Köszi a tippet, de ismerem az oldaladat, sőt itthon is van TPA3118 hasonlóan megpatkolva, csak és kizárólag a Te vizsgálódásaid nyomán.

Hogyan lehet sorba kapcsolni a hidat? PBTL-t látok csak az adatlapján, ami párhuzamos kapcsolásra utal.

Ha van 3116-ból is PBTL verzió, azzal nyilván előrébb vagy, mert meg van a 100W, de tothbela által említett verziónak is működnie kell.
A kínai IRS-sel az a gond, hogy minddel kell valamit matatni, hogy elfogadható legyen. A legtöbbnek elfogadhatatlan a szűrése, a hűtés MINDEGYIKEN csere, stb. Ezeket Őszintén nem szívesen ajánlom olyan környezetbe (legalább is amelyekkel találkoztam) ahol a megbízhatóság akár kis mértékben is lényeges.
Sajnálom, de nem tudlak kecsegtetni. A jobb modulok ára több (sokkal), de ha számításba veszed a vesződéssel eltöltött időt és az alkatrészek árait amit még oda kell gányolni, nem leszel előrébb. :/

Itt írt róla tothbela:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2164308.html#2164308

De ha már ekkora munkába fogsz, miért nem a cikk d-osztályúja?

Hát igen... este késő van, reggel pedig még korán
Köszönöm kiigazítást. Tehát keresztmetszet.

Alapból 3116-tal gondoltam, de ott csak akkor lennék jó, ha 2 ohm impedanciájú hangszórót használnék, mert akkor 24V-ból tényleg meglenne 100W.

Mélynyomóhoz van valami ötletetek? Valamennyi átalakítás belefér, de valóban van megbízhatósági tényező.

Úgy felpörögtek itt az események, hogy már nem tudom nyomon követni.
Ez a kondis csatolás ott van a 166. oldalon a DD3. elnevezésű rajzon. A szimulációját nem találom, pedig keresem. Rengeteg mindent elő kellene most kotorni a múltból és visszaidézni, újra tanulni.

A trafót úgy kell méretezni, hogy a lekisebb frekin se telítsen, a kondikról most még nem tudok mit mondani. A hangfrekis sáv legmagasabb, és a kapcsolójel legalacsonyabb frekije közé kell tenni azt a töréspontot, amit a kondenzátor a gate levezető ellenállással, meg a trafó kimenetére áttranszformált belső ellenállással, meg a fettel, meg a zénerekkel alkot. Ez elég komplex nemlineáris terhelés, tehát vagy szimulálni, vagy kísérletezni kell.

Ezek után bízom benne hogy működik, bár semmi garanciát nem tudok adni az életképességre. Viszont Skori ferrites múltja után sem látta rossznak, így talán érdemes folytatni.

Megnéztem, ott van az. Bár néha csőlátásom van, csak azt veszem észre ami érdekel. Régebben belemélyedtem a rajzba, de mintha egyre jobban felületesen nézném mostanában. Ha nem mutatsz rá, nem is vettem volna észre. Nekem is rendszerezni kellene a szimulációkat, mert legalább 200-nak az a neve, hogy: Új dokumentum xxxx. Vagy az importok nagy részének: összes csatolmány. Van pár kiemelt, de sokat elkevertem.

Talán azért nem terjedt el a trafós, mert tekerni kell. Mennyivel könnyebb becinelni egy DIL14-est. Pedig a traffancsok valami biztosat adnak. Jó ez az elv.

Rossz takarékos izzókban - amikből már kiizzott a fénycső - van megfelelő ferrit mag, erre kell 9-11 db menet mindössze (szintén Peter65 útmutatása nyomán és engedelmével) . Nem nagy munka, csak hozzákezdeni nehéz már ebben a korban.

Számomra volt egy válasz. Bővebben: Link Azaz klippeléskor valóban telítésbe megy a trafó, de a táprész 470nF-os kondenzátorai olyan feszültségen vannak akkor, ami a klippelés idejére be- vagy kikapcsolt állapotban tudja tartani a feteket.

Kedves, hogy az emlékszel az ötleteimre, de nekem nem olyan fontos, hogy a nevemhez legyen kötve. Sokkal jobban örülök annak, hogy van kedved a további kísérletezéshez, és így lehet belőle valami. Félek, hogy én inkább megint csak távolról fogom követni.

Én régebben egy ilyenen gondolkoztam. 2x420W ±41V-on 8Ohm-ra. Valaki kipróbálhatná helyettem

Csak azt tudom mondani mint feljebb. Vagy veszel egy korrekt(ebb) modult 60-100€ körül (attól függ honnan jön) vagy megépíted azt ami a cikkben van. Ez kevesebb anyagilag de van vele munka. De legalább tudod mire számíthatsz és nem vársz 1 hónapot rá mire ide ér Kínából.
Vagy vegyél egy t.amp e-400-at vagy e-800-at az be is van dobozolva, táppal együtt. De tudom ilyet ajánlani valakinek itt eretnekség!

Nézd, a kiskínai megint feltalálta az örökmozgót!
420W-ot ha valaki kierőszakol a 2x41V-os tápból 8 ohm-on, annak kezet csókolok rögtön!

Érdekesek ezek a kínaiak

Hát ez 2 ohm-on igaz is lenne hellyel-közzel, ha a végfokot Rail-to-Rail ki lehetne vezérelni...
Van itt baj nem kevés!
Ezért mondom én mindig, hogy szép az adatlap, de
1.: lehet hibás,
2.: manapság szemérmetlenül hazudik mindenki. (Tisztelet a kivételnek, mert akad!)
Ezen okból buzdítok mindenkit jó adag gyanakvással és utánaszámolással kezelni ilyen kérdéseket.

Hoppácska! Elnézést az összes kiskínaitól! Most nézem, hogy BTL.
Akkor lehet. :blush: Ezt most én néztem be...

Pont mint Karesz írta: Van hogy reggel van, van hogy este.

Elsiklottam e mondat fölött, hogy a kondik tárolják a feszültséget, másképpen nem is lehetne, hiszen akkor berogyna a szinusz csúcsa. Ha lesz egy kis időm előkeresem azt a kísérleti nyákot.

Arra gondoltam a napokban, hogy a trafómeghajtó fokozat egy "sima" komparátor, de komparátorként ő maga a hibajel-erősítő egyben - nem is kell oda semmi más. Olyan, mint az IR előtt az LM311 és a szintáttevő együttese. Ebből pedig az következik, hogy van ez a komparátor, a trafó és a végfetek... és kész az UcD.

A komparátor tápját a végfetek vezérlő feszültségére kell méretezni a kimeneti fokozat meg már lehet akármilyen tápfeszen, hiszen lebegőtápos a vezérlés. Nem találtam fel a meleg vizet, csak ezért írom ezt le, hogy egyáltalán nem bonyolult az elvi működése ennek a trafós szerkezetnek.

Úgy gondolom, ha valakitől kapok egy ötletet és ezt felhasználom, akkor az a minimum, hogy megemlítem kitől származik, tehát nem magamtól vagyok olyan okos amilyennek néha látszom. Bár az a ritkábbik eset ha nem írok hülyeséget.

Igazából ha valaki tudja hogy működik az UcD akkor ez ennyi. Kell egy komparátor, egy szinteltoló (ha kell), és a kapcsolóelemeknek megfelelő meghajtás. A plusz hibajel erősítő jelentőségével nem vagyok egészen tisztában. Ha jól emlékszem nagyon régen olvastam az ncore-ról valamit, de mintha ez lenne az egyik érdemi különbség, hogy abban ott figyel a hibajel erősítő. Gondolom a hurokerősítés így nagyobb.


Ezt nem értem. A trafóval nem lehetne illeszteni? A komparátorok prop delay-je általában tápfesz függő.

Abban gondolkodom első körben, hogy a FET meghajtó trafó áttéttele 1:1 legyen, így lesz legkisebb a szórt induktivitás. Kivezéreletlenül elég az 5-6 V Ugs nyitófeszültség (ami a teljes kivezérlésnél úgyis közel kétszeresére nő). Tehát a komparátor tápfeszültsége +/- 7-8 V kell legyen. Ezzel rögtön beleütközünk az első problémába, mivel a gyors komparátorok 5 V-osak, a nagyobb tápfeszen működők meg lassúak. Egyelőre marad a diszkrét komparátor, ha valakinek nincs jobb ötlete. Ha meg már diszkrét, akkor bármekkora nyílthurkú erősítésre lehet méretezni, tehát nem is kell hibajel-erősítő. Ilyen kis tápfeszültséggel nagyon gyors fokozatokat lehet csinálni diszkrét alkatrészekkel. (Vagy csak ez a mániám.)

Nosztalgiázom. Annak idején "katt"-tal sokat szórakoztunk különböző matematikai modellekkel, hogy egyáltalán mekkora torzítás-minimumot lehet elérni UcD-vel ha ideális kapcsolóelemeket használunk. Viszonylag nagy a THD-ja és ez ellen nem lehet mit tenni. Viszont a pwm-nél nem számít mekkora a félvezetők nemlinearitása, nincs keresztezési torzítása, nincs termikus torzítás (a bemeneti fokozatot kivételével, mert ott azért hibát okoz) és nagyjából lesz@rja a reaktív terhelést, hiszen az "csak a" kimeneti szűrőkört hangolja el a valamelyest. Cserébe teljesen más jellegű hibákkal kell megküzdeni.

Néhány észrevétel:
A komparátor kimenetének elég erősnek kell lennie, hogy a trafó(ka)t meghajtsa. Itt azért impulzusokban amper nagyságú áramok folynak. Tehát a sor kicsit pontosítva: komparátor, meghajtó, trafó, végfetek. Ha IC-kből rakod össze, akkor lehet 5V-os tápfeszű komparátor után egy sima fetmeghajtót betenni, ami a szinteltolásokat is megoldja.
A másik, hogy 1:2, 2:1 áttétel azért könnyen elérhető, ha négy vezetéket fogunk egybe a tekercselésnél.
Továbbá nekem nagyon tetszettek a diszkrét komparátoraid, tehát én támogatnálak a "mániád"-ban. Ha össze lehetne hozni, nekem az tetszene legjobban, ha komparátor és a meghajtó kb. +-15V-ról menne, egy vason lenne a kettő fet tekercse. Valahogy úgy, hogy négy szálat egybefogva lenne megtekerve, kettő szál sorba a primer, egy szál az egyik, egy szál a másik végfetnek.

a diszkrét komparátorok mellett vagyok én is! A mostani motyóim mind IC-sek, de ez alapvetően annak köszönhető, hogy lusta vagyok és a paraméterek tekintetében is messze kielégítőek.
De ez azért van így mert ott a FET meghajtó utána. Ha viszont így is úgy is trafó menne utána, akkor egy diszkrét felépítés minden szempontból kielégítőbb lehetne az én megítélésem szerint is.
Sokkal több mindent kordában lehet tartani így.

Peter65 ötlete is kiváló a szoros csatolás megoldására. Ha az áttétel 1:2, 1:3, akkor a tekerésből nem fog releváns többlet szórás adódni.
Másik megfontolható dolog nem ferrit alkalmazása, hanem pl. permalloy, de nem tudom hogy ilyen pici méretben találhatóak-e permalloy toroid magocskák.

THD meg egyebek:
Nem vagyok arról meggyőződve teljes mértékben, hogy az alacsonyabb THD minden esetben jobb képhez vezet. Egy bizonyos határig mindenképp, de talán ennél fontosabb dolgok is vannak.
Példa a csöves technika: Személy szerint nem tartom audióban a tökéletes megoldásnak, de sok ember imádja ahogy van, pedig szükségszerűen torzít mint a fene...

Bocsánat, hogy beleszólok így, hogy csak feületesen követem a témát, talán lemaradtam róla, de nem értem, hogy a gét trafós meghajtás hogyan képes bekapcsolni a fetet, amikor magas kitöltési tényezőt kell csinálni? Ebben az esetben kicsi a szekunder amplitúdója ahhoz, hogy a fet biztonsággal bekapcsolva legyen (illetve elégéséges sebességgel kapcsoljon). (+-6V 50% kitöltésnél, +30V 10% nál, +3,3V 90% nál). Mivel van kiküszöbölve ez a probléma, a 30V sok, a 3,3V kevés! Korlátozásra kerül a kitöltési tényező szélső értékei?

Permalloy toroid magot találtam egyszer egy AT, vagy ATX tápban. Nem tudtam hogy az, de fehér gyűrűnek tűnt, és amikor letekertem róla a huzalt, le tudtam húzni a két fél borítást róla. Alatta tekercselt lemezmag volt, olyan mint a hálózati toroid vas. A 3,3V-ot előállító kör fojtója volt. Azóta hiába keresem, csak porvasas gyűrűt látok ezen a helyen, pedig kellene egy projekthez nekem is. Nem tudom melyik gyártmányban volt.

Mondok én is egy érdekességet arról az ábráról. Teljesen korrekt, csak el kell olvasni mi van ráírva. +-tápfesz és BTL config, infinite heatsink. Azaz hidalva, és +-40V-ról tud 8 ohmon 400W-ot (THD=10%), végtelen nagy hűtőfelülettel. A gyakorlatban nyilván kevesebbet, mert ahhoz tápig ki kellene vezérelni az erősítőt.

Annak idején, jó 10 éve vettem a lomexben egy marékkal az összecsomagolt cuccok közül. De már nekem sincs. Hátha van még nekik. Egy próbát megér. Tán telefonon is közlékenyek.
KFKI-n volt egy prof. megint csak vagy 15 éve aki gyártogatott szalagot is meg "port" is. Ő kisérletezett mással is, de első sorban (ebből a szempontból) lágymágneses anyagokkal. Ha rájövök a nevére, elküldöm (sajnos nem igen emlékszem így a semmiből, de majd megnézem a jegyzeteimet) hátha Ő tud segíteni valami infóval. Tök jó fej volt!

Nem sikerül bemásolnom a hsz-t. Addig megvan, hogy #-re kattintok, átnevezem - de mire kattintok ha ide akarom másolni?

Ezt írtam a 166. oldalon:
"Ennél a diódás segédtápnál a moduláció függvényében a negatív táphoz képest változik a segédtápok feszültsége. (Az alsó fetről van szó és DC szintet adtam a bemenetre).
Negatív kimeneti feszültségnél (negatív táphoz képest) a segédtápfesz +2V/-20V, pozitív kimeneti feszültségnél -3/+19V. Tehát a FET gate-jea modulációtól függetlenül mindig kb, +/-10V vezérlőfeszültséget kap. Így áll be fesz-idő terület. "

Erről már írtam, hogy valamit mértem, de nem tudom, hogy mit és melyik lehet az a feszültség amelyik vándorol a negatív táphoz képest. Minden esetre a meglátásod nagyon jó, emiatt olvastam el újra amit írtam, de akkor sem értem. Az a mondat, hogy "így áll be a fesz-idő terület", az egész biztos, hogy baromság.Tehát ha valamit homályosan, félreérthetően, szakszerűtlenül kell megfogalmazni, nyugodtan forduljatok hozzám bizalommal Annyi kiderül a szkóp képekből, hogy 50%-os kitöltési tényezőnél a negatív táp -24 V és ez vándorol a kitöltés változásával együtt. Az "leírásomból" meg az derül ki, hogy az Ugs feszültség mindig +/- 10 V a kitöltéstől függetlenül. Az akkori kapcsolási rajz módosítása is rossz szerintem, mert az alsó FET meghajtó trafójának szekundere nem lehet összekötve a negatív táppal, mert akkor nem lenne lebegő táp (ugyanígy el van rajzolva a felső fetnél is). Az is biztos, hogy ez a kapcsolás működött és az is, hogy csak este és hajnalban érek rá, de ugye este fáradt vagyok, reggel pedig álmos. Maradna a hétvége, de akkor meg tavaszi kertészkedés lesz, különben nem tudok kimenni a fűtől.

A többieknek holnap este válaszolok. Szeretnék, de inkább nem merek most.

Bizgatja ez a cucc a csőrömet. Mert ha valóban igazuk van a kínaiaknak, akkor akár egy "zseb" PA erősítőt is lehetne belőle faragni egy kapcsolóüzemű táppal karöltve. Ha tényleg csak a hűtőborda a korlátozó tényező(és nem a hőátadása a toknak) akkor egy kisebb újrahasznosított hőcsöves hűtővel+ventilátorral megoldható a dolog.
Csak most nincs fölös pénzem kielégíteni a kíváncsiságomat

Megköszönöm. Ez basszus gitárhoz hangszedő projekt. Kicsit off, de az ALUMITONE névre rákeresve akit érdekel lehet olvasni az eredetiről.

De hogy ne másról írjak, nem tudom milyen sávszélességet tudhat egy tekercselt lemezű permalloy toroid. Lefelé biztosan jó, mert akár kevesebb menettel is használható, hiszen én is hangfrekire használom 1 menetes primerrel, de itt nagyon gyors változásokat kell átvinnie.

Károly. Ha ez tényleg így van, mármint a trafó nem galvanikusan megy a gate-source közé (az a két PN átmenet most nem számít), akkor világos a működés. Hasonlóan amit rajzoltam. Csak én a gate elé tettem a kondit, te meg a trafó másik kivezetésére. Végül is DC szempontból szakadás. Így nem a középérték számít, hanem a két végfeszültség. A moduláció okozta csúszkálást meg lenyeli a kondi, vagy nálad a két kondi.

Így teljesen világos. Eddig azt hittem, valamit nem értek. Mondjuk okosabb nem leszek már, de legalább lőn világosság.

Tényleg csak nagyon röviden, mert off, de:
Erre a célra inkább használnék valami Metglas anyagot, pl. 2714A-t vagy valamelyik tesóját. Nézz körül itt: Metglas

Permalloy ha jól emlékszem, van olyan ami elmegy GHz-es tartományig, de 100+MHz-ig mindenképp. Nyilván függ fizikai kialakítástól is.
Nem emlékszem már pontosan, de olvastam valami publikációt vagy jó két éve, ahol NiZn ferrittel vetették össze és alacsony frekvencián magasabb permeabilitásra emlékszem, mint a ferrité, de alapvetően követi a karakterisztikáját. NiZn ferrit meg (még a silányabb anyagok is) megy 5-10MHz-ig.

Tegnap éjjel még belelapoztam az ide vágó jegyzeteimbe, de nem találtam nevet. De mint mondtam, inkább próbálkoznék Metglas-szal.