Zöld? 5db sorba kötve? Hmmm.............
Még a sárga is éppen hogy.

Ez igy nem teljesen igaz...

Igazán a nyitófeszültséget a szin határozza meg (plusz ohmos veszteség).
Én rendszeresen használok piros LED-et mint 1.5 V-os referencia, és még jelzi a bekapcsolást is.

Mi nem teljesen igaz? A táblázatban megadott értékek, vagy hogy a sárga is éppen hogy?
Egy led erős túlzással lehet csak referencia, ahhoz túl ívelt a görbülete, vagyis erősen áramfüggő a feszültség. Ha referencia, akkor én inkább a TL431-et használom, vagy valami erre a célra készült hőkompenzált IC-t.

Ha nincsen belőle rettenetesen nagy harag és sértődés, akkor én inkább a saját szememnek hiszek.

A táblázat eltúlozza a nyitófeszültségeket, a maximális értéket tartalmazza.
Egy kék/fehér LED például rendesen világít 3V alatt is.

Miért lenne?
Ha még azt is hozzá tennéd, hogy ezt mekkora áram mellett méred, az lenne igazán "műszaki".
Valószínű, hogy a LED technológiákat is folyamatosan fejlesztik, a linkelt táblázat csak egy a sok közül, de arra nagyjából jó, hogy az ember belője a lehetőségeket.
Viszont a zöld ledeknek sokkal nagyobb a nyitó feszültsége, mint a piros, narancs, meg sárga ledeknek. Ha van kéznél zöld leded, azt is lefotózhatnád, hogy más is lássa a lehetőségeket.

Elfogadom, ha a műszered pontos.

Ez az alapanyagtól is függ. Létezik 3V feletti nyitófeszültségű zöld LED.

Nem vitatom, igazából a konkrét gyártmány jelleggörbéi mutatnák meg a valóságot.

Nincsen kalibrálva, de most azért megmértem egy zöld LED-et is, 1.755 V.
Számomra hihető mindkettő érték, és az eddigi tudásommal/tapasztalatommal is egybevág. Ami ugyanakkor nem mondható el, a linkelt táblázatról...

Igen. Alapanyagtól és a kibocsátott fotonok szinétől/azaz energiájától függ. Különös tekintettel az kék/UV LED-ekre...

Csak hasogattam a szőrszálat, mint az ördög lelkiismeretes ügyvédje. Ott van egy szmájli.

Áram?

Ez alapján talán érthető, miért kérdezem az áramot:
Itt a 20mA-es vonal nem véletlen, és a táblázatban szereplő értékek is 20mA-re vonatkoznak.

Hiába feszegeted. Mi tudjuk, de a kérdést bedobó kolléga csak ír.

Nem értem hogy miért, de valamiért nem meri leírni, hogy mekkora áram mellett mérte az adott feszültségeket.

Felesleges leírni. Diódamérés állásban a multiméterek 1..5 mA áramot küldenek.

Akkor érthetőek az adott értékek. Viszont ezt mérésnek nem nevezném.
Én mindenképpen úgy mérném, hogy külső tápegységről, soros ellenálláson keresztül meghajtva, árammérővel, feszültségmérővel. Vagy az áramot kiszámolva a feszültségek, és ellenállás ismeretében.

Végül is a LED is egy dióda. Csak a lényeg veszik el, ha a szerint mérjük.

Pedig nagyon egyszerű: Amikor a kérdés technikai része érdemben meg van válaszolva, akkor a farokméregetés és személyeskedés részét el szoktam engedni.

De vissza kanyarodva az eredeti problémára. Van 4db, és 5db sorba kötött LED. Mindegyik a névleges fényerőt 20mA áram mellett adja. Próbáljuk meg ezeket szabályozni akármilyen módon.
Legyenek zöld ledek. 4db zöld led 12V-ról direktben meghajtva, ledenként 3V-ot kap. Akkor ezeken közel 15mA folyik. Most eltekintünk az esetleges aszimmetriáktól. 5db led esetén ledenként 2,4V jut, a jelleggörbe alapján ekkor úgy 5-6mA folyik, vagyis az igényelt azonos fényerejű szabályozás eleve halott. Alacsonyabb nyitófeszültségű ledekkel megoldható, ha a soros eredő nyitó feszültség 20mA áram esetén alacsonyabb 12V-nál. Ekkor nyugodtan leszabályozhatjuk mindkét ágat alacsonyabb áramra egyformán. Áramgenerátoros szabályozással ez működni tud.

A gond csak az, hogy érdemben nem tudtad megválaszolni a technikai részt. De a lényeget már párszor megpróbáltam elmagyarázni, táblázatokkal, jelleggörbékkel, szerintem elég egzaktul, de valahogy nem vagy rá vevő. És most én is:

Ki most a sértődős, haragos, aki farokméregetésnek, személyeskedésnek tekint egy szimpla műszaki vitát?

Hát jó, akkor elő az adatlappal, meg valamennyi tutorial.
Azt egyébként senki nem mondta, hogy a LED nyitófeszültsége nem függ az átfolyó áramtól. Azt viszont igen, hogy a szinétől pedig jelentősen függ. Persze mostanság már sokféle LED van, fehérből pedig különösen...
Egyébként ez volt a kérdés:

Gratulálok a KINGBRIGHT ELECTRONIC fejlesztőinek.
Amúgy az általad mellékelt tutorial is az általam linkelt táblázatnak, és jelleggörbének megfelelő ábrákat tartalmazza. Vagyis az az általános, és a kingbright a ritka kivétel.
Ha bemész egy elektronikai boltba, és kérsz zöld ledet, akkor nagyon valószínű, hogy a kommerszekből kapsz, a 3V körüli nyitófeszültséggel.

Igen, ismerem az eredeti kérdés tartalmát, és javasoltam is egy megvalósítható megoldást áramgenerátorokkal, csak ugye ahhoz az kell, hogy a sorba kapcsolt ledek eredő nyitó feszültsége kevesebb legyen 12V-nál. A kommersz zöld meg ebből kiesik.

Te nagyon szereted a falba verni a fejed.

Igazán én mérnök lennék és szoktam adatlapokat (is) olvasni...

Akkor rajzold már le a kérdezőnek a javaslatodat, mert szerintem ennyiből nem tudja megépiteni:

És lehetőleg egyszerűbb legyen mint Proli007 megoldása:

Tessék: Ugyan nem egyszerűbb, ( Ez nem volt kitétel a project meghirdetésekor ) de korrekt.
Azért fontos az LM358, mert annak a kimenete, és a bemenetei is működnek ilyen alacsony feszültségeken. A TL431 a már korábban említett referencia forrás.
Az áramgenerátor árama: I=Uc/R Ez a potival szabályozható. Addig működik helyesen, és mindkét ágban egyformán, amíg az 5 ledes ágban a ledek soros eredő nyitófeszültsége 10V-10,5V ot el nem éri 20mA-nál.

Hasonló áramgenerátort alkalmaztam a Li-Ion cella kisütő áramkörében is, ahol fix 1A-es árammal sütöm ki a cellát. Csak ott a tranzisztor egy TIP142 darlington hűtőbordán, és R=1ohm ( 5W )

Amúgy megértelek, én sem díjaznám, ha beesne ide egy cirka 43év fejlesztő mérnöki gyakorlattal rendelkező nyikhaj, és beledumál a nagyok dolgába.

Én azért tennék a P10K talpa alá egy ellenállást, mert igy az a része hatástalan a tartománynak, ahol nem nyitnak ki a tranzisztorok. Valamint nem trimmert gondolt szerintem a kérdező...
Proli007 szokott nyáktervet is adni a kapcsolásaihoz.
A kérdező már régen nincsen itt, tehát meglehetősen öncélú a cseszegetés.

Ez duplán talált, mert mint az adatlapomból kiderül, tenyleg "Nagy" vagyok.
A másik része csak nagyjából 83 %-ban fedi a valóságot.

A kérdést feltevő kolléga simán eltűnt amúgy azt az összesen 9db ledet (ha már a PWM szabályzós ötlet nem tetszett, mint működő megoldás) egyszerűen át kellene csoportosítani 3x3 elrendezésbe

De ha ragaszkodunk az elektronikus megoldásokhoz, akkor lehetne egy egyszerű áramtükör is a két ág között... vagy sima tranzisztoros áramgenerátor (IC nélkül).

A nyáktervet csinálja meg magának. Poti rajzjel, vagy trimmer, az már hasogatása egy szőrszálnak egy ilyen összedobott skiccen.
Aztán lehet szépítgetni, simogatni mindenkinek az egyéni ötlete szerint.

A tranzisztorokat végig nyitva tudja tartani minimális áramnál is. Mert az emitter ellenálláson eső feszültségre szabályoz, ami akár nulla is lehet.
A 358 szépsége az, hogy az alacsony szintű kimenet lemehet 5mV-ig.

Ez igy annyiból igaz, hogy tényleg, azonban a trimmer az alsó részen nem csinál semmit...