Nem gondolnám hogy lyukas lenne a cső. Fázisceruzával megnéztem és egyáltalán nincs áram a bejövő vezetékben. Napközben ha a hőfokszabályzót feljebb tekerem akkor világít a piros lámpa a bojleron, de késő délután kb.4-5 óra körül már hiába tekerem feljebb nem kapcsol be. Ezért gondoltam hogy a szolgáltató nem ad jelet az órának.

Még szép, hogy nem ad jelet. Vezérelt áramról van szó, napi nyolc órán át van bekapcsolva, ilyen-olyan elosztásban, mikor hogy jó a szolgáltatónak.

Olyan példánnyal is találkoztam, amelyben a hideg vizet terelő lemez törött le. Amikor megnyitották a meleg vizet, a beáramló hideg víz "jól megkeverte" a tartályban levőt.
Ha több, mit egy napja lehet így, kevés meleg vízzel fürödni, akkor melegítenie kell.

Akkor gondolom a szolgáltató felé kell jeleznem a problémámat.

Nem, neked kell szétszedni/szétszedetni és megnézni a bojler belső részeit.

Ha a hőérzékelő csöve hozzáér a fűtőbetéthez, akkor sem tud teljesen felfűteni a bojler, de ehhez szét kell szedni a bojlert. Ez szokott a jellemző probléma lenni.
A másik pedig az, hogy hibás a visszacsapó szelep és elfolyik máshol is a meleg víz.

Sziasztok. A Carver Cascade 2 típusú elektromos lakókocsi-vízmelegítő bojleremnek tönkrement a fűtőszála - így laza 30 év után. Az eredeti 860W-os fűtőszál köré egy alumínium öntvény van öntve. Belefaragtam egy 800W-os egyszerű réz fűtőszálat. Kicsit aggódom, hogy okoz-e problémát az, hogy a bojler háza - belülről porfestett - alumíniumból készült én pedig egy réz fűtőszálat teszek bele. Nem fog megindulni valamiféle elektrolízis a két különböző fém között?

Találtam egy érdekes cikket a témával kapcsolatban:
http://napkollektor.cser.eu/bojler-felulet-vedelem-anod/
Itt azt írják, hogy az elektrolitikus korrozió ellen magnézium anódokat építenek be, a háztartási bojlerekbe.

Hogy fog-e vagy sem azt majd az idő eldönti. Erre a "nem szereti egymást a réz meg az alu" dologra két ragyogó ellenpéldám is van, az egyik az öregem 40 kilós hegesztőtrafója aminek a réz munkakábele egy combos alaméniom ( ) kábelsaruval csatlakozik a géphez, és úgy cirka 35 éve vezetik így együtt azt a 100A körüli áramot.
A másik az ezerszámra gyártott rézbetétes CPU hűtők, azokkal sincs semmi probléma évek múlva sem.

Viszont az említett dolgok nem áznak vízben. Ezért kisebb az elektrokémiai korrózió.

Hogy a lényeget jól értsd:

Két különböző fém, ha egymáshoz ér(!) kialakul egy u.n. kontaktpotenciál. Ez önmagában nem csinál semmit, ám ha köztük nedvesség is van (pl. páralecsapódás is lehet), akkor ettől a feszültségtől áram fog folyni, s a negatív pólust (itt az alumíniumot) korrodálni fogja. Akkor is van korrózió, ha a két fém nem ér össze, de valamilyen más vezetőn keresztül van összekötve, de mindenképpen kell a víz is! (ez a kontaktpotenciál a galvánelem működési elve). Emellett folyhat rajtuk át bármilyen ráadott áram, de az nem befolyásol.

Ha tehát a réz és az alumínium között szakadást mérsz (ohmmérővel), akkor nincs baj. Vagy akkor sem, ha a kettő összeér, de nem lóg ugyanabba a vízbe.

Köszönöm, a válaszodat. Még annyit, hogy ezek össze is érnek, és ugyanabban a vízben (csapvíz) vannak. Mire számíthatok? Tönkremegy az alumíniumház? Rárakódik az alu a fűtőszálra? Mennyit bírhat ki egy ilyen rendszer? És ami a legfontosabb nem okoz elektromos zárlatot? Vagy egyéb módon veszélyes lehet?

Az alumínium ház megy tönkre. A disszociált víz hidroxid ionjai (OH-) az alumínium felé vándorolnak, és ott az alumínium atomokkal vegyül (alumínium hidroxid) egy elektron leadásával, ami a réz felé biztosítja az áramot. A réz felé haladó hidrogén ionok (valójában oxónium ionok OH3+) a rézből ezt az elektront felveszik, és ott hidrogén gáz válik ki (a réz marad olyan amilyen volt). A folyamat lassú (sebességét nem ismerem, gyakorlati tapasztalatom nincs), és leginkább a vízben a rézhez legközelebb eső területeket érinti az alumíniumnál, ahol nincs festve. Az alumínium hidroxid fehér pehelyként válik ki.

Előbb utóbb tehát kilyukadhat a tartály.

Sziasztok,
tudnátok segíteni, hogy ezek közül melyik zárólap jó a Hajdú Z120-EK bojlerhez? Illetve melyik fütőszál (24 vagy 30 mm) való bele? Köszönöm.

Ez biztos jó. Így vedd meg. Bővebben: Link

Üdv mindenkinek. Biztonság kedvéért kicseréltem a fűtőbetétet. Nem egészen 2 hétig úgy tűnt hogy rendben van minden. Aztán ugyanazt kezdte produkálni mint a csere előtt hogy estére nem volt forró víz. De! Közben a szuterénban levő fürdőben volt egy csőtörés a falban. Vagyis egy roppantógyűrűs idom ment szét a meleg vizes ágon. Kb 6-7 évvel ezelőtt lett kialakítva egy fürdőszoba a szuterénban. A szerelő megcsinálta a csövezést meg mindent csak azt felejtette el közölni hogy ezek a roppantógyűrűs idomok nem a falazatba valók. Elvileg neki ezt tudni kellet volna. Én meg ezt nem tudtam. Be lett vakolva és kész. Egyébként 2 évvel ezelőtt már egyszer ki lett bontva a fal hasonló okból. Akkor is szét ment egy roppantógyűrűs T idom. Akkor csak azt gondoltam hogy elfáradt az anyaga, vagy selejtes volt. A lényeg hogy most a falon kívülre tettem az idomokat. Most már van forró vizem estére is, és az áramfogyasztás is csökkent. Múlt hónapban voltak olyan napok amikor 21-22 kw volt a napi fogyasztás. De a legtöbbször 13 és 16 kw között fogyott az áram. Mióta ki lett javítva a csőtörés, azóta lényegesen csökkent a fogyasztás. November utolsó hetétől a mai napig 5 és 7 kw között mozog a napi fogyasztás. Csak ezt szerettem volna megosztani.

Bizony bizony a falban elfolyó víz fűtése költséges.

5 rétegű csőnél gépi press idomnál ami fixen volt bevakolva már én is találkoztam többször is csőtöréssel. Ne szabad, csak védőcsővel, hogy tudjon tágulni, engedni, ha szükséges.

A villanybojler futotte a lakast.

Sziasztok!

A kép alapján gondolom gyakorlatilag bárhogyan felszerelhető a nyomásszabálzó szelep?
Olyan esetre gondolok, amikor az állítócsavar vízszintes, és a ki- és bemenő cső szintén.

Röviden: Igen

Bővebben:

Ez valami ilyesmi:

Ha én írtam volna, akkor valami ilyesmi lenne:

Hát kösz, remélem így van..

A vízszűrő nélkül felszerelt nyomásszabályzó szelepek meddig bírják?
Valamint ha veszek egy olcsó, 3 ezer forint körüli nyomásszabályzó szelepet, bírni fogja a strapát, vagy inkább felejtsem el? Milyen hátránnyal számolhatok?
Milyet tanácsolnátok?

Ez függ a víz szennyezettségétől, és a nyomásváltozásoktól. A nálam évek óta fent lévő, olcsó eszköz rendben van. Van benne szűrő, ami persze vízkő, meg a vascső oldott rozsdája ellen nem véd.

Szia!
Nyomszab. szelepbe integrált szűrő, úgy értsem? Vagy külön levő, tisztítható fajta?

Az enyémben benne van egy kis drótszűrő, a bemeneti részen. De ezt akármelyik vízcsap kifolyó betétből kiszedhetsz.

10 éve lett szerelve ez az ötrétegű cső kulcsos idommal balra, jobbra a T elágazás pedig rézből van összeforrasztva. Úgy tűnik, hogy hozzá kell nyúlnom az ötrétegűhöz, le kell vennem róla a kulcsos idomot, mert máshogyan nem szerelhető ez a rész. Meg lehet állapítani a gyártmányt, hogy milyet vegyek és tartsak készenlétben, ha a régit már nem lehet visszatenni rá, mert az O gyűrűk esetleg elöregedtek?

Igen. Ez lesz a megfelelő.
Bővebben: Link

Köszi!

Még egy kérdés: Úgy látom, hogy ez préseléssel lett szerelve.
Miképpen oldható? A króm hatlapfejű egy elforgatható hollandi, vagy mozdíthatatlan egységet alkot a csővel?

Ezen a képen más típusú kötőelem van, ez a préselésnél nem oldható. A fehérre festett igen, de a gyűrű benne egyszer használható.