Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Villamos ívvel kapcsolatos kísérlet
Témaindító: Marty McFly, idő: Nov 25, 2008
Minden tőlem telhetőt megteszek hogy a lehető legkorrektabb megoldással készüljön el!
![]()
Érdekességképpen megkérdezném, hogy mennyi lehet egy ilyen Marx-kaszkádnak az áramfelvétele, és ha valaki megfogná a két pólust amikor a kondik fel vannak töltődve akkor menyi áram folyhat át rajta?
Elkészült az 555 ös áramkör ami előállítja a gyújtótrafónak a négyszögjelet! 218Hz en működik 66,67% os kitöltési tényezővel! Megfogtam a vezetéket és megrázó élményben volt részem!
![]() ![]()
218Hz-nél nagyobb frekire van szükség. Már ha normális csatolást akarsz a trafónál. A többit, amit írsz nem értem. Mi az, hogy párhuzamosan a tranzisztorral? A C-E közé beraksz egy kondit, akkor az begerjed.
Idézet: „Érdekességképpen megkérdezném, hogy mennyi lehet egy ilyen Marx-kaszkádnak az áramfelvétele, és ha valaki megfogná a két pólust amikor a kondik fel vannak töltődve akkor menyi áram folyhat át rajta?” A marx áramfelvétele ugrásszerűen változik, periodikus jellegű. Hogy mekkora az átlag áramfelvétel, azt a minden elem befolyásolja (lépcsők száma, kondi kapacitása, ellenállás értéke, szikraköz távolsága). Az áram, ami kisüléskor folyik, lehet többszáz amper is. Ha valaki megfogná, nagyjából olyan hatása lenne, mint egy sokkolónak.
248 Hz az kevés. kHz s tartományban kell a frekinek lennie sokkal hosszabb ivet huzhatsz nagyob frekvencián.
A collector és az emitter közé gondoltam a kondit! Szóval akkor ez nem lehetséges. Akkor marad a nagyobb freki! Kicsit átvariálom az 555 ös áramkört!
Belerakhatsz kondit, de akkor már nem is kell az 555 ic
![]()
Értem én, csak először úgy gondolkoztam hogy a tranzisztor a megszakítót helyettesíti, de ha jobban bele gondolok a tranzisztornak azé jóval másabb tulajdonságai vannak
![]()
Próbáld ki 1k 3k 0.01microF el.
20.5714286 KHz ![]()
A megszakitóval párhuzamosan kötött kondi rezgőkört alkot és igy váltakozóáramú ivkisülés jön létre. A tranyóval párhuzamos zener ezt megakadályozza,tehát nincs haszna a kondi beépitésének.
Az hogy mekkora feszültség indukálódik a gyújtótrafó szekunderében elsősorban a megszakitás gyorsaságán múlik,mennyi idő kell a vasmagban tárolt energia leépüléséhez.
Nekem is van egy kérdésem
![]() Ha a trafó primerére váltakozó négyszöget adok nagyobb fesz keletkezik a szekunderen mintha szaggatott egyennel táplálom?
Mi a különbség a kettő között (már amennyiben váltakozó négyszögjel alatt a 0V és a maxV-ot érted)?
Bocs szImmetrikus négyszög ha jól tudom
![]() +XY V -X Y V
Igy már értem,de megválaszolni nem tudom, mindenesetre gyújtótrafó vonatkozásában még ilyen meghajtással nem találkoztam. Gyanitom sok értelme nincs. Ez a megoldás kapcsolóüzemű tápoknál használatos inkább.
szerintem ha a 2 csúcsérték között ugyananyi van mint a szaggatott egyenáram értéke amit kapcsolgatsz akkor ugyanott vagy! Nem tudom érthetően fogalmaztam e! Megpróbálom máshogy is elmondani! Ha olyan négyszöglellel táplálod aminek van negatív irányba is és pozitívba is 6V os értéke az egenértékű azzal mintha 12V ot kapcsolgatsz! Szerintem... Javítsatok ki a tévedek!
Nem,mert a meghajtó áramkör különbözik.
Azt értem hogy az áramkör különbözik de a végeredmény ugyanaz nem?
Akár félhidas,akár teljeshidas meghajtást használ,a gerjesztett feszültség értéke megfelel a trafó menetszámáttételének,(odafutó tipusú),mig az egyszerű megszakitós,vagy tranzisztoros kivitelnél a feszültség nagyságát - mint már ahogy előbb irtam, NEM az áttételi viszonyszám határozza meg.
Mellékeltem egy ábrát! Én úgy értem hogyha a gyújtótrafóra ezt a kétféle jelet kötjük rá, akkor az egyik esetben a 0V lesz a test a másik esetben viszont a -6V ot tesetljük, akkor hiába más az áramkör a gyújtótrafóra nézve ugynaz a 12V os négyszögjel érkezik, ezáltal a végeredmény sem változik! Nem?
Igen,ebben az esetben igaz,de nem erről van szó,hanem váltakozó polaritású négyszögjelről,legalábbis moltam ezt irta.
Az egyik esetben válatkozó polaritású a négyszögjel, csak attól fögg melyik végéről nézzük! Én erre az esetre gondoltam csak nem fogalmaztam elég pontosan!
Nincs kedvem vitázni,ha neked igy kerek,ám legyen.
Azért megjegyezném:ha a tekercs kivezetéseire váltakozó polaritású feszültség kerül az nem ugyanaz,mintha csak egyféle polaritással,de változó nagyságú feszültséggel tápláljuk,pláne nem ebben a speciális-gyújtótrafós esetben.
OK! Igazad van! Hagyjuk!
Hogyan lehetne egyszerűen megmérni a gyújtótrafóból kijövő feszt?
![]()
Egyszerűen sehogy. Régebben gyújtásvizsgáló padon oszcilloszkópot alkalmaztak (ELKON),ma már nem tudom mi a halyzet,de annyi biztos,hogy a multiméter még megfelelő leosztás után sem tudja mérni a tényleges feszültséget,mert nagyon kicsi az impulzus kitöltési tényezője a multi mérési idejéhez képest.
Eszembe jutott egy egyszerű módszer erre. Osztót kell alkalmaznod, és egy nem túl kis kapacitású kondit. Legyen néhány uF. A leosztás után a kondi elé egy diódát kell rakni, így a kondi csúcsfeszültségre fog töltődni. Ha tudod a csúcsfeszültséget, és a meghajtójeled tulajdonságait, ki lehet számolni pontosan az effektív feszültséget is. A szekunderen is.
Le kell terhelni a szekundert 10kohm-al,vele sorban100ohm,és ezen kell feszültséget mérni szkóppal.Úgysem a fesz pontos értéke a lényeges,hanem az átfolyó áram. Persze az ellenálláson mért feszültségből visszaszámolható.
Hát, ha van neki szkópja akkor lehet így is. De DC-t multival pontosabban lehet mérni.
Gyújtótrafó vizsgálatakor jelalakot néznek. Azt pedig terhelten. Másodlagos a csúcsfeszültség,mert az nagyban függ a meghajtó áramkörtől.
Jól sejted! Sajnos szkóot még nem sikerült eddig beszerezni pedig már kb 3 éve tervbe van, csak a rá félretett pénzt minig elköltöm valami elektronika építésére :no: A kérédsem az lenne hogy honnan szerezzek olyan kondit ami már pár µF és kibírja azt az akár több 10kV ot? Először a marx kaszkád kondijaira gondoltam de az nem µF csak 10nF! Pont ezért szeretném tudni a feszt, mert 3kV egy db és 4 db os bankokba vannak rakva így 12kV a mak fesz amit rá lehet kötni, és félek a gyújtótrafóval ezt túl fogom lépni!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |