Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Jut eszembe a tartósan , a névlegestől eltérő hálózati feszültségek kapcsán:
A lakásunkban 3 fázis van, pont a kis műhelyemben az a fázis van, amelyikbe 207-220V között érkezik a feszültség. A hifihez, csöves technika, fűtései, etc. miatt fontolóra vettem most egy átkapcsolós auto transzformátor kapcsolás elkészítését. 230V primer/10-15-20V-os szekunderrel. Valamint a szekunder tekercsvégek átkapcsolását egy kapcsolóval alkalmassá tenni ezzel a szekunder feszültségek +/- hozzárendelését a hálózati feszültséghez. Egy kis segédtrafó, vagy referencia szekunder tekercs feszültségét figyelve bizonyára lehet hozzá csinálni holmi automatikát is... Jó játék, elmélkedem rajta télvíz idején. A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2021
Szia!
Nem írtad, mekkora teljesítményre kell. Az apróban hirdetnek egy 150-250V bemenő feszültségre készült 250VA terhelhetőségűt. Bővebben: Autotrafó A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2021
Abban kérném a hozzáértők segítségét, hogy mi történik akkor, ha egy transzformátort ami 230V/12V-ra van tervezve kisebb primer feszültséggel táplálom? Konkrét esetre kérdeznék. Adott ez: trafó
Ha 230V helyett 170V-al táplálom, akkor a szekunder oldalon kb 9V (8.8V) lesz 12 helyett? Lehet ettől valami baja a transzformátornak? Csak két kis 9V-os izzót kellene meghajtania. A primer feszültség adott, 170V/150mA és ebből szeretnék 9V-ot csinálni a kis izzóknak. Mi a szakemberek véleménye?
Szia!
A lényeg az, hogy az izzóid a számított 9 volton ne vegyenek fel 300 mA-nél többet. Akkoe semmi baj nem lesz.
A transzformátor bemeneti, és kimeneti feszültségének viszonya az áttétel.
Ha csökkented a bemeneti (primer) feszültséget, a kimeneti (szekunder) feszültség is az áttétellel arányosan csökkenni fog, a jelalaktól függetlenül. Ez üresjárásra, terheletlen állapotra vonatkozik. Természetesen terhelt állapotban a veszteségeket figyelembe kell venni, ami a trafó méretétől (pl. huzalvastagság), és a terhelő áram nagyságától függ, mert ez járulékos feszültségesést okoz a szekunder oldalon.
Szóval a jelenlegi felállás az, hogy egy csöves erősítő toroid trafójának van 170V/150mA kivezetése. A menetszámot és a huzal átmérőt nem tudom, nem én tekertem.
Ezt egyrészt használja az erősítő maga, és az elképzelésem az volt (és nem biztos hogy lehetséges, ezért fordultam okosabb emberekhez), hogy erre a toroid szekunder kivezetésre rakok még egy trafót ami kb 9 voltot csinál 2 darab műszeres kivezérlésjelző skálaizzójának. A VU adatlapja szerint az izzó 8V/125mA. És mivel az áttélel aránya pont úgy esik egy 230V->12V trafónál hogy 170V-ból 8.8V lesz, reméltem hogy ez kivitelezhető. De ha bármilyen kicsi mértékben is meg van az esélye annak, hogy ez zavarja az erősítőt vagy túlterheli a toroidot vagy bármi, akkor ez felejtős.
Szia, én ezt nem tenném (lesz itt olyan is aki majd meg is akar téged kövezni ezért a gondolatért )
Ha már toroid a trafó (és nincs kiöntve) akkor inkább tekerj rá plusz pár menetet, hogy legyen külön tápja a VU méternek. (fogsz valami vékonyabb zománchuzalt, akár UTP kábel egy erét, tekersz rá 10 menetet és megméred mekkora a feszültség, ebből már vissza tudsz számolni) A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2021
Rendben, köszönöm a sok segítséget, akkor ezt a gondolatot gyorsan ki is törlöm a fejemből.
Nehogy megkövezzetek Kellemes ünnepeket kívánok!
Fejlemények.
A trafó még várat magára, aztán össztánc a részegységeknek és bedobozolás. A rész feszültségeket 3-7-15V-ra gondoltam, de ez még képlékeny, egyelőre erre van konfigurálva. A részegységek: * Processzoros "kódkapcsoló" , korrektor * Reléegység a 3 rész feszültség kapcsolgatásához és a hozzáadó-levonó üzemet kapcsoló relé * Hálózat figyelő egység, csúcsegyenirányító és tápegység * 150VA-es transzformátor 3-7-15V !a-re méretezett szekunderrel, és 10V a processzoros 5V tápnak A 3Vos segédfeszültség önmagában sosincs bekapcsolva - nem kívántam a precíziós korrekciót, ez nem arra készült A berendezés a 225-235V-os hálózati feszültséget holtsávnak tekinti, a maximális 25Vot tudja a hálózati feszültséghez adni, levonni. Azt most nem tudtam figyelembe venni, hogy a 230V-nál létrejövő 3-7-15 V pontosan mennyi 200V és 250V-os hálózatnál... A változásokat 1mp-es késleltetéssel követi, avatkozik be, hogy a rövid idejű "meghúzások" ne zavarják a berendezés működését. A szándékom a bejövő feszültség továbbítása a hullámforma megváltoztatása nélkül, a feszültség, áram útjában nem akartam félvezetőt. Néhány kép az elgondolás alapjairól és az elkészült egységekről. A komplett, bedobozolt berendezést majd megmutatom. A megvalósítás hétköznapi részeit magam, a tudományos fundamentumait, szoftvert hozzáértő Fórumtárs segített világra hozni. 1000 köszönet innen is! Mindkét irányba, le, felfelé eltért feszültségeknél. Csökken a hálózati feszültség, ill. állandóan ennyi: • 220 - (+15V) 235V • 217 - (+15V) 232V • 210 - (+22V) 232V • 207 - (+25V) 230V • 203 - (+25V) 228V • 200 - (+25V) 225V Növekedett a feszültség, ill. állandóan ennyi: • 237 - (-7V) 230V • 240 - (-10V) 230V • 245 - (-15V) 230V • 250 - (-18V) 232V A mérő panelen 4 db LED funkcionál, bal 3 db zöld 3-7-15V-os egységek kapcsolását jelzik. A képen éppen 15V-ot von le a 247V-ból...A kijelzőn látható és a narancs LED-en, hogy levonás történik. A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2021
A tápregenerátorom mindezt elektronikusan megoldja úgy, hogy mindig 230V jön ki belőle és mindig szinusz és még a DC komponenst is kiszűri. Miért nem azt csinálod meg inkább?
Magam sem tudom, nyákot is megcsináltam anno, aztán elmaradt. Nem tudok ésszerű okot...
Talán ez olcsóbban, kevesebb munkával kijön...
Erről a tápregenátorról lehet részleteket tudni? A kapcsolása publikus? Próbáltam rákeresni, de a fórumban csak említés szintjén találtam meg. Kiváncsi lennék, hogyan működik.
A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2021
Bízzunk benne, hogy nagyon hosszú ideig nem fognak "beégni" a relék érintkezői...
Lehet. Már többször kitettem, de magam sem emlékszem mely topic-okba.
Nyugodtan használhatod ezt a trafót, akár 120V-ról is, kevesebb áramfelvétel mellett, kb. feleakkora szekunder feszültséget fog leadni..
Idézet: „Bízzunk benne, hogy nagyon hosszú ideig nem fognak "beégni" a relék érintkezői...” Nem fognak. Azért van az RC snubberkör, hogy a szikrázást "lenyelje". Meg tudom csinálni a relék helyett ellenpárhuzamos tirisztorokkal, nullátmenetnél, de azt szeretném, ne legyen a feszültségen félvezetős kapcsolgatás. A nullátmenetes kapcsolás - főleg minden félperiódusban, nem ugyanaz, mint nélküle. De majd eldől, még minden képlékeny.
Köszönöm, hogy megosztottad. Ez jóval komolyabb megoldás mit a relés kapcsolgatás, és a kivitelezés is 10 pontos, a doboz is gyönyörű. Ez tulajdonképpen nem csak a feszültséget tartja megfelelő szinten, hanem a manapság elég torz szinuszhullámot is helyreállítja. Igazán profi megoldás. Maga a végfok része valami ismert erősítő kapcsolás, vagy erre a célra lett tervezve? A sávszélessége mennyire van lekorlátozva?
Köszönöm az elismerő szavakat!
A végfokot kifejezetten erre a célra terveztem, gyakorlatilag tönkretehetetlen. A rövidzárlati áramot az emitter- és kollektorköri ellenállások korlátozzák az első félperiódus idejére - a második félperiódusra már letilt a túláram-védelem és néhány másodpercre átkapcsol a direkt ágban lévő SSR-re. A sávszélessége 30 kHz-re van korlátozva (-3 dB).
Én is építettem vagy 10 éve tápregenerátort. Igaz mi erőből oldottuk meg a problémát. 230V egyenirányítás, Wien hidas oszcillátor, 50Hz-re 0.0005% torzítással, nagyfeszültségű MOSFET-ekkel épült push-pull végfok, 1kVA-es kimenő trafóval. Szekunder oldalról visszacsatolva.
230V, 1kVA, 0,1% alatti torzítással. 32kg súllyal...
BHG csinált az EP512-es központhoz 48 Vdc -> 220 Vac tápegységet a 8"-os floppyhoz.
Az is hasonlóan analóg volt, jó nagy hűtőbordával.
Ezt az elvet eleve elvetettem mert nem lehet nekem nehezeket emelgetnem.
Az első öt szó után már kénytelen (kelletlen) voltam "e"-vel folytatni. És az áramtól is félek, vagyis a nagyfeszültségtől (a 9 V-nál nagyobbtól). Nem modulálódott össze a hálózati 50 Hz-el? Mert ettől is tartottam ha erre az elvre gondoltam, hogy nem ártana szinkronizálni. Működik még ma is? Használatban van valakinél?
Emelgetnem kellemetlen eset
Nem vettem észre modulációt rajta, mondjuk volt benne puffer rendesen. Úgy 30000µF körül. Külön NTC-kkel készült lágyindítóval lehetett csak bekapcsolni. De ahogy egy csöves PP végfoknál, úgy itt sem volt különösebb kimeneti zaj. Nem tudom, hogy megvan e, mert hangra viszont nagyon rossz lett. Életem legnagyobb felesleges pénzkidobása volt... Egy ismerősöm anyagárban elvitte, de nem tudom, mi lett a sorsa.
Jut eszembe, egyszer írtam itt a HE-n róla, de juszt se találom:
Szétszedtem lebontottam egy közepes teljesítményű akkutöltőt, trafóját. Kb. 26 cm2-es EI vas és 10-20A-es automata töltő lehetett. Ebben volt egy több száz menetes vékonyabb - 0.35mm? - huzallal tekert rész is, lehet egyéb kis segéd tekercsek is, nem emlékszem. Nem szekunder feszültségnek volt alkalmazva, mert a voltonkénti 2.2 menettel számolva több száz volt jönne ki.Beszéltünk arról ott, hogy mágneses (DC) söntként szabályozhatta a kimenő áramot, nyilván feszültséget is. Úgy rémlik, fokozat kapcsoló nem volt, tehát automata töltő lehetett... Ha valaki a tárgyban rendelkezik információval, örülnék neki. A több oszlopon elhelyezett trafós feszültség stabilizátorok, hegesztő trafók nem annyira érdekelnek, inkább ez az egyetlen csévén elhelyezett szabályozás lehetősége, tapasztalat.
A "moduláció" kifejezést úgy értettem volna, (ha rendesen megfogalmaztam volna a mondandómat) hogy a "levegőben", a környezetünkben, mindenhol ott van a hálózati 50 Hz. Minden készülék GND pontja ezen lebeg. Talán a hálózati védőföld is csak ezt nincs mihez viszonyítani, mivel ez a referencia nulla feszültség a "mindenhez" képest. Ha generátorral előállítunk egy 50 Hz-es szinuszt, az sem frekvenciában sem fázisban nem fog megegyezni ezzel a környezetünkben jelenlévő 50 Hz-el és ez indukálhat örvényáramokat a készülékek testvezetékében és kiszámíthatatlan frekvenciájú és amplitúdójú felharmonikusok termelődhetnek. Ezért gondoltam arra - ha nem félnék ettől megoldástól - akkor az 50 Hz-es generátorát a hálózati frekvenciához szinkronizálnám. Erre az összetett mondatra gondoltam azzal a félmondattal
Szerintem a mágneses erősítőkre gondolsz, amit sok helyen alkalmaznak de nagyon kevesen értenek hozzá. Én is az utóbbi csoportba tartozom. Pedig nem bonyolult, csak nem egyszerű.
Értem! Persze jobb lett volna rászinkronozni a hálózati 50Hz-re. De akkor eszünkbe sem jutott. Rámentünk a Wien hidas oszcillátorra, meg a szuper alacsony torzításra...
A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2021
Ennyi szakirodalmam van róla kedvcsinálónak. "Peter65"-től kaptam, ő otthon van ebben a témában.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |