Oszcilloszkóp beállítás

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni! Hozzám került a nevezett oszcilloszkóp, véleményem szerint, asztigmatikus beállításra szorul. A megjelenített kép egy része éles, más része életlen! Miután Hameg szkóp esetén nem végeztem ilyen műveletet (van olyan szkóp, amelynél előlapról kezelhető a probléma), itt közvetlenül a szkópcső nyakán levő panel az, ahol a beállítás elvégezhető, ráadásul a a panel belső oldalán. A kapcsolási rajz alapján az R6024 trimmerrel lehetséges az állítgatás, bekapcsolt állapotban. A rajz alapján (a panel amerikai vetítésű), így a helyzete fordított a képen.
Kérdésem jól azonosítottam be a trimmert,vagy sem?
Üdv: Gyula

Hello
Nagy valószínűsíthetőleg az a trimmer lesz az, bár nem látom a teljes rajzot.

Sok szkópnál oda van írva a trimmer mellé funkciója, hátha ennél is.

Hello!
Sikerült beállítani. Ő volt amire gyanakodtam.
Üdv!

Ennél semmi nincs odaírva! Lásd a képet a panelról!
beállítva!
Üdv!

Köszönöm mindhármuknak a segítséget, elnézest hogy megszűntem egy időre, egyéb dolgok csaptak le rám. Namost akkor ha jól értem akkor az első rács mindenképpen nagyobb negatív feszt kéne kapjon mint az anód, de a fókusz, ami a wehnelt hengernek hívott cucc, az lehet pozitívabb, de mindenképpen negatív a sasszihoz képest, igen? Mert akkor viszont itt erős gáz van. Tdi75, a szabályzókból régen is szarakodott a függőleges, mostanra teljesen beállt, rendeltem új duplex potit hozzá összemértem és ugyanúgy működik mint a régi, de beépítés után sincs kép akárhova tekerem, a vizszintes pedig jól működik és nem recseg. Játszottam a fényerővel és a fókusszal is de semmit nem mutat akárhogy keresem jobbra balra, fel és le.

Üdv nektek
István

Ahogy megyünk a katódtól egyre távolabb, úgy növekszik a potenciál a katódhoz képest. Másként nehéz sorsuk lenne az elektronoknak.

Elnézest ha borzalmas baromságot kérdezek, de nincs egy ismerősöm se akit tudnék fárasztani ezekkel, de akkor itt ezen a diagramon a katód pozitívabb mint a G1, de a A1 és A3 testelve van, a fókusz viszont pozitivabb mint az előző kettő... Nem értem ez hogy enged így át bármiféle elektront... Nekem már nem tanítottak elektroncsövet elektronikaórán, ami megvan hogy ha a rács ugyanott van mint a katód akkor nemigen akarnak az elektronok arra repkedni. Amit mérek viszont az baromság, amit ez a rajz mutat nemértem, amit meg ti mondtok logikus ugyan de olyan szinten nem ezeket mérem, hogy már azon tűnődöm hogy a multiméterhez is hülye vagyok

inkább a G1 negatívabb, mint a katód, ahogy minden rendes elektroncsőnél lenni szokott. Lényegében ugyanaz, mint amit írtál, de így szoktuk meg, célszerűbb is így megjegyezni.

Az A1, A2, és az A3 a fókuszáló rendszer (elektron optika) részei. Az A3 tkp az elektróda rendszer anódja, ennek ugyanazon a potenciálon kell lennie, ami az eltérítő rendszer van. Az eltérítő lemezek egyik oldala földpotenciálon van, ezért az A3 is. (feltehetően félvezetős kapcsolás végén üzemel). Csöves meghajtás esetén ez a pont kb 250 V körüli potenciálon szokott lenni.

Az első rács (Wehnelt-henger) valójában egy lyukas pohár alakjával akkor is átengedi az elektronokat, ha negatívabb a katódhoz képest. Ez azért van így, mert ez a rács már az elektronoptika része, az elektronnyaláb kialakításában is részt vesz. Bővebben: Link

Jó fej volt az öreg Rudi bácsi , ez a sapka rajta maradt, mint szamáron a fül.