Rutinból.

Nem a felmászás a probléma. Amikor le kell jönni, akkor kezdődnek a bajok. Onnantól már le is kell nézni.

Úgy könnyebb.

Hát a fél fa is elég volt neki...
Csak senki le ne essen!

Az IOS rendszeren van helykövetési funkció gyárilag, nálam lokátor néven, ha szülő állítja be a telefont, akkor a gyerek nem tudja kikapcsolni.
Mi aktívan használjuk, és olyan okoska, hogy csönget ha az asszony a közelembe ér. (!)

Annó, amikor még szakmailag másztam/mászattam embereket, akkor nagyon nagy hangsúly volt a munkavédelmen.
Évente kellett felülvizsgálatra küldeni az eszközöket és társai...
Tekintettel arra, hogy apám 10 éve halt meg, és szerintem nagyjából az előző 20 éve ott lógtak a cuccok a gerendán felakasztva, ezért erősen felhivnám a figyelmet a munkavédelmi aspektusokra...
Fiatal férfi emberek hosszútávú életminőségét jelentősen tudja rontani, ha két törött bokával lógnak fejjel lefelé egy órát, ameddig kiérnek a tűzoltók a nagy kosaras kocsival leszedni...

Azért a gyerekeknek is vannak jogaik. Láthatatlanul megfigyelni, kémkedni utánuk nemcsak undokság, de jogtalan is.
Lehetőség azért van, ezt is szokták tanácdolni: megbeszéli a gyerekkel, hogy ez a készülék alkalmas nyomkövetésre, be lehet rajta kapcsolni, vagy ki. Tegye meg, ha szükség lehet rá.
Meg lehet tanítani: amíg nem felnőtt, addig beszèlje meg a szülővel, hova, miért megy, -ha ezt megtanulta, azt is elfogadja, hogy nem tanácsolod neki, hogy oda, azért.
Meg lehet tiltani alkalmazások, weboldalak használatát. Megfigyelni még a saját gyerekeimét sem szabad.
A nevelést kémkedéssel helyettesítő szülő felveti a gyereknevelésre alkalmatlanságot.

Lebukásvédelem!

Amennyiben kifejezetten felhívod a gyerek figyelmét arra, hogy a Te általad vásárolt mobilon meg fogod figyelni a mobiltevékenységét, és Ő ezt felvállalja azzal, hogy tovább használja a telefonját, akkor szerintem nem jogellenes, bár nem vagyok jogász.

Egyébként minden szavaddal egyetértek.
Ugyanakkor az éppen elszabaduló nemi hormonokból komoly bajok származhatnak mindkét "fél" esetében és akkor kezdődnek majd az igazi jogi problémák.
Nem az én reszortom megítélni/megkérdőjelezni a (ráadásul számomra szinte imeretlen) szülő gyereknevelési alkalmasságát.
Csupán felmerült bennem, hogy megpróbálok segíteni, amennyire tudok.

Az első bekezdésedben azt mondtad el, amit én a második bekezdésemben, úgyhogy ez tiszta

Az pedig, hogy nem vagy jogász (mint ahogy itt legtöbbünk) , hát a jogkövetés nemcsak jogászoktól elvárt dolog.

Úgy tűnik, tényleg marad a lányokkal való komolyabb elbeszélgetés.
Meg a 30-06-os Springfield…

Ha valami tiltva van, akkor azt titokban csinálják (sőt, olyankor még izgalmasabb!) A gyerek, ha valamit meg akar tenni, akkor azt meg is fogja. Csak az a nem mindegy, hogy támogatja a család, vagy pedig ha baj történik vagy tanácstalan, akkor fél segítséget kérni.
Ha rendesen el van magyarázva a dolog, akkor egy értelmes gyerek tudja, mikor, mit és hogyan szabad.

Nekem a 18 éves csaj barátom mondta, hogy nem vagyok pedo? Mondom betöltötted a 18-at így a kérdés értelmetlen. Ennek öt éve.

Én már egy ideje túl vagyok ezeken a problémákon.
A kisebbik fiam is elmúlt 27, a nagyobbik 30 éves és házas.
Remélem, hamarosan lesz majd unokám is, akit úúúgy elrontok, de úúúgy, hogy csak na!
Persze ez csak vicc, nem akarok kiszúrni a gyerekeimmel, a következetesség nagyon fontos a családban!

Akármi a szándékod, úgyis elrontod az unokát; ez a dolgok menete!

A nagypapáknak (és a nagymamáknak) ez a dolguk.
Persze, én is eldöntöttem a párommal, hogy "Á, mi nem fogjuk elrontani a gyereket!" (mármint az unokát, természetesen), aztán dehogynem. De ez a dolgok rendes menete, nincs ebben semmi különös.

Oké és köszi!
Pár gyakorló nagyszülő azért még írhatna ide ilyen "feloldozó sorokat",
hogy aztán majd később elküldhessem ennek a topicnak a linkjét a gyerekeimnek:
- Ne köszönjétek gyerekek, ez természetes, mi több, ez szinte kötelességem volt!

Aztán, ha az ember jól elrontja az unokáját, akkor az olyat is elmond a nagyinak, amit az anyjának nem. Csak úgy dagad a szívem, mikor felrohan a lány unokánk az iskola után, eldobja magát a díványon, és fecsegnek a nagyival. Most érettségizett, feljönni nem tud, de a telefonszámla nagy.

Üdv
Mi volt a neve ennek a foszforeszkáló játékmackónak?
Kellene róla egy értékelhető minőségű fotó, mert felújítanám a viharvert festését.
Gyerekkori ereklye a nyolcvanas évekből.

Akkor hajrá, Nagypapi!
Úgy tűnik, Ti jól csináljátok!
Vélhetően Nálatok a "hormonrobbanásnál" sem voltak problémák.
Ebben az időszakban a fiaim (hellyel-közzel) normálisan viselkedtek, bár féltem, hogy valahol vasvillával (vagy egyéb, fanyelű szerszámmal) várják Őket.
Nem lett semmi baj, sőt, van olyan (már régóta véget ért) "ismeretség" akivel máig is tartjuk a kapcsolatot!
Talán nagyon én sem szúrtam el?

Sonajkniz kolléga hozzászólására (ki mit épített topic) inkább itt válaszolok:
Mekkora buli lehetett!
Gondolom, a "harcostársak" lestek, mint hal a szatyorban!
De a dolog nem újkeletű!
Atyám mesélte, hogy annak idején, az 50-es években a jampecok (akkori elektrotechnikusok) csináltak olyan napszemüveget az utcabálra, amelynek a lencséit körberakták pici rizsszem-izzókkal.
Vékony vezeték a fül mellett, a szemüveg szárán lement a zsebbe, ott az elemek fogadták. A vezeték ment tovább a zakó ujjában a két kézig, ahol is a gyűrűs és a mutatóujjakon lévő két vastag gyűrű zárhatta az áramkört (ekkor világított/villogott a szemüveg).
Az attrakcióhoz elég volt ritmusra ökölbe szorítani a kezeket, és jöhetett a rock and roll!
Ha 20 évvel hamarabb születek, lehet, hogy az én szemcsim is villogott volna...
Aztán, hadd szóljon:
Good gu(o?)lly miss Molly... (Isten nyugtasson, Kicsi Ricsi...)

Voltam edényt vásárolni ismét. Valami keramikglas típusút vásároltam, (kerámiaüveg?), egyenes az alja (még...). Majd kiderül, egyenes marad-e. Megnéztem a vadi új edények alját az üzletben, hát volt ott minden, 0-3mm görbeség, volt amelyik hullámos volt
Amit vettem edényt, azt is 10-ből választottam ki, amelyik a legegyenesebb volt, azt hoztam el. Én vagyok a legrosszabb vásárló valószínűleg
Vízmértékkel ugyanígy jártam jó pár éve. Vettem 60cm-est, meg hosszabbat. Otthon húzom az egyikkel a vonalat a falra, majd a másikkal is, és a vonalban egy törés lett.... Leellenőriztem a két vízmértéket egymáshoz, hát volt eltérés rendesen.
Vásároltam másikat az OBI-ban. Le lehet ellenőrizni a vízmértéket egyszerűen: rárakjuk bármire (pl. a polcra, amiről levettük), megnézzük, mit mutat. Megfordítjuk, majd ugyanoda visszarakjuk, ugyanazt kell mutatnia. Ezzel lehet ellenőrizni a leejtett vízmértéket is, hogy még mindig pontos-e.

Amikor tizenpáréve szereztem be a főzőlapot, egy palacsintasütővrl én is így jártam, billegett, nem sütött. De az összes lábasunk jó hozzá, a pár éve minden méregetés nélkül vett készlet is. Te kifejezetten szerencsétlen üzletekben vásárolhattál A vízmértékkel pláne!
Téged egyenesen kísért a vásárlók (bal)szelleme.

Lehetséges.

Cselezd ki a szellemet. Vegyél vastag fenekű edényt és marógéppel igazíttasd ki síkra. Esetleg hővezető paszta az edények aljára?

És eszembe jutott, mitől fakadtam sírva 1987-ben!
Elmentem 18 évesen dolgozni messze-messze, a hegyekbe. Előfizettem ebédre, amit nem hoztak ki az erdőbe, hanem este kellett megmelegítenem, a szállón lévő egytlen villanyrezsón. Anyám nekemadta az alu ételhordót, annak a kislábasaiban próbálj melegíteni főzőlapon, éhenveszés közepette. Pont mint a te palacsitasütőd :
Na, akkor én sem voltam vidám.

Akkor inkább lecserélem a főzőlapot indukciósra. De értem a célzást!

Nem céloztam semmire. A marógépet komolyan gondoltam, a pasztát már nem annyira.

Nekem többször leesett és sajnos görbült vizim ez alapján még mindig pontos.

Legrosszabb esetben a buborékot fixáló anyag mozdul el, nem pedig a vízmérték hajlik