Sziasztok! Okozhat-e az bármilyen gondot, hogy a GND a beültetési oldal felőli teliföld réteg lenne? A panel méretét szeretném ezzel csökkenteni. A PCB-t kínában fillérekért legyártanák, természetesen furatgalvános kivitelben.

Szia A helyi tápszűrés árama a tele-fólián is feszültséget ejt. Könnyen véthető olyan hiba, hogy ez hozzáadódjon a jelhez és ettől brummos legyen az erősítő.

Sziasztok!
Megpróbáltam kicsit tovább fejleszteni a "reloop"-féle erősítő kapcsolását. A fejlesztés a ki- és bekapcsoláskor történő Mute/St-By lábak vezérlését érinti. Az elv az lenne, hogy bekapcsoláskor, ahogy nő a tápfeszültség, először a St-By (Vss>11V), azután a Mute (Vss>12V) láb kap logikai magas feszültséget. Kikapcsoláskor pont fordítva történik minden. Először a Mute (Vss<11.7V) láb kap logikai alacsony feszültséget, azután a St-By (Vss<10.8V) láb. Kinek mi a véleménye az ötletről? Rajz mellékelve.

Szia!
A tápfeszültség önmagában kevés információt hordoz. A végerősítő tápfelfutásától függetlenül induláskor be kell várnunk míg a bemenet és a visszacsatolás kondenzátorain beáll az üzemi feszültség, legyen szó akár pár mV-ról is. Ha előerősítőt, vagy jelforrást is egyszerre kapcsolunk be az erősítővel, azok miatt még fokozottabb a késleltetési igény.
Kikapcsoláskor viszont haladéktalanul némítanunk kell a kimenetet, lehetőleg míg a pufferek tartják a stabil működéshez szükséges feszültséget. Praktikusan a hálózati feszültség meglétét figyeljük.
Egy rövid hálózatkimaradás alkalmával sem szeretnénk rongálni a hangszórónkat és a műsorhallgatás komfortérzetét, tehát itt is elvárjuk a késleltetett visszakapcsolást.
Korábbi írásom a témával kapcsolatban.
Később a gyakorlat okafogyottá tette az áramkör alkalmazását, mert a TDA7294 abba a kategóriába tartozik, melyben szériafelszereltség a kimeneti egyenfeszültség-védelem. A hangszóróvédő áramkör élből tudja a fenti szolgáltatásokat.

Szia!
Köszönöm a választ. Közben nézegettem régebbi hozzászólásokat is. A mellékelt rajzból keztem tervezni a panelt. Úgy rémlik, jókat írtál róla.

Megszületett a terv. Mi a véleményed? Bátran megépíthetem? Ha esetleg bárkinek kell panel, akkor tudok többet gyártatni.

A jelölt kondenzátor túl közel van a bordához.
Vannak itt jó tervek, azok miért nem tetszenek neked?

Nincs hozzájuk gyártó fájl.

Van fájl azokhoz is, csak nem adják neked oda.
A kérdésem arra irányult, hogy miért nem azt rajzoltad le, ami már esetleg sokszorosan bevált, bizonyított?

A kapcsolási rajz a reloop-féle. Azt terveztem át. Kisebb, rúgós sorkapcsokat terveztem bele, egyszerűbb ezáltal a vezetékezés.

A kondival kapcsolatban igazad volt, javítottam.
Mint gyakorlott PCB tervező, mi a véleményed a terv többi részéről?

Nem követem az eseményeket, de felületesen szemlélve nekem úgy tűnik, hogy maga a szerző (Reloop) minősítette okafogyottá a kapcsolást. Ha ebben nem tévedek, akkor már a kapcsolás is véleményes, tehát érdemes lenne keresni egy letisztultabbat. Én javasolnám azt, ahol a CLIP is panelon van, amit szintén Reloop jegyez.
Ehhez kapcsolást is, és paneltervet is találsz.
Én is rajzoltam valamit, ahol cél volt a kis méret, és az univerzalitás. Esetleg ezt is érdemes lehet tanulmányozni. A kapcsolás jobb szélén lerajzoltam a teljes bekötést is, amit ebben a formában kell kivitelezni. Azért emelem ki külön ezt a részletet, mert a táp-pufferek nincsenek a panelon, ezért kell egy kicsit drótozni, amit rosszul is lehet csinálni.

Melyik kapcsolás lett okafogyott? A dupla zener-es némító kapcsolás (Egytápos08.jpg, lásd feljebb), vagy amit Reloop belinkelt?

Idézet Reloop kicsit fentebbi hozzászólásából:
Véleményem szerint abból a kapcsolásból indulj ki, amit én (is) csatoltam.

Szia! Ezen a rajzon a mute/stby referenciáját adó 1-es láb a testen van és a némító áramkör csak a pozitív tápot terheli. Ilyen mértékű aszimmetrikus tápáram kiegyenlítésére a tranzisztoros tápfelezőnek kevés a teljesítménye, ebből arra következtettem, hogy hagyományos felépítésű tápra kötöd a kapcsolást.
Az utóbb bemutatott NYÁK-terven az 1-es láb a negatív tápra került, így a némítás vezérlő áramkör terhelése nem okoz aszimmetriát. Ha megmutatnád a NYÁK-tervhez tartozó kapcsolási rajzot, akkor egyszerűbb volna áttekinteni a megfelelőségét.
A tapasztalatokról.
Az egy tápos kapcsolás nem igényel DC védelmet, ezért valóban kell gondoskodni a kikapcsolási némításról. A Zener értékét az adott tápfeszültséghez igazítottam. Azért került bele kettő, hogy a kívánt érték könnyebben/pontosabban létrehozható legyen szabványos Zenerből.
Megépítettem sztereó változatban is közös pufferről, az is rendben működik. Sajnos úgy a magam, mint a mások részéről teljes érdektelenségbe fulladt.
Nem úgy a hídkapcsolás! Mivel a hídnál nem folyik hangszóróáram a testen, a puffert sem kell megosztani, a tápközép csupán feszültségreferenciaként szolgál. Ezt például lassan egy évtizede nyúzom és máig kedvenc, úgy hangban, mint megbízhatóságban. Itt viszont nélkülözhetetlen a DC védelem, így a némítás szerepét az vette át.

Egytápos08.jpg a rajz neve. Néhány hozzászólással feljebb linkeltem be.

Az említett hidalt verziót melyik rajz szerint építetted meg?
A hangszóróvédő áramkörről is kérhetnék infót?
Az általam tervezett panelben látsz buktatót? Értem ezalatt a földelést, például. Alkotó által kifogásolt kondenzátort áthelyeztem, a furat és a kondenzátor helyet cserélt.

A hídról Alkotó készített szép kapcsolási rajzot PDF-ben, a keresőt állítsd fájlmellékeletekre!
Lehet kap majd ráncfelvarrást, mert nem mostanában készült.
A paneltervedben nem látok hibát. Arra gondolj, hogy az IC felfogatását ne gátolja alkatrész.
Ha nem 24 VAC-ra kötöd a Zenereket át tudod méretezni?

Zener átméretezés megtörtént. 50Vac-ről menne az erősítő, így ez +/-35V-ot jelent a virtuális GND-hez képest. Az IC 10-es lábán a referenciához (negatív tápfeszhez) képest 3,5V felett kapcsol be és 1,5V alatt ki. 2db 24V-os és 1db 9,1V-os Zener-t választottam. Így, ha jól számolok, akkor 64,1V felett fog az erősítő bekapcsolni és 60,1V alatt kikapcsolni.

Tehetsz két ZPY30-at is.

Graetz hídnak milyet javasolnátok? A puffer 2 * 4700µF lenne, ahogy a rajzban is szerepel. Nem egy nagy kondenzátort használnék oldalanként, hanem 10 db 470µF-osat párhuzamosan, hogy az ESR értékét alacsonyan tartsam.

Ezt választottam: GBUK8D

Mai "idegállapotba kerülésem" oka.
Táp szimmetrikus 2x21 V. A tápágakban 22 Ohm 5 W ellenállások, bemenet rövidre zárva, hangszórókimeneten 0,2 V, természetesen hangszóró nincs rákötve. Az ic hűtőbordára csavarozva. Az ellenállások pillanatakokon belül forrók, esik rajtuk kb.18 V. Tápot lekapcsolva, mindent 10x ellenőrizve, nem találok semmi hibát.
Új próba, eredmény ugyanaz. Megint mindent ellenőrzök. Kiveszem a tápból az áramkorlátozó ellenállásokat. Táp bekapcsolása után kb. egy másodperc, és már durran is. A nyák egy már bevált, nagyon egyszerű verzió. A 8. kivezetésre csatlakozó vezetősáv elégett. Gyanítom, hogy az alis TDA7294 nem áll a helyzet magaslatán. Maradt még négy darab, ha kicsit megnyugszom, azok következnek.

Esetleg nem történhetett fordított polarítású tápfeszültség rákötés?

Biztosan nem. Azt is megnéztem tízszer.

Kondikat kisütötted mielőtt rákötötted?

Egy asztali tápról próbáltam, abban van a puffereken kisütőellenállás, ezért nem kell foglalkoznom ezzel. Mindig ezt a tápot használom élesztéshez. Viszont most bontottam egy működő 7294-et összehasonlítás céljából. A működő ic hűtőzászlója és a kimenet között DVM diódavizsgálója szerint szakadás van. Az új ic-k esetében 0,95 - 0,45 - 0,25 V értéket kapok.

A szakadást akkor mérem, ha a műszer COM csatlakozóját kapcsolom a hűtőzászlóra.

Nálam beépített változatnál, ami működik is, diódavizsgáló módban IC negatív tápfesz / kimenet : 486, a pozitív vég a negatívon a multin, fordítva semmi. Pozitív / hangszórókimenet 531.
Megnéztem a működő 7293-ast is, az is ilyen.

Az új ic-k kimenete(14. láb) és a negatív táp(15. láb) között 192 mindkét irányban. Biztos, hogy gagyi ic-ket sikerült vásárolnom...