Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Pontosan tudom mire gondolsz, ha akarod rakhatok be képeket a gombolrol, mert azok között is vannak különbségek. ( és ha tovább kutakodsz, megtalálod a potik tipusjelzésében is a kodiot, ami a tengely kivitelére és a méretére utal. Utánna márcsak a szerencse kérdése, hogy találsz-e, kapsz-e olyat.)
Meg rendszerint van a potikhoz pontosan emiatt egy sima alátét is, hogy azon forogjon az anya, és ne a frontpanelen.
Esetleg egy nyomógombbal rövidre zárhatóvá tehetnéd a kimenetet, hogy az áramkorlátot külső eszköz nélkül is beállíthasd. Nem tudtam bentről képet feltölteni, így csak leírom hogy csináltam a sajátomban. A kimenet egyik pólusa kikapcsolható közvetlenül egy váltó kapcsolóval, aminek a másik ága a nyomógombra megy amivel rövidre zárható a tápegység áramköre belül. Emiatt csak úgy zárható rövidre a táp, hogy a kimenetén ez nem látszik. Pl. pont egy akku van rákötve, akkor a gomb véletlen/figyelmetlen megnyomása azt nem zárja rövidre. Én a DC off-ot nem a szabályzásba avatkozva oldottam meg, ezért a kapcsoló egyébként is be volt tervezve. Nálad lehet, hogy elég lenne egy on-(on) nyomógomb.
A fiam tápján ugy alakitottam a kinai HW-t, hogy a displayen a beállitott max áram lárhato, s nem a valodi fogyasztás. Neki ez igy jobban tetszik.
Csak finoman szeretnénk jelezni, hogy a profik nem személyeskednek, hiszen a meggyőzéshez, vagy a vitához az eszüket használják nem a sértődöttségüket.
Érdemes lenne ezt észben tartani. Köszönjük előre is!
Értem a gondolatod, és köszönöm a javaslatot. Ha bevált így a módszer nálad, akkor így kell használnod.
Bennem még nem merült fel az igény sem a leválasztó kapcsolóra, sem a külön nyomógombos rövidre-zárásra. Talán igénytelen vagyok, esetleg rosszul szoktam meg, de egyáltalán nem vált ki bennem ellenérzést a mérővezeték összefogása az áramkorlát beállításának idejére, vagy mint ezen a tápon a kopasz banándugók miatt egy eszközzel/szerszámmal való átkötés sem. A DC-OFF kapcsoló szintén képes az elvárásaim szerint leválasztani a fogyasztót. Ezt szinte kivétel nélkül akkor használom, amikor az éppen élesztett/tesztelt akármiben valamit piszkálni kell. Így nem kell ki-be huzigálni a banándugót, vagy a készülékről a csatlakozókat.
Nekem tisztán analóg felépítésű tápom van, csak áramkorlátos módban visszamérve tudom megmondani, hogy mit sikerült a potival beállítani. Kettős tápom van, az egyikbe többfordulatú potit raktam a finom állításhoz. Ott még a skálázás sem segít, mert azt nem tudom, hogy a 10 fordulatból éppen hol jár. Előbb utóbb lehet, hogy igénye lesz a fiadnak arra is, hogy lássa mind a két értéket.
Az ebben az esetben csak egy átkötésen mulik, hiszen csak az a különbség, hogy most s komparátor beállitott (REF) bemenetét méri a müszer, ha átkötöm a másik bemenetre ott meg a méröellenálláson az aktuális feszültségesést méri mA-ben mutatva.
Eredetileg igy volt, de ö is inkább azt akarta amit te is irtál, hogy lássa mekkora max. áramra van állitva a védelem.
A fizikai szeparációt fontosnak tartom egyes esetekre, de egy újabba már beraknám a leszabályzós DC off-ot, E-fuse-t és hasonló nyalánkságokat is amik itt azóta felbukkantak, hogy a tápom megépítettem. A rövidre záró gombot inkább kényelmi dolognak gondolom, de az biztos, hogy nem akkora léptékű, mint például a beépített műszer megléte, vagy hiánya. Apróság, de az még eszembe jutott, hogy a feszültség és áram ledet én lehet, hogy a feszültség és áram kijelzés soraival egy magasságba raktam volna nem elcsúsztatva.
Értem. Pici áramok beállításánál a komparátor offset hibája elhanyagolható?
Eddig nem volt gond vele. De lehet, hogy ilyen kis áramokkal eddig nem is dolgozott.
Ami még zavaro volt ez egyik müszertipuson a decimális pont mászkálása. Nem labortápnak készūlt, csak egyszerü változtathato kimenetü DC-tápnak (4 darab) és nagyon zavaro volt, amikor 9.000 voltrol 10.00V-ra ugrott. Azota már sikerült olyanokat szereznem, ahol fixre lehet állitani a kijelzést ( 2 tizedesre).
Próbáltunk korábban finomabban célozni, de nem sikerült úgy néz ki.
Kérjük, csak az folytassa tovább az offot és a személyeskedést, aki szeretne több napos némítást is begyűjteni, vagy topikból örökre kitiltást. Köszönjük.
A HIKI TR-9120, és a RADELKIS TR-9174 (egymáshoz nagyon hasonlító konstrukciók) tartalmaznak "CUTOUT" funkciót. Lehet használni normál módon is, és lehet E-FUSE módban is, ahol egy RESET gombbal tudunk visszaállni a (túl)terhelés megszüntetése után.
Szerintem hasznos funkció ez.
Ellenőriztem a tényleges kimeneti feszültséget, és teljesen igazad van, a felvetésed helytálló, a méréseim azt megerősítik.
Rövidrezárva nem nulla a kimeneti feszültség, és az Uki értéke arányos a zárlati árammal. Két multimétert párhuzamosan kötöttem, majd ezeket a kimenetre, amin még izzós műterhelés is volt. A rövidrezárást egy csipesszel végeztem most is, de a korábbiaktól eltérően most csak akkor mutatott a mérőegység nullát, ha a csipeszt oda is szorítottam, a saját súlya most ehhez nem volt elég. 4 áramértéknél ellenőriztem a feszültségeket, amik az alábbiak voltak. Ha Iki-zárlati = 0,2 A, akkor Uki = 8 mV. Ha Iki-zárlati = 1 A, akkor Uki = 36,2 mV. Ha Iki-zárlati = 2 A, akkor Uki = 70,5 mV. Ha Iki-zárlati = 3 A, akkor Uki = 96,8 mV. Tehát a mérőegységnek van egy sajátossága, a kicsi feszültségeket "eltünteti". Nem tudtam kideríteni a mostani méréssel hol van a határ, mert itt valahol 200 mV körül kezd mutatni, és ott már közel helyes az értéket. (Ez alatti értékeket csak nagyon darabosan tudok a kimeneten állítani.) Ha már összeraktam ezt a "mérést", akkor a mérőegységet is ellenőriztem egy csomó értéknél, de ennek kiértékelése még várat magára. Ha lesz eredmény ezt is bemutatom majd.
Engem leginkább az érdekel, hogy a használat során mennyire vált be a Durva és finom beállítás potmétereinek fizikai elhelyezése. Mennyire volt kényelmes, vagy éppen (esetleg) kényelmetlen a használatuk? Nem mozdult el az egyik potméter a másik igazgatása közben?
Szerény véleményem szerint a színek kialakítása jó (piros, illetve zöld), de a fekete/színes váltogatás annyira nekem sem tetszik. Személy szerint én inkább a skálamezőre sugárirányban berajzolt osztási vonalakat preferálnám, de persze ízlésekről vitatkozni lehet, csak nem érdemes. (Az értelmét az osztásoknak értem és jónak is találom, csak nekem annyira nem tetszik.) Viszont a fizikai elhelyezésük (mármint a tekerő gomboknak), és az, hogy a finom/durva beállítás gombjának átmérője eltér, kifejezetten teszik. Az ergonómiai szempontokat mutató tapasztalatok érdekelnének. (Azon is elgondolkodtam, hogy fordítottan nem lett volna szerencsésebb az átmérő-különbség? Azaz hogy a finom beállítás átmérője nagyobb, a durváé kisebb. Habár így logikusabbnak tűnik, de a beállítás szempontjából talán kényelmesebben használható volna fordítottan.)
Itt, a második bekezdésben minősítem az elhelyezésnek ezt a módját.
Mivel utólagos módosítás eredménye a dupla potméter (és a meglévő előlapot sem akartam újra gyártani), ezért volt bennem aggodalom mennyire sikerül életszerűen megcsinálni. Minden rossz érzésem eloszlott, kényelmesen használható a dolog. A két potméter nincs hatással egymásra, a köztük lévő távolság elegendő (az én normál méretű kezemnek biztosan). Nekem is megfordult a fejemben a két gomb megfordítása (amit akár még most is meg lehetne tenni), de végül elvetettem a dolgot.
Egyébként ennél a fajta kijelzőegységnél észrevehető az utolsó digitnél a terhelésre történő feszültség emelkedés vagy nem? És ha igen, akkor milyen mértékben, tehát mondjuk ilyenekre gondolok, hogy be van állítva 10V vagy 20V a kimeneten, és rá van téve sorban növekvő terhelés, mondjuk 1mA, 10mA, 100mA, 1A (az érték végül is nem lényeges). Ezt nem mértem meg rajta amíg nálam volt.
Igen, olvastam, és meg is étettem az okát, el is fogadtam azt.
Köszönöm a tapasztalataid megosztását, eloszlattad a kétségeimet.
Mérek ilyet, ha a labortápban beépítve kielégítően hiteles számodra a mérés.
Igen, pont arra lennék kíváncsi, mert egy ismerősöm hasonló kijelzővel szeretné megépíteni csak nem tudja hogy ez mennyire zavaró vagy sem használat közben, illetve hogy látszik-e egyáltalán.
Még ide tartozik két állapot vizsgálata, ami éppen ezzel a méréssel vizsgálható.
Akár a DC-OFF kapcsolóval, akár az E-USE funkció hatására kapcsolódik le a kimenet, Uki = 0,3 mV-ra csökken le a kimeneti feszültség.
A labortápon lévő mérőegység által mutatott feszültséget összehasonlítottam a táp kimenetére kötött 2 db multiméter által mért feszültségek átlagával. A mérést az összeszerelt tápegységben végeztem, tehát minden eredmény a mérőegység és a tápegység együttes viselkedését szemlélteti. Itt a tápegység csak a forrásfeszültség előállítását végzi, ezért a mérés alkalmas a kijelző "pontosságát" nagyjából elhelyezni a köztudatban.
A feszültséget csak találomra "lökdöstem" fölfelé, lehetőleg nem túl nagy mértékben. A kapott eredményeket a mellékelt grafikon mutatja, aminek a bal oldali függőleges tengelye az eltérést mutatja mV-ban, a jobb oldali tengelye pedig ugyanezt az eltérést %-ban. Saját értékelésem szerint, 2 V alatt már véleményes a 4% körüli hiba, de a 2-50 V tartományra jellemző +-0,25%-on belüli értékek maximálisan elegendőek egy ilyen kaliberű tápegységhez. Sajnos a kijelző kb. 150-200 mV feszültség alatti értékeket lekerekíti nullára, de e fölött amikor már mutat adatot, akkor annak értékelhető a pontossága.
Kimérted az A/D kvantálási hibáját. 3,3V -os STM kontroller van benne 10 bites A/D -vel. 30V -ot leosztják 3V -ra. 3.3V tápfaszültség a referencia, 1 bit 0,00322265625 V -nak felel meg. Az eredményt felszorozzák digitálisan 10 -zel. Így 1 bit végeredményben 0,0322265625 V -nak felel meg.
Gondolom a műszer pontossága ennyit tud, és inkább eltünteti szoftverből a 0-0.1V körüli értékeket (offsethiba miatt), minthogy 0.1V-ot mutasson, miközben nincs semmi sem a bemenetére kötve. Nagy gond nincs vele, csak ismerni kell ezt a "hibát", és akkor nem fog meglepetést okozni. Jó, hogy összeraktad ezt a tesztet, szemléletes!
30/1024= kb, 0,03V a legkisebb mérhető feszültség, plusz az offszethiba meg a zaj, amit még megmér az ADC. A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2021
Én a 2.7.4-es tápon az áramkorlát poti középső lábán mérem a tápot, ebből a PIC-es panelmérőm kiszámolja mennyi az áramkorlát, érdekes sok tápon ezt nem jelzik ki.
Ügyes megoldás. Nekem csak két egyszerű panelműszerem van, talán pont ez, bővebben: Link. Műszerenként 3 kapcsoló van már így is a tápomon (váltás a két oldal között, U/I, méréshatár), belül több trimmer potival kell kalibrálni, macerásabb lenne még egy-egy kapcsoló és kalibrálási lehetőség berakása, főleg utólag. A szoftveres megoldások ebből a szempontból biztos jobbak. Jó dolog ha kijelezhető az áram akkor is, ha a táp nincs áramgenerátoros módban, de nekem elég ha csak addig látom, amíg beállítom. A képen úgy látom a feszültségnél te is megelégszel a pillanatnyi állapottal, áramgenerátoros módban nem írja ki külön, hogy mennyi lenne egyébként.
Ezt a végét nem nagyon értem, mindig a kimeneten lévő feszültséget írja ki. A képen rövidzárban.
Mivel zártad rövidre? 2m vékony keresztmetszetű kábellel, esetleg kroki csipesszel lazán összecsiptetve? Mert akkor jó a kijelzett 1V, ekkora feszültség kell, hogy a kábelen 1Amper tudjon folyni. Tudod, Ohm-törvénye.
Megmértem mi történik terhelés hatására. Mivel a mérőegység a labortáp része, így amit azon látunk az a mérőegység és a tápegység együttes viselkedésének az összege. Ezért hogy lehessen a mérőegységet külön is értékelni, a kimenetre rákötöttem (otthagytam) a két külső párhuzamos multimétert. Az áramkorlátot feltekertem, hogy ez ne avatkozzon be a mérésekbe.
Legfotóztam az egyes állapotokat, és egy képpé raktam össze, amit nagyítva lehet jól értékelni. 1. Beállítottam üres kimenetnél 24 V-ot, ami 23,99 V-ra sikerült, és ez az érték közel azonos a mérőegységen és a multimétereken is. 2. Egyetlen ellenállással megterheltem a kimenetet, így a mérőegység szerint 10 mA áramot értem el. A feszültségek a kijelzési pontosságon belül változatlanok a mérőegységen és multimétereken is. 3. Izzós terheléssel 397 mA-re növeltem a terhelést, és továbbra is rezzenéstelen minden feszültségérték. 4. Dupláztam az izzókat, így 795 mA-re nőtt az áram, és még mindig nincs elmozdulás a feszültségekben. 5. További izzókat is bekötöttem, de ezek nem voltak készen, most forrasztottam őket össze. Mire ezeket elővettem, és összeforrasztottam elment kb. 10 perc, miközben az előző terhelés folyamatosan rajta volt a tápon. Az így kapott 4 db 24/10W párhuzamos izzó 2,12 A-re növelte a terhelést (a képen középtájon látszik, ezek világítanak a névleges feszültségüktől erősen). A panelmérőn az izzócsoport csatlakoztatásakor egy pillanatra lecsökken néhány értéket az utolsó számjegy, de utána azonnal pontosan visszaáll, és rezzenéstelenül ott is marad. Közben a multimétereken 0,01 V-al csökkent a kijelzett érték (az utolsó számjegy eggyel csökkent). 6. Ezen a képen azt látod, amikor levettem minden terhelést a kimenetről. A panelmérőn lecsökkent a kimeneti feszültség 0,04 V-al, de a multimétereken most is az 1-es pontban beállított induló érték látszik. Nem tudom ennek mi az oka, mitől csökken a mérőegységen a kijelzett érték, amikor a multiméterek továbbra is az eredetit mérik, azaz a labortáp feszültsége stabilan állandó. Esetleg lehet valami melegedés, amit a bő 2 A áram okozott a mérőegység söntjének, de ez kézzel nem érezhető, a sönt teljesen hideg. Érdekes további információ lehet a mérőegységhez, hogy kíváncsiságból visszatettem az összes terhelést, és a mérőegységen visszaállt a 23,99 V, a multiméteren pedig továbbra is az eredeti érték látható. Tehát itt már a mérőegység (csak az, a táp kimenete stabilan állandó) terhelés hatására kis mértékben nagyobb feszültséget mutat. Eredetileg a mérőegység tesztelése volt a cél, de ezzel együtt a tápegység kimeneti feszültségének stabilitása is értékelhető, szinte egyáltalán nem változik a jelenlegi műszerek kijelzési pontosságának korlátain belül. |
Bejelentkezés
Hirdetés |