Természetesen alapvető a garantáltan eredeti alkatrész. De ezeknek is van szórásuk, amit maga az erősítő kompenzál ki. Még ha gyárilag együttfutó duál tranzisztorok kerülnének bele, akkor valóban plug & play. Persze egy tranzisztor válogatás már ne legyen gond. Végül is az integrált áramköröket is trimmelik ha szükséges. Talán nem is lenne értelme egy teljes mértékben önbeálló kapcsolásra. Íme egy példa.
Néhány éve készítettünk egy áramkört csöves gitárerősítőbe a munkapont beállítás megkönnyítése céljából. Egyszerű ablakkomparátor zöld, sárga és piros leddel. Zöldnél az alacsony, pirosnál a magas, sárgánál a normál jelzés lett feltüntetve. Szóval cső bedug, bekapcsol, trimmert a sárga színre teker. Néhány szervizelt erősítőbe ajándékként tettem be, hogy a kolléga akár a fellépés szünetében is magának tudja megoldani a beállítást. Milyen jót találtam ki gondoltam, ezentúl nem kell bajlódnom már többet ezekkel.
Ennek ellenre inkább kifizetik a munkadíjat, de nem nyúlnak hozzá.

Nem lett volna logikusabb a zöld jelzést adni a jó beállításnak?

Eredetileg ledes kivezérlésjelző lett volna, de a 12 fénypont redukálódott három ledre. A színek abból öröklődtek.

Úgy is működnie kell a dolognak ha egy trafón van két független szekunder.
A 6.8V-os Zener-nek mérd meg a feszültségét 5 mA-en, csak ezen múlik, hogy jó lesz-e vagy sem. (De kb. 15 Ft egy Zener.)
A tranzisztorokat a saját készítésű béta-mérőmmel válogattam, de egy Metex is megfelel.

Előbb-utóbb valaki biztosan ki fogja próbálni mennyire plug and play ha nem válogat be semmit Lehet, hogy szerencséje lesz és beáll minden munkapontba.

Nem gondoltam annyira komolyan azért, csak megfordult a fejemben. De néha túlzásokba kell esni, hogy el tudjunk rugaszkodni a hagyományos dolgoktól. Így is nagy dolog, hogy gyakorlatilag csak a műveleti erősítőt kell offszetolni.

Majd elfelejtettem:

Kellemes karácsonyt, és boldog új évet kívánok!

Nálunk ilyenkor kiveszik a kezemből a pákát, és fakanalat fogok. Sok az öreg hozzátartozó, várják a finomságokat. Ha kicsit még rágyúrnék, csinálhatnék egy kifőzdét.

Rendben, köszi szépen a segítséget, akkor úgy lesz, hogy áttekerem a meglévő trafót két 60V-os szekunderrel, és méricskélek majd, ha meg tudom rendelni az alkatrészeket. A zenerből és a tranyókból is többet rendelek, hogy tudjak válogatni a kendermagban.
Kellemes Karácsonyt kívánok!

Köszönöm, és én is Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!

Három hete hallgatom a végfokot. Időnként elgondolkodom, hogy a tavalyi év elejétől görcsösen akartam csinálni egy hiper-szuper-csúcs-végfokot, de nem lett belőle semmi. Vagyis helyette lett ez a semmi kis kapcsolás, amit szinte zsebre dugott kézzel összekalapáltunk kalákában seperc alatt, oszt ez lett az a hiper-szuper-csúcs-végfok amiről egész életemben álmodoztam. Nem tudok belekötni a hangjába. Ha kell lágy és visszahúzódó, ha kell üt,vág, rúg, harap... soha semmilyen zenén nem torzít be, tiszta, dinamikus és a félhullámúnál is életszerűbbek a közép hangjai... meg a mélyei... meg a magasai.
A bejáratást illetően tévedtem. Ennek is be kellett "járódni", mint minden új szerkezetnek. De ez nem úgy történt, hogy mondjuk hol a mélye lett mélyebb, hol a tranziensei lettek még "tranziensebbek", hanem egyszer csak elkezdett mocsok jól szólni. Volt néhány szám amire hirtelen rá sem ismertem amikor először megszólalt a régi végfok után ezzel. Nem hallgatom éjjel-nappal - pár napja be sem volt kapcsolva - de most most sorjában pakolom be azokat az agyonhallgatott demó lemezeket amik már a könyökömön jöttek ki és csak tátott szájjal hallgatjuk itt az asszonnyal órák óta folyamatosan. Nincs gépzene, csak a zene.

Hallottam már jónéhány erősítőt, építettet és gyárit is, de ilyen mértékű különbséget, csak akkor, amikor valójában valami komoly gond (torzítás) volt az akár kellemes hang kiváltója. Valamiféle objektív mérés nem készült még az erősítőről? Olvasom már egy ideje a topikot, láttam a kapcsolást is és el nem tudom képzelni, hogy mitől lenne objektíven jó, viszont lehetséges hibaforrás van bőven.

Az "Erősítő építése elejétől a végéig" topikban részletesen ki lett tárgyalva a kapcsolás a "születése" pillanatától kezdve. A mérések, a kétkedések és a kétségek is ott találhatóak teljes részletességgel. Van rá magyarázat, hogy mitől jó (akár objektíven is).
A hangjáról nem írtam, hogy kellemes, csak azt, hogy zenei. Persze a torzítatlan (vagy nevezzük inkább kis torzításúnak) zenei jel magától értetődően kellemes is. Nálam bármikor és bárki meghallgathatja.

Hadd ne kelljen végigolvasnom egy egész topikot. Frekvenciamenet, THD, IMD, damping stb. ?

Örülök a sikerednek. Irgalmatlan sok munkát fektettél be az elmúlt években ebbe a témába. Olvastam is valahol egy külföldi DIY fórumon, hogy a külföldiek szerint a magyarok megszállottak. Élvezd csak a hangját és legyél türelmes azokkal, akik még az út elején-közepén járnak. Az alkatrészek hangjával kapcsolatos leírásaid rengeteg időt és odafigyelést váltanak ki másoknál.

Igazán csinálhatnál egy sorrend listát ( ezzel a kapcsolással tesztelve) a visszacsatoló ellenállások típusairól és legalább a tápelkókról. Én legalábbis örülnék neki.

Köszönöm az elismerést, igazán jól esik olvasni ezt tőled!
Arra nem emlékszem, hogy az alkatrészek hangjáról írtam volna valaha, vagy csak nem figyeltem oda és a tudatalattim dolgozott. Az ellenállás tesztelésekkel magamnak is adósa vagyok és nincs is igazándiból minőségi (katonai) alkatrészem a készleten.... de majd ezt olvasván hátha valaki megszán és küld nekem 4 db 3k-os Dale-t a visszacsatolókörbe.

Az alkatrészlista elkészült excel-ben, ha Alkotó is hozzájárul kiteszem ide.

Na most volt időm keresgélni és valóban ígéretes! Csak azok a fránya kondenzátorok ne lennének. Én is dolgozom egy ideje alaposan visszacsatolt erősítőn, csak nálam éppen az a cél, hogy DC-től menjen ameddig ésszerű határok közt lehetséges a hangfrekvenciás tartományban fáziseltolás nélkül és eddig nagyon bevált.

Melyik kondenzátorokra gondolsz? A pufferkondikra, amik egyben csatolókondik is?

Igen. Annó kínlódtam mindenféle csatolókondikkal (bemeneten), próbáltam találni jó hangút, aztán elegem lett és úgy döntöttem elhagyok mindenféle kondenzátort a jel útjából. A magas hangok egyből életre is keltek, de az, hogy a DC erősítő mélytartománya szinte fejhallgatósan pontos lett így, csak egy nem várt mellékhatás lett, viszont soha többé nem kéne más.

Az alkatrészlistával kapcsolatban én is összebogarásztam egy lehetséges változatot. Ebben is a RET-es cikkszámok és árak vannak.
A v1.1-es megjelölés minimális változást jelent az első verzióhoz képest. Az erősítő panelon a puffer kondenzátorok lábainál lévő forrszemeket "thermál-PAD"-á alakítottam -javaslatodra-, és a csatlakozót megfordítottam a lábsorrendi azonosság miatt. Ettől azt reméljük, hogy könnyebb és megbízhatóbb lesz a beforrasztásuk, illetve a csatlakozás egyértelműbbé válik. A segéd-tápegység panelt oszthatóvá tettem. Tehát most már nem közös a hálózati csatlakozó és a biztosíték, hanem külön-külön van mindkét panelon. Erre azért volt szükség mert megjelent nálam olyan igény, hogy 2.1-es rendszerhez csak 3 erősítő és tápegység kell, valamint a duál-monó építés hívei is külön tudják dobozolni innentől a két csatornát (vagy akár többet is).

A lista a tervező prototipusa szerinti felépítését igyekszik támogatni, de már a v1.1-es panelokkal. Ha eltérő hűtőbordát, vagy elrendezést építenénk, akkor néhány tétel változik (pl. hűtőborda, távtartók száma és mérete, stb.)
A listában 1 sztereó erősítőhöz szükséges mennyiségek szerepelnek, és nincs benne a doboz, a csatlakozók, kapcsolók, kábelek, stb.

Köszönjük a fáradozásod! Tőled megszokott precizitással készült. Talán annyit fűznék hozzá, hogy az alkatrészeket mindenki onnan szerzi be ahonnan jónak látja. A táblázat jó támpontot nyújt ahhoz is, hogy láttassa mekkora költséggel kell számolnia annak aki belevág az építésbe.

Szia Karesz!
Egy fontos kérdésem lenne a tranyók válogatásával kapcsolatban. Azt értem, hogy a BC547B és BC557B párok válogatásánál amelyeket össze kell ragasztani azok Bétára egyformák legyenek, de páronként is egyezzen a Béta? Tehát arra gondolok, hogy T1 és T2 egyforma, meg a T2 és T4 is egyforma Bétára. Na de a T1-nek és a T2-nek is egyeznie kell Bétára, meg a T3-nak is és a T4-nek is?

Páronként sem ártana egyezniük, de ez nem mindig jön össze.

Szia Karesz!
A következő kérdésem az lenne, hogy van egy nagy BEAG gyártmányú 2x48V-os trafóm. Terhelten ad le ennyit. Ez jó lesz hozzá, vagy mindenképp 2x60V-os kellene?

Ha megelégszel 35-40W/8Ohm teljesítménnyel, akkor ez is megfelel.

Elég lesz ekkora teljesítmény, most 17W-os erősítőm van, és ezt a teljesítményt sem tudom sokszor kihasználni. A nyugalmi áram beállításán kell majd valamit állítani ehhez a feszültséghez, vagy maradhat minden úgy ahogy van?

Nem kell állítani semmit. Az offset trimmert is nyugodtan hagyd középállásban (még mielőtt beülteted a potit, ezt mérd ki nagyjából) és majd ha formálódtak a pufferek (20-30-40 óra bejáratás után) akkor nullázd ki a kimenetet üzemmeleg állapotban.
1-2V kimeneti DC eltolódás a középtápfeszben nem számít, ettől csak a kimeneti teljesítmény csökken valamelyest, a hangszórón nem fog egyenáram folyni.

Mégis csak sor került az első módosításra, pedig nem akartam hozzányúlni a kapcsoláshoz.
C1 100 pF helyett elég 68 pF.

A kezdeti gondolatok és elsődleges tervek után néhány javítást végeztem a virtuális megjelenítéseken, és hozzáigazítottam a mostani verziókhoz a konstrukciót.
Az erősítőnél a panel mindig azonos. Az álló és fekvő jelzők a teljesítmény FET-ek helyzetére vonatkoznak. Az álló a panelre merőlegesen a fekvő pedig vele párhuzamosan és alul helyezkedik el.
Az álló megoldásnál kedvünk és műszaki belátásunk szerint építkezhetünk vízszintes panelmegoldással, vagy akár függőlegesen is. Mindkettőt igyekeztem ábrázolni.

A fekvő megoldásban is látok fantáziát. Ekkor a panelunk párhuzamos a hűtőfelülettel. Szándékosan nem a hűtőborda kifejezést használtam, mert nem törvényszerű a borda használata. Pl. egy kb. 5 mm vastag alumínium alaplap is alkalmas lehet a képződő hő elvezetésére.

A segédtáp panelje is átalakult. Az alapgondolat szerint egyetlen panelon volt mind a két csatorna segédtápja. Ennek előnye a közös hálózati táplálás, de nem gondoltunk azokra akik más elvek szerint szeretnének építeni, amihez szükséges a segédtápok külön választhatósága is. Ilyen esetek amikor pl. 2.1-es rendszer építése miatt 3 db erősítő egység szükséges, vagy a "duál-monó" konstrukció, ahol teljesen külön dobozban vannak a csatornák.
A mostani v1.2-es segédtáp panel egyszerre tudja kiszolgálni az eredeti elképzelés szerinti építést, és elő van készítve a szétválasztásra is. Ha a panelt egyben hagyjuk, akkor csak az egyik sorkapcsot kell beültetni és bekötni, mert a másik segédtáp trafó is kap innen feszültséget. Ha már külön biztosítéka van a trafóknak, akkor természetesen a közös bekötéskor is külön-külön biztosítottak a trafók.

Akiknek felkelti az érdeklődését ez az erősítő, azoknak tudok adni a képek szerinti változatokhoz illeszkedő panelokat.

Vettem 68pF-et is, ez a változtatás milyen okból történt? Mit fog okozni az eredeti változathoz képest? Hangban jelent változást?