Eléggé egy kupacban vannak a végfetek, szerintem kell ez a 10x150-es alusín, hogy az oldalának minden pontja közel állandó hőmérsékletű legyen. Amúgy minimál koncepciós doboz. A váza lényegében csak ebből a négy alurúdból áll és a négy lemez (elő/hátlap, alj/fedő lemez) merevíti ki. Önhordó karosszériás lesz : ) Szerintem az egész nem lesz még 30 kg sem : )

Nagyon sok munkat beleraktal, kivancsi vagyok a vegere.
..legrosszabb esetben bicozas utani sulyzos edzeshez meg jol lesz

Mindig attól félek, hogy nem eleget. Meg attól, hogyha készen lesz megint bele fogok majd kötni valamibe annak ellenére, hogy úgy próbálok meg átgondolni mindent, hogy ez ne fordulhasson elő. Ha legalább úgy fog szólni mint a mostani Burgum az már fél siker lesz, de akkor csalódott leszek. Hogy pontosan mit várok azt nem tudom, de majd hallani fogom. Eléggé szembe megyek minden hagyománnyal a kapcsolás tekintetében, de ez így volt az előerősítővel is és a végén bejött. Igaz sokat küzdöttem vele, de most már elégedett vagyok a hangjával (bár még mindig nincs teljesen készen, mert állandóan belepiszkálok).

Géza barátom is ráhajtott. Majd tíz éve várok arra, hogy elkészüljön a hangdobozom, de most "Isten-bizonyra" megígérte, hogy az idén már ezt fogom hallgatni. Csak közepes árú hangdoboz lesz, de állítólag nagyon fogom majd szeretni a hangját - és neki elhiszem ezt (az egyet). Ha már itt fog állni a doboz a szobámban visszakapja a Burgumot új változatban. Ő garantáltan - és gyakran - kifogja próbálgatni a rövidzár védelmet. Tehát három végfokot már biztosan építenem kell (most inkább sajnáltatni próbálom magam).
Egy szimulációt már kaptam a hangdobozról és mivel nem értek hozzá, nekem tetszik.
A hangszórókészlet SEAS lesz (CA26RE4X / ER15RLY / 22TFF). Izgalmas első nyugdíjas év elé nézek. Biciklizek, erősítőt gyártok, zenét hallgatok... kell ennél több?

Megmértem néhány tranzisztor bétájának változását a kollektor feszültség függvényében.
Ennek alapján első körben - a HEC-ben - marad a "jó öreg" BD139/140 a Toshibák ellenében.
De lehet azért Toshiba-kat is kipróbálom, mert elég rejtélyes dolgok ezek. Nem mindig a mérés jön be.

Majd mérd meg inkább kollektoráram függvényében is, úgy sokkal többet változik.
Sőt a mostani mérésebből pont az nem látszik, hogy mekkora áram esetén mértél ennyi erősítést. Régen amikor végfokba válogattam tranzisztort, akkor mindig az üzemszerűen elvárt maximális kollektoráram mellet mértem bétát, és mivel a kivezérelhetőség sem mindegy, ezért alacsony maradék-feszültség mellett.
Konkrétan pl. a BD249-eket (akkor még lehetett eredeti kapni, nem csak hamisítványokat) úgy mértem, hogy B-E közé csak egy árammérő bekötve (tehát gyak. B-E rövidrezárva), és labortáppal pl. 5A-es áramgenerátorral meghajtva, majd az ehhez szükséges bázisáramból megvan a nagyáramú béta.

A Tesla tranzisztor-teszterrel mértem konkrétan üzemi áramon, 20 mA-en Q120, 121-et, de elfelejtettem az áramot ráírni a diagramra (bocsi). Ennek a kollektor-emitter árama kivezérléstől függetlenül állandó. Még sok mást is mértem és mindenben a BD139/140 nyert a Toshibákkal szemben kisfrekvencián.

Az nem baj, hogy BD139/140 az "1,5A-es" gyakorlatilag "teljesítmény tranzisztor"?
A 2SA1360/2SC3423 meg 50mA-es kisjelű tranzisztor hútőbordára szerelhető tokozásban? ( A 2SA1381/2SC3503 ugyanez 100mA-rel )

A BD139/140 japán "megfelelői": 2SB649/2SD669, stb vagy a nagyobbak:
2SA1859/2SC4883, 2SA1667/2SC4381, stb

Emmitter követőként vannak használva. Miért lenne baj?

A baj az összehasonlítás metodika. Pl. béta linearitást nézni ( néhány voltos Uce régióban pláne ) a maximális Ic 40%-nál az egyik esetben, míg 1,3%-nál a másik esetben.
Alma a körtével.

Ezt nem értem. Mindkét tranzisztort 20mA-nél mérte. Akkor miért számít, hogy az egyik tranyó 1,5A-es, a másik meg 50 mA-es? Ha Karesz 20mA-en használja a másfél amperes tranyót, az miért baj?

Éppen emiatt kellene jónak lennie a szaturációs feszültségének szerintem, mert a 100 mA-es tranzisztort mindössze 20 mA-en mértem. Mellesleg 1 mA-en is ennyivel veri meg a BD.
Nem értem miért gond az, ha jó paraméterei vannak a "mezei" BD139/140-nek. Mert nem hangzik olyan jól a neve?

Szerintem ez nem baj, sőt még jó is lehet, a termikus torzítás miatt.

Ezeknek az áram- és feszültség-követelményeknek kell eleget tenniük a meghajtóknak (teljes kivezérlésnél 3 Ohm terhelésen).
Most is BD139/140 van benne és a jelek szerint ez is fog maradni ha nagyfrekvenciás követelményeknek meg fog felelni a továbbiakban is.

Azok a mezeiek nagyon jó tranyók. Egyetlen baj van a régi tokozással, hogy nagyon gyorsan lekopott róluk a típusjelzés. Meg csinálhatták volna 200V-osra is... de nem csinálták.

Ezeket az ősszel vettem, STM, 100 Ft körüli árban van és már gravírozzák : )
Nekem most pont jók erre a célra (talán).

Én ezért (is) használok a feszültségerősítőknek és az első emitterkövető fokozatnak 10V-al magasabb tápot.

Négyféle tápfesz van a Burgumban és két trafó, plusz a készenléti tápegység.
Lásd: kapcsolási rajz az előző oldalon.

Q120-at és a párját is járathatnád a +/-50V-ról. Akkor a szaturáció közelébe sem jutsz...

Igaz, de rengeteg hőt termel. Majd látom milyen meleg lesz ez a mostani hűtőborda.
A régiben azt gondoltam elég lesz egy 8x40-es alusín arra a kb. 2 W diszpációra, de felment 70 fokra. Utólag kellett belefaragnom 4 db L-idomot, hogy elvezesse a hőt a nagy hűtőbordára és ezen nagyon ideges lettem. Belezöldültem mire összefúrtam mindent mindennel és szétszedni sem egyszerű emiatt (sem).

20mA áram mellett? A 41 és 50V közötti különbséggel számítva 0.18W a növekmény.

Ott 8 db meghajtó van egy kupacban. 41 V-on 4.2 W-ot disszipálnak, 50 V-on 5.5 W-ot. Ez persze még mindig nem jelentős különbség. Inkább klippelésnél vannak gondok (ha jól emlékszem) a túl magas tápfesz miatt. De még nincs ez befejezve, mivel még hozzá sem kezdtem... majd alakul. Előbb mérni/meghallgatni kell, hogy mire mit lép.

Közben fúrtam még néhány "lyukat". Most tovább nem is tudok haladni amíg meg nem érkeznek azok az alkatrészek amelyeknek egy részét még meg sem rendeltem.
De most inkább kihasználom ezt a jó kis hátszelet és megyek egy kört...

A hatszel az csak felutig hatszel, utana szembejon Bar itt nalunk a tengerparti uton valahogy mindig tud szembefujni...

Nekem már minden szélirányhoz ki van dolgozva az a legkedvezőbb útvonal, ahol csak a kör 75%-án fúj szembe : )

Megérkeztek a Beyschlag MBB02070C ellenállások, Nichicon elkók és próbára néhány KEMET kerámia. Lehet beültetni a nyákokat, aztán majd látjuk (halljuk) hogyan tovább...

Összedobtam, hogy lássam mennyire hasonlít a rajzhoz és aztán szétszedhessem. Ezt még néhányszor meg fogom ismételni míg csukott szemmel nem megy.
Néhány alkatrész még mindig hiányzik hozzá, de legjobban a karosszéria elemek, azaz lemezek... meg a csúszósaruk a nyákokba, meg néhány szűrőkondi. De minden úton van csak lehet, hogy gyalog jönnek. De nem türelmetlenkedek : )

...a fuvet minek vitted be a muhelybe?

... hogy több fény legyen, oszt lásson a telefon : )

Axl Rose is bevitte a füvet a stúdióba, hogy jobban érezze a zene hatását a lélekre. Így lesz a hang természetes.

Viccet félretéve, ez a projekt már rég nem amatőr szint.

Egyetertek, mindket dologban

Azt nem tudom hogy szándékosan esik alacsony feszültségen az áramerősítési tényezője a Toshiba tranzisztoroknak vagy ez csak parazita melléktermék, de sokáig az volt az elképzelésem, hogy ez nem jó így. Aztán a zenekari erősítők, vagy inkább úgy fogalmaznék a klippeltetett erősítők lelki világát kielemezve ez az erősítés csökkenés előnyös is lehet. Próbáltam szubjektív véleményt alkotni két hasonló végfok hangjáról. Teljesen alap mosfet kapcsolásokról van szó, semmi extra. Az egyik precízen kivezérelhető addig, amíg az RDS-on nem limitálja a kimeneti jelet, a másik az 80%-os kivezérlés felett erősen kerekíti a kimeneti jelalakot, viszont az erősítőben sehol nem alakul ki túlvezérlés. Ha a két erősítő klippelés felé van kicsit vezérelve, az első karcosan szól, a másodiknak természetesebb a hangja. 80%-os kivezérlés alatt nincs különbség sem mérve, sem hallgatva köztük. Egy ilyen alacsony feszültségen csökkenő áramerősítésű tranzisztor éppen ideális alkatrész egy klippeltetett erősítő építéséhez. Persze a hifi nem erről szól. Nem is akarom összekeverni a kettőt, csak mint érdekesség említettem meg.