Fórum témák
» Több friss téma |
Komolyan gondoltam, de nem tudom mennyit csúszik a dolog, mivel egyre több dolgom akad mostanában. Mondjuk az idő még hagyján, sok eszközt még be kell mellé szerezni, ami rettentő sok pénz lesz. Elsősorban rozsdamentes anyagokra gondolok (és a hozzá tartozó hegesztőre+plazmavágóra), mert ez az egész építmény jól kéne hogy kinézzen, és persze jól kellene, hogy működjön. Megpróbálom rávenni a főiskolát, hogy adjon támogatást, azzal talán előrébb leszek.
Most a legfőbb cél lesz a megfelelő elővákum előállítása, szép lassan ezzel is elkezdek foglalkozni. Idővel biztosan szükségem lesz még segítségre, akkor felkereslek téged is majd.
Ok, nagyon sok sikert kívánok hozzá! Véleményem szerint időben és költségben takarékosabb, ha egy használtat veszel és azt felújítjuk, mert elég bonyolult az építése. Nem véletlenül van úgy kitalálva ahogy, nagyon mély vákuumfizikai és anyagismereteket igényel egy új előállítása. Ha szükésges, szívesen segítek, kérlek jelnentkezz bátran.
Üdv újra mindenkinek!
Az elmúlt időszakban javítgattam egy kicsit a még mindig nagyon kezdetleges vákuumrendszeremen. Első körben kicseréltem a 2fokozatú rotációsomban az olajat profi laboratóriumi minőségű vákuumolajra, így már nem okoz gondot a szivattyúnak 5mikron alá menni, sőt még talán lejjebb sem. Idő közben gondolkodtam, hogy a sikeres korábbi kísérleteim után mire is lehetne használni a jelenlegi rendszert... A korábbi röntgen kísérletek után arra jutottam, hogy egy elektron gyorsítóval kellene megpróbálkozni, legalább 100-200 kV gyorsítófesszel. Leginkább dns roncsoláshoz és sugárbiológiai mérésekhez szeretném majd használni, de a felhasználás még a legtávolabbi... A tápfesszel nem hinném, hogy probléma lesz, a korábbi röntgen táp pont jó lesz a maga csekély 150kV-os kimeneti feszültségével és közel 100W teljesítményével, a tesztekhez legalább is mindenképpen bőven megfelel majd... Az egyetlen probléma még mindig a megfelelő vákuum... Gondolkoztam szorpciós szivattyún, de a szükséges zeolit hazánkban alig beszerezhető, és nitrogénre is szükség lenne, ami bonyolultá tenné az üzemeltetést. Gettereket a nagy kigázosodás miatt vetettem el, így hát maradt a diffúziós, mint kivitelezhető megoldás. A jelenlegi rendszer az elővákuumot bőven tudja biztosítani, főleg, hogy a diffúziós által csak kb 10-4 mbart kellene elérni, mert a katód kisülés tartományában akarom majd üzemeltetni a gyorsító csövet, ami a nagy ellenállás érdekében kb 1,5 m hosszú lesz és kb 20 cm-es szakaszokra lesz felosztva alu gyűrűk közbeiktatásával, a potenciálkülönbség egyenletes fenntartásának érdekében. A fém üveg illesztéseket alacsony gőznyomású hőálló epoxyval próbálom meg megoldani, mert korábban már többen sikereket értek el sima háztartási epoxival egészen 0,01 mikron tartományig. A diffúzióst azonban nem az e-bayról akarom rendelni. Ehelyett inkább magam tervezek és esztergáltatok egy kb 10cm torokátmérőjű 2 fokozatú vízhűtéses ,,példányt". A konstrukció ügyében már átrágtam magam jópár USPatent-en, ahol az érthető ábrák jó támpontot adnak, de a siker úgy is csak a teszteken dől majd el... Az olaj visszapárolgására a bemeneti / elővákuum/ és kimeneti oldalon is vízhűtéses baffle lesz felszerelve, hogy ne jusson a kisülési csőbe diffúziós olaj, illetve a diffúziós se szennyeződhessen a rota olajával. Természetesen megosztom mindenkivel hamarosan a terveimet / ha már kész lesznek a végső ábrák/ és szívesen veszek bármilyen segítséget és észrevételt! Ákos
Üdv! Zeolitot oxigén sűrítőkben használnak, létezik kommersz gyártmány is nem csak kórházi. Szerintem az elég tisztaságú a számodra. Aztán csak csínján nehogy a saját dns-edet roncsoljad
Ok, köszi az infót! Mindenképpen 5A-s zeolit kellene, majd megnézem olyan van e bennük.
1963 óta folalkoztam vákuumtechnikával, eleinte elektronmikroszkóp, freezing-drying, és mindenféle gőzölések. A használt ezközök elég kezdetlegesek, elővákuum tungsram 5m3 -es rotációs, +125les olajdiffúziós, akkor még Apiezon B-vel. Vákuumérők, csatik Leyboldok, végvákuum midössze 10-5(torr)
Utána megváltozott a kutatás, irány a tömegspektrometria. A köv. készülék angol, 3db Edwards, 18m3 szívássebességgel, az acélrendszert egy 150lés egy 1500l es diffúziós szívta, üzemi vákuumok, a polifeniléter műolajoknak hála 10-7torr körül, hétfő reggelre jobb, mint 10-8. A mérések jellegéből fakadóan ennél sokkal jobb vákuum, még a liquid n2 ellenére se alakulhatott ki, mert a mérendő anyagot gőzfázisban vittük be, ezért is kellett a csapda. Egyik feladatom a vákuumrendszer macerálása volt, meg az elektronika karbantartása. Meg emlékeim szerint van egy 150l körüli diffúziósom. Én nyugdíjas vagyok, te meg gondolom egy ifjú titán, viszont 35 évet nyomtam le, azaz a rotációsok hangját meg se hallom. A vizgőzmolekulák ronda szivattyúzhatósága miatt a felső csapdában jó lenne valami hideg,L n2 vagy szénsavhó, esetleg Peltier Nyilván a diffúzióst oldalról is hűtöd csőkigyóval Na tán folytatjuk
szia
Te látszol az egyetlen vákuum profinak, a Collector meg elszántnak!. Én a KKKi-ben nyomtam le 35 évet. A tömegspektométer laborban bűvészkedtem, vákuum. ill elektronika ügyben. Utolsó 10 évemet bench-top GCMS és GC-ben futottam országos szervizesként. Szerintem az ATOMKIból lehetne szerezni olcsón cuccokat, sajnos a régi haverok elmúltak. A diffúziósnál meg olajról kár beszélni, az csak polifeniléter lehet, a végvákuumot a tenziója (jobb, mint 10-10) határozza meg, és onnan rontja vissza a deszorpció,és főleg a tömítés Tán még megvan a 150l-es diffúziósom.
A rotációsnak 'elvileg' van egy visszacsapó szelepe, ez fontos, hogy működjön, mert ha bármiért leáll a rotációs, a rotaolaj felmegy a diffúziósba és a méregdrága polifenilétert lehet kihajítani,és a diffúzióst a ráégett igazi olajtól csiszoló és polírpapírok tömkelegével lehet eltávolítani. Ketten 22h-03h-ra megvoltunk, igaz, kellett többféle alkohol, Absz alkohol:1l , 96%:2l, Napoleon brandy:0.7l és 10 sör
Tehát jobb, ha van egy párdecis puffer, de külön Ha a régi helyeken bóklászok, megkérdem, van e kis pénzért megszerezhető rotációs szivattyújuk (kis olajfolyás belefér)
Helló! Úgy tudom van valamilyen higanyos légritkító, az olyasmi lehet mint amilyenről szó volt. Engem érdekelne a fúziós reaktor, a neten sokfélét láttam de hallottam egy Farnsworth-féle reaktorról, ami még működhet is otthoni körülmények közt. Ha lehetőségem lenne ezt építeném meg.
Ezt ne tedd, hogy vákuumszivattyu helyett légritkitót írsz. Másik, ma már szintetikus olajjal mennek a nagyvákuumszivattyúk, a higanyosnak az üzemi hőfokán 10-4 a gőznyomása, ezért elkerülhetetlen a cseppfolyós N2, vagy legalább a szénsavhó csapdázás
kb -60fok
Van többféle fúziós reaktor. De nagyjából kétféle az, ami külöböző, az egyik a Farnsworth -féle (és a továbbfejlesztett változatok) a másik meg a tokamak. Utóbbit elég nehéz lenne házilag építeni
 Régebben számoltam, egy normálisan is működő, jól felszerelt fúziós reaktor 200 ezer forintba kerülne kb, ha mindenből sikerül a leges legolcsóbbat beszerezni. Ebben még nincsenek benne az eszközök (hegesztő, plazmavágó, valamiféle forgácsoló pl. eszterga) költségek. Na meg persze a munkaidő költsége. Ezt több év alatt lehet csak összerakni, még akkor is, ha pénze van az embernek.
Ma az Edwards diffózióson kívül ráleltem egy gardrobdobozban egy két elővákuumcsővezetékre, két nyitó-zárószelepre, meg egy pirani fejre. Volt még egy ionizációs vákuummérőfej is, de annak az elektronikáját fejből nem biztos hogy megcsinálom 15 év után. Bár ahogy írom, egyre inkább ugranak be, hogy mi, és hogyan volt
Ezek nem rossz dolgok. Vákummérőt be kéne szerezzek, ami legalább 1mikronig mér.
Mikrobarra gondolok, én abban érzem jobban az értékeket.
Na igen. 1bar =1000mbar, stb 1 at=7xxtorr hú mennyi is, nem komoly 1.4x a különbség.Akkor neked egy jó elővákuumérő kellene.Sok termokeresztessel (termopaar) dolgoztam, annyit szórtak, mint a környezeti hőmérséklet. A pontosabb a hővezetőképességi társulat, a pirani. Jó üvegessel még csináltatni is lehet .Régen Lleyboldból penning, és piranink volt, némi kalibláráshoz, de a penning nem az igazi, 10-6 torr fölött már hazudik. Jobb az ionizációs technika nagyvákuumra 10-9torr -ig;
ha beszélünk, hozzászokom
Egész pontosan 0,000 001 barig mérő
Az ionmérő ekkora nyomáshoz is jó?
A diffúziósok 10-1mbarnál indulnak el, üzemi elővákuumuk nem szokta elérni a 10-2-t. egy Edwards
diffúziósom 3 fokozatú, fekszik a ládafiába, pirani és ionizációs mérőfejem is van, elő-és nagyvákuummérőt építeni kell, nem nagy kunszt, de valamihez kalibrálni kell. Valami fémvázra rá is kell rakni a diffúzióst, és kialakítani egy rozsdamentesből készült mérőfej csatlakozót,és egy olyat is ami a felhasználási funkció felé megy. A nagyvákuum tér kialakítása a legnehezebb, legdrágább, Az üvegrendszer sokkal olcsóbb, de ma már kissé komolytalan, de próbának jó A diffúziós vízhűtést igényel, és 150-250 literesnél 1kw főtést. A rotációs az nehezebb ügy, súlyra, és pénzben is,de majd körülnézek.
Ami nekem van, az még egy nagyságrendet tudott elvileg, de ilyen nyomás akkor áll elő, ha a diffúzióst hetekig járatod és a nagyvákuumteret deszorbeálni tudod jelentős fűtéssel (200fok celsius) A fém- fém tömítés itt már szinte mindig 0.5mm átmérőjű, 24 karátos aranyból készül, és úgy van kialakítva, hogy köralakú legyen a kapcsolódási felület. Én még nem láttam ilyen vákuumot, ezért is kiemelem, hogy elvileg
Ha szolídabbak az igényeink, akkor vörösréz gyűrű is megfelel, de a felületek nem simák ,hanem egy prizma dudorodik ki a sima acélfelületekből, összeillesztéskor, a csavarok meghúzásakor egy hornyot alakít ki a vörösrézbe, persze a gyűrű mindkét oldalán., kb 0,3mm Idézet: „Ami nekem van, az még egy nagyságrendet tudott elvileg” Meg még további 3-4 nagyságrendet. Vigyázz, mert a 0,000 001 bar még csak elővákuumszint!!! Megtévesztő a bar használata, mivel vákuumtechnikában a higanymilliméterhez közel eső értékű millibar-t szokás használni.Egy jó diffúziós p < 1o-8 mbar ( 0.000 000 000 01 bar) vákumot is tud produkálni (ehhez már alapos vákuumrendszer kifűtés is kell). Az aranytömítés meglehetősen drága, a vörösréz meg túl kemény (mégkilágyítva is), ezért olcsóbb megoldásként az alumínium tömítőgyűrű is elterjedt. Gyakran nyitogatott fedőknél pedig a régi gumitömítést felváltotta a Du Pont által bevezetett Viton (szintetikus gumi).
Legjobb tömítés a hegesztés!
Viccet félretéve: Mivel ezeket tanulom, ezért leheteltennek látom hogy otthoni körülmények közt ilyen kis abszolut nyomást létrehozz. Ha létre is hozol, milyen "edénybe" hozod létre? Méretezni kell a szerkezetet amiben a vákum lesz, mert ripsz ropsz összeropantja a külső nyomás, ide nem "bili" acél kell. Meg fúzió, hát ha sikerül nem akarok a közeledben lenni Tömités is érdekes dolog, mint olvastam arany tömités jöhet szóba, ezeknek a szerkezetknek a tömítése már kész művészetté fejlődött, folyadéktömítés használata esélytelen, mivel azonnal elpárolog, fizikai tömitések, hááát a tömités maga is olyan magas szintű igénybevételeknek lenne igénybevéve, hogy max 1-2szer használhatod utána kuka(persze itt nem speckó sokba kerülő tömítésekről beszélek). Amit otthon esetleg megtudnál csinálni az turbómulekuláris vákumszivatyú. Persze ezek is töblépcsős szivattyúk. Vagy gondolkozz el egy új szerkezeten, de ahogy olvasom nincs meg hozzá az elég tudásod hogy megcsináld. Mindenesetre szurkolok.
Már ne haragudj, de egy turbómolekuláris szivattyút maximum egy profin felszerelt gépészmérnök tudna csak csinálni házilag. Az egyik legpontosabb méretezést igénylő szivattyú talán mind közül.
Tömítésre nagyrészt hegesztés lesz a megoldás, awival. A karimáknál még nem tudom, de ha elég jól le vannak polírozva a felületek, akkor talán az sem lesz vészes. De ha elolvastad volna amit eddig írtam, akkor láthattad volna, hogy rozsdamentes, megfelelően méretezett acélból szeretném összehozni, nem 'bili' acélból. De még ez messze van, még mindíg ott tartok, hogy plazmavágó meg awi építése (vagy vétele).
Ezért nem is használom, a cica vigye el, a torrnak legalább külön neve van, én ezt használom. Tehát én 10-9 ről beszéltem, aminél még nem láttam jobbat, azt is egy Új 1500literes Edwards diffúziós kipróbálásakor jött össze.
Ezeknél az arany nem számít drágának, mert egy órai mérés díja 100000Ft körül van, abba meg belefér. A vörösréz se rossz, képzelj el az acélon rajta egy köralakú 0.3x0.3x03 mm keresztmetszetű háromszögletű prizmát, kvázi élt az úgy megy be a nem kilágyított rézbe, mint a vaj. Gumit, vitont csak a gázkromatográfokon használtuk
A bench-top gázkromatográf tömegspektrométereknél találkoztam turbómolekuláris szivattyúkkal. ( Kb hússzal ) Tízezer fölött pörög, komoly elektronika kell hozzá, és olyan kiegyensúlyozás, amit Magyarországon lényegében meg se tudnak csinálni, azaz legfeljebb egyszer viszed oda el javítani. A tömítése a toroknál viszont egy mezei 5"-os gumigyűrű volt, igaz ott óriási a szívássebessége. Fő baja, hogy a 4. évet nem sok éri meg, csapágyazásra vissza a gyárba. Csak egy milkó volt, azóta 1,5-2?
Diffúzióst könnyebb csinálni, és az egy örök darab. SOHA nem cseréltem diffúziós szivattyút, mert baja lett volna, csak fejlesztéskor.
Ha erre jársz, már tudok is mutatni, - akár szét is szedhetjük - diffúzióst. Persze akár ezt is ki lehetne tatarozni. Érdekes szerkezet a felső része rozsdamentes gumihoronnyal, középen szét lehet csavarni a tőbblépcsős fúvókákat, az alja vörösréz, iszonyú ronda 20 év után. Ez nem csőkígyós vizhűtéső, hanem egy külön palástja van, víz in -outtal.
Polifeniléter is akadt, minimum egy szivattyúra való, gyüjtsétek rá a manit
Amiket itt felsoroltál nem két forint, és 60 ezerből messze nem fogod meguszni, Simára polirozott felület? Milyen minőség? IT1-IT2? Szerintem még ez a minőség is kevés lenne hozzá...Nem is beszélve a megcsinálás technikai költségéről, ahol ilyen ilyen nagyonfinom felületeket állitanak elő az orvostechnika, pl ultrahangos anyagleválasztás, ezek nem 5 perces technologiák, ide nem elég a polirpapir azt adj neki. Nem is beszélve az alak és helyzetűrésekről! nem véletlenül olyan rohadt drágák ezek a berendezések. Hátt akkor AWI hegesztéssel fogod megcsináltatni ez jó, de a tömités még mindig kérdéses. Nemtudom én újfajta tömitéseken dolgoznék ebben az esetben, pl mágneses tömités, estleg nagyerejű összeszoritó elektomágnesekkel szoritanám a felületeket egymáshoz. Kb olyan erővel hogy a tömitő anyagot terhelő feszültség jóval nagyobb legyen mit a rugalmasági határ, ergó ekkor már szabadon alakítódik, a fém bealakítódik az egyenetlenség közé "befolyik", esetleg még forrasztás szerű kötés is létrejöhet, de ez csak akor ha a részecskéi be tudnak diffundálni a tömitendő anyag felületébe. Ennek hátránya, szétszedni elég necces
De tömíteni tömíteni fog  Plazma vágó se 2 forint. És az anyagot terhelő hőhatásokat se szabad figyelmen kívül hagyni. 1001 tényező játszik szerepet itt sajnos.
Az elővákumszivattyú és a diffúziós kijön 60 ezerből. Diffúziósra vadászni kell, de lehet kapni olyat olcsón, aminek pl. csak fűtést kell alárakni, és olcsón árulják.
A hegesztéseket én magam fogom csinálni, ahogy minden mást is, amit meg tudok. A tömítéseknél elég szerintem, ha karimával összenyomott alulapokat használok. Nincs szükség annyira mély vákumra, hogy az anyagkipárolgás komolyabb gondot okozzon, de olaj, meg gumi azért nem lenne jó mégsem. Plazmavágót nagyjából 20 ezer forintból összehozok. Egyetlen problémám a gyújtás, még nem sikerült épkézlábat csinálni, de ez azért volt, mert AC-vel próbálkoztam, miközbe csak DC-nél gyújt be.  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
