Vagyis, ha valaki a 90-es évek minimálbér / új autó ára arány hasonlítja össze napjaink minimálbér / új autó árával, akkor azzal szemben nem érv, hogy valaki mennyire élt akkor / él most jól vagy rosszul. Az előbbi ugyanis mérhető, utánakereshető, objektív. Amit te hoztál fel, azt rengeteg egyéb tényező is befolyásolja, ezért erősen szubjektív.
Minimálbér
1992: 8.000 Ft
2019: 149.000 Ft
Új autó ára
1992 (fapados): 1.000.000 Ft
2019 (SUV): 6.000.000 Ft
Hány havi minimálbérből vehető meg egy új autó?
1992: 1.000.000 : 8.000 = 125
2019: 6.000.000 : 149.000 = ~40

Régen azért is éltünk könnyebben, mert sokkal egyszerűbb volt az élet. Nem kellett ennyi mindent fizetni, talán csak villanyszámla volt, más nem. Otthon termeltük a kaja jó részét, csibe, disznó kert kukoricaföld. Ma havonta ezer számla nem sorolom, amik nem luxus hanem ma már ezek nélkül nincs élet (régen volt).

Igen, azért jó a környezetvédelem mert rá lehet pl. arra fogni, hogy nem felel meg mondjuk az euró 6-os normának. Aztán tudjuk miről szól ez az egész, egy alap motorhoz képest egy mezei katalizátorral is úgy a századrészére van csökkentve a káros anyag kibocsájtás, hova akarják már azt csökkenteni? Az autó kipufogója már így is jóval kevésbé szennyez mint maga a mindennapi élet, fűtés, klíma, egyebek.
Mit jelent az, hogy siralmas minőség? Nem gondolnám hogy siralmasabb meg szennyezőbb mint egy 25 éves autó...
Azért gyors számítás ide vagy oda, a 80-as években nem azért kellett az embernek egy életen át dolgoznia, hogy egyáltalán legyen hol laknia, mert kalákában megépítették egymásnak a házaikat amik a mai napig állnak, fizetni csak az anyagot meg a kőművest kellett.
Számold ki, hogy ma egy pályakezdő az átlag fizetéséből mikorra fog elérni oda, hogy a napi megélhetés mellett megspórol belőle egy lakásra valót.

Így van. Ma már a falusi ember is a teszkóból étkezik, régen meg hazament a munkából, és délután még gyorsan leszedte az epret amit még frissében el is vitt a felvásárlóhoz amiből ha nem is sok, de plusz pénze lett. Ma nincs plusz pénze, csak folyamatosan fogy ami van.
A rendszer megoldotta neki, keres amennyit keres, és költsön el belőle a lehető legtöbbet, azért vannak a hipermarketek.

Napokban beszéltem egy kőműves vállalkozóval, 30 millió egy kisebb lakás, nincs kalákában építkezés, nincs bontott anyag, valami hivatal folyamatosan felügyeli az építkezést, csak minden újat megvenni minden munkát fizetni.
Pályakezdőnek akkor van háza, ha a csok segítségével összejön, ahol viszont mivel öreg ház, semmi nem felel meg mai építési előírásoknak, de ez itt nem baj, ezt a variációt nyomják felülről. Viszont ha pár téglát be kell építeni valahova némi átalakítás címén, ahhoz olyan macera van sok pénzért -tervezés- hogy marad omlófélben a vett ház.

Nem szeretnék nagy vitákba belemenni, tekintve hogy a tárgyalt témának ehhez semmi köze. Az alap állítás az volt, hogy nem csökken az új autók ára, én meg rámutattam, hogy igenis csökken, részemről ezt le is zárnám, ennek semmi köze az étkezési szokásokhoz, vagy a lakásárakhoz.
lazsi: Annyi különbség volt, hogy én a nettó minimálbért vettem figyelembe, hiszen változott az adó mértéke, de elkölteni csak a nettót lehet. A fapados kocsi a 90-es évekből egy Opel Corsa B, míg most egy új Dacia Duster listaárával számoltam.
A káros anyag kibocsájtás pedig még összességében mindig magas, hacsak Budapestet is nézed, a rengeteg autó miatt olyan szennyezett a levegő különösen télen, hogy forgalomkorlátozó intézkedésekre van szükség, de amikor "tisztának" számít is gyakorlatilag belégzésre alkalmatlan.
De nem kell ilyen nagy várost nézned, itt Veszprémben is bizonyos időszakokban (pl. műszakváltáskor minden alkalommal sok száz méteres dugó alakul ki) egyszerűen fulladok a motoron vagy kerékpáron.
Mit értesz a mindennapi élet szennyezése alatt? Mostanság felkapott téma lett a mikróműanyag, meg még van jó pár probléma, amiket meg kell oldani, de elég gyenge érv. Mármint azzal érvelsz a járművekre előírt környezetvédelmi normál ellen, hogy más területeken is kéne intézkedéseket tenni? Természetesen azzal egyetértek, hogy nem ez a legfőbb probléma, és nem ülhetünk hátradőlve, a mellünket döngetve, hogy bezzeg már a benzines kocsin is részecskeszűrő van, miközben elönt minket a műanyag szemét.
A jelenlegi Ladák minőségéről meg sok történetem van, egy ismerős elkövette azt a hibát, hogy vett egyet, talán Grantát, nem volt benne 100 km, amikor nálunk járt vele, de a csomagtér ajtaja már nem nyílt ki. A témában írt pár cikket a legnagyobb magyar autós oldal itt, meg itt, meg itt, de egy másik kollégám is talált 1,5 éve cirill feliratos villáskulcsot a motortérben, amikor nekiállt megkeresni, hogy mi csattog a kanyarokban.
Még az epres példádhoz tennék hozzá egy gondolatot. Bárki megtehetné, hogy munka után gazdálkodjon a kertjében, vagy akárhol. Ez az életforma egyszerűen kihal, a környéken, ahol lakom annak idején azért voltak viszonylag nagy, akár 3000 nm-es telkek mert az emberek az egészet megművelték, zöldséget, gyümölcsöt, állati takarmányt termeltek. Ha kellett 2 répa a levesbe, akkor nem a boltba ment, hanem a kertbe vagy a kamrába. Manapság ezeken a területeken maximum grillsütő van, meg 1-2 autóroncs, de többnyire befüvesítették őket, nem terem ott már semmilyen hasznos növény. Ez szerintem nem rendszer, hanem hozzáállás kérdése, akik anno ezt csinálták, azok kihaltak, a fiataloknak meg eszükbe sem jut ilyesmivel foglalkozni, miután lenyomtak 8 órát a gyárban vagy az irodában. Sajnálom ezt a tendenciát, azt látom, hogy a hozzám hasonló fiatalok 95%-a még egy paradicsompalántát sem nevelt fel egész életében.
Ez talán annak is köszönhető, hogy mostanság több mindent kap készen az ember, annak idején teljesen más volt a hozzáállás, hiszen ha egy tyúkhúsleveset szerettél volna, akkor fognod kellett egy csirkét meg némi zöldséget az udvarból, megkopasztani, szétbontani, stb. Illetve hát ott indult az egész, hogy egy évvel korábban el kellett vetni a gabonát, hogy legyen takarmány a csirkének... Ezt valahogy úgy fogalmazta meg a nagypapám, hogy "ünnepnapnak kellett lennie, hogy a háziasszony nekiálljon krémest sütni". Manapság ha megkívánod, 2 perc alatt vásárolhatsz szinte bárhol.
Ez ügyben viszont hangsúlyoznám, hogy ez választás kérdése, senki nem kötelez senkit, hogy készen vásárolj mindent, ma is ugyan úgy szedheti akárki a saját eprét, ebben senki sem fogja megakadályozni.

A számaidnak nem néztem utána, de egy apróságba belekötnék: télen Bp. levegője főleg a fűtés miatt olyan rossz. A járművek szennyezése az egész évben tapasztalható "alapot" adja meg.

Igazad van. Tovább rontja a helyzetet, hogy télen nincs lomb, ami megfogja a port, illetve szűrje a levegőt.

Nem csak Bp.. Komáromban a fafűtés füstje miatt sokszor nem lehet levegőt venni, illetve néha helyenként látni sem az úton a füsttől.

Nem szeretnék újabb vitát kezdeni, de egy érdekes előadás:
Bővebben: Link

Bocs, de nekem erre most nincs bő 1 órám. Illetve nem is szeretnék erről itt vitatkozni, ez nem az a topic.

Volt már ugyanez az előadás egy két hete linkelve, vagy ebbe vagy az offolósba már nem emlékszem. Dicsértem is, hogy végre értelmes ember értelmes megnyilvánulásai a ködösítés meg a reklámmaszlag helyett.

Divatos a fafűtésre fogni -csak nem igaz. Fával fűteni alig termel füstöt, amit a kémény felett látsz, az maximum gőz (ha vizes a fa). (Szénnel mondjuk lehet füstölve fűteni, ha nem értünk az eltüzeléséhez.) Háztartási hulladékkal (válogatás nélküli), és vegyes szeméttel fűteni nem ugyanaz, mint fahulladékkal.Ha nem látod az utat a füsttől, akkor ott olyasmivel tüzelnek, ami lehet hulladék, de nem tisztán fa.

Pedig érdemes rászánni kettőt is, közben a tényszerű állításokat lejegyezve, a többször elhangzókat egymással összevetve, (ön)ellentmondásokat és durván kitérő válaszokat keresve Ha már sokak szerint az egyszeri ember kevés az állítások megkérdőjelezéséhez, akkor legalább a durva ellentmondásokat keresse

Hiába érdemes, ha ettől sokkal fontosabb dolgokra sincs mostanában időm.

Ennek az ütödött piacgazdaság az oka és ezt teszi tönkre a harmadik világot is. A fiam is nekifogott pár éve gazdálkodni. Tavasszal megvette jo pénzért a magokat meg a palántákat, az állitolag jo földet ( jobbat mint a kertünkben van), rendszeresen rendbe teszi a ültetvényeit majd betakaritja a kiadott költségeknek kb a felét. ( a vizzel nem is számolunk, mert a kutbol jön.). Szoval addig amig a boltban a nagyüzemileg megtermelt zöldséget, mosva a feléért árulják, mint amiért a konyhakertben meg tudod termelni, akkor valahol baj van a piacgazdaságban. És ezt müvelik világszerte, ezért mennek tönkre az afrikai, ázsiai meg a délamerikai parasztok.

Éppen ekkor nincs baj azzal a bizonyos piacgazdasággal. -az volna igazán gáz, ha a nagyüzemi termelés állítaná elő a drágább árut a kisüzemmel/egyéni gazdálkodóval szemben.

A nagyüzemben termelt, szállíthatóra érlelt paradicsomot, paprikát nem lehet összhasonlítani a kiskertben optimális érettségű állapotban leszedett terményekkel.

Kérdés, miből áll össze a konyhakerti megtermelés költsége? Ha munkadíjat is számol, akkor költséges.

Ez lehet akár igaz is, -a vásárlók valahogy mégsem ezt szavazzák meg a pénztárcájukkal.

Igaz, de a költségkülönbség jócskán minőségi előnyt ad. Persze vevő nem ad a minőségért 1Ft.-ot sem.

Némelyik ad, -és ha tényleg a minőségért adta, jól is teszi. Én is szívesen adok többletpénzt a többletmunkáért -ha telik rá.
De teljesen megértem azt, aki fenntartásokkal fogadja a "háztáji" és "kézműves" varázsszavakat, -annyiszor tapasztaltuk már, hogy legtöbbször semmi nincs mögötte. Az előzetes számítások nélkül gazdálkodásba vágók is ezeket a szavakat pufogtatják -nem azt, hogy életképtelen vállalkozásba fogtak.

A pénztárcával való szavazás nem az igényekről, hanem a lehetőségekről szól.

Dehogynem lehet. Míg utóbbinak gyönyörűen megvan az adott terményre jellemző illata és zamata, addig a nagyüzeminek ilyen nincs, sok esetben gyakorlatilag teljesen ízetlen, onnan tudod csak hogy mit eszel hogy látod. Persze azoknak ez nem gond aki a sót is megsózza, de én mindennek a saját ízét szeretem, így semmit nem sózok.
Mellesleg a nagyüzemi olyan mennyiségben kap különféle kemikáliás kezeléseket (ami a monokultúrás növénytermesztés velejárója), hogy azokat én elvből sem eszem meg ha nem muszáj. Fater volt főnökének volt több hektárnyi meggyese, azt mondta, ha nem permetezik az eladásig folyamatosan 8-10 naponta, akkor már nem is kell mit eladni...
Van a (talán ecuadori) banántermelésről egy videó a jutubon, érdemes megnézni, de aki szeretne még az életében banánt enni az ne nézze meg.

Csakis a ráköltött pénz számoltuk. A munkát természetesen nem

Ebben teljesen egyetértek a kerti paradicsomnak, paprikának, epernek salátának van ize a boltihoz viszonyitva. De sajnos ez minden, és még az is elöfordul, hogy valami tönkreteszi a termést.

Azért ez több összetevős. A kertben ha azt a fajtát termeled, amit a boltban is árulnak, mert sokkal szebb / kevésbé igényes, jobban ellenáll a betegségeknek, tárolásnak, az majdnem olyan lesz mint a bolti. ( és drágább) Ha esetleg még műtrágyázza is az ember, hogy jobban nőjön, akkor meg főként. Amiben igazán nyerhet, ha olyan fajtát választ, ami finom, és akkor szedi, amikor pont érett. Ez viszont csak egy rövid időtáv, tehát nem eladható. Mikor sárgabarackot vittem eladni, azt ha előző nap este leszedtem óvatosan szállítottam, akkor is viszonylag éretlenül kellet leszedni ahhoz, hogy ne lekvárként érkezzen meg. Melyik az a termék, ami 1 nap alatt biztonságosan eljut a fogyasztóhoz? Melyik az a termelő aki pontosan fel tudja mérni a holnapi igényeket? Ezért választják az eltarthatóbb, szebb termékeket, mert azzal könnyebb bánni, még ha az íze nem is olyan. Aki meg nem a fa mellett lakik vegye tudomásul, soha olyat nem eszik, mint ha ő termelte volna. ( igaz ha ő termeli, akkor meg nem lesz olyan szép)

A srác még gyerek, csak probálgatja a kerti munkát, szinte kizárolag zöldséget és természetesen csak házi fogyasztásra ( mikor mi érik be). Semmi müvészet meg nagyvonalu tervek...
De ugyanezt látni a harmadik világban is - ott is megszünnek a kiskertek, csak az baj, hogy másbol meg lehet pénzt keresni - igy marad a koldulás meg az éhinség.

Azért ez teljesen nem igaz szerintem. Vegyük példának a paprikát és a paradicsomot! Igaz, hogy legtöbbször a vetőmagot a boltban vesszük. Azonban amit a boltban veszünk paradicsomot vagy paprikát szinte érzik rajta a permetszer, ha megfogja az ember a kezén is. Mi a kertünkben lévő zöldségeket nem permetezzük, így a paradicsomot és a paprikát sem. Ha mással nem is, de az így termesztett paprikának és a paradicsomnak az valóban igazi illata távol áll a boltitól. Azoknak szinte nincs is.
Sajnos manapság már nem is nagyon veszik meg a zöldséget és gyümölcsöt. Még régebben felvásárolták, nem kellett keresni a vevőt. Elvinni a felvásároló telepre és kész. Manapság már meg sem veszik.

Igen, erről van szó. Attól, hogy a kistermelő állítja: szíve-lelke benne van, valójában ő is ugyanazt a tanult módszert követi, amit a nagyüzemben alkalmaznak, -jobb esetben Rosszabb esetben még azokat az alapvető műveleteket sem, de elvárásként jelentkezik, hogy az ő áruját vedd, mert jobb. Nem is jobb legtöbbször, de legalább drágább.

Én mondjuk pont a banánt akartam példaként felhozni, amit ugyancsak éretlen kell leszedni, hogy kibírja az ideérkezést, aztán az érlelőben érlelni, és még mindig nem teljesen éretten a boltokba vinni, hogy a vevő pont jót kaphasson. Ezt egy kistermelő gazdaságosan nem bírná olcsón, -ahogy a sárgabarackot sem.
De könnyebb a vevőt hibáztatni, mint belátni: azt a több mint hétmilliárd embert megfizethető élelemmel ellátni nem tudja mégahány rossz hatásfokú kistermelő.