Komolyan én sem értem ennek, miképpen lett "Bottond" - így két "t"-vel és "Taszi" keresztneve
Más fórumokon is megtalálható a kérdés, csak épp az nem mitől lenne ez a kapcsolás az...

Kedves Uraim!
Annyi történt, hogy valaki segítséget kért, nem dumát.
Emlékeztem rá, hogy valamikor 80 táján az Ezermesterben megjelent 8W-osként. Ez volt az első tranzisztoros erősítőm, jól szólt a TBA810AS után.
Rég volt. A Siposomat nem találtam, de fent volt......
Ez történt.

Hosszabb történet.

Autós erősítő, sajnos az eszköz típusa és gyártója ismeretlen - paneleken lévő azonosítókra sincs találat, mindössze egy 600 W MAX felirat van az alumínium felületen kék háttérvilágításban. A 600W-ról annyit, kb 18x26 cm doboz a hűtőbordákkal együtt, 2 csatornás, 2x40-60w-ra saccolnám a max teljesítményt. A végfok AB osztályú, de 4 db N csatornás modernnek tűnő mosfet-t alkalmaztak. Kapcsolási rajzzal nem tudok egyenlőre szolgálni.

Hibás állapotban érkezett, előzőleg már valakinél járt javításon. Az nem világos milyen okból, de _nem_ gyógyultan távozott az illetőtől. Utána került hozzám, a szekunder oldalon táp ágakban fólia átvágásokkal/átforrasztásokkal. A végfok alkatrészei látszólag érintetlenek.

Áram alá helyezve pirosan világít a védelem LED-je, a szekunder oldalon zárlattal. Érdekes módon csak a +- pontok között között volt zárlat. A szekunder oldali közös pont felé egyik táp ág felől sem volt zárlat.

A szekunder oldalon szimmetrikus +- táp van, de van plusz szimmetrikus segédtáp is amiről az erősítő kis teljesítményű meghajtó tranzisztorai táplálkoznak. Összesen 4 tápfeszültség.

A zárlatot egy kerámia 100nF 100V-s kondenzátor okozta ami az egyik végfok közelében lakott, de annak funkciójától teljesen elszeparáltan.

Az érdekes rész most kezdődik:

A hibás kondenzátor cseréje után egyből éled is az erősítő, viszont torzít, hallgatva és szkóppal nézve mindkét csatorna teljesen egyformán torz. A torzítás a kivezérlés növekvő mértékével arányosan csökken. A szinusz csúcsainál és a lefelé induló oldalon van a görbében torzulás még az AB átmenet előtt jóval (sajnos nem fotóztam le, de ha segít valakinek megismétlem a mérést).
A kivezélés növelésével azonban elég hamar vágódik a szinusz teteje, épp eléri 11V-t ppk-ben ami a szimmetrikus tápfesz ismeretében kevés (lásd lejjebb).
Mintha rossz munkapontba lenne állítva az erősítő, vagy pl kicsi a nyugalmi áram valamelyik fokozatban.

A tápfesz a mosfeteknek szimmetrikusan 22,2V, az végfok meghajtó, bemeneti fokozatoknak 30,1V. Ez alapján akár minden rendben is lehetne.

A szokásos bemeneti műveleti erősítős mély hang szűrő/kiemelő/hangszín stb funkciók IC-i-nek kimenetén azaz a végerősítő bemenetén a jel, hibátlan. Ezek az IC-k +-15V-ról járnak zéneres feszültség korlátozással.

A végfokban munkapont beállító alkatrészt pl trimmer-t nem találok, még a hőmérséklet változást kompenzáló-t sem ami termikus kapcsolatban lenne a mosfetekkel vagy a hőleadó felületekkel.

Azon az ágon indutam el, ha mindkét csatorna egyformán hibás, lehet-e ez a probléma a közös szekunder oldali tápfeszültséggel? Más autós végfokokkal találkozva általában magasabb szekunder feszültséggel találkozunk jellemzőbb a +-30V vagy kicsivel feletti végfok tápfeszültség.

Próbáltam támaszkodni arra hátha a tervezés során választott alkatrészek, pl szűrő kondenzátorok feszültség tűrése segít helyes irányba terelni, azonban nem kerültem közelebb, ugyanis a 22V-ra 35V-s kondenzátorok vannak betéve, a segéd feszültségek a 22V-hoz képest vannak hidegítve 25V kondenzátorokkal miközben alig 8V körüli feszültség jut rájuk. Érdekesség hogy a primer oldalon a hidegítő kondenzátor szintén 35V feszültségtűrésű.

Támpontok hiányában kicsit tanácstalan vagyok merre induljak. Elmondás szerint a készülék személyautóból érkezett, kizárnám a 24V-s bemeneti feszültséget és a kamionokat/buszokat ahol 24V a gyakori - felirat nincs a készülék dobozán, csak a +- és a remote. A tápfeszültség nincs feltüntetve. A PWM IC TL494.

Ha feltételezzük, hogy jó a tápfeszültség mind a primer és a szekunder oldalakon, akkor marad a az áramkör visszarajzolása vagy van esetleg más ötlet ?

(A sörökért privátba lehet jelentkezni aki eddig végig olvasta és érti is)

Cimbi hasonló cipőben járunk.. Bővebben: Link

Wow! Nagyszerű Olvasom az esetedet. Szerintem a kettő esetből lesz legalább egy megfejtés mindkettőnk részére (legalábbis most úgy vélem).

Sőt ahogy a Te -mlaci989 - esetedből a gyártó neve megvan rákeresve azt is látom, más is küzdött a torz hanggal.

Hát igen. Úgy tűnik valami gyári hibás sorozat lehet vagy érzékeny mindenre. Elkezdtem visszarajzolni,de 2 gyerek mellet nem megy olyan könnyen. Holnap lefotózom meddig jutottam.

Ugyan nem ebbe a topikba való, de ha már itt kezdtétek el, két dolognak kellene az elején utánajárni. A táp szabályozatlan vagy szabályozott-e, szkóppal meg kell nézni a 494 kimenetén a jelet. Ha esetleg szabályozott akkor jó-e a mért tápfesz, esetleg valamiért kevesebb, ami okozhat torz működést. A gagyibb végfokok tápja egyébként +/-22V körül van, a nagy átlagé pedig olyan +/-30-32V körül. Ebből akár számolható is a képen látható maximális kimenőjel, amit terhelés nélkül mértem. Ha abból a 60-64V-os tápfeszből levonjuk a végfokban maradó néhány voltot, akkor meg is kapjuk a 18V körüli effektív kimenőjelet.
A másik, hogy kétcsatornás szkóppal végig lehetne nézni a jelutat, ahol az egyik csatorna a végfok kimenetén van, a másikkal meg elindulni a bemenetről, így kiderülne hogy még a végfok előtt torzul-e a jel, vagy már egyértelműen a végfokban.

Azért az irónia, mert ez egy tiszta "A" osztályú erősítő. Ez a JLH. Ilyet az az ember nem nagyon csinál hobbiból. Nagyon komoly felkészültséget igényel az egyszerűsége ellenére is. A fiatal úr azonnal rávágta hogy ez az. Talán ez váltotta ki az emberek nem értését.

Én is tiszteletlenül reagáltam, de hirtelen nem értettem miért akar valaki ilyen erősítőt. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogy kapta a Taszi, vagy a Bottond nevet. Minden híres erősítő módosítás után is hivatkozik az eredetire. Amit belinkeltél, az előtt pedig illik leemelni a kalapunkat. Ha megpillantjuk Einstein portréját, arra sem vágjuk rá hogy az Karcsi bácsi sógora.

Ha valóban a JLH-t szeretné a fiatalúr, akkor rajta. Nekem beletört a bicskám, de neki adom a hűtőbordát amire készült volna. Fizikailag egy kW nagyságú erősítőnek hinné az ember.

A kávé nem hűl ki a tetején az biztos. De a pörkölt is meleg marad.

A JLH 32V 2-3A-ével, vagyis 60-90W hőjével nem nagyon fogsz tudni melegíteni, de még melegen tartani sem semmit, kivéve ha az egész hőt egy bögrébe vezeted, talán fél óra alatt felmelegszik a víz 60fokC-ra. Ennyire nem durva a JLH, csak hagyni kell, hogy meleg legyen a borda (nincs ventis hűtés). Egy mikró a maga 800W-jával is percekig melegíti a tál pörköltet, mire meleg lesz, csak összehasonlításképpen. A borda pedig a levegőnek is átadja a hőjét, nem csak az ételnek (még kevesebb hő jut el az ételhez).

Úgy látom sikerült a lényeg mellett elsiklani.

Az egyértelmű, hogy a végfokban torzul el a jel, leírtam.
A táp szabályozást még meg fogom nézni.
Folytassuk az autós topicban..

Béla igazad vagyon, mert rég volt 1978, én meg még régebbi vagyok.
Szóval amit írtam az építésemről, az ez volt!

Ezermester 78/3 száma.

Mesterek !

Nagyon durva lenne, ha az 1500 éves* aktív hangdobozaim, hangerő-szabályzó potméterét kiváltanám néhány ( jól méretezett) ellenállással, és közülük néhányat rövidrezáró kapcsolóval ?
Igazából néhány ( nagyjából fix) állást használok (hangos-csendesebb) inkább a számítógép (hangkártya) szoftverével állítgatok ...

* valamikor a '90 években vettem, azóta nap,mint nap (nekem)tökéletesen működik ...

Szia! Meghagynám a potit, ha nem beteg. Inkább csillapításra használnám a kapcsolót -3-12 dB igényed szerint. Gyári készülékek némelyike is ilyen kiépítésű.

Szia.
Egy megoldás a Sabba 9260 as rádióerősítőnél alkalmazott megoldásról.
De igényed szerint annyi fokozatot raksz be amennyit akarsz.

Semmi nem lehetetlen. Ha sztereó potit akarsz kiváltani, akkor egy két áramkörös 4-6-8, vagy akárhány ( audiofil körökben nem ritka a 48) állású forgókapcsoló kell. Ez nagyobb gond mint az ellenállások. Elsősorban az az irányadó, hogy mi fér el. Utána az, hogy mennyibe kerül.

Köszi a gyors választ !

Sajnos valószínű a poti beteg, gyakran elhallgat az egyik (vagy másik) oldal, mozdítására "rendbejön".
Igazából nem is használom, fejhallgatónál (gyárilag kapcsolóval választható) egy kisebb hangerő kellene, hangszórókon néha a nagyobb ...

Gondoltam kétáramkörös, két- vagy háromállású kapcsolóval ( akad a fiókban), akár a kapcsoló lábaira forrasztott ellenállásokkal kiváltani a potit ...

Feltételezem az ellenállások kiválasztásához mérnem kell majd (a kb. kedvenc hangerőnél mekkora a poti ellenállása).

Sziasztok!
Segítségeteket kérném. Basszusgitárhoz csinálok erősítőt, ami 60W-ot ad le 8ohm, 4ohmon pedig 40W-ot. Kettő TO 3-as tranzisztor lesz benne ami ki van vezetve a nyákról, mert ugye ezeknek a tranzisztoroknak kell egy nagyobb hűtőborda. Nos, ez is lenne a problémám, hogy nem tudom hogy mekkora hútőborda kéne nekem. A tranzisztorok egyébként Darlingtonok, MJ11015 és MJ11016. Ha valaki tudna segíteni nagyon megköszönném.

A mikró nem melegít, hanem rezegteti az ételben lévő vizet (Súrlódástól hő keletkezik) tehát ez a hasonlat itt éppen nem releváns

Gondolom a befektetett 800W-nyi rezegtetésre fordított energia 90-95%-a hővé fog átalakulni az ételben. Másként hova tűnne? A hatásfok 1-nél sem lehet nagyobb.

Jó az elképzelés. Próbáld beállítani a hangerőt füleshez, majd normál használathoz. Mind a két esetben rajzold le hogyan állt a poti gombja. Szétszedve ugyanezeket a beállításokat alkalmazva megmérheted az ellenállás pálya szakaszainak értékét. Itt fontos, hogy a kontakthiba ne befolyásolja a kérést. Ebből ki lehet kalkulálni hogy is nézzen ki maga az osztó.

Nekem bár nem kontaktos a pc hangsugárzók potija, de a hangdobozok hátán van, ráadásul mind a kettő dobozon külön. Egy kis dobozkába tettem egy nagyobbacska sztereó potit be és kimenetekkel, így végül is egy passzív hangerő szabályzó lett. Ez is megoldás lehet.

A lényeg az volt, hogy a fiatal úr egy JLH kapcsolást látva csak a 10W-os kimenő teljesítményt vette figyelembe. Hogy valójában mekkora is az a 90W elfűtendő teljesítmény, azt az erősítő építők sem érzékelik amíg az első "A" osztályú erősítőt nem rakják össze. A transzformátor tekercseinek megengedhető áramsűrűsége, a tranzisztorok megengedhető disszipációja, meg még sok egyéb probléma fog jelentkezni. Olyan problémák, ami "AB" osztályú erősítőnél nem merült fel. Ott ha kicsit meg lett izzasztva a végfok, legfeljebb a védelem lekapcsolt. Itt nem számít mekkora hangerővel hallgatja valaki, az addig melegszik amíg be nem áll az egyensúly. Ha alul van tervezve, akkor csendesen füstöl el. Nem is kell hogy szóljon.

Tehát ne az legyen a fő gond hogy sertésből, vagy csirkéből van-e a pörkölt.

Igen én csak a fizikai mikéntjét írtam le amiben a magnetronnak szerepe van. Egyébként a többivel egyetértek. Az kevés ha dehát szól! Dehát igen meddig és hogyan?... És milyen stabilitás mellett. Páran elkeserednének ha látnák micsoda pengeélen táncol egy egy alulméretezett alkatrészük a dicső erősítőben...

Sok neves gyár otthoni hifijében is csak elvétve találni igazi teljesítmény elektronikát. Gondolom azt feltételezik, hogy józanul hallgatja az ember az akusztikus zenét. Na de jön a szilveszter!

Mellesleg ha tényleg józanul, vagy legalább is nem keresztben álló szemekkel hallgattunk akusztikus zenét, elég a kis hűtő. Természetesen most nem az "A" osztályú végfokra gondoltam. Annak ugyanis nem számít hogy mit, és mekkora hangerővel hallgattunk rajta.

Sziasztok!

Egy erősítőt szeretnék összerakni a műhelybe. Az összeszerelés inkább a dobozolásra korlátozódik, mert egyszerűbbnek/olcsóbbnak találtam rendelni e-bay-es kitteket.
Szóval a következőképpen fog kinézni a dolog: adott egy TDA7377-el szerelt ebay-es 2.1-es végfok előerősítővel, ami ugyan olyan, mint ez.
Az erősítőt egy szintén ebay-es FM rádiós, bluetooth modul fogja hajtani. Az pedig így néz ki.

Ami az építés része, az a dobozolás, tápellátás. A tápja egy toroid trafó lesz, egyenirányítva, pufferelve. Erről a Toroid trafós csoportban reloop-pal pár részletet megbeszéltünk.
Az egész doboza egy kibelezett beltéri egység lesz, fém burkolattal. Az egyik kérdésem ezzel kapcsolatos. Földeletlen hálózati csatlakozót szeretnék rákötni, ezért a kettős szigeteléshez milyen szempontokat kell figyelembe vennem?
Illetve ami még közben eszembe jutott, az a következő. Arra gondoltam, hogy keresek 5V-os kapcsolt tápot a bluetooth modulon, ezt egy tranzisztoron keresztül egy relével kapcsolóvá alakítom. A relé által kapcsolt, a toroid után egyenirányított, pufferelt feszültség kapná az erősítő panel. Így ha a főkapcsolóval áram alá helyezve a készüléket, akkor fix 5V-os tápot egy feszstabon keresztül csak a bluetooth panel kapna. Ezt már a saját kapcsolójával bekapcsolva helyezné csak áram alá a végfokot. Így az üresjárati áramfelvétele is valamivel csökkenne. Ez szerintetek jó elgondolás?

Üdv:
spgabor

Szia! A belinkelt végerősítő panel tartalmazza az egyenirányítást és a puffer kondenzátort. A tiéd nem ilyen?
A TDA7377 a 7-es lábán keresztül készenléti állapotba kapcsolható, ilyenkor az adatlap szerint kevesebb mint 100 uA az áramfelvétele. Ez lenne a kényelmes megoldás.
A kettős szigetelés szó szerint értendő, a normál szigetelésen kívül kell még egy réteg a hálózati feszültség vezetékeire.
A toroid adattábláján szerepelnie kell a két egymásba rajzolt négyzetnek, azaz a kettős szigetelés jelének.

De, de azt nem használom belőle, mert ha úgyis egyeniránítok egyszer, akkor azt feleslegesnek tartom. A bluetooth miatt meg mindenképp kell egyenirányítani. Amúgy az erősítőn van kapcsolt kimenet is, de akkor például a távirányító is értelmetét vesztené, mert a bekapcsoláshoz mindig oda kell menni hozzá.

Ebben a kettős szigetelésben azt nem értem, hogy a gyári földeletlen kábelét visszakötöm a boxnak, a gyári panelból kiveszem a csatlakozót és az én panelomra rákötöm majd. ennek az egyik ága a korábban megbeszélt biztosítékon keresztül megy a toroidra, a másik szál pedig közvetlenül a toroidra. A kettős szigetelés a vezetéken megvan, de ez csak a vezetékre értendő lenne. Mert a nagyfesz a panel egyes részein is megvan, de az egy készülékben sincs pluszba szigetelve, max a doboz és a forrasztási oldal légrésén kívül egy plusz műanyag alátét van oda helyezve csak. A toroidnál meg a kettős szigetelés a műanyag bandázsa és a lefogató gumi alátéte jelenti?

A toroid matricáját megnézem majd. Háza vagy lefogatója nincs sajnos, így lefogatót úgy csináltam, hogy vágtam egy gumiból alsó és felső alátétet és egy alu lemez húzza le középen egy csavarral. Kb mint a gyári lefogatójuk, csak otthon készült.

Ha gondolod csinálok mindenről képet, hogy érthetőbb mire is gondolok.

Szia!
Engedj meg hogy néhány tapasztalatot megosszak veled ezzel a BT, FM, MP3 modulról.
Az árához képest elég normálisan használható. Építettem vele már jó pár készüléket. A BT vevő viszonylag normális. Gyorsan kapcsolódik a telefonhoz. Valami BT V3.0. youtube videók és az MP3 hangját nem rontja számottevően.
Az MP3 lejátszás akadálymentes. Bár nem írják róla, de a FLAC formátumot is gond nélkül lejátssza. Szóval ezzel sincs baj.
Az FM rádió: Hát, ezt nem erőltetném. Ezek a szilikon FM rádiók nem a hagyományos elven működnek. Ha nem akarsz belemerülni az "one chip fm" témába, akkor inkább kerülném. Szóval inkább csak kolonc. Ha fontos hogy legyen rádió, akkor ne ezzel hallgasd. Olyan mint amiket a telefonokba tesznek. Mármint nem a webrádióra gondolok.
Összefoglalva megéri. Bár én egy CSR8645-ös chipre épülő BT vevőt tákoltam magamnak a hifihez, de az már más kategória.

A tápellátással akadtak problémáim korábban, de mára már nem gond egy kerregésmentes illesztést létrehozni. Ha kell, segítek.