Na jól van kezdem belátni hogy mi a helyzet. Ha hármasával kötöm be a ledeket akkor hogyan oldom meg azt hogy mondjuk LED zárlat esetében csak az a sor álljon le ? OK hogy a táp áram generátoros üzemben dolgozik de nem fog az egész kialudni ?

Ha normális keretek között működik a led, akkor nem lesz se zárlat, se szakadás.
Megfelelő hűtés és led-hez méretezett áramerősség a kulcs.

Az hogy egyszerű is legyen, meg mindent tudjon egyszerre nem megy, csak a mesében.
mindnek van előnye/hátránya
1. a legegyszerűbb az összes led egy sorba, és megfelelő (lehetőleg kapcsi)áramgenerátor,
ennek a teljesítményvesztesége a legkisebb
2. x db led sorba korlátozó ellenállással, és ilyen csoportok párhuzamosan, a táp feszültség generátoros. ha kimegy egy sor, a többi csoportot nem érinti, ha egy zárlatos lesz akkor abban a csoportban megpusztulhatnak a ledek a megnövekedett áramtól, ha megszakad, akkor az a csoport nem megy.
3. egy leddel sorba egy ellenállás, ezek párhuzamosan, a táp feszültség generátoros. Ennek a legnagyobb a teljesítmény vesztesége, és a meleget tenni kell valahová
Kompromisszumot kell kötni valahol, és választani.

Hát félek hogy a moderátor majd engem fog kizárni mivel hogy a LED nem ide tartozik pedig én csak egy tápot szeretnék építeni.

Egy ilyen feladatra drága is, meg értelme sincs kapcsitápot építeni, plusz zavart is termelne. Ha nincs közvetlen érintés veszélye, akkor kell egy előtét fóliakondi meg néhány apróság, és kész a tápod, nem termel zavart, nem fő meg benne semmi, nem szárad ki benne az elkó 1-2 év után.
Ha meg fennáll a közvetlen érintés veszélye, még akkor is jó ugyanez, csak teszel elé valami trafót hogy le legyen választva, és hogy esetleg a fesz is kisebb legyen.
Egy alul gerjesztett trafóval lehet úgy ledet üzemeltetni, hogy a trafó üresjárati áramfelvétele a hálózatból még az 1mA-t sem éri el. Szükség, vagy éjszakai világításnak is tökéletes, kell egy átkapcsoló kisebb áramra/fényerőre, a trafó pedig nonstop lehet a hálózaton, nem fog sem melegedni, sem az órát vészesen pörgetni.

Sziasztok!
A véleményetek kérem. Danyk egyik UC3842-re alapuló kapcsolását tervezem megépíteni. Danyk
Nem tudom eldönteni hogy melyik vasmagot használjam. Van egy talált toroidom. 140 menet van rajta L=1390uH. Vagy a másik lehetőség amelyet most vettem: ETD29 FERRITMAG N87 Al=2200nH, G=0,0mm B66358-G-X187
Gondolom az ETD mag biztos jó. A torroid magot meg szeretném kipróbálni, csak azt nem tudom hogy lesz-e baj belőle. A torroidról csatoltam a képet.
Azt ETD29-hez kell rést beállítanom?

Heló.
A belinkelt cikked rajzán egy Flayback táp van. Ha azt szeretnéd megépíteni a toroid egyáltalán szóba sem jöhet. Mindenképpen légréses trafót kell csinálnod hozzá. Az ETD mag az jó lesz hozzá. Amikor a trafót mejd tekered, Nagyon vigyázz a szigetelésekkel átütési tisztázási távolságokkal. 3M sárga szig. szalag, vagy kapton szalag nélkűl bele se kezdj.
a toroid mag akkor lenne jó neked, ha tudnál bele vágni hajszál pontosan egy fél mili légrést, vagy ketté töröd, ha sikerűl (Általában ripityomra törik és elég nehéz utána összeilleszteni.) Így továbra is az ETD magot ajánlom. Sok sikert hozzá. Üdv.

Köszönöm a válaszod. Én is ezt sejtettem. A Danyk rajzán a primer tekercs ketté van bontva. Gondolom a szekundert a kettő közé kell betekerni. Ez viszont azt jelenti hogy szoros visszacsatolás kell. Jól gondolom?
A torroid felhasználására milyen kapcsolást javasolsz?

Nem gondolnám ezt. Ahány Flayback trafót eddig szétbontottam , egyben se úgy van tekerve, hanem belűl a primer, majd gondos szigetelések után a szek. It megjegyzem neked, hogy a szekundert úgy kell tekerni, hogy a tekercs sor a csévétől pár, olyan kb.2mm-re beljebb kezdődik és végződik. A cséve faláig pedig szigetelő szalagból készítesz a huzal vastagságának megfelelő kitöltő részt. Ezzel van megoldva a prim. illetve szek. közti tisztázási távolság a cséve falaknál. Macerás de meg kell csinálni. Sokan nem is gondolnak erre, pedig ez roppant fontos dolog, nem elég a szigetelés csak a tekercsek közt. De erről már idővel ezelőtt sokszor volt szó.
Sajna többet most nem tudok segíteni a Flayback tápok lelki világáról, én rezonáns félhidakat építettem pár éve. Keresned kell valakit ittaki Flaybacket épített már.
Először is keress egy bontásra ítélendő ilyesmi tápot, bontsd szét és tanúlmányozzad az alkatrészek elhelyezését a primer körben. Próbáld a trafót pár hétig nitró hígítóban egy befőttes üvegben lezárva áztatni, így a mag meglazúl, a lakkozás is sok esetben és szépen visszabontható a tekercs. Normális /nem silányabb/Flayback táptrafókban nagyon jól megfigyelhető az amiről itt neked írtam. Valamint, míg el nem felejtem, IC, fet és főleg a primer tekercsnél a dióda, 27k és 10nF közel a trafóhoz amennyire csak lehet, tekervényes átgondolatlan kesze-kusza vonalvezetés a nyákon kerűlendő.

Köszönöm a tanácsaid. Betartom őket. Én is rezonáns tápokat építettem eddig IR2153 felhasználásával, de most úgy gondoltam megpróbálkozok mással is. Tegnap felfedeztem, hogy a MicroCAP12 ingyenes szimulátorban van UC3842. Próbálom ezt is hasznosítani. Továbbá utána olvasok a flyback tápegységeknek.

Jól gondolod, a primer és szekunder szoros csatolására kell törekedni. Az is igaz, hogy kevesen csinálják meg a kettébontást.

Szia!
Küldök neked 3 féle flyback trafó gyári szerkezetet, próbálj eligazodni rajtuk.
Privátban írd meg a mailedet.

Elküldtem a címemet, de szerintem ha nem nagy a fájl mérete, akkor ide is jöhet és így más is láthatja. Köszönöm !

Sziasztok,

Egy frekvenciaváltóban a kapcsolóüzemű táp vezérlője (TOP244) eldurrant, emiatt a trafó primer tekercse megszakadt. Régi cucc, nem találtam újat, de még donort sem. Ismer valaki céget, akik vállalják ilyen kis transzformátorok szétszerelését, tekercselését? Köszi, Zoli

Kérdezd meg a Taliékat vácon, bár 1db-bal nem biztos hogy foglalkoznak. A Mirra gyárt nagyon sokféle SMPS trafót, ha tudod a feszültségeket meg a lábkiosztást lehet hogy találsz készen.
Ha valóban szakadt a primer akkor a szétbontással sem vesztesz, huzal és szigetelőanyag birtokában kézzel is meg tudod tekerni.

Ha már szóba jött a TOP244. Ez egy flyback üzemű tápegység lehet? A trafója ugye akkor légréses?
Van egy csomó bontott kis transzformátorom, de hogy tudom eldönteni róluk hogy légrésesek-e? Ragasztott mind. Próbálom eldönteni hogy mire használhatóak.

Szia! Drótozz bele egy kínai kapcsolóüzemű modult. Mindenféle feszültséggel és árammal gyártanak ilyet.

Szinte biztos, mert 100-150W alatt nem használnak nyitóüzeműt. A légréstől durván lecsökken az induktivitás, tehát amelyiknek nagyságrenddel nagyobb primer induktivitása van az valószínűleg nem légréses. Fejből most nem tudok értékeket mondani, mert ezt nem nagyon szoktam méregetni.
Kell venni egy TNY sorozatú IC-t (a TNY255 50Ft körül volt a lomex-ben akcióban) annak az adatlapi példakapcsolásával (plusz néhány alkatrész) az összes ilyen záróüzemű trafót ki lehet próbálni, a legkisebbtől a legnagyobbig.

Köszönöm a választ. Akkor marad az óvatos próbálgatás. Mindenféle védőeszközökben persze.

Kapcsolóüzemű dugasztápok ( telefontöltő, router táp stb) hány év élettartamra számíthatnak ha nonstop dugva vannak hagyva?

A minőségétől függően 1-20év...

Két éve szimulátorban játszottam egy egyszerű kapcsolóüzemű tápegységgel. Én nem építettem meg, de talán valakit érdekel a dolog. Az LTSpice szimulációs fájlt mellékeltem a hozzászóláshoz.

Danyk YT csatornáján van egy csomó videó Flyback tápok vizsgálatáról, s majdnem mindegyikben a trafó szétbontásáról is.
Életvédelmi szempontból is nagyon tanulságos megnézni egy párat annak, aki ilyet akar tekerni.

Sziasztok!
Van egy Peltieres kishűtőm amiben a képeken látható kapcsolóüzemű táp/szabályzó panel van. A hűtő csak 230V-ról működik de szeretném 12V-ról (napelemes töltésvezérlő kimenete) használni. A tápegység része ahogy nézem AZ494AP-n alapul. Talán a legjobb lenne átkapcsolható 12/230V-ra megcsinálni.
Sajnos rajzot nem találok róla de elméletben hol lenne érdemes megtáplálnom hogy azért ne tegyem vele tönkre az egész cuccot?

Közbe találtam egy rajzot, nem pont ez a panel de nagyon nem lehet más...

A trafó szekunder oldalán egy diódával sorosan betáplálod a Napelemtől jövő 12V-s tápot és készen is vagy.
Érdemes 20/10A körüli schotty-t választani (PC tápban találsz ilyet) a veszteségek alacsonyan tartása érdekében.

De akkor a peltier folyamatos tápot kap nem?

Hali!
Ez nem lesz jó sehogy sem...
Én úgy látom úgy működik hogy a hőmérséklet függvényében változtatja a táp kimenőfeszt, a tl494 visszacsatolásán keresztül. Ide (kozépen a vastag fekete lépcsős vonal) hiába csatlakozol rá a napelemedről, akkor ugye szabályozná a tl494-et, de akkor az nem tud közbeszólni a kimenetbe....
Szerintem csak az járható, hogy csinálsz egy külön elektronikát a napelemhez, a peltiert meg átkapcsolod az eredeti elektronikára vagy a napelemes elektronikára.

Igen közben utánanéztem hogy itt PWM-es szabályozás valósul meg a peltier felé... Esetleg be lehetne tenni egy 12V-230V egyszerű "invertert" pl. Bővebben: Link a 12V-os ágba, simán elfér csak ugye pont a veszteségek miatt nem akartam ezt a megoldást. Vagy nemes egyszerűséggel "kibelezni" és berakni egy egyszerű 12V-os hőmérséklet szabályzót de akkor elveszik a 230V-os használhatóság...

Üdvözletem Mindenkinek

Tudna valaki ajánlani kapcsolási rajot 2X65voltos , 6-8 amperes táphoz.