Nagyonjó! Tetszik. A visszacsatolt rendszerek tiszta szabályozás technika egyébként.
A másik dolog, amire nem igazán figyelnek az, hogy egy hangfrekvenciás erősítő, az egy nagyon szélessávú (több, mint 10 oktávos) lineáris erősítő. Már két, három oktáv frekvencia átfogású erősítőt is szélessávúnak mondjuk.
A "hangminőséget" jelentősen befolyásolja az erősítő, a kimenőtrafót is beleértve, intermodulációs tulajdonságai, amit kétjeles mérőjellel lehet mérni. Erre jelentős mértékben hatást gyakorol a kimenő trafó, ezért nem haszontalan a négyszögjeles mérés sem. Jól látható a trafó átvitelének anomáliái.

Milyen érdekes lehet? Valamit akkor nagyon elkúrhattam, ha nekem sem a most elkészűlt 300b, sem a Paravicini EAR859 ezt nem produkálja. Az én erősítőimnek van ereje dinamikája és elég tartaléka is, hogy a hangfalaimat meg tudják hajtani normálisan. Jelen esetben most is három utas zárt dobozt hallgatok. És nem hallgatok klasszikus komolyzenét, bár zenét, autentikus Jazz kvartetteket sem.
A jazzt nálam végképp ki is meríti a Fourplay. De amiket hallgatok Pink Floyd, Dire Straits, Crish Rea, Vaya Con Dios, és még sok-sok hasonló stílus, nemigen tartalmaz csak egy-két hangaszert. Egyetlen egy rosz hangot torz krahácsolást sem hallok egyik végfokból sem. Mit gondolsz miért készűltek végfokjaim majd háromnegyed éveken át mindkettő? Meg se próbálkozz a győzködéssel, mert e téren könyörtelen vagyok és nem tűröm a marhaságokat. (És nehogy azt hidd, hogy nem csináltam jó PP-t.) Jó végfokot kell építeni, jó kimenőt kell csinálni és akkor nem lesz kudarcod. Erről ennyit, és nem kell itt lefikázni,meg leszólni az összes triódás, nem triódás SE erősítőt, meg annak kimenőjét se!!!!

Milyen fura mi, hogy a sok hiper szuper PP között az ember végül rátalál ezekre az ótvar triódás SE-kre, aztán onnantól már nem is vágyik másra. Ismét áradnak a csodamarhaságok, kár is rá reagálni vagy a szót vesztegetni, most már én is csak nevetek itt magamban.
Szuper kimenőbül lesz a szuper erősítő mi? Na ez is akkora aranyigazság, hogy egyre többször igazolódik be éppen az ellenkezője. Ugyanúgy, mint a félvezetőknél. Minél szuperebben mutat a szkópon, minél kisebb torzítású, annál hallgathatatlanabb lesz a végeredmény. Na ez a csöveseknél is így van. Jók lesznek azok, csak éppen az égvilágon semmi egyedi, semmi olyan nem lesz a hangjukban ami miatt az ember hallgatni szeretné. Éppen mint egy tranyós, pont olyan lesz minden szempontól (na jó, műszakilag azért gyatrább).
Van itt a közelemben egy illető, 30 éve épít csöveseket, szinte megszállottan. Aztán a sok ilyen olyan amolyan PP után eljutott a triódás SE-ig, és azt mondta itt meg is áll.
De hogy a kimenőkről is szóljunk. Egy idős úr 42 éve tekerte az első kimenőjét, meg azóta még nagyon nagyon sokat, még talán ért is hozzá, bár ki tudja. A kimenője mérve egy borzalom. Kérdem, ez meg mé, és hogy? Válasz: okkal.
Bent van az erősítőben ez a "rossz" kimenő, és dalol rajta Cassandra. Aztán, kivesszük, és betesszük helyette a mérve sokkal jobb kimenőt (gyönyörű négyszögátvitel, fázismenet, és egyebek), és Cassandra hangja csúnyán megfakul, egyöntetűen mindenki sokkal rosszabbnak hallja. Nálam, a saját SE-men ugyanez, a sokkal jobb paraméterű kimenő hangja közel sem olyan meleg, selymes, lágy, mint a rosszabb kimenőé.
Akkor mi van ilyenkor? Hát az van, hogy ahogy a félvezetős erősítők esetében sincs semmilyen összefüggés a kapott hangzás és a műszaki paraméterek között, úgy a csövesnél sincs, bár szerintem ott van, de az inkább csúnyán sarkosítva fordított. Szóval egy ilyen iromány, mint amit itt is olvasni, hogy csak a jó paraméterekkel megáldott kimenő szólhat jól, csak megmosolyogtatja az olvasót, és tapasztalatlanságot tükröz (vagy ahogy írni szokták, fület kéne mosni). Nem mellesleg az is, hogy a kimenőkészítés nagy titkaihoz több száz oldalt kellene írni. A hagyományos transzformátor készítésén kívül (képlet és egyebek) a kimenő összes "nagy titka" elfér egyetlen A4-es oldalon. Már aki jó műszaki paraméterű kimenőt szeretne magának. Aki meg jó hangút, az semennyi oldalon sem fér el, mivel semmilyen műszaki paraméterrel nem határozható meg, ugyanúgy ahogy az sem, hogy az egyik félvezetős erősítő mitől jó hangú, a másik meg mitől nem, ugyanolyan műszaki paraméterek mellett.
Az egész erősítő egyetlen egységet alkot, hiába van benne a szuper, egekig magasztalt kimenő, ha nem passzol bele. Hiába teszem oda valaki elé a fenséges, kedvenc ételkülönlegességemet, ha annak a valakinek az nem ízlik. Ezt kellene valahogy tudomásul venni...

Akkor pont most van idő arra, hogy deklinációval cikket irjatok.
Ettől a diagramtól könnybe lábadt a szemem.
Ez most nem ba/hanem bi/ztatás akar lenni. Ha nekem kellene irnom most ilyesmit, akkor nagyon nagyon nagy bajban lennék.
Szerencsére nem értek hozzá.

Sajnálatos, hogy amit leírtam, egyeseknek nem jött át. Sebaj. Aki érti, az tudja miről írtam. De azért blődséget nem kellene írni az elvakult SE hívő olvasóknak. Igaz, hinni most kell, húsvét van.
"sokkal jobb paraméterű kimenő hangja közel sem olyan meleg, selymes, lágy, mint a rosszabb kimenőé. "
Sajnos fel kellene ismerni a torzítást. De komolyan mitől lesz természethű megszólalású egy 2-3% torzítású elektronika? Ez költői kérdés volt csak.

"Egy idős úr 42 éve tekerte az első kimenőjét"
Én az elsőt 1972-ben tekertem. Hány éve is?

Ne írj olyat, hogy 10 oktáv, meg intermoduláció, mert úgy jársz, mint a 2000 évvel ezelőtti kollega, akit éppen ünneplünk.

"Ha nekem kellene irnom most ilyesmit, akkor nagyon nagyon nagy bajban lennék."
Azt el is hisszük.

Nem hinni, inni kell a húsvét miatt, ha már locsolkodni nem lehet. (csak az asszonyt, a lányok már felnőttek, nem jöhetnek az unokákkal együtt, mi meg nem mehetünk)
Aztán mindjárt jobb hangú lesz az erősítő is. Lágyabb lesz a hangja.
Én az első kimenőmet úgy 59 táján tekertem, kaptam is érte édesapámtól, hogy használtam a drótjait. Mintha azt is mondta volna, hogy ez aztán milyen munka.
Aztán első munkahelyemen tekertem trafókat annyit, hogy elegem is lett belőle. Mindenfélét. Leginkább ferrit fazékra, és Permalloy B, meg C -re, néha szilíciumos vasra is.
(a modellvasutam hálózati trafója is permalloy C -re készült)

Igazad van.
Azt sem tudom, hogy ehhez a p200F-hez, ezt a trafót hogyan kössem be?

Te Gabi. Az nem egy kondenzátor cső?? nem ismerem, csak a börzén mutatta egyszer Laci.

Nem trióda, hanem bióda.

Csatlakozva az előttem szólóhoz: Egy cikk (gyakorlati összefoglaló)valóban jó lenne, arról az elméleti háttérről, amit már sokan elfelejtettek, vagy nem is ismertek. Ugyanis a tankönyvet, jegyzetet nem veszik elő, vagy már meg sincs. Néhány oldalt biztos elolvasnának sokan. Gyakorlatból tekerünk jó (vagy kevésbé jó) kimenő, -hálózati, -egyéb trafókat, de nem árt, ha közben néha felrémlik az elmélet, aminek alapján tekerünk.

Ha azt mondom, hogy kevesen tudják ki a bánat az a:
Léon Charles
Edward Lawry
Wiki

Így, keresztnévről biztos kevesen. De mindjárt ki leszünk paterolva az offokért.

Szia! Én is tekertem hálózatit egyik oldalán ciánkék vasra. 1980-at írunk. Fogalmam sem volt, milyen mai szemmel értékes vasakat szórtak ki az EZERMESTER boltokban fillérekért..

15kV 200pF vákumkondenzátor, elsősorban adóknál használják.

Fenti dagályos hozzászólások esetleg nem számítanak egyéni véleménynek?
KIMENŐ TRANSZFORMÁTOR MÉRETEZÉSE
Akár a kartellezés kategóriába is beleférnek. Bocs.
Kellemes Húsvétot!

Nos ezt én sem tudom. A bátyám a rádió amatőr. Én pilóta vagyok.
Olvastam egy jó cikket a cikkek közt.

Ezzel csak az a baj, hogy az alapok maga nem egy cikk, hanem könyv. Van már ilyen, nem kell feltalálni a melegvizet. Javaslom tanulmányozni Lamoth Emil Híradástechnikai kistranszformátorok könyvét, (mintha találkoztam volna vele elektronikus formában is)
És ebből még nem lesz kimenőtrafó. Az egész téma, (mint minden) két de inkább három részből áll.
Az egyik része az elmélet. Ha ennek birtokában vagy. Tudod, hogy mit miért, és meg is tudod tervezni.
A másik a technológia. Ennek ismeretében már lesz trafód is. (lefőképp gyakorlat, és anyagismeret)
A harmadik, hogy milyenre sikerült a trafód, mit kéne változtatni hogy jó legyen. (go to egyik rész)
Végül a (kimenő)trafó mérése, mint négypólus átviteli függvénye. Ezt a mérést végezte el deklináció fórumtárs, amit nem sokan tesznek meg.
Mindezekhez hozzájönnek, táblázatok, számoló progik, ami az esetek igen nagy százalékára kielégítő megoldást adnak. Ma már ezekkel nehéz versenyezni, és senki nem fog napokat számolni egy egy trafó tervezésével. Valószínűleg (remélem) azért vannak még olyanok, akik elkövetik ezt a nagyjából sziszifuszi munkát, hogy saját "hangzású" kimenőtrafót tekerjenek. Ezt a cél el lehet érni másképp, a 101. trafó már nagy valószínűséggel olyan lesz, amilyet szeretne. Egy biztos, rövid út a célig, nem létezik. Még az után építéssel (másolással) is lehetnek problémák.

Egyik oldala kék, a másik szürke az Permalloy C, ha az egyik oldala sárga, a másik szürke, az Permalloy B. Mindkettőnek iszonyú nagy a µ_r -je, cserébe hamarabb telítődik.
De ha ezt figyelembe veszed, kitűnő, kisveszteségű trafót lehet belőlük készíteni.

Így igaz, viszont kimenőhöz alkalmatlan.

Ez így van. Én régebben ennél sokkal jobb vasat használtam MC illesztő trafóhoz trafóhoz, lásd az első fotót. Manapság már csak ilyen mumetált sikerült szereznem, ami a második fotón látható. Viszont az is igaz, kimenőt nem próbáltam rájuk tekerni én sem.
Mondjuk a Vacoperm "vasnak" 150 000 a u-je. Nem semmi.

Igen. Ezért írtam, amit. Az elmélet az alap, de a gyakorlatban jönnek elő a "bukták". Én minden trafót, -a legelsőtől kezdve-, egyedileg kiszámoltam. A "kényesebbekre" még aludni szoktam 1-2-t, mert olyankor jönnek elő a már elfelejtett, vagy figyelmen kívül hagyott részletek. Minden táblázat valahol korlátozza a lehetőségeket, nem korrigálja az eltéréseket. Csak egy bizonyos (szűk) sávra érvényes. Még a huzal keresztmetszet, terhelhetőség táblázat is csak iránymutató, pedig az eléggé egzakt. A vasaké meg nagyon a kb. kategória, messze van a felhasználhatósági lehetőségektől.
Sok trafót tekertél, nem kell magyaráznom.

Persze hogy vannak, ha benézel a csöves topikba szinte már mindenki magának tekeri a kimenőjét. Még én is, pedig nálam szerintem senki nem utál jobban kimenőt tekerni.
Rövid lenne az az út, mert hát azért nem annyira bonyolult, bármennyire is szeretnék egyesek annak beállítani. Csak azért nem lesz rövid, mert amikor jönnek ilyen "apró" akadályok, hogy a kezembe fogom a két kimenőt, megmérem mindkettőt ától cettig, látom a műszereken hogy melyik a jobb, aztán meghallgatva meg a másik a jobb, akkor jön néhány nap fejvakarás hogy ez most miért. És, nem azért mert az erősítő lenne rossz. Másrészt meg, ahogy nem a gombhoz vesszük a kabátot sem, az erősítőt sem a kimenőhöz építjük hanem fordítva.
Szegények ezek is arra várnak hogy az ablaktörlőmotor táncba vigye, azaz megforgassa őket.

Ha nagyon bonyolítani akarjuk a helyzetet akkor jön majd az ugyanaz az anyag de az egyik rozsdásabb mint a másik. Vagy ránézetre ugyanolyan de a belső szerkezete majd hatással lesz a mágneses erővonalakra. Vagy nem mindegy a bevonat milyensége. Ilyen alapon őrületesen sok mérést lehetne végezni a cél érdekében.

A bevonat és a rozsda nem sokat számít, legfeljebb rontja a kitöltést. A belső szerkezet számít; pl. irányított szemcse, hőkezelés. Ha van egy egyszerű vasmérő, ~2 mérés, és tudjuk milyen a (z ismeretlen) vas.Amilyen sűrűn kell spéci trafót tekerni, nem nagy strapa.

A vasak anyagaival az a baj, hogy pontosan csak az tudja, aki a gyártótól megrendelte. Az innen onnan előkerült vasak anyagjellemzőiről szinte semmit sem tudni, gyakorlatilag sötétben tapogatózás van, ökölszabályokra támaszkodva. (pl. 1 T max indukciót megengedve számolunk)
Valamelyest könnyít a dolgon, ha átnézel több gyártó katalógusát, már ha egyáltalán van ilyen, és méretre alakra, esetleg színre beazonosítani.
A régebben Magyarországon gyártott 0,3 - 05 mm -es szlíciumos trafólemezeknek mindössze két típusa volt, a szílícium ötvöző anyag százalékában megadva. Az alacsonyabb ötvöző anyagúakat villanymotoroknál, nagy teljesítményű trafóknál használták, a nagyobb szilícium tartalmúakat EI, M formára, szabványban rögzített méretsorban gyártották.
A rozsda elektromosan nem túl jó szigetelő, a vastagságával viszont lehet probléma, mert nem is egyenletes, csökkenti a hatásos vasmag keresztmetszetet. A lemezelés, és a lemezek közti szigetelés az örvényáramú veszteségek csökkentése érdekében van.

A börzén minden lényeges lemez anyagot megmutattam granpanak. Így már tudja miből dolgozom. Viszont szeretnék majd méréseket is végezni, hogy a konkrét eredmények ismeretében "pontosabban" tudjak számolni.

Nos igen, kimenőt sokféleképpen lehet mérni. Van aki láthatatlanul A-tól Cettig mér, van aki meg alfától omegáig, mint feljebb látható. A rozsdával a legnagyobb probléma, hogy 1? ronda, én ki nem tenném egy erősítőben a szobába, 2, csökkenti a vaskeresztmetszetet. Nefeledjük el, hogy a rozsda vastagsága már összevethető a lemezek vastagságával. Mindenesetre rozsdáslemezt a MÉH telepről egyszerűbb beszerezni, mint a rendelési minimumal rendes trafólemezt. Mert ugye 3 pár kimenő vasa az nem mennyiség. Csak példaképpen írom: kb 4 éve a Vacuumschmelze céggel leveleztem, hogy kellene nekem Vacoperm 100-as mag. Udvariasak voltak, válaszoltak. Azt írták minden további nélkül elkészítik, ára 2400 Euro/kg, és 5 kiló a minimális megrendelési mennyiség. A baj ott kezdődik, hogy a, mit is lehet venni 12 000 Euróért, illetve b,: mennyi MC trafót lehet ebből tekerni. Megmondom, kb 200-at. Az országban használnak még mondjuk 1000-en MC pickup-ot. Abból úgy évente maximálisan 10-15 embernek kell cserélnie illesztőt. Szóval 20 év alatt fogy el a trafóvas. Túl kis ország vagyunk, sok az eszkimó, mert mint látjuk, mindenki tud trafót tekerni, viszont kevés a fóka. Nem túl régen valaki innen W777 néven egy másik fórumon mindenáron Vasmagot akart tőlem vásárolni. Tudom ki az illető, mert elszólta magát itt. Nem adtam el vasat, pont a fentiek miatt. Nehéz beszerezni, s ha igen, benne áll a pénzed. És akkor adjak egy olyan embernek, aki még a nevét is elfelejti közölni. Ismerős helyzet: mivel nem adtam, ezért itt útál. Nem az első eset. Azt írta, régen tekert már 1-2 kimenőt, most kísérletezni kell a vas. Ez az ember itt nagy trafó szakértőként adja elő magát. Ez a baj az olyan kimenőtranszformátorokkal, amik mérés nélküliek. Ha valaki a vas paramétereit megtudja mérni, az jó. De higgyétek el nekem, aki jópár éve tekerget kimenőket, hogy az én kimenőim azért olyanok, amilyenek, ha úgy tetszik rendelkeznek saját hangképpel, mert mindig ugyanarra a vashoz tervezek tekercset. Azaz, az elején azt csináltam, hogy tekertem egy tetszőleges kimenőt, aztán azt megmértem minden olyan szempont alapján, amihez csak volt eszközöm. A méréseket eltettem, a tapasztalatokat feljegyeztem. A következő ugyanolyan trafónál elővettem, s ha kellett javítottam. Ezt mindig kellett, de egy ideje már nem, vagy csak változás miatt. Jó példa a változásra, hogy ha csak a huzal átmérő változik mondjuk a primer esetében 0,1mm-t, akkor 4, azaz 4darab trafót tekertem, mértem, dobtam ki. 0,1mm miatt. Ki az, aki még ilyet megcsinál? Szerintem nem sokan.