Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Köszi ezt a remek, jól értelmezhető leírást!
Jól néz ki! Azt lehet tudni, hogy milyen toroid trafót használtál?
Kedves Fórumtársak!
Megépítettem a mellékelt ábrán zölddel keretezett, egyszerűségében minimál, lebegőföldes tápegységet (négyszer!). A végeredmény a képen látható. Nem táp lett, hanem oszcillátor... C6-ot próbáltam cserélgetni 1pF-től 100µF-ig! Változik valamennyit, főleg a frekvencia, de továbbra is rezeg. Az IC LM358-tól a TL082-n át LM6172-ig cserélődött, de semmi változás. Ha beépítem C1-et, akkor kb 0,5-al "hullámosított" egyenfeszültséget kapok. A szimulátorban a dinamikus viselkedést nézve 10V-nál 100 Ohm terhelésre a tüske a 0,5mV-ot sem éri el, a valóságban viszont 0V-tól 10V-ig lüktet. Mit csináljak vele, hogy tápegységként funkcionáljon??? Köszönöm szépen! A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
Köszönöm a választ. Hány VA-s 2x24V-os trafót használtál fel?
A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
Ha jól emlékszek, 150-180W. Én nem vártam el 5 ampert a táptól, fontosabb volt a precíz mérés.
Azonban javaslok kisebb feszültségű trafót használni, legalábbis az én általam beépített labortáphoz ( pl. 2x20V), mert én egy kicsit túltoltam...... A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
A hozzászólásokban volt szó arról mit is illik változtatni, ha a transzformátor feszültsége nem az előrelátott 2x21V
(meghaladja vagy nem éri el) és a 3A-t sem tudja elviselni tartósan, vagy akár több is kivehető lenne. Az áramtükröt sem úgy készítetted el ahogy kell. Mindezek tudatában precíz mérésről írni.... Idézet: Szerintem a legjobb megoldás, ha másik kapcsolást választasz. Valami olyat, amit mások már sikeresen megépítettek. „Mit csináljak vele, hogy tápegységként funkcionáljon???”
Szia!
Én a helyedben onnan indulnék, hogy a stabkockák kimenetén milyen jel van, ha nincs még mögöttük semmi (esetleg 1-1 ledet rákötni, hogy legyen minimális terhelés rajta). Szerintem a 7815/7915-nek kevés a 2x15V-os transzformátor. A doksijuk szerint ilyen elrendezésnél az előttük és mögöttük lévő kondik értékei asszimetrikusak. Érdemes letölteni az adatlapot hozzájuk és ott megnézni az ajánlott kapcsolásokat. A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
A 78xx adatlapja ha jól emlékszem azt írja, hogy a bemenet és föld közé 330 nF, kimenet és a föld közé 100 nF kerüljön, minél közelebb az IC lábaihoz. Szerintem a 79xx is ilyen.
Szkópos vizsgálat után valószínűleg le kell venni a 10 µF kondikat a stabkockákról.
C6 -al mi a helyzet? Visszacsatoló ágba kondenzátort tenni csak számolás után lehet, de nemigen szokás egy tápban. A feszültség állító áramkör is elég zavaros. A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
Sziasztok!
Egy kis gyakorlati tanácsra lenne szükségem. Szeretnék építeni egy dual labortápot. Részben mert építhetnékem van, tetszenek a 7 szegmenses kijelzővel szerelt tápok, aztán néha jól jönne +/- táp. Van már egy 0-30V 0-3A labortápom, amit 2008-ban ez alapján építettem meg. Itt a HE-n felkerült már. Edíson14 tollából. Azon morfondírozom, hogy a fenti kapcsolást építsem-e meg 2 példányban vagy az LPSU3A50V tápot? Tetszik, hogy ennyire közkedvelt a LPSU3A50V táp, de félek az 50V és az általam általában használt <20V különbségéből adódó többlet hődisszipációtól. Kell nekem 50V-os kimenő fesz? Ti mire használjátok az 50V-os tartományt? Feleslegesen nagynak érzem, vagy csak nem foglalkoztam még elég sok mindennel Az általam linkelt tápról mi a véleményetek? (Van már ennek is ránc felvarrott változata, különféle módosítások az oldal alján, ugyan NYÁK rajz nélkül). Vajon miért a LPSU3A50V táp és elődjei lettek ennyire közkedveltek? Jó "marketing" vagy tényleg ennyire "best buy"?
Szia!
A fenti tápot, amit elsőnek belinkeltél, (0-30V 0-3A) én is megépítettem duplán, gyakran használom. Ami engem zavart, az a műveleti erősítők magas tápfeszültsége, érdemes egy zénerrel megfogni, hogy ne lépje túl az IC-k maximum értékét. A hődisszipáció már ennél 30V 3A-nál is jelentős, szerintem nem célszerű nagyon e fölé menni. Esetleg még (közép)megcsapolásos trafóval és egy relés komparátor áramkörrel lehetne a tekercseket feszültségtől függően kapcsolgatni, sok helyen találkoztam már ilyen megoldással is. Általában a 30V is bőven elég, csak nagy ritkán használok magasabb feszültségeket.
A linkelt tápegységben lévő 1 db 2N3055 -el közel 100W-ot nem lehet eldisszipálni racionális hűtéssel. Egyszerűen lehetetlen.
Az LPSU-ban egy 580W-os félvezetőre bízunk közel 180W-nyi disszipációt. Ez is sok, de már kezelhető. És még ez is lazítható ha a legutóbbi FET háromszorozás lehetőségével is élünk. Ezek alapján sokkal racionálisabb választás az LPSU, mint a másik táp, és akkor még nem is említettem az egyéb szempontokat. Megjegyzés: Az LPSU is lehetne 30 V-os, de miért lenne az, ha lehet 50 V-os is. (A magasabb feszültségek akkor jöhetnek jól, ha erősítőket akarsz javítani/éleszteni.)
Nem nagyon szokott az ember a fiókban lévő gombjához kabátot vásárolni. Vagy egy másik hasonlat. Aki 400 méterre a lakásától jár munkába, az ritkán vesz erre a célra autót, a másik meg aki 30 km-re az meg ugye nem gyalog vagy biciklivel fog munkába járni.
Ha neked elég a 20V akkor olyat kell építeni. Mindig a feladat határozza meg hogy mit érdemes vagy sem. Baj akkor van, ha elég széles a felhasználási terület, mert akkor nem a 20 de az 50V is kevés, ha egy 120V-on nyitó LED-et kell vizsgálgatni, vagy gyakran hoznak olyan erősítőt javítani aminek a tápfeszültsége +/-75V vagy még több. És mennyivel egyszerűbb egy élesztés ha nem kell ilyenkor izzókkal meg ellenállásokkal szórakozni, hanem csak ráteszem a 3db csipeszt, beállítom a kívánt feszt a tápon, meg az áramkorlátot, a műszeren meg látom a felvett áramot. Meg amikor a képen látható feszültségre is kell labortáp akkor azt nem nagyon lehet megoldani 2db LPSU-val sem... Ahogy azt sem, hogy tudjon 100V vagy afeletti feszültséget is, de mellette tudjon azért 12V-on is 30A-t. Analógban olyan tápot nem lehet építeni ami minden felmerülő igényt ki tud elégíteni. Vagy kapcsolóüzeműt kell építeni ami tágabb felhasználási lehetőségeket biztosít, vagy többféle labortápot kell építeni.
Hi Mesterek!
Jo hogy előkerült ez a téma. Keresek szimetrikusan köthető/fuzheto labortápot. Első körben erősítők elesztesehez használnám. Valami mos, vagy igbt-s kapcsolasnak orulnek a legjobban. Ezek a felvezetők vannak a fiókban. Körbe nézek majd En is, hogy mik találhatók. Hátha van valakinek megépített működő, kapcsolása erre a célra. Segítséget valaszokat előre is koszonom. A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2021
Olvasgattam, találtam ket darabb kapcsolast a lpsu3a50v, illetve az em-1 et. Mind ketott meg kell epiteni. A em-1 dualban a masik kapcsolasbol egyet. Az lpsu- ra nem találtam kapcsolasi rajzott. (Biztos az en hibam, fogjuk ra hogy hajnal van) tudnátok ez ugyben segiteni? Illetve meg egy kerdes, illetve velememyt kernek: Errol a musszerol. Elore is koszonom
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
szia
Ime a segítség s Alkoto-tol még talán panel is rendelhető hozzá. (+ teljes dokumentációval megtámogatva) A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Ghoost linkje nagyjából mutatja az áramkört. Idő közben történt néhány apró változás, kiegészült egy hőfokfüggő ventilátor vezérléssel, és van egy ajánlás az esetleges FET többszörözésre is. A panel természetesen követi ezeket a módosulásokat.
A szimmetrikusan köthető alatt mit értesz?
Régen a suliban 2 tápon beállítottunk azonos feszültséget, áramot. Kialakítottunk egy közös GND pontot, másik 2 lett a +/-. Ezt később nem állítottuk. Gondolom ez a mezei megoldás. Aztán van az a változat, amikor szinkronban állítható a 2 táp és együtt változik a földhöz képest a +/- (együtt futó?). Esetleg ezt keresed? Na ennek mikor lehet létjogosultsága, illetve milyen furmányosággal szokták megoldani? Idézet: „Na ennek mikor lehet létjogosultsága, illetve milyen furmányosággal szokták megoldani?” Létezhet ilyen? Hogy egyszerre kell állítani mindkét oldalt?
Hát, ha pl. erősítőt, vagy bármi szimmetrikus táplálású dolgot éleszt az ember, akkor nem utolsó szempont ha a szimmetrikus feszültséget egyetlen potival tudja állítani, és nem kell hosszasan azzal vacakolni hogy a 2 feszültség értéke is egyezzen és a szimmetriája is megmaradjon. Létezik is ilyen labortáp, a képen látható már közel 30 éve. A nyáktervét is feltette valaki pár éve lay6-ban.
Én is két egyforma függetlent csinálok. Ha éppen szimmetrikus kell, akkor sorba kötöm őket.
Viszont egy valamit most nem értek. Jönnek szembe a labortápok reklámjai és ki van vezetve a GND is. Miért van külön? - GND +... Láttam olyan tápot, ahol volt egy fém nyelv, amit a GND és a - közé lehetett rakni, ott is bontható volt. Ha fém házas, akkor az nagy valószínűséggel földelve van, de testelni mikor kell? Maradhat független a - ág? A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Gondolom a két táp negativja nincsen a dobozra kötve, ami viszont a hálózat védőföldjére igen...
A mellékelt lemez átkötéssel meg igen. Idézet: Kelleni nem kell, de akkor lehet ha nem gond hogy a táplálandó készülékbe odaviszed vele együtt a védővezető potenciálját is. Ha gond, akkor nyilván nem köthető össze, azaz függetlenül, leválasztva hagyod. „de testelni mikor kell?”
Én pont fordítva gondoltam, hogy a dobozra ráköthetem a test kimenetet állandóra akár és a hálózati földelést lehet opcionálisan még rákötni. De ez meg érintésvédelmileg aggályos, ha földeltnek kéne legyen...vagy ez ilyenkor így is, úgy is a szürke zóna?
Sorba kapcsolt tápoknál így működhet csak a szimmetrikus táp, nem? Egyébként zárlat lenne a földelésen keresztül, hiszen a negatív ág plussza megy a másik táp földelt testjére. Vagy csak úgy lehetne szimmetrikus tápot építeni, hogy eleve erre van kialakítva a kapcsolás, mint GeLee linkjében. Akkor mi lenne a jó megoldás? A táp fémháza földelt és a negatív kimenet (test) nincs alapból rákötve erre? De van egy 3. banán aljzat és összeköthető...de minek? A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Sziasztok!
Az E-LSP1 szimmetrikus labortáp bővebben a 643.oldalon található. Én ezt használom sok-sok éve hiba nélkül.Ajánlom másoknak is a megépítését.
Jól hangzik Képet tudnál esetleg róla mutatni, főleg a belsejéről? Szívesen belekukkantanék
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2021
Bármelyik labortáp kiegészíthető ilyenre, elég ha kap egy kiegészítő áramkört, ami a tápfesz középpontját előállítja. Azaz az 50V-os tápból szimmetrikus 2x25V lesz. Ez viszonylag egyszerű áramkörrel megvalósítható (analógban, de akár kapcsolóüzemben is).
És ez most miért jó? A múltkor tettem egy javaslatot: tervezzetek elé előszabályzót, hogy kevésbé melegedjen a tápegység. Erre az volt a válasz, hogy ez a tápegység már nem akar más lenni, mint ami. Erre most előállsz ugyan ennek a tápnak a 3 tranzisztors verziójával, hogy ne egy FET-nek kelljen 180W hőt eldisszipálnia. Akkor már nem ésszerűbb lett volna annak az egy félvezetőnek a disszipációját minimálisra csökkenteni?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |