Ha nincs ott R6 egyszeres az erősítés - ezt már láttuk.
Ha R6=R5, azaz mindkettő 1k, akkor kétszeresen fog feszültséget erősíteni, mert ez egy feszültségosztó.
(Ha egy 9V-os elemre sorosan rákötsz két 1kOhm-os ellenállást, a két ellenállás között 4.5 V feszültséget fogsz mérni.)
Tehát ha R6 tizede R5-nek, tízszeres lesz az erősítés. Ha százszor kisebb, akkor százszoros.

Csökkenő R6 értéknél csökken Q3 árama és ezáltal csökken Q4 árama is, ami a kimeneten feszültség növekedést okoz.Jól értelmezem?

Többnyire az invertáló bemenet volt kivezetve valóban, és a nem invertáló meg többnyire a földre volt kötve. De maga az erősítő differenciális bemenetű volt.

De végül is ez ma már csak szép emlék. Nekem még mutatták a suliban, hogy létezik ilyen is, és talán ha egy mérés volt vele szabályozástechnikából.

Az előbb beszéltük meg, hogy kondenzátorokon nem folyik egyenáram, mert szakadást jelentenek. R6 bármekkora lehet, a kimeneti DC fesz nem fog változni - mindig 30 V-on marad.

Váltóra gondoltam. Ez az erősítés hányszoros rendben van a kiszámolás, csak nem látom miért növekszik ha R6 ot csökkentsük vagyis a váltó jelet föld fele húzzuk.

Ez feszültségvezérelt harmonikus oszcillátor? (Ha jól látom.)

Ha mondjuk R5-ön folyik 10 mApp váltóáram - és R6-ot 100R-re választjuk - akkor ebből a 10 mA-ből 9 mA a föld felé folyik és csak a maradék egy mA vezérli a bemeneti tranzisztort.
Tehát osztja a feszültséget is, az áramot is.

Ilyen jó vagy matekból? Vagy hirtelen leszimuláltad?

Amúgy gőzöm sincs, csak egy áramkör az analóg számítógépekről szóló irodalom tengerében.

Azonnal kiszoptam a kisujjamból. Majdnem írtam, hogy jól tudok szopni

Egyébként volt az Linn Axis futómű. Abban volt ilyen. Meg Tietze-Schenk könyvben. Meg szórakoztam is vele keveset.

Ezért nem világos. Ha csökken a vezérlő áram akkor hogy nőhet az erősítés.? Kisebb visszacsatolással nő az erősítés?

A vezérlőáram állandó marad. A feszültség osztódik (és velejárójaként az áram is) le az osztón.

Rajzolok egyszerűbbet. A lényeg ugyanaz. Ha R6 csökken, az erősítés nő. Érted már?

Ezt igen. Ahogy csökken R6 értéke, úgy nagyobb jelet kap vagyis kevesebb esik rajta a generátor meg a műveleti között.

Nagyjából, igen.

Az a baj, hogy nem egy nagyon egyszerű elrendezésen próbálod megérteni a dolgokat. Ezért írtam korábban Karesznak a hozzászólására, hogy leírta a lényeget. Egy erősítőnek egy bemenete legyen, mert ha kettő van, már sokkal nehezebb megérteni.
Ha egy bemenet van, akkor az invertáló, vagyis a kimeneten a bemenet inverze jelenik meg. Azt is mondhatjuk, hogy ez a bemenet virtuális földpont. Persze ettől még lehet rajta DC összetevő, de AC szempontból itt közel nulla feszültség van. Az utána következő fokozatok feszültségerősítése hozza létre a kimeneti jelet. Ugye, ebből következik, hogy a virtuális földponton sem nulla az AC feszültség, hiszen a nullából nem lehet csak nullát csinálni. Ezért a virtuális földponton levő feszültséget rendelkező jelnek nevezzük, mert ez állít be olyan jelalakot a további fokozatoknak, hogy abból megcsinálhassák a kimeneti feszültséget. A virtuális földpontra bevezetjük a bemeneti jelet, meg a visszacsatolt jelet. A kettő különbségét fogják erősíteni a további fokozatok. Ugye, ebből azért látható, hogy azért kell az egész végfokra nézve az invertáló bemenet, hogy ez a különbségképzés megvalósulhasson.

Most mi van? A bemeneti jel megy az bázisra, a visszacsatolt jel meg az első tranyó emmitterére. A bázisra nézve a végfok nem fordít fázist, az emmitterre nézve meg igen. Tehát az első tranyó keményen részt vesz a hibajel ( vagy rendelkező jel ) képzésbe és mindjárt bele is teszi a saját torzítását. Ezért írta Karesz, hogy nem túl jó megoldás és ezért utálom azokat a kapcsolásokat, ahol kihasználják a neminvertáló bemenetet.

Ami ebből a lényeg: az első esetben a rendelkező jel, vagy ( én hibajelnek hívom, hiszen a bemeneti jel és a kimeneti jel különbsége a hiba ) a virtuális földponton keletkezik, tehát ott egy valódi hibajel jön létre. A második esetben egy tranyó képezi a hibajelet, vagyis a hibajel a tranyó bázisára és emmitterére jutó jel különbsége lesz. Vagyis a tranyóra van bízva a különbségképzés. ( Minden nemlinearitásával együtt... )

Még annyit, hogy egy műveleti erősítő kimenete úgy próbál beállni, hogy a két bemenetén nulla legyen a feszültségkülönbség. És ez a végfok is felfogható műveleti erősítőnek.

És akkor most visszaadom a szót Karesznak ))

Visszacsatolásról eddig amit tudtam az a pozitív amikor a visszacsatolt jel fázisa megegyezik a bemenetivel és a két jel összeadódik., meg a negatív mikor ellentétesek vagyis kiakarják oltani egymást.
Meg akarom érteni hogy is van az a földre húzom a jelet és növekszik az erősítés.

Hogy kiragadjam a lényeget abból amit katt írt, erről van szó

A pozitív visszacsatolás más dolog: oszcillátorok, billenő áramkörök, komparátorok... azzal most ne foglalkozzunk.

Nem húzod földre a jelet, mert ott van a leválasztó kondi (C1). R6 feszültsége lebeg a kimenettel együtt egyen-feszültségileg. Nem folyik rajta egyenáram.

Váltakozó feszültség szempontjából osztja le a kimeneti jelet. Már nem tudom ennél szájbarágósabban megfogalmazni.

Ha földre húzod a jelet, akkor csökken az a jel, amit az emmitter lát. Mi fog történni? A kimeneten nagyobb jel jelenik meg, hiszen a műveleti erősítő addig változtatja a kimenetét, míg a két bemenetén ( nagyjából) nulla feszültség nem lesz. Tehát nő a feszültségerősítés.

Szerintem ez tévútra viszi. Hiszen a feszültség erősítés maga nem nő, mert a visszacsatolási arány fix. A kimeneti feszültség nő az erősítés arányában.

Talán ha bonyolítom egyszerűbb lesz.
Most gyakorlatilag nem folyik áram Q3 felé.
Pontosabban Q1 emitter árama most nem az osztón kell, hogy átfolyjon, hanem Q3-on.
R6/R5 feszültségosztó továbbra is.
(A feszültség erősítés 10-szeres)

A negatív visszacsatolásnál a visszacsatolt jel kivonódik a bemeneti jelből. Ha sok jelet küldesz vissza (R6 értéke nagy), akkor sok jel fog kivonódni a bemenő jelből és kevesebb lesz a kimenti jel. Ha kevesebb jelet csatolsz vissza (R6 kisebb), akkor kevesebb jelet vonsz ki a bemenő jelből, és nagyobb lesz a kimenő jel. Ha semennyit sem csatolsz vissza, akkor az erősítő a nyílthurkú erősítének megfelelő mértékben fog erősíteni.

Látom ez Nektek nagyon megy. Valahogy nem tudom megérteni ezt a dolgot.
Ha emittere visszajuto jelett csökkentsük, akkor nő a kimenő jel kollektoron. Azt értem hogy osszuk ellenállással de hogyan növekszik mikor csökkentünk.?

Na így értem.

Akkor megvan a kimeneti féltáp-munkapont, meg a visszacsatolás.

Az hál' Istennek meg. Nagy kő esett le mindannyiunk szívéről, hogy mmc végre el tudta magyarázni

Hát még az enyémről!

De ezt most úgy átrágd, hogy ha legközelebb Szerbiában járok és felébresztelek éjszaka az álmodból azonnal le tudd rajzolni fejből bármilyen tápfesszel, munkaponttal, erősítéssel. Mert különben nagy balhét csapok.

Megszenvedtünk vele az biztos.

Közjáték
Most kell(ene) annak a résznek következnie:
Kedves Ódenka!
Magam se gondoltam, hogy ez a magyarázat milyen mélységű, így nem akárkiktől várható eredményes, érthető és egzakt leírás a 7 tranzisztorosról, elnézést kérek. Magam se tudtam volna különbül, csak dolgozni mentem...
G* L**

Addig álljak féllábon - gondolom én.


Mindenkinek jó pihenést a maradék hétvégére.

Ez így kicsit zavaros, és talán praktikus lenne a visszacsatolási tényező és hurok erősítés kapcsolatát jelezni, hogy ne legyen kavarodás. Pl.:
( https://training.ti.com/system/files/docs/1332%20-%20Stability%202%...es.pdf ,
https://inst.eecs.berkeley.edu/~ee105/fa14/lectures/Lecture04-Non-i...mps%20(Feedback%20circuit).pdf ,
https://linearaudio.net/sites/linearaudio.net/files/volume1bp.pdf )