Azért mértél utána 251V-ot mert átütött. De az is lehet, hogy a műszered belső ellenállásán kisült. Kis kapacitású, nagy feszültségű kondikat nem lehet a normál feszültségmérővel lemérni, túl kicsi a belső ellenállásuk.

Már kiötlöttem a megoldást! Ugyanezt építem meg mint amiről ez a projekt is ír! 4db os telepekre bontom! 2,5pF és 12kV! Gyújtótrafóról táplálom majd meg, de előtte mérek! Csinálok rá egy fesz osztót 2 ellenállásból, és mérem a feszt, majd kiszámítom hogy mekkora fesznek kell esni azon az ellenáláson amin mérek hogy 11-12kV közötti értéket kapjak! Miután ez megvan csökkentem a gyújtótrafó primer oldali feszültségét, egészen addig, még a helyes értéket meg nem kapom! Így tudni fogom hogy mekkora primer oldali feszre van szükségem, hogy ne terheljem túl a kondenzátorokat! Egyébként menet közben már rátaláltam, egy gyújtótrafó 15-20kV-ot állít elő!

Lenne egy kérdésem! Klikk Klikk Azt szeretném megkérdezni hogy mi határozza meg a szikra hangját? Amit letöltöttem marx kaszkád hangját az pl olyan mint egy sortűz, ezek meg inkább "zümmögnek" Első körön az áramesősségre vagy a frekvenciára gondolok amitől függhet, de hogyan? Esetleg van valami törvényszerűsége?

Szerintem az áramerőség mert nagyobb áramnál t9bb levegő tágul ki nagyobb a T és nagyobbat szól

A 2.-hoz tudok hozzászólni. Az ipari frekvenciás villamos ívet mutat (50-60Hz). Az ilyen ívnek a hangját természetes, hogy a frekvencia határozza meg, hisz az ív másodpercenként 100X(120X) kialszik, és - ellenkező polaritással - újragyullad. A hangját az ív környezetében lévő levegő felhevülésének, és ezáltal a kitágulásának, majd lehűlésének köszönheti. Az ilyen ívek ezért búgnak. Próbáld ki, hogy rúdelemnek a szénrúdját (középső elektróda) kiveszed, és a heggeszőtrafó szorítójába befogod. A másik elemből "kitermelt" szénrudat pedig rögzíted a másik pólushoz. Mikor a két szénrúd felizzik (kialakulnak a katódfoltok), egy gyönyörű 100Hz-es tiszta búgást hallhatsz, legalább 1000W-nyi fényjelenség kíséretében. A helyes ívhosszúságot el kell találni, de nem nehéz feladat. Gyújtás összeérintéssel, majd fokozatos eltávolítással történik. Sajnos a kísérletnek határt szab a percek alatt elfogyó szénrúd.

Ezt a heggesztőset ki fogom próbálni! Vidófelvételt fogok róla készíteni, és talán fel is töltöm valahova, és belinkelem ide! Ha a Marx kaszkádom elé kötött gyújtó trafónak a primer fesz frekvenviája 50Hz és négyszögjel, akkor elképzelhető hogy hasonló lesz a szikrám hangja? Úgy vélem jobban illne hozzá egy olyan hang mint az a "sortűz imitátor"

Véleményem szerint a gyújtótrafós ívek mindig is pattogni fognak, mivel nincs elegendő energia a folyamatos "átmenethez", így csak igen rövid ideig tartó, ív keletkezhet, ami pattog, ezeknek csak az ismétlődési frekvenciáját szabályozhatod, ami viszont lehet több kHz is.
Szerk: A hegesztőset a lehető legkisebb árammal végezd.

Akkor tehát akkor lesz egyenletesebb zümmögősebb a hangja, ha nagyobb frekvencián üzemeltetem?

Szerintem igen, mert akkor már" összefolyik" a hangja. 4-500Hz-el már inkább visít, mint pattog.

És ha tovább emelem a frekvenciát akkor egyre magasabb lessz a hangja?

Elég sokmindent akarsz egyszerre. Először is, a két videón egyáltalán nem azonos jelenség zajlik. A tesla tekercsek alapvetően koronakisülést produkálnak, a másik videón meg sima villamos ív van, mint a hegesztőnél, ahogy Imi65 is mondja. Meg lehet teslával is csinálni ezt az íves dolgot, méghozzá 1 elektródás ív formájában. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy van egy drótdarab, és a tetején van egy elég hangtalan láng (pl itt van egy ).
A marxhoz már nem szólok semmit, hiába mondom, hogy kis kapacitással nem fog működni, építsd meg, majd kiderül. Gondolom tudod azt is, hogy multiméterrel nem tudsz akármilyen frekvenciájú és alakú jelet mérni, mert az olcsóbbak csak szinusz és max. 400Hz körülire vannak hitelesítve. Négyszögjelet nem fog tudni mérni.
Még régebben csináltam én is egy kis marxot, de sok értelme nincs azon kívül, hogy marha nehéz megépíteni, és 100-200kV-ig a sima villard sokszorozót még olcsóbb is összerakni. videó

True rms multi mér akármilyen jelalakot.

Igen.

" mert az olcsóbbak csak szinusz és max. 400Hz körülire vannak hitelesítve. "

Tisztában vagyok vele hogy nem egyforma a 2 jelenség a videókon, amit belinkeltem. Csupán a hang miatt lettek egy lapon említve! A mérésen gondolkoztam hogy azt feltételen mujszály e! Állítólag egy gyújtótrafó 20kV ot tud elő állítani, 12V ból! Csak azt kellene tudni, hogy a primer és a szekunder fesz között egyenes arányosság van e, mint a normál trafóknál! Mivel akkor annyi hogy 12V helyett 6V ot kap a primeren, és máris 10kV om van a szekunderen! Valaki tudja milyen arányosság van közötte a gyújtótrafóknál?

Leírtuk korábban. A szekunder menetszámtól (ami adott), és a mágneses mező változásának a sebességétől függ.

Ja bocs az olcsóbbak

Ebből a szempontból jobb a sorkimenős meghajtás, mivel oda olyan primert tekersz, amilyet akarsz.
320kV, nem marx-szal:
Bővebben: Link
Hamarosan én is készítek hasonló sokszorozót 100kV-ra, kb 5mA árammal. 16kV 300mA-es dióda darabja kb 300 forint, kondit meg üvegből csinálok hozzá.

Kezdem egyre jobban azt érezni hogy ez a sorkimenős dolog lesz a végső megoldás! Ez is úgy működik mint a gyújtótrafó?

Akkor ha nagyobb frekvenciával működtetem akkor nagyobb fesz indukálódik a szekunderen?

A hangsúly azon van, hogy a változás sebessége a lehető legnagyobb legyen. De a (periódus)idő csökkenésével egyre rövidebb idő áll rendelkezésre, hogy a mező felépüljön. Az így kialakuló kisebb mező ugyanannyi idő alatti leépülése kisebb feszt generál. Tehát, akármeddig nem érdemes a frekivel felmenni.

Collector: +néztem a belinkelt videót. Kb. hány cm-t ütött át? Ez 320kV lenne? Amikor a palack-kondit feltöltöttük a 24V-os tesláról, az is elég szép távot átütött (még az elejére gondolok azelőtt, hogy az üveget is átütötte). Ha ez volt 320kV, akkor az mennyi lehetett?

Valószínű ez nem 320kV ami a videón van, lehet hogy tud annyit, de nem volt odáig feltolva, így utólag megnézve. Nálad úgy emlékszem csúccsal néztük, egy 80kV biztos megvolt. Itt egy kicsit hitelesebb videó, egy elektronmikroszkóp tápja 150kV-ig feltolva. Itt aztán lehet rendesen levegő nyüszítést hallani Bővebben: Link

Amit a videón ez művel 50kV-al az szép! A többi is de 50kV-nál tetszik a legjobban nekem!

Hát, 50kV-ra nem nehéz sokszorozót készíteni, de feltétel, hogy nagy teljesítményt pumpálj a sokszorozóba, vagy kis teljesítményt, de akkor kis kondikat is, amiket hamar fel tud tölteni, ha ilyen gyors kisüléseket akarsz.

Mondjuk lenne ez a Marx-kaszkád megépítve, és hozzá a képmellékleten látható 555 ös astabil multivibrátor, ami a jelet hivatot szolgáltatni a trafónak! Még anyit szeretnék kérdezni, hogy a Marx-kapcsolási rajzán ugye látható a pozitív ágban egy tekercs! Ha ezt elhagyom abból ugye nem lehet baj? Vagy ha szükség van rá akkor mekkorák lehetnek a paraméterei?

Jah majd elfelejtettem! Az 555 ös kapcsolási rajzon C2 értéke mekkora? Ezt mintha lefeljtették volna a kapcsolási rajzból..

Erre már válaszoltam!
Még mindíg marxot akarsz? Nem látom sok értelmét, de te tudod.

Ez a Marx úgy megtetszett, és hát egy próbát szerintem megér!

Megér, de csak akkor, ha normálisan van összerakva, mert elég kényes.