Hello!
Tekintve hogy én szinte sosem építek áramköröket, nincs gyakorlati tapasztalatom vele.. Én mindössze megterveztem KöbZoli kívánságára.
De érdekes, amit írsz. Ha a transzformátor szekunder feszültsége 24V váltó, abbol 32V-nál nem lehet nagyobb feszültség. A feszültség nem változhatna, maximum azért mert az impulzusok miatt nem tud feltöltődni. De ha leállított töltés mellett méred, akkor az közel állandó értékű.
De a 7812-es stabi maximális bemeneti feszültsége 35V, ez fölé nem mehet a feszültség.

Ha nem egy "normál" pufferkondit használsz, hanem egy Low ESR kondit, akkor az abból kinyerhető csúcsáram megemelkedhet, ami a Fet tönkremeneteléhez is vezethet. Az IRF3205 bár erősebb Fet, de Drain feszültsége csak 55V. A puffer feszültségéből le jön ugyan az akksi feszöltségéből, de ha véletlenül fordítva teszed az akksit a töltőre, akkor hozzáadódik. A Fet-et hűteni kell. Ezt a részt én csak átvettem az eredeti rajzból, akik azt vagy ezt megépítették, tudnak nyilatkozni, hogy Náluk mi vált be, mi nem.

A feszültség figyelő rész működése ellenőrizhető a következő módon, ha kikapcsolt töltés mellett egy tápegységet kötsz az akksi helyére. De akár maga az akksi jelenléte is megfelelhet, de akkor számolgatni kell.
A Q9 tulajdonképpen egyszerű feszültség vezérelt áramgenerátor. Az áramgenerátor árama a kollektoron át befolyik az R15 ellenállásba és ha azon a tápfesz 2/3-ad részénél nagyobb feszültség esik (12V táp mellett ez 8V), akkor az 555 lekapcsol.
Ha a tápon pld. 15V van beállítva akkor kb. ez fog kerülni az áramgenerátor bemenetére, vagy is a D4 diódán ez a feszültség mérhető.
Ebből a feszültségből levonódik a tranyó bázis-emitter feszültsége a 0,6V és az kerül az R14+P2 összegzett ellenállásra. Az áram értéke így Ig=(15V-0,6V)/(R14+P2) A trimmer középállásánál az ellenállások összege 51k+11k=62k. Tehát az emitter és a kollektor áram kb. 0,232mA.
Ha ez átfolyik az R15 33k-n, akkor azon a feszültség értéke UR15=Ig*R15=7,66V.
Tehát a trimmerrel, a kívánt 8V beállítható.
Persze így nem szükséges számolgatni, csak a kívánt akku végfeszültség mellett a P2-vel beállítani a 8V feszültséget.
Ha nincs tápod, csak az akksid, akkor is be tudod állítani. Mert ha az akksiban mondjuk 12,5V van és a beállítani kívánt maximális feszültség 14,5V. akkor 12,5V/14,5V=0,862 és ha ezzel megszorozzuk a 8V feszöltséget, akkor 6,89V feszültséget kapunk, ezt a feszültséget kell beállítani, az R15 ellenálláson. Akkor majd 14,5V-nál fog lekapcsolni az 555.
A 8V egyébként ellenőrizhető, az U1a 3-as lába és a GND között.

Üzem közben, az R15 feszültsége nem ellenőrizhető, mert a Q4 tranyó, minden impulzusnál kisüti a C10 kondit és így helytelen értéket fogsz mérni. A Q4 kapuzza a figyelő éramkört, hogy csak az akksi árammentes helyzetében figyelje az 555 a feszültséget. Tehát töltés közben nem a 14,5V-ot fogod mérni az akksin lekapcsolásnál, hanem magasabb értéket, ami megtévesztő lehet.

Egyébként célszerű még az R9 és R10 értékét ellenőrizni, nehogy valami más kerüljön a helyére, mert ha kicsi a Gate feszültség vagy nagy az R9 értéke, lassabban töltődik a Fet Gate és az is gondot okozhat. Egyébként az IRF3205 kapacitásai is nagyobbak, így lassabban is nyit ki.

Kb. ennyit tudok segíteni..

Köszönöm a gyors választ! Megfogom nézni az áramkörben amiket írtál. Az kimaradt sajnos ezért elnézést kérek, hogy a trafó 2x30V. Legelső nekifutásra a 63v kondiba egy 120Ω 50W ellenálláson keresztül töltöttem 50 volt körül. Ettől a FET meghalt. A kondi csere után már csak az egyik 30V tekercset használtam, ő betöltötte ugyan a 38 voltot 120Ω on keresztül DE rájöttem, hogy az impulzus pillanatában annyit esett a fesz, hogy az áramkört megzavarta és megállt túltöltöttség címszó alatt. Innentől 1Ω 15W került a helyére a graetz elé amivel a kondicszepen tartotta a 36-38 voltot de újra meghalt a FET, és nekem például az jutott az eszembe, hogy sosem volt 24v váltóáram a trafó felől illetve az eredeti kapcsolásban is csak annyit írnak ha nagyobb a fesz mint 30V akkor kell előtét a 7812 elé. Arról nem esik szó hogy a magasabb fesz kinyírja a fetet. jól gondolom az általad leírtak alapján, hogy a baj lehet a trafónál keresendő? És ha igen akkor érdekelne miért?

Hello! Ezekben az alkalmazásokban a már Fet így is határértékén kívül üzemel. Azt fokozni nem túl ésszerű. Egy kondenzátorban tárolt energia E=1/2*C*U^2 Vagy is a feszültségtől négyzetesen függ a tárolt energia.

"Arról nem esik szó hogy a magasabb fesz kinyírja a fetet."
Igen, a mikrohullámú sütő használati útmutatójában sem volt beleírva, hogy a macskát nem lehet vele szárítani..

Nagyon magas az a tápfeszültség szerintem, 25-30V-nál több nem kell. Az enyémben is valami hasonló van, nincs benne semmiféle 50W-os előtétellenállás és mégsem ment benne tönkre a FET pedig néhány akkun dolgozott már.

Köszönöm szépen! Egyenlőre a tápfesz gondot úgy néz ki sikerült megoldani, az okozta a fetek halálát. Jelenleg 50Ω os ellenálláson keresztül üzemel, a kondit megközelítőleg 30v ra tölti ami üzem közben is ennek környékén van, (kb 28 nál csapja rá az akkura). Már kb fél órája semmi baja csak megy multival az akkun, viszont nem tudok feszültség figyelést beállítani ugye ezt majd át kell nézni mert szerintem az a 60 volt hazavágott valamit de ez több idő lesz mert nagyon nagyon kevés időm van már hobbizni. Köszönöm szépen a segítséget! Ha tovább jutottam biztosan leírom.

Üdvözlök mindenkit! Megoldottam az összes felmerült problémát. Ezúton is köszönöm a segítséget Prolinak és Ge Lee-nek.
Bontottam a lomtemetőmből egy 22v 6A trafót ami nagyon jól teszi a dolgát. Tettem utána 40.000 mikrónyi kondit, mivel a C1 kapocsfeszültség beesett ha növeltem az impulzus sűrűséget így stabil maradt nagyobb akkumlátoron is. Ezekkel együtt átnéztem a feszfigyelőt amiben a Q3 okozta a problémát, meghibásodott( gondolom a legelső nekifutásos 60 volt azonnal megette). Be is állítottam a figyelést 15 Voltra, így kb 30 órája ketyeg és néha lekapcsolom rámérek aztán leesik az állam. Nagyon tetszik nagyon király köszönöm szépen hogy megépíthettem, nemsokára dobozolom!

Sziasztok,
Elnézést ha hosszú és esetleg off topik.
Egy hálózati áramellátással nem rendelkező garázsba napelemmel táplált regeneráló töltő kapcsolásra lenne szükség. A napelemes rendszer kis teljesítményű, max 200w (télen ennek inkább a negyedét tudja csak) illetve egy kis szigetüzemű rendszert táplál elsősorban ami a világításhoz biztosít energiát. Kerestem, de kész megoldást ilyen környezetre még nem találtam.

A világítás 24V savas szünetmentes akkukkal van megalkotva, a napelem cellák 30-80V tartományban dolgoznak.
Próbáltam leválasztott dc/dc konverterrel a gépjármű akkut tölteni, de több probléma is van.
A DC/DC konverter nem okos, túlságosan beterheli a napelem áramkört, az MPPT optimalizációt "zavarja". Cserébe csak tölti a gépjármű akkut, de nem szulfát mentesíti.

A topikban vagy a témában fellelhető, AC/DC-ből dolgozó, nulla átmenettel operáló tirisztoros, vagy más egyszerűbb regeneráló töltőket a DC betáp miatt követlenül nem lehet a napelemről megtáplálni, másrészt a napelem karakterisztika miatt komoly áram csúcsok sem tudnak kialakulni.

Egy lehetséges elvi megoldásnak pl CDI gyújtásoknál használt ötlet merült fel, a kondenzátort pl egy áramgenerátoron feltöltünk, majd rásütjük egy szoros csatolásban lévő trafó primer tekercsére. A szekundert gondoltam diódán keresztül az akkura kötni.
A trafós megoldásban a DC leválasztás képessége miatt gondolkodom, az akkukat nem szeretném gépjárműből kiszerelni.
Épített valaki ehhez hasonló megoldást valaha, működőképes lehet ?
A tervezésben lenne segítségre szükségem, elsősorban a trafó/tekercs méretezése ami nem tiszta (feltételezem nyitott vagy réssel ellátott mag kellhet), a lemágnesezés megvalósítására nem találtam eddig megoldást. A körítésre vannak elképzeléseim, pl a akku töltöttségi szint figyelés, egy komparátor ami a kondenzártor töltődését figyeli és beindítja az oszcillációt.
Köszönöm ha megosztod a gondolataidat vagy kérdéseidet a téma kapcsán.

Nekem is megvan a kis reg.töltő, néha néha befut egy akkumlátor (most 2 db is). Nekem jó nagy teherbírású 30V.-ról megy, s 3300µF/63v "csattog". Igazából ez az itt fellelhető alapkapcsolás teljes másolása, amit megépítettem anno. Egy, mint utólag kiderült önindító által "megevett" akku jött elsőként, amit a gazdája kérésére először csak (idő hiányában egy vasárnap) feltöltöttünk, rendes trafós töltővel. Másnap indult az autó,nyugalmi feszültsége 12,89V elmentek beméretni, gondolván az volt az oka, az volt a rossz. Ez egy 70Ah/640A indítóakku volt, ami 2.0 dízel autót hajt. A sima töltés után 480A.-t mértek rajta, (ezt sem vélem pocséknak) , de kicserélték nekik. (61.000FT volt). Utána harmadnap teljes csend.. önindítócsere lett a vége, teljesen megadta magát.. :/ Hát ha már így jártak, tudták hogy ez engem foglalkoztat, így hát elhozták, átadták a rossznak ítélt akkumlátort. Én lemerítettem egészen addig, amíg drasztikusan be nem esik a fesz. (10,5V), utána ráakasztottam a "klattyogót", s majdnem a legkisebb kitöltési tényezőt használtam kb. 3-4 nap , 3 éjszaka "csattogott" rajta míg nem 14,8V.-nál lekapcsoltam. 24 óra pihentetés után ma vittem el, kapocsfeszültség 13,12V (ugyanoda, ahová még az eredeti tulaj az autóban) megméretni, (egy böszme nagy digitális terhelőt használnak.) Azt mondta a srác ez 80% körüli jó akkunak számít, 520A indítóáramot még tud. A másik akku még nem "készült el".

Helyesbítek 23,5V (váltó) jön a trafóról, a kondenzátoron mérem a kerek 30V.-ot (egyen).

Sziasztok!
Szeretnék én is egy akkutöltőt (szulfátoldós változatot) építeni. Szerintetek ez jó kiinduló állapotnak? Vagy a trafó szekunderének 15,3V-ja kevés lenne?
Bővebben: Akkutöltő trafó
A kapcsolódó cikkben 24V-os trafó szerepel, gondolom nem véletlenül.

"Kapcsolódó cikk"...az melyik?
6 amperes trafó kell ehhez?

Szia! A cikkek között itt a honlapon szerepel, erre gondoltam.
Bővebben: cikk, szulfátoldó-töltő
De nem ezt a trafót vettem meg, hanem egy 24V és 20V szekunder feszültségűt. Nem akartam eltérni a leírástól... A kimenő teljesítményt nem (teljesen) ismerem, majd a trafós topikban rákérdezek.

Köszi. A "Szulfátoldó-töltő automatikával" leírásában benne van:
230/24 V és 5A (min 120 V/A) -es trafóra van szükségünk, az átlagos autóakkumlátorok kezeléséhez. Ehhez tényleg kell a nagyáramú trafó, az automatika nélkülihez elég a 3 amperes...

Szia!
Először is a szekunder fesz. A 30V körüli egyenfesz azért kell hogy szulfátmentesítés pezsgése beinduljon.
Másodszor, az a transzformátorokon átvihető max teljesítmény 50Hz-n az a tekercsben lévő vaskeresztmetszet cm2-ben x 10 VA. (ökölszabály) Aztán a rézkeresztmetszete.
(Csak segítségnek.)

Szia!
Köszi a választ. A szekunder feszültséget 28,6V-nak mértem terhelés nélkül. A teljesítményt még nem határoztam meg, de ha nem lesz 5A, nézni kell másik trafót.

Nálam a trafó is melegszik szépen, pedig nem kicsi, s hallatszik a "csattogás". Az impulzusok csattannak rá, az "klattyog" ütemesen. De ha ráteszel egy 12V.-os izzót, akkor szépen megjeleníthetőek ezen impulzusok. Most is próbálok vele 2db 12V/4Ah.-t éleszteni. Elég jók a tapasztalataim vele. Most megy a második merítés, (már egyszer feltöltöttem ezzel a kis kütyüvel) ugyanolyan körülmények közt ,ugyanazzal az izzóval merítem, kb úgy kalkuláltam hogy este kimegyek motorozni, az előző alkalomkor 2 és fél óra alatt merült 10,85V.-ra, de az van hogy itt ülök, már lassan 3 órája, azaz kész vagyok mindennel amit akartam (permetezés, zuhanyzás), és még 11V.-on van. Na mindegy, innen már nem sok lehet hátra, gyorsan esik 11V alatt már.

Szia !
Figyelem a küzdésedet. Amikor kész az akku tudsz kapacitást mérni?

Nem, csak a terhelés alatt eltelt időt tudom nézni, a hidegindító áramot mérni (ez 50A), illetve ha visszaadom a szomszédnak akkor ő majd mondja hogy jó-e, vagy meddig jó. Azaz indít-e.

Javaslat:
Terheld egy fénysszóróizzóval amíg lemerül. Ez terhelve max 11V, alatta mélykisülés van. A töltés normál töltővel kontans árammal max 14,2V-ig töltési időt mérve Amper x Idő órában, ha zárt az akku. akkor nem érdemes kísérteni, mert azt a szulfátoldó offolja, a működési elv alapján.

Hát az az igazság hogy nem nyert, nem indít. Az igazsághoz hozzátartozik hogy jelenleg az új akkuval sem indít, csak melegen. Ráadásul szerintem eleve kicsi is az akku, (4Ah-s). Én önindító hibára is gyanakodnék, nagyon beterhelhet, ha hibás. Abban maradtunk, hogy mivel nyugdíjas ráér berúgni, mint eddig is. Illetve a fia szerez bele egy 11Ah.-s akkut.

Sziasztok!

Hirtelen összedobtam a cikkek közt szereplő Első generációs szulfátoldót. Tesztpadon szépen működik labortápról. 24V 3A trafó lenne az ajánlott. Nekem 2x13V 4A van polcon. Autó akkuhoz használnám.

Ha jól gondolom, a 26V AC sok lesz a 7812-nek. Az 555 tápját megoldom máshogy. Illetve a 3300µF helyett 4700-6800µF van kéznél + irf540 helyett irfz44. Van gyakorlati haszna a nagyobb kondinak és FET-nek vagy ragaszkodjak az eredeti tervhez?

Köszönöm!

Sziasztok. 90 Ah-s akkukat szeretnék regenerálni ill. építeni egy regenerálót hozzájuk. Van öt darab 2200 mF 60 V-os kondenzátorom és erről szeretnék érdeklődni, hogy vajon megfelelőek vagy nem. A trafó 22 V-os.

A kapcsoló fet pedig ST E100N20 lenne ami impulzus szerűen akár 400 A-ert is elvisel ha minden igaz. De azért egy hozzáértő ember ill. fórumtárs véleménye jó lenne.

Hello! Talán egy rajzzal kéne kezdeni, utána jöhet az alkatrészbeszerzés.
...vagy 100 rajz közül talán egyhez jók lehetnek az alkatrészeid egy része.

A fet ST E100N20 típus lenne és a meghajtásáról egy szabályozható elektronikus időzítő gondoskodna.

Sziasztok! Ha nem is nagyon szorosan, de talán a témához tartozik. Megint kaptam 3db akkumlátort "csodatevésre". Mikor elhoztam, csak akkor mondta a gazda, hogy ezek mind olyan autó akkumlátorok, melyek "Bemenetem a boltba, s mikor kijöttem.. semmi... Betoltak, s a lelkemre kötötték hogy nehogy leállítsam, vagy lefulladjon a motor..!" Ajajj gondoltam.. A 3 versenyző, 7V, 8V.. s 11,6V. Azért megnézegettem őket, de töltve is másnapra 10x.. cellazárlat. S van benne amelyik 6V.-ig visszaesik pár nap pihenés után. Rövidre zártam párszor, s érdekes módon , 2db akkun megjelent a 12,2V.. na mondom, akkor regeneráló elő.. Rátettem, óriásikat ugrált rajta, 11-14V közt. Jó akkun nekem nem ugrál ilyen drasztikusan, s idővel sem lett semmivel sem jobb. 12,5V kapocs ,s terhelni nem lehet. Azonnal (percek alatt) beesik 10,8V alá. Pláne, hogy még önmagától is "kisült." másnapra. . Csiki, csuki állapot.. töltve megint 10xV, aztán megint nem... Itt jön ami még nem volt! Gondoltam 3 db azonos méretű rossz akku.. Észrevettem hogy egyiknek a negatív.-tól számolt második, másiknál a "szokásos" + saru legszélső "forr" mint az ökör, s melegszik ha rövidre zárom egy csavarhúzóval, vagy épp csattogtatom a regenerálóval. Tehát ezek a bajos, rossz, (zárlatos) cellák. Gondoltam megnézem már hogy mégis mi van vele/benne. Elő hát a fűrész.. belekukk.. Hááát igen, amire gyanakodni lehetett. A + oldali cella, szanaszét volt mállva, de annyira hogy az érintkező felület nemigazán volt összeköttetésben az ólomsaruval sem. Ki tudtam emelni a sarut kézzel.. (képen látszik, milyen állapotban van!). Na ezt aztán lehet "csattogtatni".. vagy desztvízet beletölteni. Ez nem is cellazárlat, jól látszik hogy a pozitív lemezek tasakszeparátorban vannak, de megsemmisülve. Egyszerűen csak megszűnt létezni az az egész cella.. elmállott, elbomlott. Itt jegyezném meg hogy a többi cella is nagyon rossz állapotban van. 3 éves az akku, amit végül kísérleti alanynak szemeltem ki! Felvágtam egy másik akkut is, ott "jó" volt a + oldali cella. 2V.-ot mértem is rajta. Áttettem a darabokban kivett, kikapart helyére, majd összeforrasztottam az ólomkivezetéseket egy dróttal.. már csak a kíváncsiság hajtott.. Mértem 12V-ot, vissza a sav, s megint mérve egyet 12,45V.. Hát lássuk.. töltőt ráakasztottam, és bizony.. Ha jobb állapotú akkuról lenne szó, nem ilyen minimálisan vékonyra csinált semmiről, s tudnék ólmot öntögetni, meg normálisan visszazárni a műanyag dobozt, akkor talán még meg is lehetne csinálni ezeket. Mert jó lett, azaz terhelhető.

Hoppá.. reggeli mérés, éjszakai pihenő után. Rövid összegzése a kísérletnek. Amelyik akkuban nincs meg a tartós 12V, s első, (második) feltöltésre sem hajlandó megtartani, vagy pozitívan reagálni, az az újrahasznosításra megérett, nem érdemes belebonyolódni, akkuvit.-et beletenni, pláne nem mosogatni.. általában ez a bajuk, mint ennek is. Jelesül széthullóban vannak. A "vízszint" mindenhol maximumon van. Kiszáradásnak nyoma sincs. Ezt megnézem hogy mennyit bír egy autóizzós (5A) terhelésre, majd kimentem a savat, mert ilyet kapni már nem lehet, s ha néha jön egy, két motor akku, abba kéne. S ez is megy adandó alkalommal a MÉH.-be.

Arab videókon látni ilyen javításokat, nekik megfizethető. A képeid és leírásod beillene egy tankönyvbe, jobban átlátnák az akku működését.

Hello! Vicces, de nem meglepő..
Anno úgy gyártották az akksit, hogy volt egy bakelit háza, a cella kivezetés a tetejében volt és mikor bekerült a cella a tokba, azt bituminnel körbe öntötték a szélén. A cella átkötéseket felül beöntötték ólommal. Ergo szétszedhető, javítható és mérhető volt külön-külön minden cella.
A rossz cellát ki lehetet cserélni, a jók meg megtarthatók voltak. Egy vacak ampermérős terhelővillával, meg meg lehetett mérni.
Mellesleg brutál módon a seregbe, egy vasfűrészlapra rászögetünk két seprűnyél darabot és rányomtuk a sarukra. Ha felizzott, jó volt az akksi. Ha nem, kuka. (A 105Ah-ás akksinak a rövidebbik oldalán van a kivezetés.)
Aztán jött a szép világ. Növelték az indítóáramot és az energia sűrűséget. Vagy is az áthidalásokat a cellák közé helyezték el. Hatására volt egy csomó hibás akksi, mert a löttyöt nem tömítette a cellaátvezetés. (Szerintem itt is ilyesmi volt a kiváltó ok és a cella szépen elbontotta magát.)
Nagyszerű, nem javítható az akksi, nem mérhető a cella, lehet az egészet kidobni. Lehet hazudni az indítóáramot, a belsőellenállást cellejóságot. Nem tudod ellenőrizni.
Anno a Hiteka padon, volt akksi ampermérő, indítómotor, generátor, fék és fékerő mérő, lehetett a valóságot legalább globális módon ellenőrizni. Van még valahol ilyen pad?

Régen az akksis szinte nem foglalkozott a feszültséggel. Addig töltötte, míg a savsűrűség az utolsó két órában nem emelkedett. Aztán pihentetés és beállítás 1,28-ra. Kisáramú hosszú töltéssel egalizálódtak a cellák. Aztán megint savmérés. Ha üzem közben fogyott az elektrolit, akkor vízel után lehetett tölteni, mert a kénsav benne volt, kivét ha kiült a sarura. De mindenki tudta hogy annak száraznak kell lenni, bekenve vazelinnal. Nem volt semmi adalékanyak katalizátor varázslat, lemezközti szigetelés csak egy hullámos olcsó lyukacsos vacak, semmi.
Ma "gondozásmentes". Nem tudod utántölteni, mérni, sem villamosan, sem sehogy.

Próbáltam én is Accuvit betöltést, eredmény nulla, csak két kidobott munkásruha és akksi volt.
A gyártó igazából nem ad meg tisztességes adatokat. Pedig Ő gondolom tudja, de nagy az összetartás. Na ezt hívják "karterezésnek". Ja, hogy tilos? Kit érdekel, mindenki a piacról él. És lassan nem ólom van az akksiban, hanem hazugság.. De láttatok már valahol olyan hozzászólást aki tervezési szinten otthon van a témában? Mert én nem. Egyszer láttam egy esszét, az élettartam során végbement kapocsfeszültség csökkenésről, (VARTA) mert idővel túltölti az akksit a generátor. De számszaki adatok nem voltak. Tudom-tudom, hogy ma az ECU figyeli az akksit és módosítja. És az eredmény? Kideríthetetlen hiba, cseréld ki a generátort, a szabályzót stb. Alias "fogyasztói társadalom", amiről én nem tudom hogy az micsoda.

De ma már lényegesen kisebb az indítóáram igény, nagyobb az indító fordulata. Ergo, vissza lehetne térne a külső cella átkötésre. A Diesel-be meg nagyobb akksit kell betenni. Nem fér el a 2 tonnás SUB-ba? Egyből megváltozna a gyártói hozzáállás. Ma már nem szabadna szemetet gyártani. De akkor meg nem veszik, ja, hogy lenne ismét akkumulátoros szakma, kinek érdeke az? Tehát ezért látjátok Uránba meg fene tudja hol, hogy egy vietnámi papucsba is lehet akksit felújítani. Savat meg kiönteni a sarokba. Igaz, tehertautó nagy akksiról van szó, meg kőkorszaki módszerekkel, de megjavítják. Persze mérés, tartóssági eredmény az nincs.
Egyetlen pozitívum volt, hogy elvittem a 30 éve begyűjtött akksikat a MÉH-be és 14500Ft-ot kaptam érte. (Igaz kétszer hazakellett mennem, mert először megkérdeztem beveszik-e aztán meg nem volt adóigazolvány nálam..)
Na, kb. itt tartunk..

A tesztem eredménye hogy ez a 12V/45A-es akku 4 és fél órát világított az (5A) égővel mielőtt 10,8V alá ment. De utána meglepetésemre nem ment vissza 12V.-ra.. maradt 10,7V.. gondoltam a forrasztott áthidalásom nem bírta, de meglepetésemre nem az volt a gond. Hanem valamelyik másik cella. Az áthidalásnál, amit még mérni tudtam, (ugye nem vágtam fel teljesen) 6,3V - 8,3V.. (mind a 2 végén a forrasztásomon 8,3-8,3). Míg a "beépített" cellavégnél, (újfent csak) +2V=10,3V mérhető. Ezek jók, a hiba valahol a másik felvágatlan végnél "keletkezett". Nem, nem vágtam le teljesen a tetejét hogy megnézzem most melyik porladt ki.. annyira nem jó buli.