Fórum témák
» Több friss téma |
Vagy pl. olyan belső alkatelemet helyezel el benne, ami nem kellően rögzített, és belülről felsértheti a burkolatot.
Idézet: „19. § (1) Ha a gyártó a villamossági termék gyártása során a tanúsított mintától a szerkezeti kialakítás, az alkatrészek vagy a felhasznált anyagok minősége tekintetében el kíván térni, a belföldi gyártó, illetőleg az importáló köteles ismételt vizsgálatot kezdeményezni a tanúsító szervezetnél. Az ismételt vizsgálat a típus azonosítására és a módosítás, valamint az azzal érintett jellemzők vizsgálatára terjed ki. A vizsgálat eredményét a 7. §-ban meghatározott formában kell a megrendelővel közölni.”
Ezek a kikötések számomra természetesek. Fel se merült bennem hogyha kifurkálom akkor is védett marad. (Egy pincében lévő szivattyú vezérlést akarok dobozolni, amibe két kábel megy be, és egy másik jön ki. Elvileg a falon lesz fejmagasságban egy polcon, és ha feljön a talajvíz, akkor fog funkcionálni.)
De rávilágítottál egy másik részletre, amire én eddig nem is gondoltam, mert nem volt ilyen a céláramkörben. Lehet olyan helyzet, amikor szükség van kapcsolókra, vagy legalább nyomógombokra. Ezekből is létezik olyan konstrukció, ami védettnek tekinthető?
Fadoboz esetén mekkora legyen az RC tag ?
Szép munka!
Azoknak a rudaknak mi a neve/tipusszáma ami a dobozt egyben tartja?
A fadoboz nem befolyásolja ezt. Az RC tag az áramkör valamelyik kiválasztott pontját igyekszik bekötni a védővezetőbe (pl. a GND-t). Ennek az a célja, hogy pl. az áramkör kimeneti pontjai és a környezetben lévő "földelt" felületek (akár vezetékkel akár természetes úton földelt) között ne alakuljon ki potenciálkülönbség.
Ok... Tehát mekkora értékek legyenek ?
Nem tudjuk milyen készülék, melyik pontját, hová akarod kötni, és miért?
Skori forrasztó állomásában, az áramkör hideg pontja (ez azonos a páka külsejével is) a rajz szerinti módon van hozzákötve a védővezetőhöz. Nem kritikus sem a kondenzátor sem az ellenállás értéke, de AC kondi kell, minimum a maximális feszültségnek megfelelő tűréssel. A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2024
Leválasztó előlapTöprengek milyen elrendezést kellene megvalósítani. Nem használtam még ilyen eszközt, de van elképzelésem nagyjából mit várnék el tőle.Modelleztem egy lehetséges megoldást. Vannak még itt nyitott kérdések: Hogyan célszerű a szabályozható toroidot felfogni az előlapra? Az előlapon lévő egymás melletti nyílások miatt kellően stabil lesz még az előlap? Milyen erős előlap kell ehhez? A kismegszakítókat tartó kalapprofilt mihez, hogyan szokás fogatni? És minden egyéb javaslatot szívesen fogadok.
Szia! Túl sok a kapcsoló (és én minőségibb gyártmányt tennék oda)...
Sajnos a kapcs. rajz nem itt látszik...de én a toroid bekapcsolását ás a SZAB kapcsolót összevonnám. Meg talán arretálnám is valahogy, hogy csak letekert toroidnál lehesen átkapcsolni. Persze, ha fixen beállított leszabályozott feszre van szükség, akkor az arretáció nem kell. De lehet egyetlenegy 3 állású kapcsolót tennék a főkapcsoló helyére: FIX-OFF-REG(ulated) A kimeneti külön kapcsoló szükségességét sem látom, mit nyerünk, ha a főkapcsolóval, avagy a kimeneti ON/OFF kapcsolóval katingatunk. Meg lehet a ptc-s részt kihagynám teljesen (csak 400VA)...vagy relés áramlökés határolót tennék bele. A sajátomat így csinálnám (de csak többkimenetes trafóim vannak) ...de ez nem az! A hozzászólás módosítva: Okt 14, 2024
Szia!
Idézet: „A kismegszakítókat tartó kalapprofilt mihez, hogyan szokás fogatni?” Ami nekem van gyári (Statron 5315.2), annál van egy belső "szerelő" előlap, azon vannak rögzítve, a szabályozható toroid pedig a doboz alsó részéhez, csak a tengely vége jön át az előlapon. A főkapcsolója három állású, van egy "bemelegítés" fokozat, ellenállásokon keresztül indítja a főtrafót. Ez utóbbi funkciót már átalakítottam NTC-s relés lágyindítóra, mert egy gyorsabb bekapcsoláskor előfordult, hogy az előtte lévő kismegszakító lekapcsolt. Illetve került bele egy 20 A-es egyenirányító, a bal alsó sarokban lévő villámhoz került két 16 A-es banándugó aljzat.
A számodra lényegtelen körülmények nem azok egy gyerek esetében például. Vagy van felelősségérzeted a kérdésben vagy nincs. A bevizsgálás alkalmával nem más történik, mint az, hogy valóban teljesíti-e az általam korábban belinkelt feltételeket a doboz? Ahogyan írták előttem, utánam, egy elosztót is vizsgálni kell. Erre szolgál a típusvizsgálat és a jegyzőkönyv. Ha módosítasz rajta, buktad az IP védelmet is. Ahogyan írták vannak erre megoldások, de úgy, hogy a lényeget nem írod le, hogy mit is akarsz, úgy nehéz korrekt választ adni az általános információkon felül. Akkor talán könnyebben megértenéd te is, hogy ha végigmennél mondjuk egy LVD vizsgálat folyamatain - mint én is. Ami szemre elsőre stimmel, azt a vizsgálatok úgy megszűrték, hogy nekünk 8 prototípusunk bánta a végén. Mit gondolsz lényeges körülménynek? Mit szeretnél? legalább skicceld le...
Hogyan kapcsolódik egy "Hobbi elektronika" keretében elkövetett berendezés dobozolásához a típusvizsgálat, bevizsgálás, jegyzőkönyvezés és IP-védelem "bukás"?
A feltett kérdésére ha nagyon visszatekerek, egy három vagy nagybetűs szót várt csak.
Egy DIY körben is fontos az érintésvédelem és a személyes, emberi biztonság. Úgy jön ide. Ha ezt valaki nem akarja érteni, az ne kérdezzen, tegyen saját körben, saját felelősséggel azt, amit akar - de lehetőleg csendben, mert ha mégis történik valami baj, akkor azt már szavakkal nem lehet megoldani.
*** Az egyéb körülmények kihagyását nem azért kértem, mert azokra nem kell odafigyelni, hanem azért mert ezek mögé bújva kerülgeted az egyértelmű választ. Azt, és CSAK azt kérdeztem, védettnek tekinthető-e egy áramkör, ha azt beszerelem egy védettnek árult dobozba?
És itt továbbra is az IP védelemről van, nem pedig érintésvédelemről, mint ahogy működési megbízhatóság és a szervizelhetőség sem kérdés. A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2024
Moderátor által szerkesztve
Itt próbáltam egybe foglalni a gondolataimat, mert az elvi működés talán ide jobban illik.
A mechanikus megoldások több irányból is sikeresek lehetnek. Nekem az itthoni lehetőségeim korlátain belül lenne jó keresgélni. Én is belegondoltam egy külön lapot a kalapprofil felfogásához, de ha van jobb megoldás, akkor miért ne élnék vele. A szabályozható toroidomnak csak a homlokán van egy olyan öntvény lap, ami a felfogást kínálja. Ha ezt át akarnám helyezni alulra, akkor kellene egy viszonylag erős "L" alakú konzol, ami nem megoldhatatlan, de nem ezt látom most a legígéretesebbnek. Nem gondoltam végig, de abban látok lehetőséget, ha a trafón lévő öntvény lapot felfogatom egy azonos méretű közlőlemezre, és a közlőlemezt fogatnám fel az előlapra, szemből való csavarozással (több üreg is van az öntvényen, ahol a felfogó csavarok elférnének). Így látszó csavarokat kapnék, de ezeket el tudom úgy helyezni, hogy a skálalemez eltakarja őket. Ez a megoldás helytakarékos, viszonylag könnyen kivitelezhető, és csak az előlapnak kell olyan merevnek lennie, ami elbírja a trafót (erre már 2-3 mm-es alumínium lemez elegendőnek tűnik). A hozzászólás módosítva: Okt 14, 2024
A kalapsín az előlaphoz is rögzíthető pl. hosszú csavarral, vagy "U" idommal, vagy hosszú távtartóval. Néhány berendezésben láttam ilyen megoldást is.
A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2024
Igen ez is egy jó irány lehet, magam is gondoltam rá. Sőt még kicsit tovább is léptem képzeletben, mert ha ez az előlaphoz rögzített tartólemez nagyobb lenne, akkor még a leválasztó toroidot is felfogathatnám a hátoldalára, mint egyfajta belső szerelőlemezre (lerajzolom úgy jobban áttekinthető).
Modelleztem egy lehetséges konstrukciót. Itthon is létre tudom hozni, nem igényel egyedi megmunkálásokat, és megoldja a kismegszakítók felfogását és a toroidot is tartja a belső lemez.
Közben már kézzelfoghatóak a kapcsolók, és a 4 egy forma színeshez képest néhány mm-el nagyobb a fekete ON-ON kapcsoló. Ez bután fog kinézni a sorban.
Szóba került a kapcsolók megbízhatósága. Globális véleményt majd néhány év használat után lehet mondani, de én most szétszedtem a zöldet. Egyszerű belső szerkezet, amiben van egy (kettő) határozottan erős rugó, ami egy golyót mozgat az érintkező lemezen, így billentve azt ide-oda. Az átkapcsoláshoz olyan nyomóerő kell, ami egy kisebb súlyú dobozt simán elmozdítana.
A zöld kapcsolót azért szedtem szét, mert megfordítottam a színes billenő lapját. Bekapcsoltnak jelzett állásban van kikapcsolva (itt bontja az érintkezőket). Merész beavatkozás, de itt ennek így lesz értelme, mert az áramkorlátot fogja ki-be kapcsolni. Ez a funkció akkor van bekapcsolva, ha aktív az izzó, és akkor van kikapcsolva amikor rövidrezárja a kapcsoló. Tehát zárt érintkezőknél van kikapcsolva az áramkorlát.
Felmerült bennem egy gondolat, miért nem csinálsz két áramkört? Két konnektor, egy a leválasztóról, egy a szabályzóról.
Szia!
Nekem a tapasztalatom az volt ezekkel a kapcsolókkal, hogy hiába határozott (erőteljes) az átbillenés mechanikusan, az átmeneti ellenállásuk akár 1-2 ohm-ban volt mérhető. Tehát a kontaktusok átmeneti ellenállásával volt bajom, ami a pogácsák silány minőségére utalt. A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2024
Azért 1-2 ohm elég durva lenne akkor 10 ampernél már nem csak a glimm világítana hanem az egész kapcsoló. Az átmenti ellenállást üzemi körülmények között kell mérni. Szerintem ezekkel a kapcsolókkal nincs semmi baj. Nem a Temu és társairól kell rendelni és akkor nem lesz gond.
A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2024
A képről nem látni, hogy mennyire gagyi (márkafüggő)...
teszt: 16 amperos ugyebár, 1500-2000 VA-s trafót rá kell kötni és 10X ki-be kapcsolni. A kapcsoló szétbontása után látni lehet majd a problémát. Ugyanezt egy "rendes" kapcsolóval "kontroll"-nak elvégezni...a különbség látszani fog (és "szagolható" lesz).
Az a 16 A az rezisztív terhelésre van megadva. Jobbakra oda szokták írni hogy 16A, de ha motort kapcsolsz akkor ennyi meg annyi lóerőig ajánlott. Az ehhez hasonló kapcsolókat kb. fél lóerős motorokhoz (kb 300-400 W) szoktak ajánlani. (Persze egy motor nem toroid.)
Valószínű vannak jobb kivitelek is, aminél ez a probléma nem áll fenn, egy műszeres mérés sok mindent eldönthet.
Itthon vásároltam egy villamossági boltban (tehát nem Temu, vagy hasonló), de keserűek a tapasztalataim vele, be se építettem. Multiméterrel rámérve 10 ki-be kapcsolás alkalmával különböző ellenállásértékeket mértem.
Azt nem mondom, hogy ne jutott volna eszembe, de elvetettem. Ez "egy" áramforrás, ezért végül 1 kimenet mellett döntöttem, ami ha akarom közvetlen a leválasztóról táplálkozik, de igény szerint át tudom kapcsolni szabályozottra is. Így lehet kézben tartani -a távolról sem végtelen- teljesítményt.
Azt még nem vetettem el, hogy a normál dugalj mellé esetleg még néhány banándugaljat, vagy esetleg egy sorkapcsot is felszereljek, de itt is a "nem kell" felé hajlok. A dugaljba is tudok banándugót nyomni, vagy rendszeresíthetek egy olyan mérővezetéket, aminek dugalj van az egyik végén és akármi a másikon.
Nem tudok ebben állást foglalni, amiket én eddig használtam nem voltak problémásak. Akár saját beépítésű, akár gyári elosztókban lévő hasonló típusok jól működtek.
Mégis betetted a bogarat a fülembe ezzel az ohm nagyságrendű ellenállással. Speciális eszközök híján azt tudom tenni, hogy valamekkora terhelés mellett (majd mérem az áramot) kapcsolgatok néhányat, és közben megmérem mekkora feszültség esik a kapcsolón. Az egy másik kérdés, mennyire lehet majd ebből a mérésből általánosítani, mégis lesz egy számomra hiteles információ (ha egyszer létrejön a teszt, elmondom mire jutottam). Arra számítok, a nálam várható maximum 2A-t hosszú távon ki tudják majd szolgálni. Trafóknál (és egyéb fogyasztók esetében sem), egyáltalán nem találkoztam még bekapcsolási problémákkal a kapcsolók szempontjából. Sokkal inkább a kikapcsoláskor jönnek a gondok (ívek, sercegés, ropogás, koromszag). A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2024
Nem a multiméter ellenállásmérő funkciójával kell megmérni hanem kapcsolj a kapcsolóval egy ismert teljesítményű izzót, akkor tudod az áramot és mérd meg hogy mekkora feszültség esik a kapcsolón. És akkor 10-szer ugyanazt fogod mérni. Kell hogy teljesítmény legyen rajta mert csak akkor jön le az oxid a pogácsákról. Reléknél pl. megadják a minimum kapcsolható teljesítményt is, az alatt pl előfordulhat hogy nem is kapcsol rendesen : Bővebben: Link
Tény, hogy egy multiméteres mérés nem éppen releváns, de azt tökéletesen megmutatja ami belenézve szemre is látszik, hogy gagyi. Vicc. Csak csatlakozni tudok az előttem szólóhoz. Kellett egyszer hirtelen 3db-ot vennem, meg nem mondom honnan, egyfajta csodálatos Bingshuang névvel voltak ellátva. Kivettem a zacskóból és multiméterrel mértem rajta ellenállást. Ki is kerekedett a szemem amikor látom, hogy bekapcsolva 7Ω az ellenállása. Mondom biztos valami zavar van az éterben, vagy a mérőcsipesz nem érintkezik jól. Igazgatom, kapcsolok, újra mérek, 12Ω. Megint kapcsolok, megint mérek, 3,5Ω.
Egy pici ócska relének is a mΩ-os tartományban van az átmeneti ellenállása még multiméterrel mérve is emlékeim szerint. Ide tettem fel egy mérést, látható, hogy gyakorlatilag semmit nem változik a relé átmeneti ellenállása attól, hogy folyik rajta áram vagy sem, de még egy ideig attól sem, hogy meghúzás után mekkora tartófeszültségről működik. Ezeken a billenőkapcsolókon a 230V nyilván utat fog találni magának, na de az az ellenállásérték kicsit sem normális amit mérünk rajta kis feszültségen és áramon. Nekem az egyik ilyen egy kapcsolós hosszabítóban elég gyakran szikrázik átkapcsoláskor, egy másiknak egy kávéfőzőben kimelegedett az egyik saruja a műanyag házból, a harmadik belül simán csak szenesre égett. Azokat nem tudom ki gyártotta már nem emlékszem rá, gyárilag voltak készülékekben. |
Bejelentkezés
Hirdetés |