Ez az egy előnye van ennek a helyzetnek. Világéletemben undorodtam ettől, főleg nyáron az izzadt arcokat nyalogatni. Meg a fertőzés minden más esetben is. Mifelénk a 40° lázzal fekvő jóismerőst is körbe kellett volna nyalogatni, mindig ürügyet kellet találnom ennek mellőzésére.

Ez nagyon durva! Egyáltalán semmit nem érzel lábilag? Hogyan tudsz akkor járni? Vagy bármi mást?

Az kemény. Jobbulást!

Én a tesómat és keresztlányaimat szoktam megölelni, a puszizkodást én se szerettem sose.

Na ne. Gerincérzéstelenítéstől bénulás? Elrontották?

Sajnos sehogy sem tud járni. Azért is ment a kerekesszék a lábára.

Félre érted. Csak az állapota hasonló.

Rossz topikba irtam? Kérlek segitsetek akkor hova irjam?

Járni, sehogy. Még ráálni se, tartás semmi. A megoldás a kerekesszék, négy kerék.
Az érdekes az, hogy bár nem érzek semmit ha tapizom a lábam, mégis piszokul tud fájni, hidegfrontnál. Fantomfájás.
Tulajdonképpen el vagyok így is, rengeteg segítséget kaptam a fórumtársaktól is.

Nem, de az ilyenfajta érzéstelenítésnek is van ilyen kockázata, nem is kicsi. Nem is szívesen alkalmazzák, csak ha nincs más lehetőség.

Mikor térd műtétem volt,engem is gerincbe érzéstelenítettek. Furcsa volt hogy éreztem hogy mozgatom a lábam,de az mégsem mozgott

Ez az. Pont ilyen érzés, csak hosszútávon. De elég nagy a rizikója az ilyen érzéstelenítésnek.
Egyszer egy orvos kérdezte, tudom-e mozgatni a lábam? Mondtam igen, a kezemmel.

Jól kezeled a helyzeted Nevettem

Epidurális érzéstelenítés.

Ha a műtéti hely deréktól lefelé van, nem altatnak!

Urológiai műtétek jó része is gerinc érzéstelenítés. Voltam korhiba, ott tömegesen így érzéstelenítettek, nővérek szerint sosem volt probléma. Persze sok múlik az altató orvoson.

Sok vicces, és kevésbé vicces helyzetbe kerültem már.
Segítség nyújtás.
Patinás győri szállóban mentünk a nejemmel reggelizni. Kétszárnyú ajtó egyik szárnya nyitva. Látom, ha szűken is de beférek, tekertem is lendületesen. A pincér odaugrott, hogy segítsen. Mondtam neki, hogy ne, de elkéstem. Megfogta a szék kapaszkodóját, a szék megbillent, és kiszaladt alólam, és elgurult a terem végéig. Én meg ott feküdtem hanyatt az ajtóban Klakkban frakkban nyakkendőben. A teremben megfagyott a levegő, mindenki engem nézett, biztos jól mutattam, mint a hanyattbogár. Akkor végre elmondhattam a pincérnek, hogyan tud segíteni. Pillanatok alatt sikerült az eredeti állapotot helyreállítani.

Hát igen, voltak betegtársaim nem is egy, akik így kerültek kerekesszékbe. Statisztikailag lehet nem sokan, de ha épp Te kapod ki. Volt olyan is, akit a pészméker drótjával küldtek kerekesszékbe, fiatalon.

Volt részem mindkettőben.
Az altatástól féltem nagyon. Attól, hogy nem ébredek fel.
A doktornő megnyugtatott. Arról én már nem fogok tudni.

Ennyiből jobb az altatás. Ha a gerincérzéstelenítést elrontják, az viszont kellemetlen sokáig.

Óbakker! Más meg az apró cseprő bajai miatt nyafog!
Kitartás!

Ha megtanulják a többiek, hogy attól, hogy nem tud járni valaki, még ugyanúgy ember, akkor nincs gond. A baj az, hogy a túlnyomó többség nem tud mit kezdeni a sérült emberekkel (s itt gondolhatunk a látássérült, félkezű, megégett, … emberekre). Tény, hogy nehéz, viszont tanulható!
Nagyon bízom benne, hogy azok a kísérletek, amik a hasonló sorsú emberek gyógyítására irányulnak, a technika fejlődésével sikeresek lesznek és minél több embert tudnak majd ismét lábra állítani.
Én például örültem neki, hogy a kollégám "csak" kerekesszékbe került, mert az autóbaleset, melyben hátba vágták, egy nyaktörésbe került neki. Bizony ez még mindig a kisebb rossz volt
Az összes beavatkozásnak vannak kockázatai, így az epinek is. Rengetegszer alkalmazzák sikeresen, viszont, ha nem jön össze (mint ebben az esetben is), akkor könnyű NAGYON nagy bajt okozni. Ha pedig megnézzük, hogy a sebészet gyakorlatilag barkácsszakkör, előbb-utóbb el fognak jutni odáig, hogy mikroszinten össze tudják rakni az ilyen sérült "alkatrészeket" (mert, ha jobban átgondoljuk, sokszor "csak" össze kellene illeszteni a gerincben húzódó szálakat).
Reméljük, hogy egyszer ez az orvoslás is olyan robbanás-szerű fejlődésbe kezd, mint az ámítástechnika, s akkor az ilyen problémák is apróságok lesznek.

Hát úgy legyen!

Vannak nálam súlyosabb esetek is, balatoni fejesugró, motoros, akiknek csak a szemei mozognak. Ahhoz képest nekem semmi bajom. Van két jó kezem, sokmindent meg lehet oldani vele, még a hátmosást is, ha sokat gyakorolod.

Láttam már olyan videót, ahol megoldották a gerincvelő szakadás áthidalását. Szonda a sérülés felett, meg alatt, a kettő között processzor. Persze fiatal amerikai katonán.

A fejlődés alkalmazása is helyenként nehézkes. Ahol én voltam ott pld.: a veseköveket is húgycsövön keresztül szedik ki, a nagyokat széttörik, hogy kiférjenek darabjai, semmi vágás nincs. A beteg másnap hazamehet önállóan gyalogolva, egy zacskóban veseköveivel (nem én esetem).
Más helyeken ezért szétvágják az embert, ami egy-két hónap felépülés, örökre időjárás érzékeny hegekkel.

Ezt nagyon jól tudom. Sőt! Talán még orvosfüggő is, hogy mit alkalmaz.
Egy kórházon belül két külön orvos azonos időben azonos betegség két külön emberen: epekő eltávolítás.
Mindkettőnknek nagy felvágás nélkül kiszedték, altatva laparoszkópos eljárással. Viszont az összepakolás! Nekem kapcsolták a sebeim, neki varrták. Nekem a kapcsokat kiszedték a szerdai műtét után péntek reggel, neki majd a következő kontroll alkalmával. Egyikünknél se volt komplikáció, semmi extra dolog, de engem hazaengedtek péntek reggel, őt meg csak vasárnap, vagy talán hétfőn...
Mindez a kiemelt hiperszuper MÁV kórház, ahol a nővérke első mondata volt, hogy omlásveszélyes az erkély, ne menjünk ki! Hozzáteszem, hogy az ápolók és nővérek mind nagyon jók voltak, s a dokimra se lehet panaszom egyáltalán. Igaz érdekes volt, hogy a fiatal nővérkék valahogy elfelejtettek mosolyogni. Az idősebbekkel legalább lehetett viccelődni is, vették a lapot és vidáman végezték a dolgukat
(Az épület állapota már politikai téma lenne, így arról nem beszélek.)

Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne hozzátok, hogy egy fürdőszobai padlóösszefolyót (tudjátok az a kis kerek rács a fürdőszoba közepén ) hogyan lehet véglegesen lezárni? A fürdőszoba fel van újítva, bontani nem szabad! Az a hibajelenség, hogy ez a padlóösszefolyó a mosógép alá került, és 1-2 havonta kiszárad, vagy a WC kiszippantja belőle a vizet, és akkor jön a borzalmas csatornaszag. Ilyenkor ki kell húzni a mosógépet, és fel kell tölteni vízzel, majd visszatolni a helyére, hogy megszűnjön a bűzáramlás. Szóval nem kellemes ezt mindig csinálni, vagy az undorító bűzre bemenni a fürdőbe. Volna esetleg valami ötletetek, hogy lehetne véglegesen lezárni, illetve megszüntetni ezt a padlóösszefolyót, hogy ne büdösödjön időnként, és hogy soha többet ne kelljen vele foglalkozni? Egyébként annyi víz nem folyik ki fürdéskor, hogy mindig feltöltse. Meg amúgy is mindig feltöröljük.

Amennyiben csak ténylegesen padlóösszefolyó akkor nyugodtan betömheted bármivel ami a visszaáramló bűzt lezárja.
Meg kellene nézni hogy mennyi cső megy bele aztán lehetne tudni hogy eltüntethető vagy nem ,normális esetben nem csak a padlón összegyült ,kifolyt vizet kellene neki elvezetni.

Sok helyen már egyáltalán nincs is a padlóban lefolyó.. Ha tényleg nem kell, akkor szerintem a legegyszerűbb finoman megnyomni pur-habbal. A csőbe azért ne menjen bele, csak a padlószinten az üregbe. Lehet vágni kartonból egy kerek lapot ami illeszkedik az üregbe, ez lesz a fojtás, utáne lehet nyugodtan nyomni. Aztán ami kinyomakodik, azt száradás után szikével vagy fűrészlappal síkba vágni. Többet ott semmi nem jön ki! Aztán engem ne szidj hogy mégis kellene!

Kíváncsi vagyok a véleményekre

Szerk.: Ha meg mégis vissza kell bontani, akkor a símán ki lehet faragni az üregből, mert a karton megakadályozta hogy a csőbe is lemenjen.