Szia!
ez szerintem sem baj--néha szükséges is.
Mert ha a szomszédoktól "átcsordogál "10mA+ a kábel TV-d antennáján 6mA+ a lakásod hibaárama 2-10mA . Máris kiesett a FI relé alkalmazása?
A 30mA-s FI relé már működik 24mA tól felfelé. A 30mA a katalógus adata .

Úgy érted, hogy az antennán bejövő áram az kimegy a hálózatra a fázis-nulla vezetékpár egyikén?

Szia!
Igen Az antennakábel földelt --a hálózati nullához záródik.A Távtáplált erősitők árama is ezen folyik.
Galvanikus leválasztóval szokás megszüntetni.

Egy gyakorlati kérdésem lenne.
Adott egy lámpatest bekötése, pontosabban egy csillár bekötése. Hajlékony vezeték van levezetve a padlásról
, ehhez kellene hozzáköttöm a csillár három vezetékét. Én sorkapoccsal kötném össze, persze érvéghüvelyt is használnék. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor zsugorcsövvel vagy szigetelő szalaggat
L körbe tekerhetem a sorkapcsokat?
Tudon "buta" kérdés, de villanyszerelő nem nagyon használ szigtelő szalagot, kötésnél.

A létra tetején oldható Wagó-val hamar végzel és tökéletes lesz.

Rendben. Akkor veszek WAGO-t hajlékony vezetékhez, mert az nincs itthon.

Sziasztok!

Mágneskapcsoló esetén honnan tudom, hogy a bontóérintkezője is terhelhető ugyanazzal az árammal mint a záróérintkezője?Konkrétan egy Siemens 5TT50012-ről van szó,lásd kép.
A bontóérintkezőjén kellene átvezetni egy villanybojler áramát (10A folyik, ohmos terhelés)

köszönöm.

Onnan, hogy ( ennek ) az adatlapján nem szerepel külön a záró és külön a bontó kapcsoló árama.

Erre gondoltam én is, de nem voltam biztos benne,köszönöm.
Akkor ezzel AC1 üzemben 20A megszakítható,a bojler meg annak számít.

T!Mate78!
Ebben az esetben nincs biztosítva a nullavezető megszakítása. Helyhezkötött villamosberendezésnél pedig a leválasztás kötelező.Persze,ha van előtte 2pólusú kismegszakító,akkor minden rendben.

Hőszivattyú (klíma) bekötéséhez kérnék segítséget !
Új áramkört akarunk (kell is ) kihúzni a géphez, egy a vill.óra szekrénytől a gépig a külső falon futó védőcsőben.
Kb. fele hossznál van egy külső dugaljunk, amire ráférne a felújítás.
Gondolom kötődoboz-elágazás simán megoldható . Lehetne leágaztatni is, de külön kábellel gondoltam, mert :
Felmerült egy "H" tarifa igénylése is. Ebben az esetben is mehet egy csőben a hőszivattyú és a dugalj kábele ?
Villanyreszelő fogja végezni a bekötést, én csak a segédmelót csinálom meg
Kösz M.

Hali!
Szerintetek, ez a mérő, alkalmas a napelemes rendszerhez?

Mivel méri a visszatáplált energiát gondolom igen.

Igen,van előtte egy kétpólusú kismegszakító,és külön neki egy FI relé is.

Persze. Csak a hőszivattyús vezetéken nem lehet konnektor, hanem a klímára direktbe kell kötni.
Arra nagyon figyelni, hogy a nulla sehol sem lehet közös a kétféle mérésű körökben! A firelé lekókad.

Üdv, tud valaki ajánlani alkalmi használatra 65mm-es dobozfúrót, ami sds plusz és viszi a panelbetont is? Illetve mi a minimu ajánlott fúrokalapács teljesítmény és ütőenergia?

A 65-ös dobozhoz én 70 körülit vettem, de szerintem még nagyobb átmérőjű kellett volna (külcsönadtam, elveszett...) nehéz körbegipszelni. A vége az lett hogy glettanyagot töltöttem a sziloplasztos kartusba, és azt nyomtam be. Tökéletes, csak sokkal lassabban köt mint a gipsz

Alkalmi használatra ez elég lesz..Bővebben: Link
Alkalmas beton, tégla, ytong és egyéb kőzetekben való doboz fúrásához a két leggyakoribb méretben, melyet villanyszerelők, klímaszerelők és egyéb szakemberek használnak.

De konkrét tapasztalat van vele? Mert a panel beton baromi kemény... és 9 ezerért 2 fúró túl olcsónak tűnik, inkább a Makita meg Araboro cuccokat néztem. Nem is konkrétan csak doboz lesz, hanem be van betonozva egy T fal illeszkedésnél a kábel valamiért és azt kéne áthúzhatóvá tenni.
Na meg 80mm-es fúrót szerintem nem vinne jól a fúrókalapács.

Profibb megoldásra ez jobb lesz. Ez még a vasat is elviszi a betonban.
Bővebben: Link
Ha Makita gép érdekel , akkor ez jó lesz : Makita DBM131

Nem kérdés, hogyha minden héten betont akarnék fúrni, akkor ilyesmit vennék, de azért a kettő között kell valaminek lennie 8 és 60 ezer között
Azért kérdezem van-e valakinek tapasztalata vele, hogy mi az a belépő szint, ami már nem szemét és nem 1 doboz után kuka. Ha kibír 8-10 dobozt az már nem rossz, nyilván fillérekért nem lesz örökéletű. De betonban úgyis baromira kopik, simán elképzelhető, hogy valaki aki ezzel dolgozik a profi helyett valami közepes áruból vesz többet és inkább cseréli gyakrabban.

A József Attila lakótelepen ismerős valaki? Azt szeretném tudni, hogy az óra, és a lakáselosztó közötti vezeték csőben van vezetve, vagy simán be van vakolva?
(Hatemeletes téglaépületről van szó, az Üllői úton.)

Köszönöm !

Még egy kezdő kérdés :

Lambéria-szerű anyagból van a ragalja. Szerelhetem a védőcső-tartókat erre, facsavarral, vagy "szebb" a falra (függőleges felület) tiplizve ? Körbe kell vinni a ház körül az energiát, lakásban nem lenne szép - sok fúrás+csatorna, padláson vezetve 2* kellene födémet fúrni...

Azok mind csövezve vannak.

Ha elbírja, minden további nélkül. Könnyebb munka.

Akkor minek vittünk fórumtársunknak digitális mérőt, mert lopják az áramját, mert "szomszédon megy keresztül, és csapolják".
Ugyanezen lakótelepen, ugye.

Szia! Én is most vagyok hasonló cipőben. A klímákat szeretném H tarifás mérőhöz kötni, ezért ahol csak lehet házon kívül viszem a nyomvonalat Mü I-ben és benne a 3X2.5mm2 kábelt. Nekem is lambériaszerű a haslódeszkázat (18mm vastag) de én arra fogatom fel, mert 20mm-s a cső, így nincs nagy súlynak kitéve a bilincs, hogy az elengedje. Ahol kettő kábelér is fut a csőben az amúgy is téglafalon fut de az 32mm-s cső de jobb tartást ad neki a tiplis rögzítés. Holnap remélem ki tudom építeni a nyomvonalat, ha nem szól közbe az időjárás.

Ha csövezve van is, érdemes újat betenni több okból is. Egyrészt valószínűleg kisebb a cső az új vezetékhez. 60 éve volt szerelve, valószínűleg ráfér. Még valószínű a klasszikus Bergmann-cső, az acélpáncélcső, ha jól emlékszem.

Kis különbség, hogy '60-as években épült téglaépületek, hagyományos módon vannak szerelve, -sőt úgy rémlik, hogy PVC csővel, mert akkoriban már azzal szereltünk- a későbbi 8-10 emeletesek (betonpanel) pedig MM-fallal. Bár a mérőtől a lakáselosztóig cső szokott lenni ott is.

A '60-as években már PVC csővel szereltünk, bár még volt Bergmann és ipari vagy nehéz környezetben AP. A csőkeresztmetszet meg elégséges szokott lenni. '80-as években volt áthúzásom és bővítésem a JA ltp-n.