Én meg nem ajánlom, főleg a piaciakat. Már a vezeték szigetelése is életveszélyt rejt magába.

Köszönöm, ezzel tisztában vagyok, hogy jobb terhelve, a gyári megoldást is láttam, viszont így kapnék 2 eszközt egyben. Mondjuk egy idő után látom a fényességből a feszültséget meg a 30mA FI relé is le kell, hogy oldjon. Véleményetek szerint felesleges a 2 multiméter mellé (egy digitális UNI-T TRMS és egy HIOKI analóg van) és vegyek gyári próbalámpát?

Elvileg mindened megvan, ami az említett feladatokhoz kellhet.
A UNI-T az lakatfogó, vagy True RMS multiméter?

Én próbalámpának azt szeretem, amiben izzószálas égő van.
Mert az tényleg csak akkor világít, ha nem csak egy szórt feszültség van a mérőponton.
Ha megfelelő szigetelt foglalatod van, normális mérő vezetékkel, akkor felesleges másikat vásárolni.

Ha meg majd elkezded a villanyszerelő sulit, akkor ott úgy is keményen megtanítanak a biztonságtechnikára, szerelési eszközökre, és hogy milyen szerszámokat, műszereket érdemes beszerezni.
Én várnék addig a beruházással, nehogy csalódás érjen.

Ami mindent is tud, soha nem lehet tökéletes.
Várd meg, hogy kiderüljön, az iskolában hány tanulónak van gyári próbalámpája?

Szervusz!


Csak az elosztóhálózati engedélyes (szolgáltató) által elfogadott klímák köthetők H-tarifára, a bekötés kizárólag direkt történhet, dugvillás megoldás tilos.
A H-tarifás mérőt csak a felszerelt és tanusítvánnyal ellátott klímák esetén teszi fel a szolgáltató. Ennek leadminisztrálását a klímaszerelő cég végzi. A regisztrált szerelő csak a mérőhelyet alakítja ki/át.


Pontosan. Új mérőhely kell az előírásoknak megfelelően - azaz vagy nem maradhat ott, ahol volt, vagy nem oda kerül, ahova a vevő szeretné, csak oda, ahova szabad tenni és úgy, ahogy szabad tenni.


A nappali és a tarifás mérő egy mérőszekrénybe kerül, erre vannak duplamérős gyári dobozok, ezt fogadják csak el. Egyedi kialakításért ácsingózni nem érdemes, ha a tipizált megoldás megoldható, sőt, csak úgy fogják átvenni.


Ahogy fentebb írtam, tipizált, duplamérős szekrények vannak (pl. Hensel HB33K0-U, Csatári PVT6075). Ezek fogadják mindkét mérőt és a szekrény részét alkotó csatlakozó főelosztóban mindkét mérőnek külön biztosítékai vannak, persze ott plombálva.
A mért oldali vezetékek külön biztosítéktáblában végződnek, a H-tarifásra mást kötni nem szabad. A lakáselosztó nincs plombálva. De a H-tarifás áramkör és a nappali áramkör sehol sem talákozhat a mérők után.

Az egy TRUE RMS multiméter. Van egy 60 amperes lakatfogó adapterem is, ezt elfelejtettem írni, anno az oszcilloszkóp miatt vettem, az viszont már nincs meg.
2009 óta építgettem erősítőket (csövest is 420V anódfeszültséggel), kapcsolóüzemű tápokat is, az eszközök nagyja megvan, csak sokszor lassít a multi tekergetése, az elemcsere és szerettem volna valamilyen előírásoknak megfelelő műterhelést is, ami a FI relét leoldja. A próbalámpa szimpatikus, voltam pár évig elektromos mozgássérült jármű szervizes, mikrokapcsolónál hasznos volt. Annak lennek értelme a tanácsaitok alapján, egyebet valószínűleg tényleg nem érdemes vennem/csinálnom.

Köszönöm a precíz választ.
A jelenlegi elosztó dobozom egy falba süllyesztett elég nagy szekrény, abban van a normál mérő is.
Ezt a részt akarjuk beépíteni egy zárt verandával, ezért onnan gondolom ki kellene hozni a mérőt.
A veranda mellet lesz hely a falon egy mondjuk Csatári dupla mérős doboznak. Szerintem az a hely megfelelő lenne az elhelyezéshez, de ha tudsz linkelni olyan előírást, ami körülírja a mérődoboz elhelyezési szabályait, akkor ezt pontosítani tudnám.

Összefoglalva. Ha kijön a pályázat, akkor valószínűleg megadják a szóba jöhető klímák listáját.
Ezek közül kell választani, felszereltetni klímás céggel, és úgy kialakítani az elektromos kábelezését, hogy az a mérődoboz mellett kialakított, plombálható biztosító dobozban végződhessen csak.
Majd megigényelni a H tarifát ( vagy egyidőben a klímával ) megfelelő engedéllyel rendelkező villanyszerelővel áthelyeztetni, beköttetni a mérő dobozokat, majd az egészet átvetetni a szolgáltatóval.

Még egy lényeges kérdés. Jelenleg 3 fázisú hálózatom van, fázisonként 16A kismegszakítóval.
A H tarifás igénylésnél kell külön kérni kapacitás bővítést, vagy azt automatikusan beleteszik a klímák típusának ismeretében?

Amit vennék még, ha belebotlasz egy egyszerűbb min 250V-al vizsgáló szigetelésvizsgálót. ( már ha nem csak új építéssel akarsz foglalkozni.) Ritkán kell, de a rendszertelen FI leoldásokat mással nem igazán találod meg. Mivel sok esetben 1 van a házban, gyorsan kell eredményre jutni, akkor is ha pont most minden jó.... A trurms meg oly felesleges az élet sok területén, de varázsszónak jó...
A multiméter tekergetése villanyszerelésnél kifejezetten hasznos, messziről vagy látszik az apró piktogram, hogy V vagy mV, ohm vagy mohm, vagy nem . Itt szinte csak módot kell váltani, a méréshatár mindig ugyan az ( és sosem az ahol az automata kezdi.)

T! Antiktelefon!
A betonpanelt (22cm-est) legfeljebb 2mm mélységben vésheted meg. (statikai okok miatt).
Ha statikus mérnök írásbeli engedélyével rendelkezel, akkor csinálhatod.

Felénk a mérőt az utcáról leolvasható helyre telepítik, ha már költözik.. Azt azért kérdezd meg előtte hova teheted.

Csupán az utcáról látható ami igaz ,olvasni nem igen tudják számtalan helyen.

Amikor elhelyezték, még akkor sem, mert befelé áll az átlátszó felület. Azóta körbenőtte a tuja, még megtalálni is alig tudtam. Nem volt otthon a tulaj, adta a kulcsot, javítsam meg a kinti díszkivilágítást.

Nem ez volt a kérdés tárgya és a kérdést nem válaszoltad meg. Persze vannak akik vízszintesen szétmarják a panelt és az már aggasztó. Különben is dobozfúrásról volt szó, nem cső vagy MMCU bevésésről. De most azt mond meg, hogyha egy meglévő doboz fölé vagy akár mellé egy sekély doboz mélységben csinálsz egy 65mm-es dobozt attól össze fog dőlni a ház...
Amúgy konkrétan olyanhoz kellene, ahol meglévő doboz van két fal találkozásánál, csak a többibe raktak hungarocellt és ebbe valamiért nem és színültig ömlött betonnal a doboz kábelestül.
Nem mintha ilyennek valaha neki akarnék állni, de mindenhol függőlegesen szétmarják a házakat és úgy raknak be MMCU-t és fönt vízszintesen kábelcsatornázzák az egészet, kíváncsi vagyok hányan csináltatnak papírokat hozzá.

Szívesen. Ilyenekkel foglalkozunk, csak ragadt rám valami

Linkelni nem tudok, de egyszerű: a közcélú hálózathoz minél közelebb, értelemszerűen ez az utcafrontot jelenti, illetve az arra merőleges falat, lehetőleg az utcafronthoz közel. A légvezeték nem mehet át tetőgerinc fölött és a tetőtartó, illetve a csövezése (MÜ I. 36) nem mehet át a padláson. Csak a fal síkjában mehet, falon kívül is elhelyezhető, de bevésve is. Az utólagos szigetelés ráhelyezése megengedett.


Egyszerű kiselosztóban végződik a klímák kábelezése, nem kell plombálhatónak lennie,mert az már a mért oldal.


Sajnos nem. Idén, ha jól emlékszem, áprilisig volt így, azóta módosították. Tehát a nappali mellé igényelt bármilyen tarifás mérőnél az ampereket nulláról kell kifizetni, tehát ha mondjuk a tarifásra 3x16A kell, akkor az 3x16, azaz 48 Ampert kell kifizetni, mint HFH.

Köszönöm mindenkinek a válaszokat. Igazából belegondolva az összekötés nem olyan nagy gond azon a pár centis szakaszon, mert van szonda és ide csatlakozik az elosztó dobozba. Az óránál 25A biztosíték van. Végül lett egy nagyobb doboz, rendes sínekkel, fi relével.

Sziasztok!
Fi relés gondom van. A lakásban lévő hálózatot és a vezérelt körön lévő 2 db villanybojlert akartam így megoldani (mármint külön relékkel). A lakás hálózatára kötött Fi relé egyből leold. Tudom, ki kell "bogozni" hol lehet összekötve a védőföld és a nulla vezető.
DE!
A bojler kör is ugyan ezt produkálja. Ami ugyebár egy "diszkrét" áramkör. Kikötöttem a földelését, de akkor is ez a helyzet. A bojlerek 6 évesek és rendszeresen karbantartottak.

Itt elveszett a türelmem...

Előre is köszönöm építő jellegű hozzászólásaitokat.

Ha közös a nulla, akkor ez okozza a hibát.

Fi relé bekötése. Ezt nézegesd.
Van pár szabály piros mezőben kiemelve.

Ha a vezérelt oldalra 2db. boylert szeretnél bekötni,külön-külön áramkört kell kialakítani.KÜLÖN-KÜLÖN zárlatvédelemmel és leválasztási lehetőséggel és külön-külön kábelekkel vagy vezetékekkel és ÁVK-kal.Ha 2pólusú kismegszakítókat teszel be, az egyben a leválasztást is biztosítja.
Egyébként az ÁVK leoldhat azért is mert vízköves a fűtőbetét,6évesnél már előfordulhat.

Nagyon köszönöm mindenkinek a segítő hozzászólásokat!

Erre miért kellene az AVK-nak működni?
Nekem akkor adta meg magát, ha a betét kirepedt, vagy a csatlakozó felé menő tömítés eresztett, és csepegett a víz. ( lehet ezek a vízkő miatt történtek, de ez a hiba vízkőmentesítéssel már nem szűnik meg, és nem ez a közvetlen kiváltó ok.)

Azárt kell működnie az ÁVK-nak vízkövesedéskor, mert a vízkő jó vezető és 17-20mA simán átvezet rajta. Különösen ha a vízkeménysége nagy, mint pl:Békés megyében.

A vízkőtől a fütőbetét nem tudja leadni a hőt és túlmelegszik le old a hőkioldó, de az egészséges (nem sérült) fütőbetéten hiába lepi el a vízkő nem folyhat hibaáram addig míg kinem lukad tönre nem megy a tömítés.

A fűtőszálnak van szigetelése, azon kívül van egy vízzáró fém burkolata!
A vízkő a fém burkolatra kívül rakódik le, annak önmagában semmi köze a szivárgó áramhoz... Szivárgó áram akkor alakulhat ki, ha a szigetelés megsérül, és az áram a fűtőszáltól a fűtőszál fém házához tud folyni. Szivárgó áram kialakulhat attól is, hogy a fűtőbetétre kívülről vízkő rakódik, azért az túlmelegszik, és megreped a háza, és víz kerül a fűtőszál és a fűtőszál burkolata közé. De ekkor nem a vízkő vezet, hanem a fűtőbetétbe jutott víz.
Meg vannak egyéb hatások is, pl. némelyik fűtőbetét házát újabban nem keményforrasztással (rézzel) zárják le, hanem sima ónos forrasztással, ami egy idő után szétrohad..

A nagyfeszültségű pilon is jó vezető, mégsem zárlatos a távvezeték.
Ott valami másnak is kell lennie, mint a vízkő áll a tartályban.

Bocsánat nem hőkioldó , hőkorlátozó...

Köszönöm a szakmai kiegészítéseket és tapasztalatokat. Lám ezért is jó ez a HOBBIELEKTRONIKA!

De a tákolt próbalámpa az tákolmány. Egy ideje lehet kapni normális készüléket, de régen az ember tákolta, két foglalatot összeszigszalagoztak, és egyrétegű szigetelésű vezetéket használtak, ebből semmi sem tudott volna megfelelni semminek.

Nem tudom, felétek milyen eonosok vannak, felénk a szerelők elműsök voltak, míg meg nem vette az eon, de itt normális feszültségvizsgálót kaptak az emberek, melyen van terhelés lehetőség is. Kb 40 éve van ez így, volt francia Catu, aztán meg a Weidmüllerből a terhelőgombos, azután egy tsz melléküzemágas gyártmány, az utóbbi 10-15 évben meg rengeteg ilyen-olyan terhelőgombos gyártmányt lehet kapni, és mindig azt vették, ami épp a legközelebb volt a pulthoz a boltban. felénk "az eonosok" ezeket a vezetéknélkülieket maguk veszik, mert van, amire meg ez a jó. És ők tudják, mit mire használjanak.

Ki beszélt szigetelőszalagról?