Az autós inverter négyszögjelet ad, amit nem szeretnek a szivattyúk. Lehet, hogy kellene keresned DC keringető szivattyút.

De a motor a kazánban van...

Az olcsó inverterek biztosan de tutira van szinuszos is.

Azért némi haszna van a szolgáltatonak is, hiszen szép nyári napon egy-egy családi házrol 10-20 kW energiát gyüjthet be, és azzal pl vizet pumpálhat vissza az erömüvek tárazoiba. Vagy kiválthat sok kisebb erömüvet amit karban kell tartani.
Ennek ellenére természetesen korlátozni kell az ilyen bizonytalan “áramszolgáltatokat”, mert a diszpecsingnek még nincs szerszáma/eszköze ezek kezelésére. Egyes europai országokban már beépitenek a hálozatba távkapcsolokat, amivel majd lehetöség lesz a kezelésre is, habár a rendszergazda még eléggé szkeptikus ennek a hasznárol, mert hatalmas rendszert kell majd kezelni, ha sok ilyek kis beszállito lesz.
Amugy a háztulajnak van némi haszna, hiszen ha nem tudja felhasználni a termelt energiát, akkor legalább nagyon rossz áron, de el tudja adni, azaz nemcsak a felhasznált napenergiával csökkenti a számlát, de a visszatápláltal is.
Pl a jelen pillanatban mi a napenergia 47%-t használjuk fel az 53% megy a hálozatba, mert még mindig nincsenek meg az akkuk, amit már februárban megrendeltem.

Ez minden értelmes embernek teljesen világos… de a politikát ritkán csinálják értelmes emberek.

A baj ott van, hogy rosszul értelmezed a dolgokat. Senki nem müködtet semmit félgázra, hanem a diszpecsing kezeli a nagy fogyasztokat meg az áramtermelöket, azaz akkor kapcsolja be és ki a rendszereket amikor kell, hogy biztositsa az egyensulyt a hálozatban. Ezért volt régebben divat az éjjeli áram is. Ami ugyanaz mint a nappali csak olcsobb, mert akkor általában energiafelesleg van ( ipari üzemek egy része nem müködik), igy a háztartási “nagy fogyasztok” kapnak elönyös energiát.
Az áramtermelö rendszerek is sok erömüböl tevödnek össze, amik között vannak az alaptermelö egységek mint Paks, amik többnyire mindig mennek, és ehhez adodik a kisebb erömüvek tömege, amiket ki be lehet kapcsolni. ( kisebb vizierömüvek, gázerömüvek stb). Ezek lényeges elönye a napelemekhez , szélerömüvekhez viszonyitva, hogy majdnem mindig rendelkezésre állnak, azaz a diszpecsing bármikor számithat rájuk, ha kell, mig a modern “zöld” energiaforrások éppen ezt a kritériumot nem tudják teljesiteni.

"Ha napos tél van lehet jó a napelem is töltéshez. Ennek majd utánanézek."
Itt látom a legnagyobb gondot az egész vitával. Még csak utána sem néztél. Ennek így pedig semmi értelme, mert információ nélkül vitázol. Én amikor valami érdekel, utánanézek, mielőtt bármit is mondanék az adott dologról.

A téli napelemes termelés azért nem jó mert ami ami kevés napfény nagyon rossz szögben éri a napelemeket. A beállított dőlésszög mindig a nyári napra van beállítva.
Ezern felül kevés napsütéses óra szám, hótakaró is előfordul a ködről nem is beszélve. Cserébe hideg van jobb hatásfokkal termel a napelem mint nyáron.

Nagyából igazad van. A dőlésszöget viszont legtöbb alkalommal a tető szabja meg. Tehát nem a nyári napra van beállítva, hanem így alakult dolog. Például rám ez nem igaz, amit felraktam most paneleket, azok egy kb. 45 fokos tetőre kerültek, ami közelebb van a téli beállításhoz, mint a nyárihoz.

Ez az osztrák napelemes virág szépen követi a nap mozgását, este me összcsukodik mind a napraforgo.
Amugy a huevai naperömüben is a tükrök százai követik a Nap mozgását.

Ezek nagyon jó dolgok, tetszenek is nekem, de sajnos elég kevés ilyen van. Majd valamikor Én is szeretnék egy "napraforgót" építeni. A hobbi az hobbi ugye.

Tetszetős, de itt meg is áll az előnye. Ár/éték arány a béka hátsója alatt.

Jó az, csak nem mono-t hanem poli-t kell telepíteni, és még azt is forgatni kell, de ezt már múltkor is leírtam. Mondjuk eddig senki nem tett be ide egyetlen olyan mérést sem, ami olyan "apróságokat" mutat, hogy mennyit termel egyik és másik ha csak 5-10 fokos szögben éri a nap, vagy mennyit termel egyik és másik ha épp egyáltalán nem süt a nap. Mert csak ezen infók birtokában van értelme a nulláról továbblépni szerintem. Amiről van tényszerű adat, hogy ha forgatva van, akkor ugyanaz a tábla 20-25%-kal többet termel naponta (nyáron) mint ha nincs forgatva. Az azért elég sok...

A rossz tájolás nem befolyásol annyira sokat, mint sokan gondolják. Az alábbi ábrán látható, hogy még a teljesen vízszintesre állított napelemek (amiről még a víz sem folyik le...) is az éves termelés 85%-át tudják termelni. Nem véletlenül lehet annyi lapostetőn látni napelemet, amit csak annyira döntenek meg, hogy a víz le tudjon folyni róla.
Forrás: Naplopó tervezési segédlet 8. oldal

Én is inkább csak mérnöki hobbinak tartom. Egy osztrák technikumban áll egy ilyen tekintélyes méretü napraforgo, de ma is összecsukva pihent. Lehet, hogy a szünetben senki nem foglalkozik vele.
Amugy Huelvaban a tükröket meg a napelemeket mozgatják több ezer darab) de ugy látszik, hogy a mozgato szerkezet viszi el az egész telep hatásfokát, mert még 20 év után sem tudtak nagyon hasznot produkálni, csak arra volt jo az egész projekt, hogy mutogassák minden TV-ben meg mérnöki forumokon.
Itt a legujabb telep ( amikor ott jártam még nyoma sem volt)
Huelva 2021 PV Plant

Láttam én is ilyen virágot élőben, több anyag van benne, mint egy személyautóban.

Budapesten a Gyömrői úton is van egy.

Igen tényleg rosszul írtam. DE annyiban igazam volt hogy többnyire a nyári naphoz van közelebb az optimális tájolás. Ezért karom dönthetőre csinálni a paneljeimet.

Egy lehetőleg optimális tájolású, fix állapotban felszerelt rendszer "egypúpú" termelési görbét ad, aminek nyáron van egy maximuma. Ha egyenletesebb termelést szeretnénk, lehet azt is csinálni, hogy főleg téli napállásra merőleges döntésű, több napelemet teszünk fel. Ekkor télen nagyobb a termelés, mint az optimális tájolásnál. Ezzel együtt jár az, hogy nyáron viszont kevesebb lesz a termelés az elérhető maximumnál, de nyáron úgyis hosszabbak a napok. Így nyáron hiába éri rosszabb szögben a napelemet a fény, azt ellensúlyozza a több órás napsütés.
"Tavaszi" napelem döntéssel a termelési görbét kétpúpúvá lehet alakítani. Ahol nem az éves maximális termelés elérése a fő cél, hanem például az áramellátás biztonsága, ott érdemesebb ezt csinálni. Riasztó, kamera napelemes táplálásánál én téli napállásra beállított rendszert használnék.
Állíthatót pedig azért nem csinálnék, mert azt elég masszívra elkészíteni sokkal nehezebb, mint fixre (gondolva a mostanában előforduló igen erős viharokra).

Most megnéztem a Powland SPH 3K átkapcsolásait, a képeken látszik az eredmény. Terhelés lényegében nem volt rajta.
(A felső jel trigger csatornaként van használva, egyenirányított, nagyon enyhén szűrt, a bejövő hálózattal arányos.)

Köszönöm.
Ha jól értelmezem, akkor Hálózatról akkura kb 10mS az átkapcsolás, visszafelé szintén, talán picit több. Ez elég jó eredmény.

Ennyit semmilyen pufferelt táppal rendelkező szerkezetnek nem szabad észrevennie. Legfeljebb a Hifi zörrenhet egyet. Ettől a kis eltolódástól öntartó relé vagy mágneskapcsoló sem ejthet ki.

Elég nagynak tűnnek azok az átkapcsolási tranziensek, a második képen nem látszik mert kilóg a vége a képről de az még 500V is simán van. Hogy most ennek az az oka, hogy ez egy olcsóbb, gagyibb inverter, vagy a többi is ilyen azt nem tudom, de ennek fényében nekem már nem is annyira szimpatikus ez az egész. Vagy, eleve úgy kell megcsinálni hogy soha ne kapcsoljon át hálózatra, de hát ahhoz meg nem kevés akku kell...

Pl. egy toroid trafó simán bemorran rá, mert az amúgy is rendesen meg van gerjesztve, egy ilyen félperiódus kimaradás csúnyán túlmágnesezi az egyik irányban. A kép szerint, amikor jön lefele és vissza kéne mágnesezni negatív irányban a vasat, akkor nem lesz visszamágnesezve hanem újra egy pozitív félperiódust kap.

Ez az egyik legolcsóbb, egyszerű PWM-es inverter. Egyébként egy relével hálózatra kapcsolásnál akármi is lehet. Szerintem a valóságban ennél még rosszabb is lehet a helyzet, ha valami nagy induktív terhelésre kapcsolgat. Itt most egy pár wattos (mérő)trafóra történt a kapcsolás. Nagyobb terheléssel most még nem tudom nézni, mert nagyon kicsi akku van rajta próbálni.

Sziasztok!

Elektrotechnikából tanuljuk, hogy a generátorok a saját belső ellenállásukkal megegyező terhelésre adják le a maximális teljesítményt...napelemeknél ezt, hogy oldják meg, milyen áramkörrel?

Az MPPT töltésvezérlő, ami egy DC-DC konverter.

A napelemnek trükkös karakterisztikája van, egy darabig feszültség generátorként, egy bizonyos terhelés felett áramgenerátorként viselkedik. Mindez függ a besugárzástól is. Az MMPT áramkör megkeresi azt az optimális munkapontot, ami az adott sugárzásnál éppen a legnagyobb kivehető teljesítményt adja. És ezt átkonvertálja olyan feszültségre, áramra, amit a terhelés (akkumulátor, hálózat) fogadni tud.

Na ezt hogyan lehet megoldani ? Milyen áramkör, milyen elven működik benne ?! A két generátor működés határa lenne az optimális munkapont ?

Az OK, de milyen mértékben / hogyan terheli a napelemet, hogy a maximális teljesítményt kapjuk? DC/DC konverterrel lehet csinálni 10 V-ból és 15V-ból is pl. 18 V-ot, de mikor dolgozik a napelem maximális hatásfokkal, ha 10 V-on vagy, ha 15V-on van a kimenete, illetve mindegyiknek ugyanazon a feszültségnél optimális a terhelése vagy a töltésvezérlő ezt "kideríti" valahogy ?!