És lesz ez még ettől szélsőségesebb is. Remélem azt amikor már extrém szélsőséges lesz, én már nem érem meg.

Az orosz nyelvben nincs ly.

Ld: учитель

Egy diesel-elektromos mozdony mitol lenne hibrid? 1 centit nem tud menni akkumulatorrol.
Attol hogy a motor es a hajtas kozotti atvitel nem hidraulikus vagy mechanikus hanem elektromos attol nem lesz hibrid.

Hibrid villamos mozdony az, amelyik tud felsővezetékről is, és diesel motorról is üzemelni. Alapvetően villany mozdony, ellentétben a hibrid autóval, ahol fordítva van, alapvetően belső égésű motor a fő erőforrás. Bár már léteznek akkumlátoros vonatok, amelyeknél a töltés vagy felsővezetékről, vagy kisegítő dízel motorról történik. (ahogy az újabb troliknál is)
A dízel elektromos mozdony, az valóban nem hibrid.

Nekem úgy "báncsa" a fülemet, mikor eltévesztik. Pedig az ly az lágy l, a j, meg jé.

Az a bizonyos utolsó kilóméter.

Hűha.... Olvass utána kicsit a diesel-elektromos mozdonyoknak. Mondjuk például itt. Különös tekintettel az 5. oldal tetejét fusd át. "Villamos vontatómotorok".

Nem igazán értem, mit szeretnél mondani, úgy gondolom, eléggé tisztában vagyok a pdf -ben írtakkal, de semmi köze az eredeti feltevéshez. Az az volt, hogy az M62 (628 xxx) nem hibrid, hanem "csak" dizel elektromos.
Ahhoz, hogy egy vontató jármű mozogni tudjon, két dologra van szüksége. Az egyik egy erőforrás, a másik az erőátvitel (mai szóval hajtásrendszer)
Hibrid jármű az, amely üzemszerűen többféle erőforrással tud üzemelni, pl vasút esetében felsővezeték, és/vagy akkumlátor, vagy dízel motor. Ennek tipikus esete a Last Mile lehetőség, de léteznek teljes értékű felsővezetékről, és dizelmotorról üzemelő vontató járművek is. A RENFE használ ilyet. Az osztrákok mostanában helyeztek üzembe felsővezetékről, és akkumlátorról is teljesértékűen üzemelő Desiro motorvonatokat.
A hajtásrendszer lehet egyszerűbb, vagy összetett, de nem ez teszi hibriddé a járművet.

Megint csak a gyerek lett kiöntve a fürdővízzel. Arról írtam, hogy nem mai találmány a hibrid hajtás, hiszen már rég feltalálták. (pont) Azaz az M62-ben sem sebváltóval oldották meg az erőátvitelt, "csak" kicsit nagyobb volt méretben, mint ami elfért volna mondjuk egy Ladában. Tudomásom szerint a mostani hibridek sem úgy működnek, hogy ha kifogy az akkumulátorokból az energia, akkor váltót kellene használnod, csak beindul a belsőégésű motor és az termeli, pótolja vissza a villamos energiát. Azaz nem az M62 volt a fő csapásirány a mondandómban, hanem a mai hibrid hajtás mérete.

Nem akarok rugózni rajta de nem jó az eszmefuttatásod.
"Hibrid játmű amely a meghajtásához szükséges energiát több, egymástól eltérő elven működő erőforrásból nyeri"
Vagyis pl gázolaj+akku, benzin+üzemenyagcella, elektromos+lendkerék vagy sűrített levegős hajtómű, , benzin+pb vagy sűrített földgáz stb. Ezek hibridek.
Ezt nem én találtam ki hanem szakmai iratból másoltam. A Szergej a meghajtásához szükséges energiát gázolajból nyeri, az elektromos erőátvitel csak egy köztes folyamat.
A V42 Leó becenevű mozdony akkor duplán hibrid, mert többszörös átalakítás van?
25kV felsővezeték, 25/1kV transzformátor, 1000V szinkronmotor hajt egy egyenfeszültségű dinamót (ugyanilyen dinamót hajt a Szergej motorja), ez vezetékeken lemegy a forgóvázba a villanymotorokhoz (mint a Szergejen) Akkor a V42 elektromos hibrid?
Vagy, az M41, Csörgő becenevű dízel-hidraulikus mozdony is hibrid? Duplán az mert a motor végén egy hidrodinamikus váltómű van, a meghajtás meg mechanikus (kardántengelyek) ?
Végletekig elmenve, már a cinikusságig, persze hogy hibrid, dízelolajjal és hidraulikaolajjal is elmegy..?
A Skoda Felicia személyautóm is hibrid akkor, benzin-mechanikus.
Meg ne sértődj, nem akartalak megbántani, nem áll szándékomban de egy dízel-elektromos mozdony az nem hibrid jármű.

A méretekre reagálva,
vedd figyelembe az ÁLLANDÓ átvitt teljesítményt. Szergej kartársnak lehet hogy egy 3000 tonnás tehervonat indításánál odavágják a 2000 lóerőt (1500kW) és minden berendezésnek üzemszerűen el kell viselni (a hűtésnek is) a 40 fokos nyári melegbe a 20-30-60 percig is eltartó folyamatos padlógázt, pl egy több10 kilométeres dombra felfelé.
Ezzel szemben a 100Le tartományba eső személygépkocsira nem jellemző a padlógáz órákig.
Emiatt is lehet fajlagosan sokkal kisebb méretű az egész rendszer.
A V43 Szili percenként több 100 m3 levegőt áramoltat át a diódaszekrényeken, a főtranszformátor hűtőn, a segédüzemi berendezéseken és a vontatómotorokon. Oka ugyanaz mint előbb, nincs kecmec, ha a 3000Le kell, akár órákig is egyfolytába, akkor ott van.

Leo egy furcsa fajta, tud menni "leeresztett" áramszedővel is.
Nem véletlenül volt miattuk kitétel az utasításokban...
Vagy nem, de nem értek hozzá

A főgépcsoport (1 fázisú szinkronmotor és egy egyenáramú dinamó) tömege több tonna, teljes szinkron fordulatszámon az ebben rejlő mechanikai energia kinyerhető egy bizonyos alsó fordulatszámig úgy hogy áramszedő le, fődinamó gerjesztés átkapcsol akkumulátorra és így a mozdony a nagy lendkerékkel fel tud gyorsulni és tud haladni is egy keveset. Szólóba természetesen, egy 1000 tonnás szerelvényt épp talán csak megmozdítana.
A kis Leó, a V41 az 1500ford/min, a nagy, a V42 1000ford/min szinkronfordulatszámon járó főgépének a forgó tömegére sajnos már nem emlékszem, 35 éve volt.
De van benne forgási energia ha a 74 tonnás mozdonyt meg tudta ugrasztani és még haladt is 1 kilométert.

Mondtam hogy hibrid!! Elektromos-lendkerekes. (Bocsánat kameleon2, nem lehetett kihagyni )

Leparkolni, meg kis tolatásra pont elég, ha éppen nincsen felsővezeték.

Ha leparkolt, de kijönni már nem tud. (saját erőből)

Kedves "jani1987" fórumtagunk!

Kérjük, hogy minden kérdést a megfelelő topikban tegyél fel. Azért vannak szerteágazó szakmai topikok, hogy a kérdésednek legyen helye. Ittléted hét és fél éve alatt, láthattál már példát a fórum helyes használatára.

Köszönjük együttműködésed.

Remélem ez a kérdés elfér itt. Mivel ragasztanátok alumíniumhoz rozsdamentes acélt?

Felület (méret, érdesség) és várható igénybevétel kérdése, egyébként csavarral. Lehet kapni "folyékony fém" jelzővel ellátott kétkomponensű epoxi ragasztót, jó véleménnyel vagyok róla.

Mi lesz belőle hogy ennyire különbözik az anyag?

A BERNER cégnek van egy speciális univerzális pillanat ragasztója, van hozzá egy edző spray is. Nagyon tuti. De nem olcsó. Én sok esetben használom majdhogynem mindenre kipróbáltam már ilyen fucsa esetben is. Nekem bevált.
Itt van ni:
https://shop.berner.eu/hu-hu/p/13103184-duo-fix-ragaszto-edz.html?a...244679

UVERAPID-al szinte mindent meg tudtam ragasztani, ami nem zsíros és képlékeny.

Én kérek elnézést, hogy megint nem az fogott meg a mondandómban, amiért leírtam. Engem lenyűgözött, hogy a hatvanas évektől eljutottunk a mai autókig méretben, technológiában, hajtásláncban, fogyasztásban. Nekem ennyi lett volna a lényeg. A szőrszálak hasogatását meghagyom azoknak, akik ebben a szerepben jól érzik magukat - a fodrászoknak.

Köszönöm a választ. (A többieknek is.) A felület 5-6cm² Az alumínium elég egyenetlen felszínű. Pont ezért kell ráragasztanom egy rozsdamentes lemezdarabot. Csavarozni sajnos nem lehet egyszerűen, ezért gondoltam a ragasztásra. Az én tippem is az epoxi ragasztó lenne, de inkább konkrét ipari minőségű típust szeretnék amiről valakinek van tapasztalata is.

FBS is tuti.

Az sajnos nem elég szilárd.

Nem erre találták ki az Epokittet?

Helló Gabi.
Nekem sokszor nincs időm arra hogy kivárjam az UVERAPIDOT hogy megkössön. Attól százszorta jobb már a PATTEX kétkomponensűje is. Az legalább öt perces. De a duo-fix az mindent visz.

Epokittet valamikor régen használtam, de nem tudom ide jó-e. Fémet emlékeim szerint csak úgy ragasztott ha körbe vette, de itt csak a két felület van.

Ragasztottam vele szögvasat műanyaghoz. Csak a két felületet egymásra. Én úgy vettem észre, hamarabb eltörne mellette az a műanyag, mint az epokitt eleresztené.

Talán kipróbálok egy ilyet. Ha csak nincs jobb tipp. Köszönöm mindenkinek a jó szándékot.