de földelt. Az optikai kábelnek köszönhetően pedig nincs földhurok.